Békés Megyei Hírlap, 1998. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-05 / 30. szám
1998. február 5., csütörtök HAZAI TÜKÖR Nézeteltérések az egészségbiztosító és a PM között Bonyolultabb jogszabályok Az Egészségbiztosítási Önkormányzat nem ért egyet a Pénzügyminisztériummal abban, hogy a jövőben a tb- járuiékokat is az adóhatóság szedje be, járulékbevallást évente egyszer kelljen készíteni, de havonta legyen kötelező járulékelőleget fizetni. A testület tegnapi közgyűlésén elfogadott állásfoglalás leszögezi: a járulékrendszer nem attól lesz átláthatóbb, ha a tb-től megvonják a pénz beszedésének jogát, hanem ha egyszerűsítik a szabályokat. Egy kormányhatározat szerint február 15-ig át kell tekinteni a tb-járulékok rendszerét. Az előkészítő munka során kiderült, hogy a pénzügyi tárca és a biztosító között jelentős nézeteltérések vannak a járulék- reform megítélésében. Míg a Pénzügyminisztérium szerint a járulékrendszer nem igényel lényeges változtatást, addig a biztosító szerint igen. A biztosítónál úgy látják: a járulékok kérdését egységben kell kezelni, és óvakodni kell a gyakori módosításoktól. Az utóbbi években olyan jogszabályok születtek, amelyek a korábbinál is bonyolultabbá, áttekinthetetlenebbé tették a járulékfizetés rendszerét. Mindeközben a járulékok még ma sem nyújtanák fedezetet az egészségügyi ellátásokra. Ezért a egészségbiztosító azt tervezi, hogy a nyugdíjbiztosítóval közösen, munkacsoportot hoz létre az átfogó járulék- reform kidolgozására. Módosítják az Akadémiáról szóló törvényt Tankönyvkiadás hazai kézben Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke az Akadémiáról szóló törvény módosítását sürgette az Országgyűlés Kulturális Bizottságának szerdai ülésén. Mint mondta, a jelenlegi szervezeti keretek között csak az elnök és a főtitkár személyes jó viszonyának köszönhető, hogy egyáltalán vezethető az intézmény. Hozzáfűzte, hogy a senki által nem korlátozott elnöki és főtitkári hatalom helyébe a polgári demokráciák szabályai szerinti testületi vezetést kell bevezetni. A bizottság egyetértett Glatz érvelésével, s úgy döntött, hogy általános vitára alkalmasnak minősíti az akadémiáról szóló törvény módosító javaslatát. A jogszabálytervezet az elnök, a főtitkár és az alelnökök kollektív vezetésének törvényi kereteit rögzíti. A Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. privatizációs koncepcióját ismertetve az ÁPV Rt. képviselője arról tájékoztatta a bizottságot, hogy az igazgatótanács szerdán 300 milliós tőkeemelést hajtott végre, ezzel egymil- liárd forintra nőtt a tankönyvkiadó alaptőkéje. A bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a privatizációs pályázat kiírására csak néhány hónap múlva kerülhet sor, amikor a tőkeemelés hatása már érzékelhető lesz. Hangsúlyozták: a magyar tudományos könyvkiadás szempontjából is fontos, hogy az értéket, minőséget képviselő tan- könyvkiadó ne kerüljön külföldi kézbe. Leváltások a szervezett bűnözés elleni főosztályon Helycserés Minden bizonnyal a nemrég kirobbant kábítószeres kény- szervallatási ügy új fordulata, hogy tegnap a Budapesti Rendőr-főkapitányságon bejelentették: személycseréket hajtottak végre a szervezett bűnözőket üldöző és a kábítószer-ellenes részlegek élén. Mint a tegnap nyilvánosságra hozott közleményből kiderül, az országos rendőrfőkapitány Szabó Mihályt bízta meg a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályának vezetésével. Az alezredes eddig a BRFK Vizsgálati Főosztályának gazdaságvédelmi osztályát irányította. Ugyanakkor Berta Attila budapesti főkapitány áthelyezte védekezés? Király László alezredest, a vizsgálati főosztály szervezett bűnözés elleni osztályának eddigi vezetőjét a felderítőosztály élére, főosztályvezető-helyettesi beosztásban. A közlemény szerint a személyi változások részei a BRFK-n folyamatban lévő szervezeti átalakításnak. A fővárosi rendőrség vezetője viszont tegnapi rádiónyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az intézkedések célja a rendteremtés azoknál a részlegeknél, amelyek tisztessége megkérdőjeleződött. Azt is bejelentette: a rendőri szervezetet létszámban megerősítette, s egyidejűleg komplex belső vizsgálatot rendelt el. Választói névjegyzék március elején Az Internetre is vonatkozni fog a kampánycsend Ha a májusi választások előtt legkésőbb 72 nappal megszületik a politikai döntés, technikai okok nem fogják akadályozni a kisebbségi választások megtartását sem - hangsúlyozták a Belügyminisztériumban tegnap tartott tájékoztatón. A parlamenti választások előkészületeiről Zsuffa István közigazgatási államtitkár elmondta: tíz napon belül kiadják a választási eljárási törvény végrehajtására vonatkozó belügyminiszteri rendeleteket. Parlamenti döntésre vár azonban, hogy a jelöltek kampányára szánt 100 millió forintos állami keretet miként osszák szét. Az Országos Választási Iroda már a múlt évi népszavazás előtt megkezdte a felkészülést a parlamenti választásokra - közölte Tóth Zoltán hivatalvezető. Ez most folytatódik. Készülnek feladataikra a szakemberek, egyeztetnek a pártokkal többek között az informatikai igényeikről és gyakorlatilag már megújították a választás Internet-rendszerét. A tavalyi népszavazáshoz képest egyébként tízszer nagyobb adatbázissal kell majd dolgozniuk. Elhangzott, hogy a választási iroda jogértelmezése szerint a kampánycsendek idején az Interneten sem szabad közzétenni közvélemény-kutatási adatokat. Kampánycsend megsértése esetén az Országos Választási Bizottság foglal majd állást. A belügyminiszteri rendelettervezet szerint a választók március 5-13. között kapnak értesítést a névjegyzékbe való felvételükről. A választási bizottságok tagjait március 20- ig, a szavazatszámláló bizottságok tagjait április 20-ig kell megválasztani, a jelöltet állítok pedig április 24-ig delegálhatják megbízottjaikat a választási bizottságokba. Jelölteket ajánlani április 17-ig lehet, a területi, listákat április 20-ig, az országos listát pedig 21-ig kell bejelenteni. Két nyilatkozatot kell kitölteniük az adózóknak Egy százalék az egyházaknak is Az idén a személyi jövedelemadó bevallásakor az szja kétszer 1 százalékáról magunk dönthetünk. A tavalyihoz hasonlóan felajánlhatunk 1 százalékot valamilyen civil szervezetnek, és - az idén először - további 1 százalékot valamely egyháznak, vagy a szociálisan rászoruló családokat, gyermekeket és fiatalokat támogató költségvetési alap javára. Kovács István, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal osztályvezetője elmondta: az adózóknak az egy százalékokról külön-külön rendelkező nyilatkozatot kell kitölteniük, ha élni akarnak a törvényes lehetőségekkel. Azok az egyházak részesülhetnek a támogatásából, amelyeket a bíróság 1998. január 1 -je előtt nyilvántartásba vett. Az egyházakon belüli intézményeket nem lehet kedvezményezettként megjelölni. A vallási közösségeket az APEH úgynevezett technikai azonosító számmal látja el, és ezeket a Magyar Közlönyben közzéteszi. Fontos, hogy mindezzel együtt június 30-ig az egyházaknak is be kell jelenteniük bankszámlaszámukat az APEH-nél. Az adóhatóság a beérkezett rendelkező nyilatkozatok alapján legkésőbb szeptember 1-jéig értesíti a címzetteket az adózók felajánlásairól. Ok harminc napon belül kérhetik a pénz átutalását. Ennek feltétele azonban, hogy előzőleg az APEH-hez eljuttassák a jogszabályban felsorolt igazolásokat például arról, hogy nincsenek köztartozásaik. Az adóhivatalnak az átutalást 1999. január 10-ig kell teljesítenie. A felajánlások elfogadása természetesen senki számára nem kötelező, így az egyházaknak is jogukban áll azokat visszautasítani. Ha viszont elfogadták az egyszázaléknyi adományokat, akkor azok fel- használásáról - miként tavaly a civil szervezetek tették - 1999. október 31-ig nyilvánosan — sajtóközlemény útján - el kell számolniuk. (németh) Az esélyegyenlőségre áldozni kell A Gazdasági Kabinet szerint a fogyatékos és egészségkárosodott emberek esélyegyenlőségéről szóló törvénytervezetet már csak a választások utáni Országgyűlés tudja érdemben megtárgyalni és elfogadni. Kökény Mihály népjóléti miniszter a testület szerdai ülése után elmondta: a kormány január végén arra az álláspontra helyezkedett, hogy e témában a minisztériumnak szakmai és társadalmi vitára alkalmas koncepciót kell készíteni, s azt hatástanulmányokkal is alátámasztani. A törvény kimondaná a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, ami az alkotmányból is levezethető. A koncepció szerint a súlyosan fogyatékos emberek számára akadálymentes környezetet kell biztosítani. Ennek része lenne például a biztonságos és könnyű bejutás a közintézményekbe, ami azonban csak hosszabb távon képzelhető el, hiszen a költségvetésnek ez sok milliárd forintjába kerülne. Az új fogyatékossági ellátó- rendszer előrelátható költségeiről a Gazdaságkutató Intézet Rt. gyors vizsgálatot végzett. Ez kimutatta, hogy a koncepció egyik változatának évi költségkihatása 18 milliárd forint lenne. Az előterjesztés szerint lehetséges, hogy az új rehabilitációs intézményrendszert egy közalapítvány irányítaná. A miniszter arról is szólt, hogy az esélyegyenlőséget biztosító koncepció egységes fogyatékossági támogatórendszert vázol fel, hiszen jelenleg rendkívül szétaprózott a támogatási szisztéma, vannak benne jövedelempótló és jövedelemkiegészítő elemek is. Az új támogatások feltétel- rendszere nem lehet kedvezőtlenebb, mint a mostani, és bevezetése természetesen csak fokozatosan képzelhető el. A rászorultság alapja pedig az orvosilag is bizonyítható súlyos fogyatékosság. Polgármester-találkozó. Márciusban Kiskunfélegyháza ad otthont a magyarországi városi polgármesterek idei, negyedik találkozójának. A rendezvényen várhatóan valamennyi minisztérium a legfelsőbb szinten képviselteti magát. Épülnek a sztrádák. A közlekedési tárca idei legfontosabb feladatának az autópálya-építést nevezte Lotz Károly. A miniszter szavaiból kiderült: az idén elkészül az Ml5-ös autópálya határig vezető szakasza, illetve június végéig az M3-as Gyöngyöstől Füzesabonyig terjedő szakasza. Július 30-ig kiépül az M5-ös Kecskemét és Kiskunfélegyháza között, s emellett megkezdődik az M7- es autópálya felújítása is. Civil ellenőrző bizottság. A választások tisztasága érdekében ellenőrző bizottságot hoz létre tizennégy civil szervezet - jelentette be Havas Miklós, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének elnöke. Politikai telekspekuláció? A dömösi önkormányzat által tavaly kötött kisajátítási és együttműködési szerződéseket tárt a nyilvánosság elé szerdán Bogárdi Zoltán, az MDF országgyűlési képviselője. Véleménye szerint a dokumentumok valószínűsítik, hogy a dömösi polgármester 500 millió forintos telekspekulációba kezdett. Bogárdi szerint egyébként a magyar és a szlovák kormányfő már tavasszal megállapodott egy Pilismarót és Dö- mös között felépítendő vízlépcsőről. Az érintettek cáfolják a képviselő állításait. Kényszergyógykezelés. A Legfőbb Ügyészség törvényességi vizsgálata szerint a kényszergyógykezelés végrehajtása megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, ám gondok tapasztalhatók ezek hatékonyságát illetően - állapította meg Lajtár István, a Legfőbb Ügyészség jogásza. A tavaly elvégzett vizsgálat megállapította: a kényszergyógykezelésre kijelölt intézet elhelyezése szűkös, s a beutaltakkal szemben egyes esetekben fizikai kényszert is alkalmaznak. Csurka aggódik. Tudtukon kívül ártanak a közelmúltban alakult új pártok, mozgalmak, mivel az összefogást hirdető fellépésükkel tovább aprózzák a nemzeti oldal erőit - hangoztatta szerdán Csurka István, a MIÉP elnöke. Kettős gyilkosság. Két Röl- tex-bolti eladónőt agyonlőttek Csepelen a szerdára virradó éjszaka. Mindkét áldozatot fejbe lőtték, majd a boltban található készpénzzel távoztak az ismeretlen tettesek. Tudományos tanácsadók a bős-nagymarosi problémáról Folyamszabályozás vagy duzzasztás A már elköltött 350 milliárdhoz képest viszonylag „csekély” összegbe, 30 milliárd forintba kerülne a bős-nagymarosi problémakör végleges és megnyugtató megoldása - jelentette ki tegnap Somjodi László professzor a magyar-szlovák tárgyalások kapcsán felkért tudományos tanácsadó testület egyik tagja. A professzor szavaiból kiderült, hogy vízmémökök, ökológusok és más szakemberek bevonásával 16 szempont szerint elemezték a hágai döntés utáni megoldási javaslatokat s végül két változat mellett tették le a voksot. Az egyik a klasszikus folyamszabályozás, amelynek révén - évi 2 milliárdot felemésztő karbantartással - biztosítható a hajózás. A másik változat a duzzasztás. E megoldás előnyei közé tartozik, hogy az energiatermelésből az állam tisztes bevételre tehet szert. Ugyanakkor a vízlépcső olyan végleges megoldásnak számít, amelyen később módosítani már nem lehet. Arra a kérdésre, hogy pontosan hol épüljön meg ez a vízlépcső, a professzor diplomatikusan azt válaszolta: „A tanácsadó testület szerint nem indokolt nem Nagymarosnál megcsinálni.” Később hozzátette: az MTA szakemberei ez ügyben nem foglalnak állást, mert a döntés a politikusoké. Aláhúzta, hogy Szlovákia és Maevarorszáe csakis közösen nyúlhat a Dunához. A szakemberek becslése szerint megegyezés híján Magyarországnak négyszázmilliárd forintos kártérítést kellene fizetnie. De arra is figyelmeztetnek, hogy kapkodni bármilyen vonatkozásban is hiba volna. Részletes gazdaságossági számításokkal is alátámasztott hatástanulmányra van szükség, ám ez a munka 8-9 hónapig is eltarthat. Baráth Etele, a Környezetvédelmi Bizottság elnöke bejelentette: a bizottság javasolja a kormánynak, hogy a hatástanulmányt és a problémakörrel összefüggő egyéb vizsgálódásokat nemcsak az adott térségre, hanem a Duna teljes szakaszára terjessze ki. Takács Mariann FOTÓ: FEB/DIÓS1 IMRE Eddig kereken 350 milliárd forintot vittek el a munkálatok
