Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-03 / 79. szám
8 Heti gazdaság 1998. április 3„ péntek Hat éve működik a gazdaszövetkezet Újkígyóson Harmincketten ügy gondolták, így könnyebb Az Újkígyósi Gazdaszövetkezet 1992-ben alakult. Akkor, a helyi mezőgazdasági termelő- szövetkezetből való kiválás után harmincketten úgy gondolták, együtt könnyebb lesz a folytatás. A gazdaszövetkezet jelenleg 50 taggal 640 hektáron gazdálkodik. Folyamatban van a gépkör és a töktermelő szövetkezet bírósági bejegyzése. A szövetkezet középtávú fejlesztési tervei között szerepel a sertésértékesítő, valamint a gabonaértékesítő szövetkezet megalakítása. A gazdaszövetkezet tagja a Kisszövetkezetek Országos Szervezetének is. Bozó Józsefet, a szövetkezet elnökét a vetésterv egyeztetése közben találtuk. — Búzát, őszi árpát, vetőmagnak tavaszi árpát, takarmánynak zabot és borsót vetünk idén. Exportra héj nélküli tökmagot és lenmagot termelünk, de szerződésünk van napraforgó értékesítésére is — mondja. — A kiválás után miért döntöttek a gazdaszövetkezet mellett? — Sok hibája mellett a nagy szövetkezetnek is voltak előnyei. A kolhoz típusú gazdaságban azonban eltűnt az egyéni tulajdon, és vele együtt a tulajdonos döntési joga, felelőssége és érdekeltsége. Egy 1200 tagos szövetkezetben a vezetőkön kívül más nem látta át a működést. Módom volt bejárni a világot és azt tapasztaltam, a kis- és közepes szövetkezetek életképesek. Ezért is javasoltam a nagy szövetkezetből való kiválás után, hogy alakítsunk magántulajdonon alapuló gazda- szövetkezetet. Itt mindenki a saját vagy bérelt földjén maga dönt mi az, amit termelni akar. Viseli a költségeket és saját tulajdonában marad a termés. Eldöntheti, hogy a szövetkezeten keresztül értékesíti, hazaviszi és a jószágtartásban használja fel, vagy eladja a szabadpiacon. A bevétel után pedig kistermelőként adózik. Ugyanakkor a földet egy táblában hoztuk ki a nagy szövetkezetből, és a kárpótláskor is egymás mellé, egy táblába licitáltunk. így meg tudjuk valósítani a nagyüzemi termelés előnyeit, mint a nagygépes művelés, vagy a helikopteres vegyszerezés. — A tagok mekkora földterülettel léptek be a szövetkezetbe? — Kígyóson 5 és 20 hektár közötti földterületek vannak. Kevés család rendelkezik 40, 50 hektárral. A tagok között van olyan, aki egy hektárral lépett be a gazdaszövetkezetbe. Feltétel volt, hogy mindenki vállalja a táblás művelést. A szövetkezeti forma azért is előnyös, mert az 5, 10 hektáros földtulajdonosok nehezen jutnak hitelhez, támogatáshoz, míg a szövetkezettel már inkább szóba állnak. Például, mint szövetkezet tőkepótló hitelt vettünk fel, és a szövetkezeten belül vannak olyan tagok, akik ebből a hitelből gazdálkodnak. A kis- és közepes szövetkezetek magukban hordozzák a nagyüzem előnyeit, miközben a tulajdonosok érdekeit is szolgálják. — Folyamatban van a gépkör bejegyzése... — Mezőgazdasági szolgáltató szövetkezet vagyunk. Egy kistermelő a John Deere traktort nem tudja se megvenni, se kihasználni. Mi a termelőszövetkezetből kihozott gépekhez tavaly új gépsorokat vásároltunk. Sorba vesszük a munkát, és nemcsak tagjainknak, hanem kívülállóknak is szolgáltatunk. A gépkör megalakítása szükségszerű is. Sok olyan termelő* van, aki géppel rendelkezik, de nem tudja kihasználni azt. Egy öthektáros földterületen egy nagyobb beruházás — hektáronkénti költségre lebontva — elérheti a 800 ezer, egymillió forintot. A szövetkezetnél ez 40 ezer forint és betakarítógéppel is rendelkezünk. Ha összefogunk, kevesebb gépre van szükség. Nyugat-Európában ez már működik. Igaz, nagyobb állami támogatottsággal, hiszen a gépkörök tevékenysége ott adómentes. — Milyen terveik vannak? — A gépkör mellett folyik a töktermelő szövetkezet bejegyzése is. Tavaly saját erőből vásároltunk egy tökroppantót, 5,4 milliós értékben. Középtávon szeretnénk megalakítani a sertés- és gabonaértékesítő szövetkezetét. Gabonánál ez mindenkFénymagvetés a gazdaszövetkezel földjén éppen saját tárolókapacitást jelent. A sertésértékesítésnél gond, hogy a feldolgozóüzemek nem a termelők tulajdonában vannak. A multinacionális cégek megjelenésével ez idegen kézbe került. Eddig a felvásárlók 100 darab sertés alatt nem álltak szóba a termelővel. Annyit sikerült elérnünk, hogy most már 40 darabra szerződPOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET nek. Gond az is, hogy csak a minimumra kötnek szerződést, a szabadpiacon pedig leviszik az árakat. Legutóbb 300 forint volt az élő sertés ára kilónként, most 240 forint. Dániában, ahol a feldolgozóüzemek közel 90 százaléka a szövetkezetek tulajdonában van, a sertésállomány jóval több mint duplája a hazainak. Kovács Attila A BEFEKTETŐK BIZTONSÁGRA (iS) VÁGYNAK Együttműködés A magyar és a román munkaügyi miniszter megállapodást írt alá a két tárca együttműködéséről. Eszerint a jövőben rendszeresen konzultációkat, szakmai találkozókat tartanak munkaerő-piaci, foglalkoztatási, munkajogi, szakképzési, munkavédelmi témákról. Együttműködnek a különböző nemzetközi szervezetek — köztük a Világbank — által finanszírozott létesítmények megvalósításában. Szakértői tárgyalásokat folytatnak fiatal szakemberek kölcsönös cseréjéről, s határmenti foglalkoztatási egyezmény megkötéséről. „Egyedül nem megy” A kaszaperi önkormányzat új kezdeményezésként a jövőben rendszeres időközönként kerékasztalhoz hívja a helyi vállalkozókat és gazdálkodókat, hogy közösen gondolkodjanak a falu jövőjének jobbításán. Az első ilyen összejövetelt márciusban tartották a községházán, ahol a munkaügy mezőkovácsházi kirendeltségéről, a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól, valamint a Revenues és Vidéke Takarékszövetkezettől érkezett előadók adtak tájékoztatót a kezdő vállalkozók, illetve a munkanélküliek vállalkozóvá válásának lehetőségeiről. Csürhés István polgármester kiemelte, hogy a falu életében fontos előrelépést jelentene, ha az itt élő gazdálkodók is elgondolkodnának a közös érdekeket felvállaló szervezeti formákon. A kisvállalkozó vagy mező- gazdasági termelő egyedül — figyelembe véve az európai normákat — a jövőben nehezen tud boldogulni, ezért elkerülhetetlen a különböző szintű szövetkezés. A tervezett beszélgetéseken szeretnének olyan kézzelfogható információkhoz juttatni az itt élőket, amelyek időben érkeznek és jól hasznosíthatók akár a kezdő vagy a már működő vállalkozásokban. Terveik között szerepel többek között a különféle pályázati rendszerek megismertetése, a támogatások elérhetősége, vagy konkrét értékesítési lehetőségek feltárása. A jelenlevő vállalkozók elmondták, hogy a településen főként a sertéstartás és a mezőgazdálkodás a fő megélhetési forrás, ezért e területeken várnának javaslatokat. Gond ugyanis az állatállomány értékesítése, valamint istálló- és terménytároló-felújításokra is szükség lenne. A közös beszélgetés eredményeként máris kaptak „jó” tippeket és — úgy gondolják — az új támogatási formák kedvezőbbek, amit érdemes igénybe venni. H. M. (Folytatás a 7. oldalról) A tűzoltóság ünnepe, Flórián napja körül, tavalyi pályázata alapján Mezőkovácsháza birtokba vehet egy gépjárműfecskendőt. Komoly áttörést jelenthet Békés megye tűzoltási lehetőségeiben, ha idén és jövőre öt-hat új tűzoltókocsi léphet szolgálatba. A megyei tűzoltóparancsnok említést tett arról is, hogy a biztosítókhoz a vagyonbiztosításokból befolyt összeg egy százalékát a tűzoltóságnak kell megkapnia. E törvényi előírás miatt a biztosítók szövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult, mely formai hibát talált, ennek kijavítása után viszont az Országgyűlés újra megszavazta a tűzoltóság jogosultságát az egy százalékra. (Ügy tudni, hogy a biztosítók szövetsége nem kíván ismét az Alkotmánybírósághoz fordulni. A nyugati cégek kezében levő biztosítóknak odahaza akár 4-5 százalékot is át kell engedniük ilyen célra.) Ez jelenleg évi 600-700 millió forint lenne. E pénzből speciális tűzoltási, műszaki mentéshez szükséges eszközöket szerezne be a tűzoltóság. S aligha pályáztatható meg egy 300 millióba kerülő gépezetes tolólétra (a békéscsabai éppen 19 éves...), emelőkosaras jármű: ezeket az államnak egyszerűen biztosítania kell — tette hozzá a megyei parancsnok. Kiss József alezredes, orosházi parancsnok a város önkormányzatának elképzeléseit ismertette. Idén egy közép-, jövőre egy félnehéz-kategóriájú gépjárműfecskendőre szeretnének pályázni. E törekvéseikben az illetékességi területükön működő önkormányzatok támogatását élvezik, ám kétségtelen, hogy a teher legnagyobb része Orosházára hárul, azonban a város vezetése a lakosság, a jelentős súlyú cégek, vállalkozások tűzbiztonságát igyekszik maradéktalanul biztosítani. Szendi Géza alezredes, békéscsabai parancsnok is elmondhatta: a legtöbb település lakosságarányos hányaddal hozzájárul a költségek oroszlánrészét viselő békéscsabai önkormányzat pályázatához. Azonban akad a területükön még város is, mely vonakodik részt vállalni a kötelezettségből. Montvajszki László alezredes, szarvasi parancsnok bejelentette: a tavalyi sikertelen próbálkozás után van remény all milliós önrész biztosítására, de náluk is éppen a szomszédos város közömbössége jelent gondot. Jakab Mihály alezredes, szeghalmi parancsnok is elmondhatta, hogy településeik csaknem kivétel nélkül támogatásukról biztosították őket, méghozzá egy fejkvóta szerint. Két éve már hozzájutottak egy középkategóriájú tűzoltóautóhoz, most félnehézre pályáznak. Sőt, 1997- ben egy feszítő-vágó készletre benyújtott pályázatuk is nyertes lett, ám az önrész nem folyt be. Ez azt jelenti, hogy az a vidéken karambolozó kocsikba szorultak kiemeléséhez fél óránál is többet kell várni az alkalmas eszköz megérkezéséig — s ez idő alatt akár életét is vesztheti a sérült. Cselényi Péter százados, mezőkovácsházi osztályvezető is elújságolhatta: valamennyi település támogatja Mezőkovácsháza újabb pályázatát — a tavalyin elnyert kocsit hamarosan megkapják. Németi Róbert őrnagy, gyulai osztályvezető a város ismételt pályázatáról számolt be, esetükben is egyedül a szomszédos város hiányzik a támogatók listájáról. Megtudtuk, hogy Békés megyében a tűzoltóknak átlagosan napi három riasztás miatt kell elhagyniuk laktanyájukat. Vannak próbálkozások az önkormányzati és önkéntes tűzoltósági érdekek szembeállítására — mutatott rá a megyei parancsnok. Márpedig azok már rövid távon is összeegyeztethetők: most azt a lehetőséget kell megragadni, hogy a 8,5 milli- árdból minél több kerüljön a megyébe, mert van mit pótolni. Magyarországon még ma is térségi tűzoltásra van lehetőség. A parancsnokságok fenntartási költségeit — másra nem fordít- hatóan — az állam biztosítja az önkormányzatok számára. A tűzoltóparancsnokságok, fenntartó településeik említett pályázati törekvéseit maradéktalanul támogatja a megyei közgyűlés elnöke és a megyei védelmi bizottság is. Külön kiemelte, hogy a megye tűzoltóparancsnoki kara egységesen a megye egészének érdekében is fellép. „Március utolsó napján utazom Budapestre, megyek lobbyzni a pályázataink érdekében — tette hozzá dr. Gáti Zoltán. — Ha sikerrel pályázunk, a tűzvédelem lehetőségei ugrásszerűen javulhatnak Békés megyében.” S ne feledjük: a Dunántúl gazdasági, ipartelepítési vonzerejében nem elhanyagolható szerepet játszik az is, hogy e téren szintén fél kontinensnyi előnyük van velünk szemben... K. A. J. Aktuális Szövetkezetek a társadalmi átalakulás sodrában A kistelepülésen még mindig a mezőgazdasági szövetkezetek jelentik a legnagyobb foglalkoztatást az embereknek, és ha időszakosan is, de biztos munkalehetőséget. így van ez Nagykamaráson is, ahol évek óta buktatókkal terhes gazdálkodásban próbál talpon maradni a „Kamarási Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet”. A társadalmi változásokról és a szövetkezet lehetőségeiről beszélgettünk Fónád András elnökkel. Mint mondta, az élelmiszer- gazdaság 1990 óta történelmének legradikálisabb átalakulását érte meg. Változott a tulajdon- viszony, gyökeresen átrendeződött az üzemi struktúra, a termelési szerkezet. A rendszer- váltás során összehangolt politikai, gazdasági és jogi pergőtüzet zúdítottak a mezőgazdasági nagyüzemekre, és a célkitűzést a privatizációs, kárpótlási, valamint az új és átmeneti törvényekkel akarták megvalósítani. Az elnök szavaival fogalmazva „a történelem úthengere elvégezte a rá egyébként nem illő romboló munkát”. Mit jelent ez a mindennapi életben? — A kárpótláskor a szövetkezetek földterületeinek egy része licitálásra került. A megmaradt részaránytulajdont nevesítették, ráadásul a földkérdés mind a mai napig rendezetlen és politikai csatározások célpontja. A szövetkezetek nagy részét felszámolták, miközben emberek százai kerültek utcára, a maradók keresete pedig nevetségesen alacsony a költségvetési gazdálkodó szervekéhez képest. Állami támogatásról, hitelekről legtöbbször csak álmodni lehetett, mivel különböző banki manőverek miatt nem csak a termelők, de a szövetkezetek sem jutottak hozzá — fogalmazott az elnök. Nagykamaráson például az átalakulás évében a szövetkezet nyeresége 21 millió forint volt, majd 1991-től sorra jöttek a veszteségek. Mint mondták, az is csoda, hogy még jelenleg is 2600 hektáron (ami természetesen bérelt terület) tudnak gazdálkodni. A nagymérvű pénzügyi kieséseknek persze van oka, így említhetnénk a ’93-tól ’95-ig tartó aszálykárt, vagy az állattenyésztésben kialakult rossz pozíciókat. Míg korábban a szövetkezet komoly baromfiés sertéstenyésztéssel foglalkozott, addig mára eljutottak oda, hogy értékesíteni kényszerültek a telepeket. De nem adják fel ilyen könnyen. A földterületek megtartása annak tudható be, hogy a személyi földhasználóknál kialakult jó gyakorlatot, a dinnyetermesztést a vetésforgóval biztosítani tudják, valamint jelentősen emelték a földhaszonbérleti díjat, amit időben ki is fizettek. Növénytermesztésük termelési szerkezete az előző évekhez képest jelentősen nem változott. Fő termény az árpa, búza, kukorica és napraforgó. Az átlagtermések tekintetében sincs szégyenkezni való. Tavaly egyedül a napraforgó termése maradt el a várttól, a kedvezőtlen időjárás következményeként. A költségeket elemezve azonban szomorúbb a helyzet, mert sajnos a felvásárlási árak nem követték a befektetett értékeket. Ezt érzékelhettük a búzánál, de év végére különösen a kukoricánál csúcsosodott ki. A szövetkezet szolgáltatás tekintetében jó úton halad, mivel az előző évinél is nagyobb árbevételt hozott. Ezen túl anyageladásból. állóeszköz-értékesítésből és az állami támogatásból igyekeztek gazdálkodni. 1998-ra mintegy 960 ha búzát, 300 ha árpát és a kedvelt dinnyéből 400 ha-t terveztek. A kukoricát csökkentett területen vetik és igyekeznek a tavaszi árpát sörárpaként értékesíteni, illetve várhatóan finanszírozott szerződést kötnek napraforgóra. Jelentős változás volt, hogy eredménytelensége miatt értékesítésre került a baromfi- és sertéstelep, amit a Novofarm Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. vásárolt meg. Jelenleg már megkezdték a 4 hónapig tartó átalakítást, amely során 30—40 munkanélkülinek adnak munkát. Az elképzelés szerint a társaság tojólibatartással foglalkozik és mintegy 20 főnek biztosít majd megélhetést. Kedvező, hogy ígéret szerint nagyobb mennyiségű terményt is vásárolnak. Az elnök bizakodó, hisz a legnagyobb gond megoldódni látszik és várhatóan a telepek sorsa is (ezáltal a szövetkezeté) megnyugtatóan rendeződik. Az idei célokhoz pedig — mondta végül — már csak kedvező időjárás szükségeltetik. Halasi Mária
