Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-03 / 79. szám

1998. április 3., péntek Heti gazdaság 9 _____________________________________Kertünk - portánk - gazdaságunk ____________________________________ Ér demes a kertekben is sárgadinnyét ültetni Messzi még a nyár, amikor megkóstolhatjuk — előbb el kell ültetni a sárgadinnye-palántát Március elején jelentős fagyok voltak, és ezek nagy kárt okoz­tak a virágzó őszibarackfák ter­mésében. A fákat azonban semmiképp nem szabad magukra hagyni. Gondolnunk kell arra, hogy csak azok tudnak felkészülni a következő évi gyümölcstermés kinevelésére, amelyek az idén erőteljes, egészséges lombozat­tal rendelkeznek. Számítani kell arra is, hogy a viszonylag enyhe tél következ­tében a gombabetegségek gyor­san terjednek majd. Ezért ideje­korán, már a lombosodás idő­szakában érdemes és szükséges permetezni. A legnagyobb veszélyt az idén is az őszibarack levélfod- rosodása jelenti, ami ellen csak rügyfakadás előtt lehet réztar- talmú növényvédő szerekkel (pl. bordói lével) védekezni, de később szisztematikus szerek is használhatók. Közülük a Mer- pan 0,2 százalékos oldata a leg­hatékonyabb. Sokan panaszolják, hogy nem sikeresek a petrezselyem ter­mesztése terén. A petrezselyem valóban igényes növény, amely a laza, tápdús talajokban fejleszt egyenes, szép gyökeret. Ahol nem lehet eredményesen petre­zselyemgyökeret előállítani, ott pótolható ez a fontos termény pasztinákkal. E fehér, erőteljes gyökeret fejlesztő zöldségnö­vénynek jellegzetes, kellemes zamata van és nem érzékeny a talajviszonyokra: szinte min­denhol termeszthető és tömeges gyökérhozammal hálálja meg a gondoskodást. A pasztinák magját most kell elvetni 30 cm sortávolságra, a szomszédos tö­vek között 15-20 cm távolság legyen. Lombja emberi fogyasz­tásra nem alkalmas, s takarmá­nyozásra sem való! A tavaszi fagyok miatt hiány lesz nyári gyümölcsökből. Érde­mes a kertekben is sárgadinnyét ültetni. Ennek ideje a fagyok múltán, április második felében lesz, a jóféle vetőmagot azonban már ezekben a napokban ajánla­tos beszerezni. Bálint György Embriók Kanadából, bocik Mezőhegyesről Kassza tehén, a béranya A mezőhegyesi Génbank Kft. a szarvasmarha-ivadékvizsgálat során olyan fiatal bikákat kíván előállítani, amelyek származá­suknál fogva megfelelhetnek a jövő kívánalmainak. Az e célra vásárolt embriók a legjobb ka­nadai tenyészállatoktól szár­maznak. A mélyhűtött állapot­ban (folyékony nitrogénben, mínusz 196 fokon!) Mezőhe­gyesre szállított embriókat hó­napokkal ezelőtt az egyik legis­mertebb hazai szakember, gyesi embrióprogramról kér­deztük: — A program a kft., a ménesbirtok és a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének fi­nanszírozásával folyik. A meg­születő borjak közül a bikák a Génbank Kft., az üszők pedig a Ménesbirtok Rt. tulajdonát ké­pezik. A 14-15 eddigi beültetés­ből beszélgetésünk időpontjáig 4 üsző és egy bika született. A bikák ivadékvizsgálatba kerül­nek a Génbanknál, az üszőutó­íme, a mezőhegyesi szarvasmarha-embrióprogram első új­szülöttje. Az üszőborjú anyja: Malaja Bijoux Aerostar, apja: Shoremar Mason, kihordója a 8Ull-es Kassza nevű me­zőhegyesi tehén. Felvételünkön Páger Szabolcs elletős itatja a kanadai genetika eredményeivel felvértezett bocit FOTÓ: A SZERZŐ FELVÉTELE Zubor Tibor beültette a ménesbirtok holstein-fríz tehe­nészetének teheneibe. A Génbank Kft. ügyvezető­jét, dr. Török Imrét a mezőhe­dokat pedig már egyéves koruk után embrióelőállításra fogja használni a ménesbirtok — mondotta dr. Török Imre. Ménesi György JÓ TERMÉS, ROSSZ ÁR A nemzetközi búzapiacokon a múlt hét eleji enyhe áremelke­dést erőteljes csökkenés követ­te, aminek hátterében a kedve­zőre fordult időjárás áll. A búza ára — francia kikötőben — ton­nánként 126 dollár volt. Az ar­gentin eladások továbbra is le­felé nyomták az árakat; a dél­amerikai jegyzések általában is jóval alacsonyabb árszinten mozogtak, mint az USA mexi- kói-öbölbeli árai. Szakvélemények szerint ez az irányzat valószínűleg a kö­zeljövőben nem fog változni, már csak azért sem, mert a világ számos térségében rekord ku­koricatermésre van kilátás. A kukoricapiacot némileg meg­bolydította az argentin termés- becslés, amely 18,2 millió ton­nás hozamot ígér, s így az ex­portálható mennyiség várható­an 12 millió tonnára emelkedik. A bejelentést követően a jegy­zések azonnal mérséklődtek. Tovább gyöngítette az árakat, hogy jelentős kínai eladásokról és arról érkeztek hírek, hogy az Egyesült Államokban nem vár­ható az állatállomány növeke­dése. A kukorica mexikói-öböl- beli ára egyébként a héten 115- 116 dollár között mozgott. Wágner Katalin Ragadozómadár-védelem 1989-ben alakult a Magyar Ma­dártani Egyesület ezen csoport­ja, s gyakorlatilag ettől kezdve van megyénkben szervezett ra­gadozómadár-védelmi tevé­kenység. Békés megye legerdő- sültebb részén — a Fekete-, il­letve Fehér-Körös völgyében — egy ötvenhektáros mintate­rületen évenkénti, a megye töb­bi erdős területén 3—5 éven­ként állományfelmérést vég­zünk. Másik fontos feladatunk a fajvédelem. Az ezen belüli programokat olyan veszélyezte­tett madarakra dolgoztuk ki, mint például a barna kánya, kis­fiája (hazánk legritkább ragado­zó madara, csak Békés megyé­ben költ), réti sas (telelő állo­mány etetése, műfészkek kihe­lyezése), parlagi sas (műfész­kek kihelyezése), kerecsensó­lyom, kék vércse. A hollók megfigyelését is ez a munka­csoport végzi. Figyelemmel követjük a nemrég még gyakori ve­tési varjú helyzetét és ehhez kapcso­lódóan például a vörösvércse- állományt is. Sok ragadozó madárra a leg­nagyobb veszélyt a középfe­szültségű vezetékek tartóoszlo­pai jelentik. Az évekig megold­hatatlannak tűnő problémát az Magyar Madártani Egyesület központjával és a Körös— Maros Nemzeti Park munkatár­saival együtt sikerült megolda­ni, a legveszélyeztetettebb terü­leteken az áramszolgáltató cé­gek segítségével felraktuk a „szigetelő papucsokat”, s ezek megvédik a madarakat az áram­ütéstől. Tóth Imre programvezető' ____________Piaci körkép — Szarvas ___________ To vább drágult a zöldség Hatvan forintról nyolcvanra emelkedett a burgonya kilón­kénti ára a szarvasi heti pia­con. Ez az ár egy-két hete tartja magát, s a kereskedők szerint egyelőre nem is válto­zik jelentősen. Drágult a zöld­ség is, kilónkénti ára négy­száz forintról nyolcszázra nőtt. De nézzük sorra az árakat! A répa kilója 90 Ft, a paradi­csom 160-320 Ft, az uborka 220 Ft, a káposzta 60 Ft, a kelkáposzta 100 Ft, a lila ká­poszta 100 Ft, a vöröshagyma 140 Ft, a fokhagyma 350 Ft, a lila hagyma 150 Ft, a csiperke 250-280 Ft. A póréhagyma darabja 70 Ft, a zöldpaprikáé 30-40 Ft, a zelleré 60 Ft, a zöldhagyma csomója 25 Ft, a hónapos reteké 5-20 Ft, a fe­hér retek kilója 220 Ft. A gyümölcsárak a követke­zők: az alma kilója 70-100 Ft, a banán 180 Ft, a mandarin 220-230 Ft, a narancs 140- 150 Ft, a citrom 240 Ft, a sző­lő 800 Ft. A körte és a kivi da­rabja 50 Ft. Tojást 9 Ft-ért vásárolhat­tak a háziasszonyok. A tejes­sátorban a tej literjét 80 Ft­ért, a tejfölt 200 Ft-ért, a túró kilóját 500 Ft-ért, a vajat, a sajtot és az erős túrót 1000 Ft­ért kínálták. —r— A Budapesti Árutőzsde hírei A hét elején az új búza árai elszálltak, de az Euro-búza és az árpa árai tartottak. A kukorica árai mérsékelten emelkednek minden ha­táridőre. A napraforgó árai az őszi határidőkben napok óta a lehet­séges napi ármozgást kimerítve emelkednek, árcsúcs. A sertésárak áresése folytatódik, de mérsékeltebb ütemben. Az április 264 Ft/kg + áfán zárt. Bővebben az Interneten: http://www.szikszi.hu/~ballai Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Május 16 400 16 020—16 400 16 300-16440 16 300-16 400 Július Étkezési búza Ft/t 17 050 16 610—17 050 17 050—17 400 17 050 Május 24 300 23 520—24 300 24 300-24 320 24 300 Augusztus Euro-búza Ft/t 23 890 23 500-23 890 23 890 23 890 Augusztus 21 600 21 500-21 600 21 810 — Takarmányárpa Ft/t Július Napraforgó Ft/t 15 900 15 500-15 900 16 190 — Október 57 130 57130 — — EUROP vágósertés I., Ft/kg Április 264 235—247 269—270 — EUROP vágósertés II., Ft/kg Április 264 — — — Békéscsaba, 1998. március 31. Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Orosháza a világbanki programban A Világbank az USAID közre­működésével új projektet indít a közeljövőben, amiben — vár­hatóan — 8 magyarországi tele­pülés vesz részt. Információink szerint Eger, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Püspökladány, Szentes, Szolnok, Tatabánya mellett Orosháza is helyet kap a programban. S hogy miként ke­rülhetett a sorba a békési város? — erről kérdeztük Fetser János polgármestert. — Orosháza tavaly részt vett a Magyar Önkormányzatok Pénzügyi Gazdálkodásának Modernizálása elnevezésű programban. Ezzel hívtuk fel magunkra a Világbank figyel­mét mi is. A mostani program megvalósítása során egy ameri­kai és egy magyar szakértőkből álló csapat dolgozik majd együtt a 8 önkormányzattal. A közös munka eredményeként egy segítségnyújtási programot dolgoznak ki az önkormányza­tok pénzügyi helyzetének elemzésére. A tanulmány első­sorban a szabályozási szintek (régió, megye) városokra kifej­tett hatását, a saját bevételek megteremtésének lehetőségét (például helyi adók, felhaszná­lói díjak, központi támogatási rendszer hatékonyabbá tétele) vizsgálja. De látókörbe kerül a szolgáltatások hatékonysága és a magánszféra szerepe az inf­rastruktúra fejlesztésében. Az USAID 1999-ig támogatja a programot, a Világbank a későbbiekben is. — Orosházának milyen konk­rét haszna lesz majd ebből? — A program megfelelő ala­pokra helyezi az önkormányza­ti finanszírozást, javítja a pénz­ügyi gazdálkodást és növeli az elszámolhatóságot mind a vá­ros, mind az önkormányzat ügyeiben egyre erőteljesebben résztvevő lakosság felé. cs. i. Fogyasztóvédfxem A SZOLGÁLTATÓNAK KÖTELEZETTSÉGEI, A FOGYASZTÓNAK JOGAI VANNAK A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelősége a beérkezett egyedi panaszok mellett az országos fo­gyasztóvédelmi főfelügyelőség utasítására, illetve megyei szintű kezdeményezésekre is vizsgálja a szolgáltatók, kereskedelemben résztvevők tevékenységét, fo­gyasztókat érintő magatartását. 1997-ben a felügyelőség 21 kü­lönböző vizsgálatot folytatott le, illetve folyamatosan vizsgálták az üzemenyag, PB-gázpalack, import édesipari termékek szol­gáltatását és minőségét, vala­mint a reklámtevékenység gya­korlását a megyében. Tavaly 1000 fölötti volt az ügyfélforgalom a felügyelősé­gen. Egy konkrét panaszra azonban 5 olyan panasz esett, mely nem igényelt intézkedést. A tapasztalatok alapján a pana­szok többségében a felvilágosí­tás, útbaigazítás is segítséget je­lent az elintézésben. A korábbi évekhez képest 1997-ben kiug­róan magas volt az építőipari panaszok száma. Ezen belül is a cserepekre, fagyálló burkolóla­pokra érkeztek minőségi kifo­gások. Magyarázat lehet a ke­mény tél, és a 10 évvel ezelőtti nagy anyagigény, melyet gyors munkával készült termékekkel elégítettek ki. Ezt támasztják alá a témában végzett vizsgála­tok is. A beérkezett összes pa­nasz kétharmada — a korábbi évekhez hasonlóan — jogos volt. A listát a könnyűipari ter­mékek — cipő, majd műszaki cikkek — vezetik. A tavalyi év tapasztalata: a vállalkozók egyre inkább sérel­mezik, hogy nekik kötelezettsé­geik vannak, a vásárlóknak pe­dig jogaik. Sok esetben nem fo­gadták el a fogyasztóvédelem kompetenciáját, arra hivatkoz­va, majd a bíróság eldönti a pa­nasz jogosságát. Tették ezt több esetben annak reményében, hogy a vásárló pár ezer forintos panaszt úgysem terel jogi útra. Ugyancsak gyakori volt, hogy a vállalkozók különböző trük­kökkel, kifogásokkal igyekez­tek kibújni, illetve nehezíteni a fogyasztóvédelmi felügyelőség eljárását. Ugyancsak nehezen hajthatók végre a tiltott reklá­mok terén kiadott kötelezések. 1996-hoz képest a következő változások voltak tapasztalha­tók a tavalyi évben: a kiszabott bírságok összege 1996-ban 1 026 ezer forint, 1997-ben 2 267 ezer forint volt. Értékesí­tést megtiltó határozat 1996-ban 6, 1997-ben 62; értékesítést fel­tételhez kötő határozat ’96-ban 20, tavaly 82; kötelezésre szóló határozat 47, tavaly 163 szüle­tett. A felügyelőségen elintézett panaszügyek száma 1996-ban 198, 1997-ben 275 volt. A felügyelőség 1997-ben végzett folyamatos ellenőrzései között tavaly 9 esetben végez­tek üzemanyag-vizsgálatot. Hét alkalommal találtak minőséghi­bás terméket, ami egy másik megyével együtt a legtöbb hi­bás terméket jelentette az orszá­gos összesítés alapján. A PB- gázpalackok esetében 11 csere­telepet vizsgáltak. Valamennyi telepen hiányzott a létesítési en­gedély. Általános volt a szak­képzési, hitelesítési napló, nyo­máspróba, gáztömörség ellen­őrzésének hiánya. Súlyhiányt előidéző súlycsonkítást a vizs­gált helyeken nem tapasztaltak. Megyei kezdeményezésre 921 településen 50 esetben vizsgál­ták az élelmiszerboltokat. 27 esetben helyszíni bírságot — 89 ezer forint értékben —, 2 eset­ben határozati bírságot — 35 ezer forint értékben — szabtak ki. A tavalyi évben is visszatérő téma volt az üvegvisszaváltás. A korábbiakhoz képest javulást vagy romlást nem tapasztaltak a fogyasztóvédelmi felügyelőség munkatársai. A tapasztalatok azt mutatták, hogy az üveg­visszaváltást érdemes folyama­tosan napirenden tartani. Kovács Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom