Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-23 / 95. szám

MEGYEI KÖRKÉP Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azono­sak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondani­valójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentet­jük meg. „Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” Tisztelt Szabó József Úr! Megdöbbenéssel olvastam a Békés Megyei Hírlap 1998. márci­us 28-ai számában megjelent írását. Mint ön is biztosan tudja, a vi­lágon legalább ezer keresztény egyház (felekezet) létezik. Mind­egyik ugyanarra az Istenre, Krisztusra és ugyanarra a Szent Könyvre (Bibliára) hivatkozik. A hasonlóság csak látszólagos. Az ezer egyház ezerféleképpen értelmezi a Bibliát. Krisztusra hivat­kozva ezreket mészároltak le a keresztes háborúkban. Isten nevében megáldották a fegyvereket a második világháborúban. Ma is létez­nek olyan vallásos szervezetek, akik inkább hagyják meghalni a hozzájuk tartozó gyerekeket, mintsem engedélyezzék, hogy szükség esetén vért kapjanak. Kicsoda ön, tisztelt Szabó úr? Talán Isten?! Milyen jogon meri ön sátánistásnak bélyegezni a Silva-féle agykontrollt, a reikit és ál­talában a természetgyógyászatot, az ezoterikát. Miért nem tudja ön úgy gyakorolni a hitét, vallását, hogy tiszteletben tartja mások gon­dolkodását. A Bibliában benne van: ,,Ne ítélj, hogy ne ítéltess”. Honnan veszi, hogy ezek a dolgok az ördögtől valók?! Talán kap­csolatban áll vele és tőle szerzi az információit? Miért van szüksé­ge önnek arra, hogy másokra sarat dobjon? Nyugodt szívvel elmondhatom, nem kell se a természetgyó­gyászattól, sem az ezoterikától félteni az embereket. Amitől félteni kell az embereket, az a szélsőséges vallási fanatizmus. Ezt nem a Hit Gyülekezetére értem. Nem ismerem ezt a felekezetet, így nem mondok róla véleményt. Tudomásom szerint a természetgyógyászok és ezoterikus csoportok, illetve a százezer embert magába tömörítő Magyar Agykontroll Szervezet nem indított soha támadást a Hit Gyülekezete ellen, így ön ellen sem. Ha van egy kis jóérzés önben, bocsánatot kér írásáért minden olyan embertől, aki ezoterikával foglalkozik. Susánszki Imre, Gyula Kérem, küldjenek bélyeget! Tisztelt Szerkesztőség! Hetvenkét éves öreg ember vagyok, három felnőtt gyermek apja. 1963 óta multiplex sclerosis betegségben szenvedek. A betegségem folyamatosan romlik, hátralévő éveimet tolókocsiban kell leélnem. Feleségem szeretete és gondoskodása tartja bennem a lelket. A tolókocsi miatt napjaim nagyobb részét a lakásban töltöm, s hogy időmet agyonüssem, bélyeget gyűjtök. Ez minden örömöm. Sajnos nagyon nehéz más országokból bélyeget beszerezni. Ezért nagyon kérem önöket, jelentessék meg levelemet a lapjukban és kérjék meg olvasóikat, küldjenek nekem néhány bé­lyeget. Szívességüket előre is köszönöm. Az Isten áldja meg Önöket, éljenek egészségben. Üdvözlettel: Loui Final, Ontario, Scarborough, 127 Wayne Ave, MIR 1Y8, Kanada „Nem lehet még itt a búcsúzás...” (A Gyula Rádió Nagy Családjától) Hetek óta rebesgetik a hírt: megszűnik a Gyula Rádió. A kívülállók csak legyintettek, és nem vették komolyan. Éppen ezért derült égből villámcsapásként ért a bejelentés bennünket, hogy április 15-én a TOP FM Rádió megkezdi 24 órás adását, mivel a Gyula Rádiót be­szüntették. Tehát mégis csak igaz? így döntöttek, valakik, illetékesek, akik szinte semmit sem tudnak ennek a rádiónak működéséről, életéről. Ez a rádió emberi volt, kedves, saját magukat adták azok, akik csinálták, semmi mesterkélt nem volt benne. Nem hiszem, hogy van a környéken még egy olyan rádió, ahová a hallgatók egy-egy ünnep alkalmával annyi süteményt vittek volna be, mint ide. Azt hiszem, ez magáért beszél. Mint az is, hogy Krista Lajos csak mindenki Krista Tatája volt, Jobbágy Zoltánt mindenki Jobbágy Dédinek hívta, Déwényi Jánost a ,,Nép szerű Déwkának”, vagy Varga Zoltánt csak egyszerűen Varga Zé-nek. De sorolhat­nám a többieket is, hisz mindannyian kedvesek, közvetlenek voltak. Most a volt és leendő hallgatókhoz szeretnék fordulni. Hátha va­lakinek van valami jó ötlete, egy befolyásos ismerőse, ,,.keresztapja”, kapcsolata, aki tudna segíteni a rádiónak. A mai vi­lágban is történhetnek még csodák. Szeretném, ha ez az írás eljutna azokhoz is, akik ezt a döntést hozták, és megtudnánk, mi alapján döntöttek. (Félreértés ne essék, én nem a TOP FM vagy a többi rádió ellen beszélek, én a Gyula Rádió mellett szólok.) Titkon reménykedünk, hogy esetleg még min­den helyreáll. Végül a rádió dogozóinak üzenem, üzenjük, klassz volt, amit csi­náltatok, ne adjátok fel, mi mellettetek vagyunk! Egy Gyula Rádió-hallgató Egg-két millió ide-oda Egyszerűen felháborítónak tartom a Postabank és egyéb bankok privatizációját, s az azzal kapcsolatos dolgokat. Teljesen mindegy, hogy bankkonszolidációnak, feltőkésítésnek, alaptőke-emelésnek hívják, mindenképpen a mi zsebünkből veszik ki a pénzt. Szeretnék én úgy veszteséges lenni, mint a bankok. Ha az én zsebemet is töm­nék milliókkal, biztos szép és jó volna minden. Ha a Postabank pri­vatizációja is olyan sikeres lesz, mint az előzőké, akkor az nagyon sokba fog kerülni az adófizető polgároknak. Eladják ezt is valami jelképes összegért, s persze a kétes követeléseket az állam megint magára vállalja (persze titkos záradékban, amit majd csak évek múlva tudunk meg), tehát még majd mi fizetünk, hogy eladhattuk. Nem tudom, miért kell százszámra bank. Hitelt egy átlagpolgár úgysem kap, hacsak valami sógor-koma..., ami persze a legjobb, mert akkor még vissza sem kell fizetni a kölcsönt. „Egy-két millió ide-oda, s már el is van intézve minden. Lassan meghalni sem lehet protekció és „tejelés” nélkül, akárhová is megy az ember. Más: A jómúltkorában volt szó az orvosi hálapénzről. A pihentagyú dr. F. prof kitalálta, hogyan kellene elosztani a hálapénzt az összes orvos között, hogy ne csak az kapjon belőle, aki hálapénzes helyen dolgozik, hanem a többiek is. Egyszerűen nem is akartam elhinni, mikor hallottam. Nem elég, hogy már ez nem is hálapénz, hanem ki­követelt — plusz szolgáltatást nem takaró — sáp. A kórházban ki­szabott ára van mindennek, ha be „akar” feküdni valaki, le kell ten­ni ennyi meg annyi pénzt. Nem is foglalkoznak egy mezei beteggel, akinek nincs orvosa. S ezt mindenki tudja, de nem tesznek ellene semmit. Most meg már törvényesíteni akarják! Hát kérem, hol van már az ingyenes ellátás és oktatás? Bakai Tibor Tavaszi varázslat az arborétumban A törökmogyoró különleges formájával hívja fel magára a figyelmet fotó: lehoczky Péter Tavasztündér a Szarvasi Arbo­rétumba is beszökött: virág­szőnyeget terített a fák alá, zöldbe vonta a pázsitot, rügyet bontott az ágakon. A napokban Szíjártó Péter­rel, az arborétum igazgatóhe­lyettes főkertészével tettünk rövid sétát a kertben, amely a zöld ezernyi árnyalatával, a vi­rágzó fákkal és cserjékkel bű­völi el a látogatókat. Virágot bontott a díszalma, a díszcse­resznye, a hosszú tövisű gala­gonya, a májusfa, az örökzöld bangita és a babérmeggy. Az alsó sétányon megannyi szín­ben pompázik a liliomfagyűj- temény. A kaukázusi jegenye­fenyő porzós virága sárgával ragyog. Virágzanak a cserjék, közülük a főbejáratnál a borsó­fa fogadja a vendégeket, a park belső részén díszük a gyöngyvessző, a boglárka és a japánbirs. A loncok illatukkal és színgazdagságukkal vonják magukra a figyelmet. A fák al­ján, a réten ott virít a fürtös gyöngyike, a nárcisz, az ibo­lya, a százszorszép, a boglárka és a kankalin. Az idilli hangulatot a mada­rak éneke teszi teljessé. Mint azt Szíjártó Péter elmondta, a kertben százhuszonnégy ma­dárfaj él. A hangversenyben a cinkék, a rigók és a légykapók viszik a prímet, hallatja hang­ját a kakukk és a harkály. Séta közben mátyásmadarat, szarkát, kócsagot, bakcsót is láthatunk. Az arborétum egyik nevezetessége, ritka szép ma­dara a páva. A pompás tollaza­tú madarak a látogatók örömé­re gyakran feltűnnek a belső épületek környékén. Cs. 1998. április 23., csütörtök Állásbörze a munkaügyi központ békési kirendeltségén Állásbörzét rendezett a napok­ban a Békés Megyei Munka­ügyi Központ Békési Kirendelt­sége. A kirendeltség körzetében — ide tartozik Békés, Bél­megy er, Kamut, Murony és Tarhos — a munkanélküliség kevéssel meghaladja a 18 szá­zalékot, ami négy százalékkal magasabb a megyei átlagnál. Domokos Zoltán, a békési ki- rendeltség vezetője elmondta: körzetükben 1857 a regisztrált munkanélküli, s közülük 95 a pályakezdő. Az idei első képzé­si és állásbörzén meglepően so­kan voltak mind állásajánlók, mind pedig állást keresők: pon­tosan száz munkahelyet kínált 51 munkaadó, akik közül húszán a helyszínen meg is je­lentek. A nap során 26 fiatal ta­lált munkát magának, s folya­matban vannak további közvetí­tések. Megtudtuk azt is, hogy regisztrált munkanélküliek 58 százaléka szakmunkás. A teg­napi állásbörzén a különféle vállalkozások, cégek és intéz­mények keresték a felszolgáló­kat, a szakácsokat, a bolti el­adókat, a varrónőket, a kosárfo­nókat, az ácsokat, az asztaloso­kat, a lakatosokat és a szobafes­tőket. A munkaügyi központ képzési éve április elsején kez­dődött, s folyamatosan indulnak a tanfolyamok. A tegnapi kép­zési börzén minden rétegnek kí­náltak képzési lehetőséget a munkaügyi központ békési ki- rendeltségének munkatársai. — PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Békés Megye Munkaügyi Tanácsa a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzés fejlesztésének tá­mogatásáról szóló, 1996. évi LXXVII. törvény 10. paragrafus (3) bekezdése értelmében pályázatot hir­det szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezetek és szakképző iskolák részére a Munka­erő-piaci Alap 1998. évi decentralizált szakképzési alaprésze felhasználására. A pályázat célja: a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény hatálya alá tartozó — állam által elismert — szakké­pesítés megszerzésére szervezett szakképzés tárgyi feltéte­leinek fejlesztése. A támogathatók köre: • megyei szakközépiskola, szakmunkásképző iskola, szakis­kola • a munkaerő-fejlesztő és -képző központ, az Szt. 53. § (1) bekezdésének e) pontja alapján • a törvény 2. paragrafusa (1) a)—d) bekezdésében megha­tározott, hozzájárulásra kötelezett szervezetek • a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, ha magánszemélyt mun­kaviszony keretében foglalkoztat, akik/amelyek vállalkoznak a szakképzés tárgyi feltételei­nek fejlesztésére, korszerűsítésére. Nem részesülhet támogatásban a 9/1997. (IV. 28.) MüM rendelet 5. paragrafus (8) bekezdésében meghatározott pá­lyázó, továbbá a gimnáziumi fakultáció, az alapítvány, tb- vagy adótartozással rendelkező, kamarai vagy önkormány­zati támogatással nem rendelkező pályázó. A pályázatot a Békés Megyei Munkaügyi Központ képzési osztályán (5600 Békéscsaba, Árpád sor 2/6.) levélben, vagy személyesen igényelhető részletes pályázati felhívás alapján kell elkészíteni. Nem kerülnek elbírálásra a hiányos, a tartal­milag vagy a pályázati kiírásnak nem megfelelő, valamint a határidő után beérkezett pályázatok. A pályázat beérkezési határideje: 1998. május 8. A pályázat elbírálásának várható határideje: 1998. június 10. A pályázatot öt példányban kell benyújtani a fenti címen. BÉKÉS MEGYE MUNKAÜGYI TANÁCSA I A munkaügyi központ OKf-s személyügyi ügyintéző tanfolyamat szervez. A kezdés várható Időpontja: 1998. május hónap. A képzés 300 óra, heti egy alkalommal. A tanfolyam önköltséges: 70 000 Ft, mely a vizsgadíjat nem tartal­mazza. lelentkezésl határidő: 1998. április 30. Részletes felvilágosítás kérhető g Lukovics Bétanétól a (66) 444-087-es telefonon. s Értesítjük, hogy 1998. április 28-án (kedden) 930 órai kezdettel AKTUÁLIS MUNKAÜGYI ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI KERDESEK címmel konzultációval egybekötött tájékoztatót tartunk. Helye: TIT-székház, Békéscsaba, Damjanich u. 1/3. Részvételi díj: 6000 Ft (mely tartalmazza a kávé, az üdítő és a szendvics költségét is). Elő­adók: a munkaügyi központ szakemberei._____________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom