Békés Megyei Hírlap, 1998. április (53. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-23 / 95. szám
1998. április 23., csütörtök Szerkesztette: László Erzsébet Nem csak katonailag fontos a NATO-csatlakozás A VÉDELEMÉRT FIZETNI KELL Keleti György: „Békés megyét is kedvezően érinthet egy lokátor program” fotó: KOVÁCS ERZSÉBET Socrates, Comenius, Leonardo „árnyékában” Úton Európa felé Áprilisban különféle programok hirdették: ünnepel Orosháza. A városban hatvanöt évvel ezelőtt indult meg a középiskolai képzés, a településen hatvan esztendeje tehetnek érettségi vizsgákat a diákok, fél évszázada pedig Táncsics Mihály nevét viseli Orosháza patinás intézménye. A Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola születésnapjára az ország Táncsics nevét viselő gimnáziumai mellett külföldi testvériskolákból is érkeztek látogatók, vendégek. Az ünnep adta az alkalmat arra, hogy feltérképezzük: hol tart ma az orosházi gimnázium? Kérdéseinkre Makuláné Gulicska Valéria igazgatóhelyettes válaszolt Keleti György honvédelmi miniszter nemrégiben Békéscsabán, a Jókai Színház előtt stílszerűen „centivágással” kezdte a NATO-csatlakozási visszaszámlálást. Ha ugyanis minden a tervek szerint halad, hazánk 1999. április 4-én — az észak-atlanti szervezet megalakulásának ötvenedik évfordulóján — teljes jogú tagja lesz a NATO-nak. A minisztert először arról kérdeztük, ami a közvéleményt leginkább érdekli: mibe kerül ez nekünk? — A védelemnek ára van — kezdte.Keleti György. — Egy ország biztonságának megteremtése, a fegyveres erők fenntartása akkor is pénzbe kerül, ha az adott állam valamilyen szövetséghez tartozik, és akkor is, ha önállóan próbálja ezt megoldani. Ha egy ország adósságokkal küzd, és megtakarításokat kíván elérni, a honvédelmi költségvetés az első forrás, amihez hozzányúl. Nálunk 1990—94 között 58 százalékkal csökkent a hadsereg költségvetése, de akkoriban felhasználhatták legalább a nagy raktárkészleteket. A Bokros-csomagnál is a honvédség szenvedte meg először a „faragást”. Tavaly maradt először szinten a honvédelmi költségvetés, és idén 23 százalékos növekedés realizálható. Minden tényezőt figyelembe véve, úgy gondolom, hogy NATO-tag- ként sokkal olcsóbb lesz a védelem, mintha önállóan oldanánk meg a fejlesztéseket. — A polgárokban felmerül, hogy az oktatástól, az egészségügytől vonnak majd el esetleg pénzeket. — A honvédelmi költségvetést a GDP (bruttó nemzeti össztermék) arányában határozták meg. A honvédség részesedése ebből idén 1,5 százalék, és évente 0,1 százalékkal növekszik majd. Szó nincs tehát arról, hogy a honvédelem „elszip- kázna” más területekről pénzeket. A katonai költségvetés a gazdasági növekedés függvénye. — Többször is hangsúlyozta, hogy a NATO-tagság nem csak katonailag fontos hazánk számára. — Valóban így van, hiszen helyet foglalhatunk annál az asztalnál, ahol Európa jövőjéről döntenek. Részesei lehetünk a döntéseknek, illetve befolyásolhatjuk is azokat. A NATO-csat- lakozás 85 százalékos támogatottsága megmutatta, a gyakorlat-A, tV * ...A, * a mmum pedig igazolja majd, hogy a nép bölcsen döntött. Az emberek aggódnak a biztonságukért. Tisztában vannak azzal: a NATO az egyetlen európai rendszer, mely biztonságukat szavatolhatja. A délszláv háborúnál bebizonyosodott, hogy a szomszédságunkban is felszínre törhetnek és elfajulhatnak konfliktusok. A diplomácia és a politikai eszközök mellett kell egy erő, mely garantálja a biztonságot. — Visszatérve a költségekhez, a legnagyobb kiadások a repülőgépek cseréjét érinthetik. — A számítások szerint ez 400—450 milliárd forintot emésztene fel. Ezt azonban nem a csatlakozással egyidejűleg kellene megfizetni, a repülőgépek cseréje néhány évig eltolható. Magyarországon maradna egy repülőezred, és ha a MÍG— 29-esek kirepülik repülőóráikat, akkor kerülne sor új típus beszerzésére. Hozzáteszem: a szövetség előnyeit minden téren próbáljuk érvényre juttatni. Például Békés megye térségét is kedvezően érintheti az az esetleges lokátorprogram, melynek révén itt is fejlesztéseket lehetne véghezvinni. Nyemcsok László Holtágak nélkül LEHETETLEN Békés megyében a természetvédelem egyik legfontosabb területe a holtágak védelme. Tudomásul kell vennünk, hogy az uniós felkészülés nem képzelhető' el a holtágak megmentésére tett erőfeszítések nélkül — mondotta a napokban Szelekovszky László, a megyei önkormányzati hivatal környezetvédelmi főtanácsosa. A folyószabályozásokkal — úgy tűnik — annak idején túllőttek a célon — folytatta a szakember. Ezért különösen fontos lenne például a Dobozt átszelő Holt-Fekete- Körös — mely helyi védetté nyilvánítás előtt áll — rendbetétele. Ez a holtág Sarka- dot, Kötegyánt, a József szanatóriumot is érinti. Elengedhetetlen a friss víz biztosítása, illetve a műtárgyak rendbetétele ezen a szakaszon. Szükséges lenne összekötni e teendőt a Phare-programmal, azaz hasonló segítség képzelhető el, mint a Szárazér esetében. Mint ismert, a dél-békési vidéken található Szárazér — a teljes rendbetételéhez — Phare-CBC-támogatásban részesült. A holtágak haszna szempontjából sem elhanyagolható a kérdés. A fejlesztésnek érintenie kellene a Fehér-, a Fekete- és a Sebes- Körös holtágait. Elegendő csak arra gondolnunk, hogy a Fekete-Körös partvidékén régen híres kertészetek virágoztak, melyek újrateremt- hetők lennének a holtágakat érintő gondoskodás nyomán. L. E. Dél-Alföld kedvezményezett — a dél-dunántúli térséggel együtt — a COP ’96 elnevezésű regionális területfejlesztési programban. Az Európai Unió 4-4 millió ECU-vel segíti e két országrészt. Az előkészületek felgyorsultak, és sűrű program várható a tervezett októberi döntésig. — Az Unió által kezdeményezett és támogatott valamennyi programnál figyelembe kell venni, és be kell tartani néhány alapelvet — hangsúlyozta Sziklai Zoltán, a megyei önkormányzat területfejlesztési osztályának vezetője. — Amit szem előtt kell tartani: a koncentráció, a partnerség és —Az Európai Unióhoz csatlakozás előkészítésére Magyarországon is megalakult a Socrates Nemzeti Iroda, amelyhez csatlakozott az orosházi Táncsics gimnázium. Mit jelent ez a gyakorlatban? — A szervezet programjaiban iskolánk már a kezdetektől részt vesz. Az Európa-konferenciákon való részvételünk eredményeként beépítettük a tananyagba azokat az ismereteket, amelyek a jövő nemzedéke számára hasznosak lehetnek. Az iroda segítségével találtunk nyugati testvériskolát. Az elmúlt évben az angliai Hereford megyében működő intézménybe látogattunk, most szeptemberben mi fogadjuk a Leominster College igazgatónőjét és egyik helyettesét. —Mit várnak a találkozóktól? — A kapcsolatfelvétel eredménye, hogy az angol partner vezetésével bekapcsolódhattunk a Comenius—1 programba. A cél a testvériskolák diákjai közötti levelezés, a tanárok és a tanulók cserelátogatásainak megszervezése művészeti, sport- és informatikai témákban. Az egymás kultúrájának megismerését, valamint diákjaink nyelvtanulását segítő partnereink — a már említett nagy-britanniai iskola mellett — a németországi Gerában működő együttműködés, a programozás és az addicionalitás. A partnerség és együttműködés elvét követjük akkor, amikor a területfejlesztési Phare-program végrehajtásának elveit és mechanizmusait megvitatjuk a régió társadalmi, gazdasági szereplőivel. Megtudtuk, a pályázati elvek és a mechanizmus kialakításával kapcsolatban április elején ismertették a programot a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács tagjaival, illetve a Dél-alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesületével. A következő állomások a három érintett megye — Békés, Bács, Csongrád — területfejlesztési tanácsai. Április 28Karl Theodor Liebe Gymnasium és a finnországi Lahtiban székelő Sallinkallion Lukio. A három évre szóló program lehetőséget ad a német és az angol nyelvet beszélő tanulóink számára a nyelvgyakorlásra, tartós, értékes emberi kapcsolatok kialakítására. —A gimnázium nagy érdemeket szerzett az informatikai oktatás terén. Elég, ha a Caddy országos számítástechnikai versenyre gondolunk, ahol a Táncsics évek óta leszoríthatatlan az első helyről. Az uniós programok mennyiben segítik a fejlődést ezen a területen? — A Socrates Nemzeti Iroda által koordinált projectek sorában a szakképzés területét a Leonardo da Vinci program fémjelzi. További lehetőségeket látunk az együttműködésre a hasonló típusú intézményekkel, ezért iskolánk a jövő tanévtől részt vállal az említett programban is. A kezdeményezés elsődleges célja a szakmai ismeretek oktatása terén megszerzett tapasztalatok cseréje, valamint a módszertani ismeretek átadása. Keressük a megfelelő külföldi partnereket, hogy általuk az Európai Unió államaiban elfogadott szakmák kiváló művelőivé, igényes munkahelyek leendő dolgozóivá képezzük tanulóinkat. Papp László án a gazdasági kamarák, a megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok és az MFB regionális szervei ismerhetik meg részleteiben a programot. Ugyancsak ezen a napon találkoznak a megyei önkormányzatok területfejlesztési bizottságainak elnökei, a megyei jogú városok polgármesterei, a kistérségi társulások vezetői, és tájékozódnak a lehetőségekről, feladatokról. Végül a tudományos intézetek és felsőfokú oktatás képviselői, s az MFB- társaságok szakemberei ismerhetik meg a fejlesztés programját. Az egyeztetéseken részt vesznek a regionális tanácsban helyet foglaló kormányzati tagok is. (e) A PROGRAMISMERTETÉS MENETRENDJE ________ÚJ JAVASLAT AZ ÖTLETTÁRBAN: RENDEZZÜNK AGRÁR EURÓPA-NAPOT ________ Ne é rje „villámcsapás” a gazdákat Európa-hét kezdődött a napokban Borsod megyében. A szlovák határ közeli településen, Hangonyban rendezett megnyitóra meghívták azokat a városokat, megyéket, melyek hasonló programokkal igyekeztek népszerűsíteni az egységes Európa gondolatát. Békés megyét dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyegyűlés alelnöke, illetve dr. Demeter László, Szarvas polgármestere képviselte a nyitáson. Azt, hogy Békés megye hogyan „gondolhatná tovább” a borsodi ötletet, az alelnök fejtette ki lapunknak. — Az Európa-napokon szerzett tapasztalatokról a megnyitó utáni fórumon nyílt alkalmam beszélni — mondotta Pelcsinszki Boleszláv. Kifejtettem, hogy hasznosak az Európa-napok, felkeltik a közvélemény érdeklődését az uniós csatlakozás iránt, a kérdés egyre gyakoribb beszédtéma, azaz foglalkoztatja az embereket. A rendezvények azonban önmagukban nem sokat érnének, ám egyre több szervezet, s főleg a gazdasági szféra szereplői keresnek kapcsolatokat az Unióval. Hans Beck uniós nagykövet távozása után egyelőre betöltetlen a képviseletvezetői hely, ezért a helyettessel, Echardt Jaedtkével beszélgettem a helyszínen. Javasoltam, új típusú, úgynevezett szakosított rendezvényeket kellene szervezni. Békés megyében például jelentős súlyt képvisel a mezőgazdaság. Célszerű volna kifejezetten mező- gazdasággal foglalkozó Euró- pa-nappal az ágazat helyzetére, a felkészüléssel kapcsolatos problémákra irányítani a figyelmet uniós szakemberek részvételével. Jaedtke úrnak tetszett az ötlet, úgy gondolom, a fogadókészség nem marad el. Az alelnök számításai szerint őszre megszervezhető lenne a Békés megyei Európa-nap, melyen kizárólag az agrárium kerülne terítékre. Az ötlet nem eredeti, hiszen az 1996-os békéscsabai rendezvényen mező- gazdasági szekció is ülésezett. Tavaly tavasszal a megyei ön- kormányzat mezőgazdasági bizottsága több városban szervezett agrárfórumot, melyen meglehetősen gyér volt az érdeklődés. A szakemberek azonban nem véletlenül figyelmeztetnek: nagyon kockázatos lépés felkészületlenül csatlakozni az Unióhoz. (Az osztrák farmerek számára például annak idején nagy trauma voll a belépés.) Kulcskérdés tehát, hogy a magyar gazdák megfelelően tájékozottak, felkészültek legyenek az uniós bővítéssel kapcsolatban. (e) EGY FORE JUTÓ NEMZETI ÖSSZTERMÉK (GDP) Európai Unió Portugália (az EU tagja) Görögország (az EU tagja) Szlovénia (az EU tagjelöltje) Csehország (az EU tagjelöltje) Magyarország (az EU tagjelöltje) Lengyelország (az EU tagjelöltje) Az EU tagállamainak átlaga 3,7 millió forint Észtország | mmmem (az EU tagjelöltje) I ♦ AH2 980407 05 Szlovénia és Csehország megközelíti az Európai Unió legfej- lettlenebb tagországainak egy főre jutó nemzeti össztermékét. 15 Forrás: FOCUS-Magazin 25 3 35 millió forint
