Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-28 / 124. szám

13 Európa-krónika 1998. május 28., csütörtök Fontos, hogy a hálózat tíz éven belül kialakuljon _______ Es ély a gyorsforgalmi útra A közelmúltban Békéscsabán járt dr. Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Ünnepelni jött a szakember, a közlekedési fel­ügyelet új, B épületének átadásakor beszédet mondott hallgató­ságának, s néhány szóval az uniós felkészülésre is utalt. „Itt va­gyunk az unió kapujában — mondta —, de sok áldozatot kell még meghoznunk ahhoz, hogy egyenjogú tagként fejlődhes- sünk az eddig megszokottnál lényegesen nagyobb ütemben.” Az államtitkár „kedvenc” szak­területe a közlekedés, közleke­désbiztonság. Hosszú ideje a jogszabályok előkészítésében is tevékenyen részt vesz, ezért amikor rövid időre asztalhoz ül­tünk, arra kértük, értékelje Ma­gyarország uniós felkészülését ezeken a területeken. — Nagyon summázva azt mondhatom, hogy a jogsza­bály-közelítés, a harmonizáció technikai feladat. Nem azon múlik, hogy tudunk-e teljes mértékben harmonizálni vagy nem. Ez 2002. január 1-jéig, azaz a feltételezett legkorábbi csatlakozási időpontig — két­ségtelenül kemény munkával — megoldható. Jogszabályt azonban csak akkor tudunk hozni egy-egy kérdésben, ha az adott helyzetet, a gazdasági és más feltételeket már biztosítjuk a szabály működéséhez. Ez lesz a nehezebb, s ez idézi elő azt is, hogy a közlekedésben bizonyos területeken átmeneti mentessé­get kell kérni a csatlakozást kö­vető néhány évre. Ott természe­tesen a jogszabály-harmonizá­ció sem valósul meg, valószí­nűleg értelmetlen lenne olyan szabályokat alkotni, melyek 2001-ben jelennek meg, és va­lamikor 2010-ben lépnek ha­tályba. így jelentkezik a har­monizációban majd egy nem teljes körű és nem tökéletes helyzet. A csatlakozást tekintve a közlekedés az egyik legérzé­kenyebb terület. Nem azért, mert annyira rossz a közlekedé­sünk, hanem a nemzetközi együttműködés, az egységes Európa működése ebben a tér­ségben alapvetően három terü­leten a legérzékenyebb: a köz­lekedésben, a környezetvéde­lemben és a mezőgazdaságban. E körben kell megteremteni el­sősorban azokat a feltételeket, hogy Magyarország ténylege­sen aktív, és ami nagyon fon­tos, egyenrangú tagja legyen az Európai Uniónak. — Békés megyében meglehe­tősen széles az aggodalmasko­dók tábora az itteni gazdasági fejlődést tekintve. Nem véletlen, hogy egyre hangosabban feje­ződik ki az igény egy Békés me­gyén is áthaladó gyorsforgalmi útra. Ön milyen esélyeket lát a mielőbbi megvalósulásra? — Igazából akkor van esé­lyünk az unióban való egyen­rangú létre, ha 2007-ig, tehát körülbelül 10 éven belül kiala­kul itt az a gyorsforgalmi háló­zat, amely a transzeurópai köz­lekedési korridorokat keresz­tülvezeti Magyarországon. A történelem sokszor igazolta, ahol a kereskedelmi utak ve­zetnek, ott fejlődik az élet, a gazdaság. Ha itt nem épülnek kereskedelmi utak, lesznek másutt, tehát Európa kibírja nélkülünk, mi nem bírjuk ki enélkül. Mindenképpen fontos, hogy ez a hálózat 10 éven belül megvalósuljon. Négy transz­európai korridor, azaz közleke­dési folyosó halad át Magya­rországon. Az egyik a Duna, a másik a 4-es, a leghagyomá­nyosabb európai korridor, amelynek több ága van. Ha­zánk szempontjából a Berlin— Prága, illetve München—Salz­burg felől jön Bécsen, illetve Dr. Gyurkovics Sándor: „A csatlakozást tekintve a köz­lekedés az egyik legérzéke­nyebb terület” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Pozsonyon keresztül, és érke­zik Magyarországra, az M—1- esre. Budapesttől Szegedig jön, onnan pedig ide, a román határra, s halad tovább a Feke­te-tengeren, Constancán ke­resztül Kisázsiába. A másik fo­lyosó az 5-ös Barcelona—Tri­eszt, másik ága Fiume—Zág­ráb felől a 7-es, illetve az M7- es, 0-ás, 3-as, Barabás, Ukraj­na, Kijev felé halad. Az 5-ös- nek az egyik leágazása a jelen­legi 6-os út, amely Budapest— Szekszárd—Eszék—Szaraje­vó—Loce, tehát egy déli leve­zetéssel megy tovább. Ezen kí­vül van a 10-es, ez klassziku­san elkerüli Magyarországot, mert észak felől Ausztrián ke­resztül Horvátország-Jugosz- lávia—Románia—B ulgária— Kisázsia útvonalon halad. En­nek van egy karja, a Buda­pest—Belgrád szakasz. Amit mi most M—5-ösnek hívunk, az a Szeged—Röszke szakasz, ez azonban nem a 4-es transzeurópai fővonal része, hanem a 10-es, hazánkat elke­rülő korridornak a Magyaror­szágra benyúló szakasza. A tíz éven belül ennek minél előbb el kell készülnie, 2007 után hi­ába készül, akkor mi már vesz­tünk. A gyorsforgalmi utak mind úgy épülnek, hogy autó­pályává fejleszthetőek. Az, hogy gyorsforgalmi vagy autó­pálya, azon múlik, hogy mek­kora éppen az adott időben meglevő, illetve a belátható időszakra előrejelezhető forga­lom. Ma még a korridornak ez a része nem működik olyan intenzitással, hogy ide — gazdasági okokat figyelembe véve — szabadna autópályát építeni. Az autópályához mindenképpen szükség van 15-20 ezer autó napi forgal­mára. Ezért itt a gyorsforgal­mi út építésének vannak meg a feltételei és adott a reális esélye. L. E. A Magyarországon átvezető európai fő közlekedési folyosók, azaz a korridorok Strukturális alapok az EU-ban A REUMÁS UNIÓ A legfrissebb jelentések szerint az Európai Unió tagországaiban csaknem 75 millióan szenvednek reumában. Az ízületi bajok való­ságos népbetegségnek számítanak a közösségben. A hírben a legszo­morúbb az, hogy mind a mai na­pig nem sikerült a bajra semmi­lyen valóban hatásos gyógyszert kitalálni. Ezért Brüsszelben most főként az alternatív kezelésekre helyezik a hangsúlyt, és azt kutat­ják, mivel lehetne a legeredmé­nyesebben kúrálni a fájdalmakat. Hozzátehetjük: ebből a szem­pontból hazánk máris eurokonform, hiszen „gyógy­víznagyhatalomként” teljes si­kerrel kapcsolódhatnánk be a re­umás betpgek terápiájába. Arról nem is szólva, hogy a jelenlegi tagországokban egyelőre kevés a valóban jól felkészült specia­lista, pedig gazdasági szempont­ból is nagy szükség volna a mű­ködésükre. Egy kimutatás sze­rint ugyanis minden ízületi megbetegedésben szenvedő — a táppénzt, a kezelést és a terme­lésből való kiesést számba véve — átszámítva évente több mint 15 millió forintjába kerül a nem­zetgazdaságnak. (gy. z.) Örök téma a Magyarország nyugati és keleti fele között mélyülő szakadék. Az euró­pai uniós csatlakozás hoz-e fordulatot ebben a folyamat­ban, megteremti-e a lehetősé­gét a keleti régió felzárkózá­sának? — kérdeztük dr. Ko­vács László leköszönő kül­ügyminisztert, aki a közel­múltban többek között az euro-atlanti integrációról be­szélt Szarvason lakossági fó­rumon. — Magyarország sok problé­mája között ez az egyik, amely sürgős kezelést és meg­oldást igényel. Magyarország gazdasági fejlődéséhez elen­gedhetetlen, hogy a kelet— nyugati nagy különbség mér­séklődjön. A leggazdagabb ál­lamban is vannak hasonló problémák, gondoljunk csak Olaszországra. Az Európai Unió nem véletlenül hozott létre az egy-egy ország felzár­kóztatását szolgáló kohéziós alap mellett strukturális alapo­kat. Ezek azoknak a térségek­nek a felzárkózását segítik, Pontos tervre, projektre ad pénzt az Unió FOTÓ:'KOVÁCS ERZSÉBET ahol a fejlettségi átlag, az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el az Európai Unió át­lagának a 75 százalékát. Olyan térségek segítésére is szolgál ez az alap, ahol vala­milyen sajátos gond, konkrét probléma vár megoldásra: ilyen lehet egy kisebb térség magas munkanélkülisége, el­avult iparszerkezete, vagy me­zőgazdasági problémája. Ke- let-Magyarország mindenkép­pen kedvezményezettje lesz ennek a csatlakozás után — kezdte válaszát dr. Kovács László. Hozzátette: ezek a fej­lesztési alapok társfinanszíro­zást igényelnek. Amilyen összeget az unió ad, ahhoz hozzá kell tenni a magyar költségvetésnek is a maga ré­szét. Nem látatlanba, hanem pontos tervre, projektre ad az unió pénzt. Dr. Kovács László hangsú­lyozta, meggyőződése, hogy az ország kevésbé fejlett részei viszonylag többet fognak nyerni az uniós csatlakozás­ból, s a fejlődésük meggyor­sul. Emlékeztetett továbbá ar­ra, az elmúlt években Ausztria kancellárjának és Németor­szág szövetségi elnökének ke­let-magyarországi látogatást szerveztek, hogy ezzel is fel­hívják a külföldi tőke figyel­mét a kevésbé fejlett térségek­re. Cs. R. Mrr szól hozzá? Védjék a hazai termelőket! Sorozatunkban egy-egy alkalommal megyénkben élők szólalnak meg, és arról beszélnek, milyen esélyt látnak Magyarország számára az uniós felkészülésben, illetve a csatlakozásban. Ezúttal a békéscsabai piacon beszél­gettünk az emberekkel, ott, ahol szinte minden megta­lálható az élelmiszerektől kezdve a zöldségen, gyümöl­csön át a tartós fogyasztási cikkekig. A kínálat nemzet­közi. Magyar paprika, kínai edzőcipő, spanyol na­rancs között válogathat a vevő. Nemzetközi az eladó- és vásárlóközönség is. Magyar, román, kínai, néha uk­rán és lengyel kereskedők és vevők alkudoznak egy­mással a piac íratlan szabályai szerint. Az európai uni­ós csatlakozás egyelőre nem mindennapos beszédtéma a piacon. A kereskedőket és a vásárlókat a napi ár­mozgás, a beszerzés és esetleg a szomszédos országból érkező felvásárlók hada jobban foglalkoztatja, mint az uniós belépésből fakadó esetleges előnyök vagy hátrá­nyok. A kereskedők közül néhá­nyat — Mohácsi Edit 28 'éves gyulai zöldségkereske­dőt, Bállá Endre 53 éves bé­késcsabai kisvállalkozót és Kocsor Edit 37 éves békési háztartási vegyes iparcikk kereskedőt — mégis arról faggattuk, mit várnak az Eu­rópai Uniótól. Hiába jobb a magyar... — Hét éve kereske­dünk > zöldségfé­lékkel nagyban és kicsi­ben egy­aránt — kezdte Mohácsi Edit. — Csak pia­con árulunk, és megyei ter­melőktől vásárolunk. Re­mélem, hogy az uniós belé­péssel jó irányba halad majd az ország, és emelke­dik az életszínvonal. Attól tartok azonban, hogy ha nem védik a magyar terme­lőket és a hazai árut, akkor külföldi termékekkel ontják el a piacot, és az itthon megtermelt áruféleségeket nem lehet eladni. Már most rengeteg külföldi árut, töb­bek között zöldségféléket hoznak be az országba. A baj az, hogy leverik az ára­kat, és minőségben sem mindig a legjobbat hozzák. Hiába jobb például a ma­gyar paradicsom, inkább az olcsóbb, de rosszabb minő­ségű külföldit veszik. így a magyar terméket nem lehet eladni. Remélem, hogy az Európai Unióban ezt kiiga­zítják, és ha be is engedik az országba a külföldi ter­ményeket, a magyar terme­lőket és árut előnyben ré­szesítik. Ha idényen kívül hoznak be a piacra külföldi zöldségeket, az még érthe­tő. Most azonban idényben is elárasztják velük a pia­cot. Jelenleg a paradicsom­mal, de itt lesz a dinnye, s ugyancsak várható, hogy a külföldivel árasztják el a standokat. Mint régeit a bécsi piacon — Tizen­két éven keresztül irányítot­tam a me­gyében a kereske­delmi el­lenőrzést, és nem gondoltam volna, hogy egyszer majd vállalkozó­ként fogok megélni — mondta Bállá Endre. — Csomagolástechnikai ter­mékekkel kereskedem, és a piacon kívül több ABC- áruházat is ellátok. Az Eu­rópai Unióhoz — vélemé­nyem szerint — csatlakoz­ni kell, mint ahogy a NATO-hoz is. Ha most a békéscsabai piacon bárki szétnéz, ugyanazt látja, mint jó pár éve a bécsi pia­con. Akkor ott húzódott Európa határa. Ha belé­pünk az Európai Unióba, akkor itt lesz az a határ, és ez szerintem mindenkép­pen előnyökkel jár. Ukraj­nából, Romániából ugyan­azért jönnek majd át vásá­rolni, mint amiért mi ma­gyarok átjártunk Ausztriá­ba. Mi vállalkozók tulaj­donképpen már most is eb­ből élünk, és ez a csatlako­zással felerősödik. Ugyan­úgy abban is bízom, hogy könnyebben és olcsóbban lehet majd beszerezni a külföldi árut. Ha csak ma­gyar termékeket árulnék, nem tudnék megélni belő­le. Mindenképpen csatla­kozni kell, hogy ide jöjjön Európa határa, és mert az unión belül fellendülhet a kereskedelem is. Konkurencia eddig is volt — Húsz éve keres­kedelem­mel fog­lalkozom — fogal­mazott Kocsor Edit. — Békésen háztartási vegyes iparcikk nagykereskedést működte­tek, és a környék piacain is rendszeresen megjelenünk. Nagyjából — a televízióból, újságokból — tudom, mit jelent az európai uniós csat­lakozás, a részletekben azonban nem mélyedtem el. Örülnék, ha belépnénk, úgy gondolom, nyitottabbá vál­na az ország, könnyebb len­ne az árubeszerzés, és ked­vezőbben alakulhatnának az árak. Rozsdamentes edénye­ket is forgalmazunk, és több cikkünket Németországban szerezzük be. Ha tagjai le­szünk az uniónak — remé­lem —. olcsóbban és könnyebben hozhatjuk be ezeket a termékeket is. Attól nem félek, hogy külföldi termelők és kereskedők je­lennek meg a piacon. Aki akarta, eddig is behozhatta termékeit, s létezett a kon­kurenciaharc. Kovács Attila FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

Next

/
Oldalképek
Tartalom