Békés Megyei Hírlap, 1998. március (53. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-12 / 60. szám

1998. március 12., csütörtök KÖRKÉP Csak a gazdaságilag erős média lehet politikailag független Sajtó és szabadság A 150 évvel ezelőtti forradalmi napok - Petőfi, Táncsics nevé­vel összeforrva - a magyar sajtótörténelemben is fényes kor­szakra emlékeztetnek. Ez indította a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségét arra, hogy szerdán megrendezze A sajtó sza­badsága, a szabadság sajtója című konferenciáját. A téma szakértője, Lengyel László rámutatott arra, hogy a társadalom konszolidálódó vi­szonyai és a sajtóberkekben dúló éles harc frontvonalai erő­sen elválnak egymástól. Úgy vélte, hogy a sajtó politikai és gazdasági érdekcsoportok nyomása alatt dolgozik. Szor­galmazta átgondolt hírstratégia kidolgozását, szakmailag erős - ahogy mondta - újságírócsapa­tok kialakítását. Dr. Bayer József, az Axel Springer Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a lapki­adásról, mint az egyik legkoc­kázatosabb üzleti vállalkozás­ról szólt. Kiemelte, hogy e te­vékenység kulcsszereplője az olvasó, hiszen az ő ízlésének, érdeklődésének kell megfelelni ahhoz, hogy piacképes áru le­gyen az adott lap. Ha ez sikerül, akkor gazdaságilag erős lába­kon áll a kiadó, és ellent tud állni a politikai nyomásnak. Rámutatott arra, hogy a lapki­adói piacon a koncentráció vi­lágjelenség. Tamás Pál szociológus sze­rint a magyar sajtópiac „túlfű­tött”. A sok orgánum közül az marad fönn a rostán, amelyiket az olvasó hitelesnek tartja. Wisinger István, a MÚOSZ elnöke bejelentette, hogy a szö­vetség nem vesz részt a köz- szolgálati rádiót és televíziókat felügyelő közalapítványi kura­tóriumok munkájában, mert a médiatörvény hiányosságai mi­att a szakmai szervezetnek nincs érdemi beleszólása a mé­diumok ügyeibe. FEB Gyulán népszerű a közlekedésbiztonság Legalábbis a gyermekek köré­ben népszerű — derült ki azon a kiállításmegnyitón, melyet a gyulai Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban tartot­tak tegnap délután. A Békés Megyei Baleset-megelőzési Bi­zottság, a megyei pedagógiai intézet és a Fékút a gyermeke­kért alapítvány ismét meghir­dette a közlekedésbiztonsági rajzpályázatot az óvodásoknak, az általános iskolásoknak. Gyu­lán nagy érdeklődés kísérte a pályázatot. Farkas Imre, a Gyulai Men­tőalapítvány kuratóriumának elnöke, gyakorló mentős a megnyitón elmondta: a gyer­mekbalesetet nem lehet meg­szokni, fontos, hogy a közleke­dés kis résztvevői tudják kezel­ni annak bonyolult világát. Ravai István rendőr törzszász­lós, a városi baleset­megelőzési bizottság titkára bejelentette, a kiállított 40 raj­zot és még tízet színvonaluk okán megyei zsűrizésre küld­hetnek. A többiekét a rendőr- kapitányságon állítják ki. Két intézményt is díjaztak, a Béke sugárúti óvodát és a Dürer Al­bert Általános Iskolát a ki­emelkedő egyéni rajzosok mel­lett. Az óvodások rajzai között az első és a második helyet Bé­ke sugárúti gyermekek érde­melték ki, Ködmön Petra és Schnäbel Emese. A harmadik díjat Krisztován Anikó török­zugi óvodás nyerte el. Az álta­lános iskolák alsó tagozatosai között első Juhász Diána (Dü­rer isk.), második Fábián And­rás (Karácsonyi isk.) harmadik Tóth Sándor (Implom isk.) Kü- löndíjat kapott Bundik Balázs az 1-es számú iskola tanulója. A felső tagozatosok legjobb rajzát Bányai György készítet­te (Dürer isk.), második Virág Szabolcs (Magvető isk.), har­madik Gaál János (Bay isk.). Különdíjas Gurzó Anett a Magvető iskolából. Kárpáti Béta rendőr alezre­des, a megyei baleset-meg­előzési bizottság titkára lapunk­nak elmondta: 4. alkalommal hirdették meg a pályázatot, év­ről évre nő iránta az érdeklődés. A megyei, majd az országos ki­állítást áprilisban rendezik meg. Az országos elbírálásra me­gyénkből 15 rajzot küldhetnek. Tervezik, hogy a közlekedés- biztonsági megmérettetést sok­színű versenyszámmal a közép- iskolás korosztályra is kiterjesz­tik. Sz. M. A fakocka igen kedvelt játék ebben a korban, gazdag fantáziával szép várat építenek az óvónénivel' fotó: kovács Erzsébet Jó a kisközség kicsi óvodájában Mindig szép kis óvoda volt a telekgerendási, békés gyerek­sziget a viharos valóságban. Kosa Mátyásné vezető óvónő ezekben a napokban is három csoportban 75 kisgyermek életét irányítja hatodmagával. A csoportszobák élénk-vidá- mak, a gyerekek eleven- huncútok. — Igencsak ráférne már az épületre a külső felújítás — mutatja Kósáné, — egyébként nem panaszkodhatunk, mert a szükséges feltételeket bizto­sítja az önkormányzat. Nyer­tünk egy környezetvédelmi pályázaton és abból a pénzből megszépítjük, fásítjuk az ud­varunkat. Manapság már az udvari fajátékok a jellemzőek, amelyek sokkal kevésbé bal­esetveszélyesek a vasmászó­kánál, de jobban kopnak, el­használódnak. Az óvónőink képzettek és amilyen tovább­képzés szükséges ebben a nemzetiségi, hagyományápo­ló kis óvodában és elérhető számunkra, arra beiskolázzuk őket. Fejlesztő pedagógiára készülünk, van már közműve­lődési, népi kismesterségi is­meretekkel rendelkező kollé­ganőnk. A szülőket gyakran megkérdezzük, kérdőíveket is adtunk nekik, mondják el, ír­ják le, hogy vannak megelé­gedve az óvodával? — Hallottuk a hírét, hogy ebbe az óvodába is betörtek a lelkiismeretlen emberek... — Sajnos elvittek színes té­vét, rongáltak nálunk, de igazi tárgyi értéket egy óvodában nemigen találnak. Szerencsére inkább arról szólhatok, hogy segítenek bennünket a szülők, a helyi és a szlovák kisebbsé­gi önkormányzat. így kirán­dulhattunk Békéscsabára, megnéztük a szlovák kultúra házát, voltunk Vésztő- Mágoron, Szarvason, Gyulán. A gyerekeink járnak a szín­házba is, tavasszal és ősszel. Kitűnő a kapcsolatunk a védőnénivel, Szujóné Hunya Évával, pályázaton nyert a gyerekeknek, így tudunk adni a kicsiknek cerbona ételeket, fogmosókészletet, C-vitamin pezsgőtablettát. Az iskolával szoros az együttműködésünk, nyílt napon ismerkednek az oktatással szülők és gyerekek. Igyekszünk kellőképpen fel­készíteni őket az iskolai mun­kára. B. Zs. Petőfi kötődése Békés megyéhez Költészete a mai napig él a szlovákság körében 1848-ban Mezőberényből négyezer, Békéscsabáról több mint háromezer szlovák újonc vonult a szabadság zászlói alá. A szlovákság nagy lelkesedés­sel fogadta a forradalom és sza­badságharc hírét. A szabad­ságharc nagy költője, Petőfi Sándor családi és baráti szálak­kal kötődött megyénkhez. Me- zőberényi rokonainál Orlai Petrich Somáéknál szállt meg, de járt Békéscsabán, Gyulán is. 1849. július 15-én Mezőberény­ből Okányt és Zsadányt, majd Biharugrát érintve indult Bem seregébe, örökre elhagyva a költeményeiben oly sokszor megénekelt szülőhazáját az Al­földet — emlékeztetett Fekete Gabriella, a megyei pedagógiai intézet magyarszakos szakta­nácsadója tegnap Békéscsabán a Szlovák Kultúra Házában, Pe­tőfi a szlovákoknál címmel ren­dezett zenés, irodalmi összeállí­táson. Költészete, dalai azonban a mai napig élnek a szlovákság körében •— hallhattuk. Az összeállítást megelőzően, a Szlovák Gimnázium Általános Iskola és Kollégium tanulóinak a szabadságharc 150. évfordu­lója alkalmából rendezett kép­zőművészeti kiállítását Homokné Uhrin Erzsébet, az Országos Szlovák Önkormány­zat oktatási bizottságának elnö­ke nyitotta meg. Az előadáson a Cabianska Ruzicka énekkar, az Ifjú Citerások, a Körös Főisko­la hallgatói, a szlovák iskola- és a Madách Utcai Általános Isko­la tanulói működtek közre. (b) / Edeni beszélgetések Orosházán Sokadik alkalommal találko­zott az irodalom és a képzőmű­vészetek iránt elkötelezett orosházi közönség az Éden cukrászdában. Koszorús Osz­kár házigazda ezúttal Balogh Örse és Verasztó Antal költőt köszöntötte kedden délután. A házaspár hölgy tagjának ez volt az első bemutatkozási le­hetősége Orosházán, a férj vi­szont immár 50. alkalommal találkozott olvasóival. S hogy honnan ered a felvett kereszt­név: Örse? — a kérdés adta ön­magát Koszorús Oszkár szá­mára. — Az Erzsébet ősi változata. Miközben az elődöket kutat­tam, találtam rá erre a névhasz­nálatra. Amikor írni kezdtem, felvettem művésznévnek — adott magyarázatot Balogh Ör­se, akinek több mint 100 verse jelent már meg folyóiratokban, antológiákban. Munkájáért 1995-ben nívódíjat, a követke­ző évben pedig mint az amatőr írók és alkotók közösségének a tagja Aranytoll díjat kapott. Verasztó Antal első kötete 1986-ban látott napvilágot, azóta rendszeresen megjelenik a könyvpiacon verseivel, tanulmá­nyaival, helytörténeti kutatásai­nak eredményeivel. Bevallása szerint utcai deszkakerítésen publikálta első szellemi terméke­it. Feleségével való ismeretsége immáron több mint 200 éves, hi­szen mindkettőjük ősei Zom- báról érkeztek Orosházára.A né­hol humoros jó hangulatú beszél­getést a költők versidézetei tették még emlékezetesebbé. (esete) 10x10 alapítvány a tízesben A békéscsabai Kazinczy utcai 10-es számú általános iskola három éve létesítette a 10x10 alapítványát, amelynek kurató­riumi tagja, Rakonczás Szilvia tájékoztatott elképzeléseikről. — Az a tervünk — mondja, — hogy segítsük a hátrányos helyzetű tanulókat és jutalmaz­zuk a jó képességű, kiemelkedő teljesítményű diákokat. Isko­lánkban is tapasztalható, hogy a szülők egyre nehezebben tud­nak gyermekeikkel közösen szórakozni, üdülni, ezt is szeret­nénk az alapítvánnyal pártolni. Támogatjuk a turisztikai, kultu­rális és sportrendezvényeket. Hagyományos bevételi forrá­sunk az évről évre rendezett bál, amelyet ezúttal március 14- én 19 órától a Rózsa Ferenc Gimnázium színháztermében tartunk. A Dominó Együttes muzsikál, fellépnek a Mariann Balettiskola növendékei és a Printomat Tánccsoport. Szülők, volt diákok és bárki a vendé­günk lehet. B. Zs. Elnézést a név- és képcseréért Úgy tűnik, átok ül az ország- gyűlési képviselőink négyéves parlamenti szereplését bemuta­tó táblázatunkon. Március 5-én már egy javított változatot kö­zöltünk, de még mindig csú­szott bele hiba, mégpedig Pallag László kisgazda képvise­lő rovására. Miért, miért nem — fogjuk rá: a nyomda ördöge a hibás —, a névsorban felcse­rélődött Matuska Sándor (MSZP) és Pallag László neve és fényképe, az adataik azonban nem követték őket. Elnézést kérve az érintettek­től és az olvasóktól, ezúton kö­zöljük, hogy Pallag László volt az, aki kétszer volt vezérszó­nok, hússzor szólalt fel a viták­ban, négyszer interpellált, tizen­egy azonnali kérdést és négy si­ma kérdést tett föl, összesen negyvennyolc alkalommal kért szót, majdnem négy óra időtar­tamban, míg a sokkal szeré­nyebb (huszonöt perces) .sze­replés Matuska Sándor nevéhez kapcsolandó. S. Á. Szerencseposta Fortuna hívei már tudják, hogy ha tizenharmadika pén­tekre esik, akkor sokkal na­gyobb az esélyük a szeren­csére, mint bármely más napon. Péntek 13. Ezen a héten meg különösen nagy sansszal játszhatnak a lottózók és kenózók, mivel a Szerencsejáték Rt. háromna­posra prolongálta a szerencsés napok számát, megtriplázta, s egy csodaautóval megtetézte a nyereményeket. A nyerni vágyóknak nincs más teendőjük, minthogy 11- én, 12-én vagy 13-án - vagy mindhárom napon - reggel 9 és este 18 óra között minimum 140 forint értékben kitöltenek hatos vagy ötös lottót, netán kenőt, vagy ugyanennyiért te­lefonon fogadnak, aztán hall­gatják a Danubius Rádiót. Itt minden óra negyvenedik per­cében elmondják, hogy az előző órának melyik volt a szerencseperce és az e percben játszók közül melyik számú szelvény tulajdonosa nyerte az 1 millió forintot. Ha valaki éppen nincs rádióközeiben, az sem baj, mert a nyertes szel­vények számát megtudhatja a 06-80-313-313-as zöldszámon vagy a Teletexten. Meseautó kenózóknak De ez még nem minden! Pén­teken, 13-án este az MTV 1-es csatornáján 22 óra 30 perckor kezdődő szerencsenapi show- műsorban, a sok-sok millió fo­rint pénznyeremény mellett, 2 Audi és egy robogó is gazdára talál, valamint a szerencsenap csúcsnyereménye egy gyö­nyörű Chrysler Grand Voya­ger családi álomautó. Ezt a kenó 2 éves születésnapja al­kalmából azok között sorsol­ják ki, akik március 13-án, a ráadásként kisorsolt szeren­csepercben legalább 140 forin­tért kenóztak. Rekordot döntött a hatos A szerencsehét a lottósorso­lással tetőzik, ahol most fan­tasztikus nyereményekre van kilátás. A telitalálatos ötös lottó a héten közel 200 millió­val kecsegtet. Rekordot dön­tött - 303 millióval - a hatos lottó. Ez az összeg a játék fennállása óta a legnagyobb főnyeremény kétszerese. Ha valaki ráadásként még meg­kockáztatja a Jokert is, akkor - ha mázlija van - 19 millió fo­rint hullhat az ölébe. E nagy nyeremények mel­lett szerénynek tűnhet a totó 5 milliót érő plusz egy találata. Aligha akad azonban olyan já­tékos, aki emiatt búslakodásra adná a fejét. A Tippmixen a múlt héten közel 1,8 millió alapjátékra fogadtak a sportrajongók. A legügyesebb tippelő 1000 fo­rint ellenében 139 600 forintot könyvelhetett el. Ötmilliós mázli A Telemázli-show keddi adá­sában a Szigetszentmiklósról érkezett játékos, Vörösné K. Andrea aratott babérokat, a Jackpottal együtt több mint 5 millió forinttal gazdagabban térhetett haza. A jövő héten 3 millió forint várja a játékosokat, amelyből 2 millió a Jackpotot rejtő fiók­ban lapul. (x)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom