Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-28 / 124. szám
13 Európa-krónika 1998. május 28., csütörtök Fontos, hogy a hálózat tíz éven belül kialakuljon _______ Es ély a gyorsforgalmi útra A közelmúltban Békéscsabán járt dr. Gyurkovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Ünnepelni jött a szakember, a közlekedési felügyelet új, B épületének átadásakor beszédet mondott hallgatóságának, s néhány szóval az uniós felkészülésre is utalt. „Itt vagyunk az unió kapujában — mondta —, de sok áldozatot kell még meghoznunk ahhoz, hogy egyenjogú tagként fejlődhes- sünk az eddig megszokottnál lényegesen nagyobb ütemben.” Az államtitkár „kedvenc” szakterülete a közlekedés, közlekedésbiztonság. Hosszú ideje a jogszabályok előkészítésében is tevékenyen részt vesz, ezért amikor rövid időre asztalhoz ültünk, arra kértük, értékelje Magyarország uniós felkészülését ezeken a területeken. — Nagyon summázva azt mondhatom, hogy a jogszabály-közelítés, a harmonizáció technikai feladat. Nem azon múlik, hogy tudunk-e teljes mértékben harmonizálni vagy nem. Ez 2002. január 1-jéig, azaz a feltételezett legkorábbi csatlakozási időpontig — kétségtelenül kemény munkával — megoldható. Jogszabályt azonban csak akkor tudunk hozni egy-egy kérdésben, ha az adott helyzetet, a gazdasági és más feltételeket már biztosítjuk a szabály működéséhez. Ez lesz a nehezebb, s ez idézi elő azt is, hogy a közlekedésben bizonyos területeken átmeneti mentességet kell kérni a csatlakozást követő néhány évre. Ott természetesen a jogszabály-harmonizáció sem valósul meg, valószínűleg értelmetlen lenne olyan szabályokat alkotni, melyek 2001-ben jelennek meg, és valamikor 2010-ben lépnek hatályba. így jelentkezik a harmonizációban majd egy nem teljes körű és nem tökéletes helyzet. A csatlakozást tekintve a közlekedés az egyik legérzékenyebb terület. Nem azért, mert annyira rossz a közlekedésünk, hanem a nemzetközi együttműködés, az egységes Európa működése ebben a térségben alapvetően három területen a legérzékenyebb: a közlekedésben, a környezetvédelemben és a mezőgazdaságban. E körben kell megteremteni elsősorban azokat a feltételeket, hogy Magyarország ténylegesen aktív, és ami nagyon fontos, egyenrangú tagja legyen az Európai Uniónak. — Békés megyében meglehetősen széles az aggodalmaskodók tábora az itteni gazdasági fejlődést tekintve. Nem véletlen, hogy egyre hangosabban fejeződik ki az igény egy Békés megyén is áthaladó gyorsforgalmi útra. Ön milyen esélyeket lát a mielőbbi megvalósulásra? — Igazából akkor van esélyünk az unióban való egyenrangú létre, ha 2007-ig, tehát körülbelül 10 éven belül kialakul itt az a gyorsforgalmi hálózat, amely a transzeurópai közlekedési korridorokat keresztülvezeti Magyarországon. A történelem sokszor igazolta, ahol a kereskedelmi utak vezetnek, ott fejlődik az élet, a gazdaság. Ha itt nem épülnek kereskedelmi utak, lesznek másutt, tehát Európa kibírja nélkülünk, mi nem bírjuk ki enélkül. Mindenképpen fontos, hogy ez a hálózat 10 éven belül megvalósuljon. Négy transzeurópai korridor, azaz közlekedési folyosó halad át Magyarországon. Az egyik a Duna, a másik a 4-es, a leghagyományosabb európai korridor, amelynek több ága van. Hazánk szempontjából a Berlin— Prága, illetve München—Salzburg felől jön Bécsen, illetve Dr. Gyurkovics Sándor: „A csatlakozást tekintve a közlekedés az egyik legérzékenyebb terület” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Pozsonyon keresztül, és érkezik Magyarországra, az M—1- esre. Budapesttől Szegedig jön, onnan pedig ide, a román határra, s halad tovább a Fekete-tengeren, Constancán keresztül Kisázsiába. A másik folyosó az 5-ös Barcelona—Trieszt, másik ága Fiume—Zágráb felől a 7-es, illetve az M7- es, 0-ás, 3-as, Barabás, Ukrajna, Kijev felé halad. Az 5-ös- nek az egyik leágazása a jelenlegi 6-os út, amely Budapest— Szekszárd—Eszék—Szarajevó—Loce, tehát egy déli levezetéssel megy tovább. Ezen kívül van a 10-es, ez klasszikusan elkerüli Magyarországot, mert észak felől Ausztrián keresztül Horvátország-Jugosz- lávia—Románia—B ulgária— Kisázsia útvonalon halad. Ennek van egy karja, a Budapest—Belgrád szakasz. Amit mi most M—5-ösnek hívunk, az a Szeged—Röszke szakasz, ez azonban nem a 4-es transzeurópai fővonal része, hanem a 10-es, hazánkat elkerülő korridornak a Magyarországra benyúló szakasza. A tíz éven belül ennek minél előbb el kell készülnie, 2007 után hiába készül, akkor mi már vesztünk. A gyorsforgalmi utak mind úgy épülnek, hogy autópályává fejleszthetőek. Az, hogy gyorsforgalmi vagy autópálya, azon múlik, hogy mekkora éppen az adott időben meglevő, illetve a belátható időszakra előrejelezhető forgalom. Ma még a korridornak ez a része nem működik olyan intenzitással, hogy ide — gazdasági okokat figyelembe véve — szabadna autópályát építeni. Az autópályához mindenképpen szükség van 15-20 ezer autó napi forgalmára. Ezért itt a gyorsforgalmi út építésének vannak meg a feltételei és adott a reális esélye. L. E. A Magyarországon átvezető európai fő közlekedési folyosók, azaz a korridorok Strukturális alapok az EU-ban A REUMÁS UNIÓ A legfrissebb jelentések szerint az Európai Unió tagországaiban csaknem 75 millióan szenvednek reumában. Az ízületi bajok valóságos népbetegségnek számítanak a közösségben. A hírben a legszomorúbb az, hogy mind a mai napig nem sikerült a bajra semmilyen valóban hatásos gyógyszert kitalálni. Ezért Brüsszelben most főként az alternatív kezelésekre helyezik a hangsúlyt, és azt kutatják, mivel lehetne a legeredményesebben kúrálni a fájdalmakat. Hozzátehetjük: ebből a szempontból hazánk máris eurokonform, hiszen „gyógyvíznagyhatalomként” teljes sikerrel kapcsolódhatnánk be a reumás betpgek terápiájába. Arról nem is szólva, hogy a jelenlegi tagországokban egyelőre kevés a valóban jól felkészült specialista, pedig gazdasági szempontból is nagy szükség volna a működésükre. Egy kimutatás szerint ugyanis minden ízületi megbetegedésben szenvedő — a táppénzt, a kezelést és a termelésből való kiesést számba véve — átszámítva évente több mint 15 millió forintjába kerül a nemzetgazdaságnak. (gy. z.) Örök téma a Magyarország nyugati és keleti fele között mélyülő szakadék. Az európai uniós csatlakozás hoz-e fordulatot ebben a folyamatban, megteremti-e a lehetőségét a keleti régió felzárkózásának? — kérdeztük dr. Kovács László leköszönő külügyminisztert, aki a közelmúltban többek között az euro-atlanti integrációról beszélt Szarvason lakossági fórumon. — Magyarország sok problémája között ez az egyik, amely sürgős kezelést és megoldást igényel. Magyarország gazdasági fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a kelet— nyugati nagy különbség mérséklődjön. A leggazdagabb államban is vannak hasonló problémák, gondoljunk csak Olaszországra. Az Európai Unió nem véletlenül hozott létre az egy-egy ország felzárkóztatását szolgáló kohéziós alap mellett strukturális alapokat. Ezek azoknak a térségeknek a felzárkózását segítik, Pontos tervre, projektre ad pénzt az Unió FOTÓ:'KOVÁCS ERZSÉBET ahol a fejlettségi átlag, az egy főre jutó nemzeti össztermék nem éri el az Európai Unió átlagának a 75 százalékát. Olyan térségek segítésére is szolgál ez az alap, ahol valamilyen sajátos gond, konkrét probléma vár megoldásra: ilyen lehet egy kisebb térség magas munkanélkülisége, elavult iparszerkezete, vagy mezőgazdasági problémája. Ke- let-Magyarország mindenképpen kedvezményezettje lesz ennek a csatlakozás után — kezdte válaszát dr. Kovács László. Hozzátette: ezek a fejlesztési alapok társfinanszírozást igényelnek. Amilyen összeget az unió ad, ahhoz hozzá kell tenni a magyar költségvetésnek is a maga részét. Nem látatlanba, hanem pontos tervre, projektre ad az unió pénzt. Dr. Kovács László hangsúlyozta, meggyőződése, hogy az ország kevésbé fejlett részei viszonylag többet fognak nyerni az uniós csatlakozásból, s a fejlődésük meggyorsul. Emlékeztetett továbbá arra, az elmúlt években Ausztria kancellárjának és Németország szövetségi elnökének kelet-magyarországi látogatást szerveztek, hogy ezzel is felhívják a külföldi tőke figyelmét a kevésbé fejlett térségekre. Cs. R. Mrr szól hozzá? Védjék a hazai termelőket! Sorozatunkban egy-egy alkalommal megyénkben élők szólalnak meg, és arról beszélnek, milyen esélyt látnak Magyarország számára az uniós felkészülésben, illetve a csatlakozásban. Ezúttal a békéscsabai piacon beszélgettünk az emberekkel, ott, ahol szinte minden megtalálható az élelmiszerektől kezdve a zöldségen, gyümölcsön át a tartós fogyasztási cikkekig. A kínálat nemzetközi. Magyar paprika, kínai edzőcipő, spanyol narancs között válogathat a vevő. Nemzetközi az eladó- és vásárlóközönség is. Magyar, román, kínai, néha ukrán és lengyel kereskedők és vevők alkudoznak egymással a piac íratlan szabályai szerint. Az európai uniós csatlakozás egyelőre nem mindennapos beszédtéma a piacon. A kereskedőket és a vásárlókat a napi ármozgás, a beszerzés és esetleg a szomszédos országból érkező felvásárlók hada jobban foglalkoztatja, mint az uniós belépésből fakadó esetleges előnyök vagy hátrányok. A kereskedők közül néhányat — Mohácsi Edit 28 'éves gyulai zöldségkereskedőt, Bállá Endre 53 éves békéscsabai kisvállalkozót és Kocsor Edit 37 éves békési háztartási vegyes iparcikk kereskedőt — mégis arról faggattuk, mit várnak az Európai Uniótól. Hiába jobb a magyar... — Hét éve kereskedünk > zöldségfélékkel nagyban és kicsiben egyaránt — kezdte Mohácsi Edit. — Csak piacon árulunk, és megyei termelőktől vásárolunk. Remélem, hogy az uniós belépéssel jó irányba halad majd az ország, és emelkedik az életszínvonal. Attól tartok azonban, hogy ha nem védik a magyar termelőket és a hazai árut, akkor külföldi termékekkel ontják el a piacot, és az itthon megtermelt áruféleségeket nem lehet eladni. Már most rengeteg külföldi árut, többek között zöldségféléket hoznak be az országba. A baj az, hogy leverik az árakat, és minőségben sem mindig a legjobbat hozzák. Hiába jobb például a magyar paradicsom, inkább az olcsóbb, de rosszabb minőségű külföldit veszik. így a magyar terméket nem lehet eladni. Remélem, hogy az Európai Unióban ezt kiigazítják, és ha be is engedik az országba a külföldi terményeket, a magyar termelőket és árut előnyben részesítik. Ha idényen kívül hoznak be a piacra külföldi zöldségeket, az még érthető. Most azonban idényben is elárasztják velük a piacot. Jelenleg a paradicsommal, de itt lesz a dinnye, s ugyancsak várható, hogy a külföldivel árasztják el a standokat. Mint régeit a bécsi piacon — Tizenkét éven keresztül irányítottam a megyében a kereskedelmi ellenőrzést, és nem gondoltam volna, hogy egyszer majd vállalkozóként fogok megélni — mondta Bállá Endre. — Csomagolástechnikai termékekkel kereskedem, és a piacon kívül több ABC- áruházat is ellátok. Az Európai Unióhoz — véleményem szerint — csatlakozni kell, mint ahogy a NATO-hoz is. Ha most a békéscsabai piacon bárki szétnéz, ugyanazt látja, mint jó pár éve a bécsi piacon. Akkor ott húzódott Európa határa. Ha belépünk az Európai Unióba, akkor itt lesz az a határ, és ez szerintem mindenképpen előnyökkel jár. Ukrajnából, Romániából ugyanazért jönnek majd át vásárolni, mint amiért mi magyarok átjártunk Ausztriába. Mi vállalkozók tulajdonképpen már most is ebből élünk, és ez a csatlakozással felerősödik. Ugyanúgy abban is bízom, hogy könnyebben és olcsóbban lehet majd beszerezni a külföldi árut. Ha csak magyar termékeket árulnék, nem tudnék megélni belőle. Mindenképpen csatlakozni kell, hogy ide jöjjön Európa határa, és mert az unión belül fellendülhet a kereskedelem is. Konkurencia eddig is volt — Húsz éve kereskedelemmel foglalkozom — fogalmazott Kocsor Edit. — Békésen háztartási vegyes iparcikk nagykereskedést működtetek, és a környék piacain is rendszeresen megjelenünk. Nagyjából — a televízióból, újságokból — tudom, mit jelent az európai uniós csatlakozás, a részletekben azonban nem mélyedtem el. Örülnék, ha belépnénk, úgy gondolom, nyitottabbá válna az ország, könnyebb lenne az árubeszerzés, és kedvezőbben alakulhatnának az árak. Rozsdamentes edényeket is forgalmazunk, és több cikkünket Németországban szerezzük be. Ha tagjai leszünk az uniónak — remélem —. olcsóbban és könnyebben hozhatjuk be ezeket a termékeket is. Attól nem félek, hogy külföldi termelők és kereskedők jelennek meg a piacon. Aki akarta, eddig is behozhatta termékeit, s létezett a konkurenciaharc. Kovács Attila FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET
