Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-28 / 124. szám
Új nevek az EU-ban ISPA, Sapard Kezdődött a Phare-ral, folytatódott a Credoval. Az Európai Unió segélyalapjairól van szó, melyek a csatlakozásra váró, illetve a fejletlenebb kelet-európai térségre juttatnak támogatásokat, konkrét programok alapján. Most újabb nevek törnek maguknak utat a köztudatban, az ISPA és a Sapard. Az ISPA a csatlakozást megelőző időszakban igénybe vehető alap. A 11 partnerország — köztük hazánk — számára évi egy- milliárd ECU-t biztosít 1999-től 2006-ig. Magyar- országnak 90-100 millió ECU jut évente, mely megegyezik az éves Phare- segély összegével. Az ISPA fő támogatási területe a közlekedés és a környezetvédelem. (Ha jól meggondoljuk, ezért mondhatta Hans Beck volt uniós nagykövet, amikor Békéscsabán járt, hogy nem sokáig kell már zötykölődni a 44-esen.) A Sapard vidékfejlesztési programokra nyújt évi 0,5 milliárd ECU-t a 11 országnak hét esztendőn keresztül. Országonként 40- 45 milliót juttatnak évente. A Sapard ugyancsak a csatlakozást segíti elő, tulajdonképpen előfutára a későbbi alapoknak. A Phare globálisan úgy folytatódik, hogy évi 1,5 milliárdot kap a 11 ország, egy állam támogatása 250 millió ECU egy esztendőben, az átmeneti időszakban — tájékoztatta lapunkat Galovicz Mihály, a békéscsabai központú regionális Phare-iroda vezetője. (e) Megtartotta szavát Diplomatához méltóan súlyt adott szavának Hans Beck, az Európai Unió volt nagykövete. Amikor Békéscsabán elbúcsúzott vendéglátóitól, azt ígérte, * megbízatása lejárta után tovább lobbizik a magyar-román határszakasz fejlesztéséért. Közbenjárása után Francois Lamoreux, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős bizottságának helyettes vezetője levelet küldött az unió új magyarországi delegációvezetőjének, Michael Lakenek. A magyar—román határszakaszon kialakult együttműködés folytatását megerősítendő, Lamoreux engedélyt adott az 1998-as programozás megkezdésére. (e) Mezőgazdaság: tudásban és szorgalomban nincs hiány A GAZDÁK ÁLLJÁK A VERSENYT A birtok dísze a halastó, melyet földön éktelenkedő digógö- dörböl alakított ki Gombár László „Ma a mezőgazdaság a szerencsejátékhoz hasonlatos. Amelyik termelő a szerencse fia, nevezetesen jó áron értékesít, az talpon marad. Aki kevésbé szerencsés, az tönkremegy. Nem lenne megengedhető, hogy a felvásárlási árak egy éven belül ilyen nagy mértékben ingadozzanak'’ — vélekedett Gombár László, amikor meglátogattuk huszonhat holdas birtokán. Kíváncsiak voltunk, a szarvasi gazdálkodó hogyan látja a mezőgazdaság helyzetét, s arra is, hogy milyen várakozással tekint az európai uniós csatlakozás felé. Amit itt lát, az egy élet munkája — mutatott körbe Gombár László. A gát tetején álltunk, ahonnal belátni a 26 holdas birtokot: a szántót, az építményeket. A gátról levezető kocsiutat akácfasor kíséri. Jobb oldalt napraforgó virít, azzal szemközt több ezer gyümölcsfa és fenyő zöldell. Az út végén halastavat borzol a szél. A házigazdával és a feleségével, Marikával a tanya tornácán folytattuk a beszélgetést. Hamar kiderült, Gombár László tanult szakmája építész, ám 1977-ben végleg hátat fordított e pályának. — A szüleim korán munkára fogtak. Ahogy cseperedtem, úgy tanultam bele a gazdálkodásba. Egyebek mellett konyhakerti növények vetőmagját és virágmagot termesztettünk, viszonylag kis területen. E példa is bizonyítja, megfelelően hasznosítva akár egy hold föld is el tud tartani egy egész családot — mesélte házigazdánk, akinek ilyen előzmények után nem volt nehezére meghozni a döntést: építészből 1977-ben önálló gazdálkodó lett. Saját birtokon Szántóföldi termeléssel, gyógynövénytermesztéssel, konyhakertészettel és állattartással foglalkozott, s emellett jókora gyümölcsöst gondozott. 1990-ben azután családi összefogással megvásárolt a város szélén egy romos tanyát, s a körül 26 hold földet. — Teljesült a vágyunk, saját birtokunk lett. Természetesen rengeteg munkával, mert nem csak a tanya volt elhanyagolt, hanem a föld is. Istállótrágyával és mésszel javítottuk és talajlazítóz- tuk. Mást talán bosszantott volna a földön éktelenkedő digógödör, Európa Hogyan vélekedik földrészünk ifjú nemzedéke a legégetőbb társadalmi problémákról, mitől tart? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Európai Bizottság tanulmánya. A brüsszeli testület megbízása alapján 9400 15 és 24 év közötti fiatalt kérdeztek meg az Európai Unió tizenöt tagállamában. A felmérés szerint a fiatalok túlnyomó többsége támogatja a földrész egyesülését. Különösen lelkesítőleg hat rájuk, hogy a határok lebontásának köszönhetően könnyebbé vált az utazás, az új lakhely megválasztása. Három ifjú európai állampolgár közül egynek szilárd meggyőződése, hogy személyes én azonban örültem neki. Alaposan kitakarítottuk, belőle lett ez a szép halastó. S hogy öntözhessek, csatornával vettem körül a földet. Több ezer gyümölcsfát és fenyőt ültettem, valamint Tessedik Sámuel emlékére kétezer akácfát. A tanyát felújítottuk, utat, szarvasmarha-istállót és sertésólakat építettünk — a gazda arca ez utóbbi témánál elkomorult. Az ólak már régóta üresen állnak, s az istállóban sem hízómarhát tart, hanem takarmányt tárol. Drága, de biztosabb! — 1997 elejéig még csak-csak ki tudtuk számolni a megtermelt növény és az eladott jószág jövedelmezőségét. Egyszóval: lehetett tervezni. Azután minden fejtetőre állt. A felvásárlási árak ingadozása miatt felszámoltam az állatállományt. Ugyancsak az értékesítési gondok miatt hagytam fel a nagyüzemi szántóföldi termesztéssel. A régi felvevőpiacok bedugultak, a hagyományos termesztésű termékek eladhatatlanok — magyarázta Gombár László, aki biotermesztésbe kezdett. E termelési mód se a műtrágyát, se a vegyszert nem tűri el. Napraforgót vetett, s egyéb szántóföldi kultúrák és gyógynövények biotermesztését is fontolgatja. Meglehet, e termesztési mód a hagyományosnál jóval költségesebb, ám előnye, hogy biztosabb a piaca. Szerencse dolga Gombár László szerint ma a mezőgazdaság szerencsejátékhoz hasonlatos. Amelyik termejövőjének jobbra fordulását a közös Európától várhatja. Legtöbbjük szerint a munkahelyteremtést és a környezetvédelmet kiemelten kellene kezelni. 75,7 százalékuk az egyesült Európától várja a munkanélküliség visszaszorítását. 60,2 százalékuk a környezetvédelem hathatósabb felkarolását reméli. Tíz fiatal közül hét tud társalgási szinten valamilyen idegen nyelven. Nagy fontosságot tulajdonítanak az új technológiák alkalmazásának, ám a felmérésből kiderült: a megkérdezetteknek csak a fele használ rendszeresen komputert, és csak 6,6 százalékuk szörfözik a számító- gépes világhálón, az Interneten. A házasság előtti szexuális életben az európai ifjak 86,7 lő a szerencse fia, nevezetesen jó áron értékesít, az talpon marad. Aki kevésbé szerencsés, az tönkremegy. Nem lenne megengedhető, hogy a felvásárlási árak egy éven belül ilyen nagy mértékben ingadozzanak. — A földművelésügyi miniszter tavaly betakarításkor mindenkit arra intett, hogy váljon az értékesítéssel. Nos a tavaly őszi árakhoz képest most annak mintegy egyharmadára zuhantak vissza az árak. És még ezért a pénzért is eladhatatlan a termény — mondotta beszélgetőtársunk, aki szerint hitelfelvételre ne is gondoljon a termelő, amíg a mezőgazdaság. nem stabilizálódik. — Ilyen körülmények között könnyen veszteséges lehet a vállalkozás, s megtörténhet, hogy a hitelt csak a föld eladása árán tudja visszafizetni az adós —jelentette ki, hozzátéve, mindenekelőtt a döntéshozókon múlik, hogy történik-e kedvező változás a mezőgazdaságban. Kíváncsiak voltunk arra is, házigazdánk milyen várakozással tekint az európai uniós csatlakozás felé. Gombár László kifejtette, a magyar mezőgazdasági szakemberek, a gazdálkodók szaktudásban és szorgalomban bármelyik nyugati termelővel állják a megmérettetést. Az EU-csatlakozással azonban csak akkor nyer az ország, ha a mezőgazdaságunk egészét kedvező helyzetbe tudjuk hozni, hogy egyenlő félként vehessünk részt a tagországok versenyében. Fontos az is, hogy a jövőben a csatlakozási feltételekről több információt kapjanak a termelők. Cs. R. százaléka nem talál semmi kivetnivalót. A megkérdezettek fele támogatná a homoszexuális párok kapcsolatának hivatalos elismerését, egyharmaduk elképzelhetőnek tartja, hogy a homoszexuálisok gyereket fogadjanak örökbe. Az Európai Bizottság közvélemény-kutatása szerint a fiatalok 64,2 százaléka helyesli a halálbüntetést, és 49,2 százalékuk a kegyes halált, az eutanáziát. Tízből kilenc viszont ellenzi a génmásolás, a klónozás alkalmazását. A vizsgálat eredményéből az is kiderült, hogy az ifjú nemzedék fele valamely társadalmi, politikai, kulturális vagy sport- szervezet tagja. T. A. ÉS A FIATALOK VILÁGA A MAGYAR—ROMÁN HATÁR TÉRSÉGE NEM ROSSZ TANULÓ Nagyobbat is „szakíthatunk” Az Európai Unió fiatalabb segélyprogramja, a kelet-, közép- kelet-európai határmenti térségek támogatását szolgáló Credo által érintett valamennyi szervezet képviselője találkozott május 10—12-én Prágában. Közöttük volt Galovicz Mihály, a békéscsabai központú Phare—Credo regionális iroda vezetője. A szeminárium résztvevői a program indulásával kapcsolatos tudnivalókról tájékozódtak a cseh fővárosban. A Credót az unió úgy menedzseli, hogy Prágában létrehozott egy programigazgatóságot — fogalmazott Galovicz Mihály —, amely közbülső állomás a régiók és Brüsszel között. Az érintett 36 határmenti régió — közöttük a magyar— román határral érintett 4-4 megye — most 7,7 millió ECU támogatást kap. Egy-egy határrégió programjai átlagosan 200-400 ezer ECU-re számíthatnak. A magyar—román határ térsége egyébként nem rossz tanuló, eddig három nyertes hazai programból kettőt ezen a vidéken készítettek. A Credo-pályázatot a közeli napokban Békés megyében meghirdetik a napilapokban. A felhívás után a békéscsabai központban (megyeháza, Derkovits sor 2., III. emelet) átvehetők a pályázati csomagok, melyekhez adatlap és ismertető tartozik. A pályázatok benyújtási határideje július 27-e. A jelentkezőknek figyelniük kell arra, hogy programjuk a határokon átívelő kapcsolatokat erősítse, javítsa a jószomszédi viszonyt. A projekt célja a gazdaságfejlesztést, a szociális, kulturális együttműködést, a települési, regionális szolgáltatások, a humán erőforrások fejlesztését, a környezetvédelmet kell, hogy érintse. Követelmény, hogy a romániai partner is aktívan részt vegyen a programban. Kétfajta projekttel lehet pályázni, a szoftprogramok — tanulmányok, kulturális kapcsolatok témaköre — esetében a felső határ 50 ezer ECU, a minimális saját erő 10 százalék. A hard — műszaki — projekteknél 300 ezer ECU a „plafon”, a saját erő legalább 20 százalék. Műszaki projekttel egyébként nem minden országban lehet pályázni (ott például, ahol nincs kiépítve a szervezeti háttér). Magyarország nem tartozik ebbe a körbe. Sőt, ha alkalmas pályázatok születnek, akár az átlagosnál nagyobbat „szakíthat” a térség. Valójában ugyanis nincs keret, a projektek megfelelősége dönt — összegzett Galovicz Mihály. (e) A kelet- és közép-európai országok Credo- program által érintett határtérségeit jelzi térképünk Papírmunka és támogatás Sokan még az őstermelői igazolványtól is ódzkodnak Magyarországon, márpedig az Unióban egy meghatározott küszöbérték fölött mindent nyilvántartásba kell venni. Még nem lehet tudni, hol lesz a határ, ám várhatóan adatszolgáltatásra kötelezik a körülbelül százezer forintot meghaladó termelési értéket előállító gazdaságokat. Nyilvántartásba kell majd venni a megművelt terület nagyságát, az állatállományt, s azt is: ki mit termel és mennyiért hazánkban. A magyar gyakorlat eddig nem ismerte ezt a mélységű adminisztrációt, amit jelez az is, hogy az őstermelőknek csak egy törpe töredéke nyújt be nálunk adóbevallást. Az Európai Unió azonban nem találomra adja a támogatást, hanem az adatszolgáltatások alapján mérlegel. Kár azt hinni, hogy ügyeskedéssel kijátszható Brüsszel ébersége. Ellenőrzik a bevallásokat, s ha valótlan adatokat találnak, a rajtakapott termelőt megbírságolják, vagy rosszabb esetben kizárják a támogatási rendszerből. Megbüntethetik magát a tagállamot is: olyan arányban csökkentik a jóváírási keretet, amilyen eltérést találtak az ellenőrzés során. Szakértők szerint azonban jó esély van arra, hogy a csatlakozásig — 2002-ig, 2005-ig — sikerül a termelés adminisztrációjának alapjait megteremteni, másfelől bizonyos átmeneti könnyítésekre is számíthatunk. (toronyi)
