Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-07 / 106. szám

a 1998. május 7., csütörtök VÁLASZTÁS ’98 (-------------í---------------------------------------------------------------------------------------------­— növekvő tőkebefektetést, munkahelyteremtést a vállalkozá­sok támogatásával, — versenyképes agrár- és élel­miszergazdaság feltételeinek meg­teremtését, az önszerveződő szövet­kezések támogatását, — a térségi fejlesztési progra­mok bekapcsolását az európai in­tegrációs folyamatokba, — a nyugdíjak értékmegőrzését, a nyugdíjasok növekvő támogatá­sát, — a munkabéke elősegítését, a munkavállalói érdekvédelem felté­teleinek javítását, — az esélyegyenlőség erősítését az oktatásban, a helyi kezdeménye­zések erősítését. Vállaljuk, hogy céltudatosan folytatjuk azt a munkát, mely elve­zet a közbiztonság javulásához, a gazdaság megalapozott fejlődésé­hez, a mezőgazdaság talpra állásá­hoz, a térségi elmaradások csökken­téséhez, a becsületes, tisztességes emberek félelem nélküli boldogulá­sához. Végh László — Fidesz Kedves Békéscsabaiak, tisztelt Vá­lasztópolgárok! Végh László vagyok, 34 éves, családos, két leánygyermek édesapja. 1988-ban szereztem diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyete­men, utána a békéscsabai Csabatáj Mgtsz-nél dolgoztam. 1990-ben önkormányzati képvi­selőként tagja, majd elnöke lettem a gazdasági bizottságnak. 1994 óta Békéscsaba város gaz­dasági és városüzemeltetési ügyei­ért felelős alpolgármestere vagyok. 1998-ban az a megtiszteltetés ért, hogy a Fidesz—Magyar Polgári —Magyar Polgári Párt Párt jelöltjeként indulhatok az or­szággyűlési képviselő-választáson. Miért vállalkoztam erre? Békéscsaba alpolgármestereként módom volt áttekinteni és bizonyos mértékben alakítani városunk gaz­dasági és kulturális életét. Tudom tehát mi az, aminek képviseletére országos szinten vállalkozom. Mi a célom? Térségünk infrastrukturális el­maradottsága komoly gátja az egészséges fejlődésnek. Városunk és környezetünk gazdaságát tehát aktívabban be kell kapcsolni az or­szág vérkeringésébe. Erre szolgál­hat például az ipari park megterem­tése, ami munkahelyek százait je­lentheti. Valódi képviseletet szeretnék biztosítani a városnak, amely jelen­tős beruházásokat is hoz. A város és a térség fejlődése nagyban függ a mezőgazdasági termelésben részt­vevők helyzetétől. Ezért nagyon fontos, hogy a termelők kiszolgálta­tottságát megszüntessük. Lehetőségeinkből annyi valósul­hat meg, amennyit kemény munká­val megteremtünk magunknak. Méltóbb életkörülményeket csak akkor tudunk teremteni, ha Ön szö­vetségesként mellém áll! Velkey Gábor — Szabad Demokraták Szövetsége (35 éves, tanár, szociológus, a Ma­gyar Tudományos Akadémia békés­csabai csoportjának munkatársa. Felesége matematikát és számítás- technikát tanít a Közgében. Két fiuk van, Gábor és Sándor, szeptemberre várják harmadik gyermeküket.) Eddigi munkám során — tudo­mányos kutatóként és négy éve ön- kormányzati képviselőként — rész­leteiben foglalkoztam az önkor­mányzatiság, az oktatás, a szociális ellátás, a nyugdíjrendszer, a munka- nélküliség és a területfejlesztés kér­déseivel. Térségünk ma sajnos az ország egyik legrosszabb helyzetű területe. Békés megyét és Békéscsabát elke­rülték a nagyobb tőkebefektetések és a hátrányok csökkentését szolgá­ló állami támogatások, infrastruktu­rális beruházások is. Mindez a tér­séget képviselő országos és megyei politikusok kudarca is. — Térségünknek jóval erőtelje­sebb képviseletre van szüksége ah­hoz, hogy ne legyünk „lesajnált, szegény rokon” az ország fejlettebb részein élők számára, hanem a hát­rányok csökkenjenek, és az itt élők többsége is élvezhesse a fejlődés kézzelfogható eredményeit. — Parlamenti képviselőként az információk széles körű elterjeszté­sével, a kicsinyes pártküzdelmek helyett az összefogás elősegítésével szeretném elérni azt, hogy a város lakosságáért eredményes és méltó képviselet dolgozzon a parlament­ben. — Ha Békéscsaba és a környező települések jövője a tét, nem azzal kell foglalkozni, ami elválaszt, ha­nem azzal, ami összeköt — csak így biztosítható a kívánt fejlődés. Kérem, érezze át a parlamenti választások tétjét, lássa mindannyi­unk felelősségét abban, hogy mi fog történni az országban, és milyen jö­vő vár a Békéscsabán, Gerlán, Mezőmegyeren, Csabaszabadiban élőkre. Nem akarjuk, hogy felelőtlen gazdasági ígéretek miatt újabb meg­szorítások következzenek, most már mindannyian érezni szeretnénk az elmúlt négy év áldozatvállalásának eredményeit. Találkozunk május 10-én. 2-es választókerület Budavári Albert — Munkáspárt Tisztelt Választópolgár, kedves Ba­rátom! 53 éves vagyok, nős, egy gyer­mekünk van, aki a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanul. Felesé­gem nyugdíjas. Végzettségem me­zőgazdasági gépészmérnök. Előbb a Békéscsabai Állami Gazdaságban, majd a Munkácsy Tsz-ben dolgoz­tam 26 éven át. 1993-ban a mező- gazdaságot otthagytam, és a gyulai várfürdő főmérnöke lettem. 1997 decembere óta nyugdíjas vagyok. A Munkáspártnak nem vagyok a tagja, de a párt politikájával egyet­értek és támogatom. Egyetlen párt, amely a baloldali értékeket megőr­zi. Munkát, biztos megélhetést és kiszámítható jövőt ígér. A közélet tisztaságának helyreállítását akarja. Választókerületemben fontos­nak tartom a Kecskemét—Gyula— Arad összekötő út korszerűsítését, az idegenforgalom (gyógy- és falu­si turizmus) fejlesztését. A mező- gazdaságból élők helyzetének gyors javítása szektorsemlegesség­gel, alacsony kamatozású hitelek­kel lehetséges; az üzemanyag árát meg kell szabadítani az útalapra be­fizetett adótól, s megszervezni a biztonságos értékesítést. Az önkor­mányzatok anyagi helyzetén javíta­ni kell, hogy az iskolákat, óvodá­kat, az orvosi ellátást megfelelően működtethessék. A német, a román és a cigány kisebbségi önkormány­zatokat érdemben be kell vonni a közéletbe. Czirok Sándor — Kereszténydemokrata Néppárt Szegeden született. Diplomáit a sze­gedi Élelmiszeripari Főiskola után a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárképző intézetében szerezte. Ví­zilabdaedzői oklevéllel is rendelke­zik. Jelenleg jogi tanulmányokat folytat. Nős, három gyermeke van. Hu­szonegy évig vízilabdázott, nyolc éven át edzősködött is. Jelenleg Gyula második legna­gyobb iskolájának, a Göndöcs Be­nedek Szakképző Iskolának az igaz­gatója. 1994-től Gyula Város Képvise­lő-testületének tagja, annak több bi­zottságában is dolgozik. 1997-től a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet szakképzési főelőadója. Részt vesz több társadalmi szer­vezet munkájában, a KÁLÓT Kato­likus Népfőiskolái Szövetség elnök­ségi tagja. A Szent György Lovag­rend lovagja. Vallja, hogy jövőnk a vidék felemelkedésében és a családok gazdagodásában rejlik. Ha gazda­gok a családok, gazdag az ország is. Ennek érdekében térségünk komplex fejlesztését kell megvaló­sítani, kihasználva a határmenti- ségből származó előnyöket, építve az emberek alkotóerejére, tenniaka- rására, a települések együttműködé­sére úgy, hogy a legfontosabb kér­dések helyben dőljenek el. Kiemel­kedőnek, fontosnak tartja a térség oktatási, kulturális felemelkedését, az úthálózat, a vasúti közlekedés fejlesztését, munkahelyek teremté­sét. Életútja, képzettsége, a mező- gazdasághoz, annak feldolgozó ága­zataihoz való kötődése, pedagógiai felkészültsége biztosíték arra, hogy a parlamentbe jutásakor a térség égető problémáinak megoldását ha­tározottan és felelősségteljesen fog­ja képviselni. Dr. Erdmann Gyula — Magyar Demokrata Fórum — Fidesz—Magyar Polgári Párt 1982 óta vezetem a Békés Megyei Levéltárat Gyulán. 1990-től elnöke vagyok a Magyar Levéltárosok Egyesületének és tagja a gyulai kép­viselő-testületnek. Történészként kandidátusi fokozatot szereztem, több könyvem jelent meg. 1994-ben kitüntettek a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjével. Örömmel fogadtam, hogy az ellen­zéken belül legalább a Fidesz és az MDF összefogott. Megtisztelő, hogy e két párt közös jelöltje lehe­tek. Képviselőként olyan Magyaror­szágért dolgoznék, melyben a több­ség boldogulhat és biztonságban él­het, a leszakadók viszont bizton számíthatnak a szolidaritásra. Sze­retném, ha családonként három- négy gyermek vállalása anyagilag is lehetséges lenne. Szeretném, ha a lakosság jövőbe vetett hite vissza­térne. Ennek érdekében szorgal­maznám a gyermekenkénti havi há­romezer forint adókedvezményt és a Bokros-csomaggal leépített csa­ládtámogatási rendszer azonnali visszaállítását, évente tízezerrel több lakás építését jelentős állami segítséggel, a nyugdíjak értékálló­ságának garantálását, az adók és já­rulékok jelentős mérséklését, a fe­ketegazdaság visszaszorítását. Elő­segíteném a kis- és közepes vállal­kozások, a családi gazdaságok ki­emelt támogatását, összehangolt vi­dékfejlesztési (munkahelyeket is te­remtő) stratégia kidolgozását és végrehajtását. Támogatnám a kor­rupció, a hatalommal összefonódó gazdasági bűnözés elleni harcot. Megyénk javára a következőkért küzdenék főként: a tiszaugi híd át­építése, a 44-es út gyorsforgalmi autóúttá fejlesztése, a Budapest— Lökösháza és a Vésztő—Gyula— Szeged vasútvonal felújítása, a gyógy-idegenforgalom erőteljes ál­lami támogatása, a gyulai megyei kórház modernizációjának folytatá­sa, a településeket összekötő mel­lékutak korszerűsítése. Nem építe­nék viszont gátat a Dunán 600 mil­liárd forintért, és nem engedném, hogy a magyar föld idegenek kezé­re jusson. Éz is a választás tétje: ezért nagyon kérem, hogy minél többen szavazzanak. Erkel Tibor — Magyar Igazság és Élet Pártja Erkel Tibor az 1989-ben, Gyulán megalakult Erkel Ferenc Társaság alelnöke, mint a Magyar Rádió, il­letve 1992-től pedig mint a Művelő­dési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője, több alkalommal hozzá tudott járulni Gyula város kulturális életének gazdagításához. Pártnak, politikai szervezetnek nem volt tagja. Meggyőződése, hogy a MIÉP az egyetlen párt, amely önfeláldozó következetességgel és nyíltsággal lép fel: — a politikailag, katonailag és. gazdaságilag független, saját kultú­rájára épülő Magyarország megte­remtéséért, — azért, hogy a lassan tíz éve tartó változásoknál;; az ország né­pének becsületes többsége legyen végre a nyertese, — azért, hogy a biztos jövője tu­datában minden fiatal szívesen ala­pítson családot, s azt képes legyen erőben, egészségben megtartani, és felnevelni saját lakásában, házában, — azért, hogy ennek feltételeit bárki megteremthesse vállalkozó­ként vagy értékálló bérű munkavál­lalóként, — azért, hogy az új munkahe­lyek méltányos hitelek segítségével erősödhessenek, és erősítsék az or­szág gazdaságát, — azért, hogy a magyar föld ma­gyar kézben maradjon, és birtokosa képes legyen azt a saját és az ország hasznára megművelni, — azért, hogy a jövőépítő, család- központú, politikáját igazságos köz­teherviselés (adózás) segítse, vala­mint egy mindenki számára hozzá­férhető, jó minőségű egészségmegőr­ző program és egészségügyi ellátás, . — azért, hogy Magyarországon a magyarság és mindazok, akik a fenti tervek megvalósításár. vele közösen fáradoznak, otthon érezzék magukat. Ennek az otthonnak a melege és bé­kés-biztonsága vegye őket körül. Erkel Tibor, akinek életét ez a tö­rekvés hatotta át, munkájával sze­retné hozzásegíteni hazáját és benne a várost — ahol szülei, ősei pihen­nek — közös céljaik megvalósításá­hoz. Rendületlenül! Dr. Hutter Károly — Nemzetiségi Fórum 1941. november 27-én születtem Budapesten. 1946 őszén költöztünk Gyulára, közelebbről a József-sza- natóriumba, mert édesapám ott kap­ta feladatul a tüdősebészet háború utáni megszervezését. Édesanyám ott volt laboratóriumi asszisztens. Az általános és középiskolát Gyu­lán végeztem, 1960-ban érettségiz­tem. 1967-ben avattak orvossá a SZOTE Általános Orvosi Karán. Friss diplomásként Gyulára kerül­tem a megyei kórház II. sz. belosztályára, ahol 30 évig dolgoz­tam, belgyógyászatból és kardioló­giából szakvizsgáztam. Egy éve változtattam munkahelyet, jelenleg az OEP OOSZI I. Fokú Orvosi Bi­zottságban dolgozom. 1969-ben kö­töttem házasságot. Feleségem, dr. Mandik Éva szintén orvos. Négy gyermekünk van, a legidősebb dol­gozik, a három fiatalabb még tanul, egyetemisták. A kisebbségiek parlamenti kép­viseletének biztosítását az ország- gyűlés ismét elodázta. A német, szlovák és horvát nemzetiség veze­tői ezért alakították meg a Nemze­tiségi Fórumot. Nem csak a kisebb­ségekért, hanem az egész orszá­gért, nemzetért és a határon túli magyarokért is. Ha itthon lesz par­lamenti kisebbségi képviselet, nem lesz több ellenérv a környező or­szágokban a magyarság ottani par­lamenti jogai ellen. A Nemzetiségi Fórum nem elszakadást, különál­lást hirdet, hanem együttműködést a közös haza, nemzet, állam érde­kében, közös munkát, a jobb jövő közös építését: „...mert az egynyel­vű és egyszokású ország gyenge és esendő” — írta Szent István király intelmeiben fiához. Szent Imre herceghez. A Nemzetiségi Fórum ennek je­gyében akar működni és együttmű­ködni mindenkivel, aki így gondol­kodik. Megőrizni és ápolni azt a kettős identitástudatot, mely a ma­gyarországi nemzetiségekben az el­múlt századokban kialakult, a kultú­rát, mely a közös haza kincse, a nyelvet, mely nem elválaszt, ha­nem összeköt szomszédainkkal, Európával. Ehhez kérjük a kedves Választópolgárok szavazatait, segít­ségét. Lebenszky Attila — Szabad Demokraták Szövetsége 1946. január 31-én születtem. A Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskoláján szereztem diplomát. 1994-ben, az első közvetlen válasz­táson polgármesterré választottak meg a gyulai polgárok. Feleségem­mel és három gyermekemmel élek, boldog családi környezetben. Párt­nak soha nem voltam tagja, de a li­berális eszmékkel szimpatizálok, az SZDSZ támogatásával vágok bele a választási küzdelembe. Önkormányzati vezetőként ki­emelten kezeltem a következő terü­leteket: Az intézmények biztonsá­gos működése, az igazságosan el­osztó szociális rendszer és az inf­rastruktúra fejlesztése. Képviselő­ként szeretném elősegíteni az or­szág felemelkedését, hogy folytas­suk a jó irányt, belátható időn belül a magyar állampolgárok európai színvonalon, szabadon, jog- és lét- biztonságban éljenek. Az ország törvényeinek összehangolása az Eu­rópai Unió jogszabályaival kiemelt feladata lesz a következő éveknek, amit csak úgy szabad megcsinálni, hogy közben érezhetően javuljon a közbiztonság, vállalkozói biztonság és az állampolgárok közérzete. Ré­giónk lemaradása közismert, ezért megbocsáthatatlan, szégyenteljes, hogy még mindig nincs minimum négysávos gyorsforgalmi út Kecs­kemétig, az autópályáig, de a tisza­ugi híd átépítése sem tűr halasztást! S akkor még nem beszéltem a beru­házások ösztönzéséről, hiszen térsé­günk ilyen tekintetben is az utolsók között kullog. A mezőgazdaságban is konkrét, sürgős intézkedésekre van szükség. Tudom, hogy Gyula milyen ter­hekkel küszködik, Geszten és Újszalontán nincs háziorvos, gyer­mekorvos, Mezőgyán és Újszalonta között utat kell építeni. Sarkadon és Sarkadkeresztúron égető a munka- nélküliség, a kötegyániak közül so­kan szeretnék a „Gyepes” csatornát újra életre kelteni. Eleken folytatni kell a városiasodást, Lökösházán új határátkelő kellene, Méhkeréken és Kétegyházán a mezőgazdasági ter­melés biztonságának megteremtése a legkívánatosabb. Ha megkapom a bizalmat, akkor lesz erőm, erőnk a feladatok elvégzésére. Tóth Imre — Független Kisgazdapárt Tóth Imre vagyok, 45 éves, nyolc éve polgármestere Sarkad városá­nak. Református paraszti család­ban születtem, s itt élek feleségem­mel és leányommal. Pártonkívüli- ként a 2-es számú (gyulai) válasz­tókerület egyéni képviselőjelöltje vagyok, az FKGP színeiben. Há- romdiplomásként tanítottam, mű­velődési intézményeket, várost és kistérséget vezettem, amelyek te­vékenységem ideje alatt fejlődtek, szakmailag és gazdaságilag rentá­bilisnak bizonyultak. Programom, célkitűzéseim: A bankok hazánkban is adót fizesse­nek, s ne az adófizetők pénzéből „konszolidáljuk” a bankokat. A büntetőjog szigorítása, a halálbün­tetés visszaállítása. A lágy erőszak sorvasztotta önkormányzatok he­lyett önkormányzatiságot, valódit. A nemzetiségnek méltó helyet a közéletben, a törvényhozásban. Jogot, vagyont, életteret az egyhá­zaknak, a civil szervezeteknek. Át­fogó programot e vidék, a mező- gazdaság talpra állítására. A Budapest—Bukarest autópálya nyomvonala Kecskemét— Békéscsaba—Gyula legyen a 44- es út mentén, és ezzel a tiszaugi híd ügye is megoldódik. A megyét metsző déli autópálya építése pár­huzamosan indítandó. Visszaállí­tandó a Körösök hajózhatósága. A lökösházi, gyulai, kötegyáni, méh­keréki határátkelőhelyhez vezető közúti és vasúti pályák felújítan­dók. Európai uniós fejlesztési for­rásokat kell hozzunk e megyébe a schengeni határok .'''helyezésére készülve. A tönkretett és eladón cukorgyár helyére mezőgazdasági alapanyagra épülő, új ipari üzem telepítendő, állami és befektetői tőkéből. A lassú, megyét elszegé­nyítő, gyenge érdekérvényesítés helyett átgondolt, dinamikus, kez­deményező megyei, térségi prog­ramot, vezetést! Mindezekért a most megválasztott megyei képvi­selők együttműködése nélkülözhe­tetlen. Meddig tehetjük még, hogy semmit ne tegyünk? Egyéni prog­ramom nem politikai, hanem em­berközpontú, térség- és teljesít­ményorientált, a települési érdekek egyenrangúságára épül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom