Békés Megyei Hírlap, 1998. május (53. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-23-24 / 120. szám

1998. május 24., vasárnap Hiteles címer, (i) Vésztő cí­meréből a település mező- gazdasági (ekevas és csoroszja) jellege is kitűnik, csakúgy mint az, hogy a nagyközséget zömében re­formátusok lakják (nyolcágú csillag). A helyi képviselő- testület a napokban kisebb módosítást hajtott végre a cí­merről, zászlóról és pecsét­ről szóló korábbi rendeletén. Fogas téma. (r) A fogorvosi alapellátás fejlesztésére 300 ezer forintot nyert a csabacsüdi önkormányzat a Népjóléti Minisztériumtól. A pénzből az alapellátáshoz szükséges műszereket vásá­rolnak. Ugyancsak pályázati pénzből fordít Csabacáüd 165 ezer forintot gyermek- és ifjúságpolitikai célokra. A község elöljárói a települé­sen élő fiatalokban szeret­nék felkelteni, illetve erősíte­ni az érdeklődést a helyi közügyek iránt. Valaki hamisít, (cs) Primi­tív ötezres fénymásolatokat találtak Orosházán — érte­sültünk a legutóbbi rendőr­ségi sajtótájékoztatón. Az is­meretlen tettes piacon, ital­boltokban, alkalmi vásárlá­sai során iyekszik megté­veszteni másokat. Eddig 5-6 esetben érkezett bejelentés a rendőrségre, hogy hamis ötezressel fizettek, vagy akartak fizetni. Május a Szllváslban. (ö) Gyula Szilvásinak nevezett részén a napokban két gép­lopásról is tudomást szerez­tünk. Az egyik telekről fűnyírógépet vittek el, értéke 30 ezer forint, a másik drót­kerítéssel körbevett telekről pedig egy 60 ezer forint érté­kű rotációs kapát loptak el. A tettes megemelte a kaput, úgy jutott be. Iskolát lopott meg. (ö) A gyulai Mohácsy Mátyás Ker­tészeti és Élelmiszeripari Szakképző Iskola tangazda­ságából, a tanműhelyből má­jus 5-e és 8-a között egy Thomas víziszivattyút loptak el, 40 ezer forintos kárt okozva az iskolának. Behatoltak, (ö) Gyulán, a Budapest körúti garázssor három garázsába hatoltak be május 10-e és 12-e között az ajtó kifeszítésével. Gázpalac­kot, szerszámokat loptak el 170 ezer forint értékben. Életmentő betörés Május 15-én, 10.15 órakor a mentőszolgálat segítséget kért az egyik gyulai utcába a rend­őrségtől. A szomszédok 10 óra tájban gyanúsnak találták, hogy az 1912-ben született, egyedül élő idős hölgy a ház utcai ablakredőnyét nem húzta fel, nem jött ki a lakásból. Többször is kopogtak a redő­nyön, ám szomszédjuk nem adott életjelet magáról. Ekkor értesítették a mentőket. A kiérkező rendőröknek a mentőtiszt elmondta, az idős hölgyet magatehetetlen állapot­ban pillantották meg a szobá­ban fekve. Bejutni azonban nem tudtak, mivel a bejárati aj­tó kulccsal belülről be volt zár­va. A rendőrök hatósági tanúk jelenlétében a ház ajtaját be­nyomták. A mentők a kórházba vitték az idős hölgyet, akin külsérelmi nyomok nem voltak, és akit a helyszínen is elláttak. —ö— • • Ötszázezer a nyomravezetőnek Az orosháziaknak ismerős a fantomkép? Az orosházi utazási Iro­da páncélszekrényének tartalmát, a 700 ezer fo­rintot és a 2 millió forint értékű, különböző bank­jegyeket valutában ma­gukhoz vették és futva elmenekültek a hely­színről a rablók. Az ügy­intézőt a mosdóba kísér­ték, ott kezét, lábát ra­gasztószalaggal össze­kötözték. A tanúvallomások alapján fantomképek készültek. Az elkövetők egyike körülbelül 30-35 éves, 165 centiméter magas, barna bőrű, molett, pocakos, vállas testalkatú, sö­tétbarna rövidre nyírt hajú, kerek fejű és arcú, barna sze­mű, szája széles, ajkai vasta­gok, világoskék színű rövidujjú farmeringet és sötét farmerszerű nadrágot viselt. A fantomkép láttán sokan ál­lapították meg Orosházán: De ismerős! Társa 20-25 éves, 165 centiméter magas, vé­kony testalkatú, kissé hajlott hátú, barna, középhosszú ha­jú, barna bőrű és szemű, arc­bőre sebhelyes, vagy pattaná­sos lehet. Többszínű, sportos dzsekiszerű felsőt (fehér és narancssárga színek dominál­tak benne), kék színű farmer- nadrágot és sportcipőt viselt. A bűncselekmény után — a járőrautó szirénájának halla­tán több helyre igyekeztek be­jutni a rablók, hogy eltűnje­nek szem elől. A rendőrség nagy erőkkel eredt az elkövetők után, az orosházi nyomozók munkáját békéscsabai kollégák is segí­tik — tudtuk meg az orosházi kapitányság ügyeletesétől. A rendőrség egyébként a nyom­ravezetőnek 500 ezer forintot ajánlott fel és kéri azok jelent­kezését, akik a cselek­ménnyel, vagy az elkövetők­ről bármilyen érdemi infor­mációval rendelkeznek, beje­lentéseiket bármelyik rendőr­nél, rendőri szervnél megte­hetik. Cs. I. Laci a Repetában, (cs) Az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola negyedikes diákját, Papp Lászlót a minap az MTV-2-es csatornáján láthatták a nézők. A délutáni Repeta című műsorba a matematika tételek megoldása után azért kapott meghívást, mert az Orosházi Városi Televízió munkatársaként filmet készített Násztor Róbert operatőrrel közösen a tamagocsilázról. A kisfilm a repetások kezébe került és érdemesnek tartot­ták arra, hogy bemutassák, majd megszólaltassák az ifjú alkotót. (A fotó az MTV 1-es stúdiójában a műsor ideje alatt készült) A viszont nem látás reményében Az Orosházi Határőr Igaz­gatóság útlevélkezelői­nek, járőreinek, Illetve a bűnügyi felderítő szolgá­latnak gyakran adnak munkát azok a külföldi­ek, akik fittyet hányva a magyar hatóságok koráb­bi kiutasító végzéseire, újra és újra tiszteletüket teszik hazánkban. Ilyen makacs visszatérőnek tekintendő az a román állam­polgár, aki a közelmúltban — kihasználva a kamionterminál melletti töltés takarását — Nagylakon szeretett volna ma­gyar területre jutni; a 2000-ig kiutasított férfit bűnügyi őri­zetbe vették. Méhkeréken egy ugyan­csak 2000-ig kiutasított román állampolgárt tartóztattak fel a határőrök. Igaz, ő ellenkező irányba, azaz hazafelé igyeke­zett. Mint kiderült, még 1996- ban a nagykanizsai határőr igazgatóság nyilvánította „nemkívánatos személlyé”. Elmondása szerint az idén egyszer Rédicsen jelentkezett belépésre, ám onnan vissza­irányították, és az útlevelét is érvénytelenítették. Később — állította — ezzel az útlevéllel mégis beengedték a szlovén- magyar határon. Az eljáró ügyész hitte is, nem is a me­sét, mindenesetre megrovás­ban részesítette emberünket, majd a határőrség — a még évekig érvényes kiutasítás alapján és a viszont nem látás reményében — kiléptette az országból. M. Gy. Húszezer forintos „látványpénz” A hegyoldalban komoly érték a feszültség Húszezer forint várat­lan kiadás terhelte azt a néhány Békés me­gyei fiatalt, akik a kö­zelmúltban Erdélyben — a Nyugati-Kárpátok­ban, Pádls környékén — hódoltak hegymá­szás! szenvedélyük­nek. No, nem a hegyi ösvények és barlang­bejáratok Igénybevéte­léért kellett a komoly ezreseket leperkálnl. A természet szépsége most is Ingyen volt. Személygépkocsijuk­ban viszont az eset után már csak volt Volt, ugyanis akkumu­látorukat lopták el. A fiatalok egy fogadó köze­lében állították le autóikat. Majd gyalogosan láttak ne­ki a természet bevételének. Több órán át bolyongtak a fenyvesekkel, sziklákkal szegélyezett vidék szép környezetében. Akkor még nem gondolták, hogy a megkapó látványnál is mé­lyebb élményt okoz az a hi­ány, amely majd a parkolási helyen várja őket. A gépkocsikhoz vissza­térve döbbenten tapasztal­ták, hogy az egyik gépkocsi motorházteteje nem egé­szen úgy áll, mint hagyták. Aztán az indítási próbálko­zásnál azonnal észlelték a dolgot: itt bizony csak volt Volt. Míg távol voltak, az akkumulátornak lába kelt. A környéken sűrűbben megfordulók a közeli er­dészt hozták hírbe az eset­tel. (Ehhez tudni kell, hogy ott a hegyoldalban nagy ér­ték a „feszültség", ugyanis oda elvétve jut el a villany- vezeték. Műszaki cikkeket általában csak elemmel vagy akkumulátorral lehet üzemeltetni.) Elmondásuk szerint már máskor is tör­tént hasonló eset a környé­ken, s akkor az ott rekedte­ken egy-egy lemerülőben lévő aksival az erdész min­dig „segített”. S micsoda véletlen, most is éppen ez az erdész nyúj­tott „segítséget”. Pár száz forintért adott egy rossz akkulumulátort, amellyel betolva beindult az autó. Ezt követően a jármű mo­torját Békéscsabáig többé már nem állították le. Ott aztán 20 ezer forintért meg­vették az új aksit. Ez lett a hegyi élmények után a „látványpénz”. M. B. Bennégett a tolószékében Éppen a szociális ott­honba készült beköl­tözni az a nagyka­marás! rokkantnyugdí­jas, akit a héten égési sérülésekkel holtan találtak az otthoná­ban. Az előzetes vizs­gálatok szerint az Idős bácsi feltehetően füst­mérgezés áldozata lett. — Hétfőn vártuk az önkor­mányzathoz, mert helyet sikerült részére biztosítani a kaszaperi szociális ott­honban — mondta Pelle Ist­ván polgármester. Mivel nem jött el, egy hivatali dol­gozó kiment a házához, zörgetett, de nem jelentke­zett senki. Később két kísé­rővel újra meglátogatták, és ekkor találtak rá. A bácsi hosszú ideje beteg, több, mint 20 éve tolókocsihoz volt kötve. Egyedül élt egy sarki házban, így közvetlen szomszédai sem voltak. Megkeseredett ember lé­vén olykor gondot is oko­zott az önkormányzatnak, ahol azonban mindig igye­kezték segíteni. A mozgás- korlátozott intézettől ka­pott pénzből bevezették la­kásába a gázt, ám ő nem fi­zette a számlákat, így a DÉGÁZ újra kikötötte. Kályhában tüzelt, amihez a szociális gondozó is sűrűn segítséget adott. Tudták, erősen dohányzik, néha ita­lozott, de ilyen tragédiára nem gondolt senki. A rend­őrségi jelentés szerint a to­lókocsija, mankója meg­égett, őt a füstös bútorok közt találták meg, ahol ide­genkezűségre utaló nyom nem volt. A rendőrség államigaz­gatási eljárás keretében fog­lalkozik tovább az üggyel. H. M. Vasárnaptól vasárnapig Szorult a zabszem, no meg a börtönzár Századunk a leggyilkosabbak egyike. A félelem és gyűlölködés alapja a másság, a pénz, az érdekek különbözősége. Napról napra kaphatjuk az igazolást mindezekről, hiszen jószerével minden reggel arra ébredünk, hogy robbantás történt a fővárosban, s most már mi ezen a hátrányos helyzetű vidéken is „felzárkózunk.” Tény, a nálunk alkal­mazott kocsirobbantó módszer kezdet­legesebb a pestinél, de ez is csak idő kérdése. A hét elején szorult a zabszem az érettségizőkben, s még nincs vége, hi­szen az összevont felvételik egyike, másika hátra van. Tiszta érettségi, kö­telező titoktartás, volt a jelszó. Nos, azért az idén is volt „válámi, mert válámi mindig ván...” (szegény jópofa Rajkin, öreg szovjet humorista, a hata­lom őt is eltüntette annak idején). Egy fővárosi helyi rádió a matek írásbeli időtartama alatt ismertette a megoldá­sokat, hogy nyugtassa az izguló hozzá­tartozókat. Jópofa ötlet, nem? A kriminológusok nem hisznek az életfogytig tartó büntetés elrettentő, bűnvisszatartó hatásában, szól a hír­adás. Magyarországon jelenleg 198 em­bert tartanak fogva ily módon különös gonddal. Állítólag a rabtartó és az el­ítélt viszonya ebben az esetben koránt­sem szokványos, a helyzet sem az, de a kiváltó ok sem. Miért törnek felszínre mostanság gyakrabban a kegyetlen vá­gyak, miért erősebb a bűnözésre kész­tetés? Vagy így volt ez évtizedekkel ez­előtt is, csak nem tudtunk róla. Min­denesetre mindaddig, amíg nem ve­lünk történik valami szörnyűség, felhá­borodva reagálunk ugyan a szexuális, a rablási, a gyilkossági esetekre, de az in­dulatunk másként működik. Félre bú, hiszen tavasz van gyönyö­rű... Azaz, hogy vagy igen, vagy nem. Olvasom a minap, hogy az angol trón­örökös, Károly herceg lehet, hogy is­mét nősül és végre beteljesedhet szerel­mük Camilla Parker-rel. Hát igen, ez a szerelem évszaka. Diana a gyönyörű, az áldozat sem fekszik háborítatlanul nyughelyén, hiszen hozzá is betörtek feltehetően a vele temetett ékszerek re­ményében. Négyszázezer rokkantnyugdíjas, merthogy nincs kellő rehabilitáció Ma­gyarországon, hallom. Tény, de az is, hogy hiába lenne, ha munkahely hiá­nyában a rokkantnyugdíj csekélyke jö­vedelméhez menekülnek a 40-50 éven felüliek. Felmerült ugyan a távmunka lehetősége, a minisztérium pályázatot is hirdetett foglalkoztatásukra, amelyet megyénként általában 3-4 munkáltató célzott, s talán nyert meg. Csepp a ten­gerben, mikor lesz ebből felmentő ára­dás? Az ápolók keveslik a megbecsü­lést, bár több, mint harmincezren dol­goznak betegközeiben és nélkülük az orvosok tudása nem lenne hatékony — mondták az ápolók nemzetközi nap­ján. Igaz, bár rajtam múlna, kétszer, háromszor annyi jövedelmet és tiszte­letet juttatnék nekik! Hamarosan itt a nyár, s akinek sze­rencséje van, no meg munkája és dol­gozhatott rogyásig, pihenni is szeretne. Az üdülési csekkek, mint hírlik nem igazán váltak be, főként a nonprofit ágazatok dolgozóinak nem tudtak jut­tatni a foglalkoztatók belőle. Márpedig egy balatoni nyaralás felér egy utósze- zoni görögországi apartman árával. Országszéli kicsiny megyénkben cso­daszép vízpartok, viszonylag tiszta fo­lyókkal kínálják a felüdülést. Ott bizo­nyosan találkozhatunk majd... Bede Zsóka

Next

/
Oldalképek
Tartalom