Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-06-07 / 285. szám

TÉNYEK, TANÚK, TABELLÁK Tizedik oldal 1997. december 7, vasárnap Most már a politikusok is beleokoskodnak a futballba Halottról jól, vagy semmit! Végh Antal 1974-ben megírta a Miért beteg a magyar fut- ball?-t. Aztán 1986-ban a Gyógyít6atlan?-t, végül pedig 1987-ben Az utolsó konzíliumot. Azóta viszont a honi lab­darúgásról gyakorlatilag nem írt. Nyilván a korábbi logikai sort folytatva, úgy gondolva: halottról jót vagy semmit. Ha már írni nem ír, legalább be­széljen róla! Mert most, amikor válogatottunk 1-12-vel bukott el a világbajnoki pótselejtezőn, amikor valóban a „teljes vona­lon" válság van, bizonyára van mit mondania. Nem is csalatkozom Végh- ben, szokásához híven remek formában van. Nincs olyan kér­désem, amire ne tudna kapás­ból válaszolni, olyan gördülé­kenyen fogalmaz, hogy az em­ber hajlamos lenne azt hinni, előre bemagolt szöveget ad elő. Csak egy baj van vele: nincs olyan mondata, amit egy az egyben le lehetne írni annak kockázata nélkül, hogy rágal- mazási vagy becsületsértési pert ne vennék a nyakamba. Szóval, az alább következő Végh-inteijúról már most, előre be kell vallani: cenzúrázott változat. 1.- Ön 1974-ben leírta azt a mon­datot, ami szerintem írói pálya­futása legnagyobb tévedése volt: „A magyar futball elérkezett a mélypontra.” Mentségére szól­jon, hogy rögtön utána helyrei­gazította magát: „Mélypont? Most? De hisz hány éve hisszük, hogy ennél mélyebbre már nem lehet süllyedni?" Mit gondol, a két idézet közül ebben a pilla­natban melyik a helytálló?- Sajnos, azt kell monda­nom, most is a második. Egyéb­ként annyira még mindig nem gyenge a magyar futball, hogy a jugoszlávoktól két meccsen ti­zenkettőt kelljen kapni. Annyi­ra viszont igen, hogy a finnek ellen idehaza egy majdnem-ön- góllal tudjunk csak nyerni, oda­kint pedig úgy legyünk jók a döntetlenre, hogy a létező leg­ügyetlenebb módon rúgták be a labdát a saját kapujukba. Job­ban jártunk volna, ha nem így történik.- Ön valahol azt javasolta, hogy ne is álljunk ki a jugoszlá- vok ellen, inkább sütkérezzünk a csoportban megszerzett máso­dik hely dicsőségének fényében. Nem gondolja, hogy a bekapott tucat mégiscsak jobb, talán megindít valamilyen erjedé­si folyamatot.- Ugyan, kérem! Vic­cel? Semmi nem történik. Csak annyi, hogy most már a politikusok is bele­okoskodnak a futballba. De nem ám úgy, ahogy kellene. Ahelyett, hogy megteremtenék annak feltételeit, hogy végre rendet lehessen tenni, szakmai kérdésekről értekeznek.- Én azt figyeltem meg, hogy míg tíz esztendővel ezelőtt a po­litikusok még azzal igyekeztek népszerűséget szerezni maguk­nak, hogy a futball mellé álltak, ma a labdarúgás minél kemé­nyebb ostorozásával igyekeznek jó pontokat gyűjteni.- Egyetértek, és ennek kap­csán meg kell védenem az MLSZ vezetőit: tényleg külö­nös, hogy mindenkinek a ju- goszlávok elleni meccs után ju­tott eszébe, hogy építő kritikát kell gyakorolnia. Igaza van Laczkó Mihály elnöknek, ami­kor azt üzente vissza Harcsár István OTSH-vezetőnek, hogy mutassa meg a sporthivatal egyetlen olyan utasítását, javas­latát, amelyet a szövetség nem hajtott végre.- Soha nem hittem volna, hogy majd éppen ön védi meg az MLSZ vezetőit...- ígérem, többet nem is teszem. Úgy ahogy van, szét kellene az egész társaságot zavarni.- Fel is ajánlották lemondá­sukat. Igaz, az MLSZ ülését be­szélgetésünk után, de a lap megjelenése előtt rendezik. Mondja el, mire számít, aztán majd leellenőrizzük, hogy téve­dett-e!- Egy biztos, semmi olyan nem fog történni, amit érdemi változásnak lehetne nevezni. Nincs olyan mondata, amit le lehetne írni becsület­sértési per kockázata nélkül- Sárldor Csikar egyszer azt mondta: vak az, aki nem ismeri fel öt perc alatt egy meccsről, hogy bunda. De nem nekem kellene kimondanom egy bíró­ról, hogy csalt, hanem az MLSZ elnökségének. Persze nem a mostaninak, hanem egy olyan­nak, amelyben tekintélyes, tisz­teletre méltó, a futballhoz értő, feddhetetlen emberek ülnek. Sok ilyen van, csak ezek a mai vezérekkel egy asztalhoz sem hajlandók leülni. Megértem őket, ameddig például olyan ember is ott lehet, akit a fut­ball nélkül Magyarországon senki nem ismerne, legfel­jebb a rendőrség, a bűn­ügyi nyilvántartásaiból... Egyébként szerintem teljesen felesleges ez a közgyűlés, előbb inkább egy országos labdarúgó- ankétot kellene tartani, de - és ez nagyon fontos! - nem az MLSZ rendezésében.- Árulja már el, ha van egyál­talán ilyen, mi az eredendő bűn a magyar futballban?- Az, amit én már 1974-ben, az utolsó pillanatban, amikor még lehetett volna valamit ten­ni, leírtam, és amit ma minden­ki - igaz, a forrás megjelölésé­nek gondos kerülésével - idéz­get. Az, hogy a magyar futball- életre a hazudozás, a korrupció, a szakmai gőg a jellemző. Ameddig a tolvajokat, csalókat nem kergetik el, nem lesz rend. Az erkölcsökről meg csak any- nyit, hogy most az a játékos ad tanácsokat, akit tíz éve úgy mentettek meg a börtöntől, meg a Kazinczy-díjas volt szövetségi kapitány, akiről bebizonyoso­dott, hogy saját táskájában vitte a bundázásra szánt pénzeket.- A tolvaj, csaló minősítés a játékosokra is vonatkozik? Ma­napság mintha nem lennének bundák. Vagy csak ügyesebben csinálják?- Nem, ezen a téren valóban változott valami, de csak azért, mert amióta az új szelek fújdo- gálnak, az urak rájöttek, más­hol sokkal nagyobb pénzeket lehet lopni. És nem elsősorban a játékosoknak! Régen a futbal­listának három helyre kellett te­jelnie, ha külföldre akart men­ni, ma hatfelé megy a pénz. A legtöbbet persze a klubelnökök kaszálják, ők a futball legna­gyobb vámszedői. 3.- Ha már pénzről esett szó: örök vitatéma, túl kevés van-e belőle a magyar fociban vagy túl sok?- Ahol sok kellene, ott kevés van, ahol kevés kellene, ott sok. Hogy a fenébe lehet pél­dául húszmilliót kifizetni egy olyan csatárért, aki egy egye­nesei nem tud a labdába rúgni?- Végül is: mi lenne a teendő a magyar futball felemelése ér­dekében?- Először is a tulajdonviszo­nyokat kellene tisztázni, aztán a labdarúgást a korrupciótól megtisztítani és a tolvajokat fe­lelősségre vonni.- És akkor mennyi idő alatt javíthatnánk ki azt, amit har­minc év alatt elrontottunk?- Harminc év alatt.- Pesszimista. Legalábbis ah­hoz a Norvégiában élő magyar edzőhöz képest, aki nemrég azt nyilatkozta: öt év is elég lenne.- Öt év alatt is lennének már jelei a javulásnak, de tovább megyek: öt nap alatt is.- Öt nap alatt? Hogyan?- Például úgy, hogy a nyil­vánvalóan csaló bírót többet a pályák közelébe sem engednék.- Az ég szerelmére, hogyan döntené el valakiről, hogy tény­leg csalt-e vagy csak tévedett1- Önt hallgatva minden olyan egyértelműnek tűnik. De azt gondolom, túlzottan leegy­szerűsíti a dolgokat.- Mert csak így lehet tudni, hogy miről beszélünk. Sokan épp a filozofikus mélységű okoskodások ködével akarják az igazságot elfedni. 4.- Bár azt mondta, a változások jelei már öt év alatt megmutat­kozhatnának, ugyanakkor azt sejteti, nem nagyon hisz a pozi­tív fordulat bekövetkeztében. Mondana egy prognózist, hol tart majd a magyar futball öt év múlva?- Most a hetvenkettedikek vagyunk a világranglistán? Ak­kor majd a száztizenkettedikek leszünk és Ciprussal meg a Feröer-szigetekkel leszünk egy szinten. Másképp úgy is fogal­mazhatnék: a magyar labdarú­gás oda kerül, ahova való. Szekeres Tamás Kompromisszum az olimpiai lesiklópálya ügyében Elvonult a vihar Sí Szövetség (FIS) élesen tiltakozott: Morc Hodler elnök olyannak ta­lálta a japánok ötletét, mintha 25 kilomé­A sáncokon legalább nem volt vita Öt évig bizonytalan volt a naganói téli olimpia lesiklószámának a megrendezése, mivel a környezetvédők szerint a tervezett pálya vég­zetes károkat okozott volna a természetvédel­mi területnek minősített tájban. A két hónap múlva kezdődő téli olimpia szervezői először azzal a kompromisszumos megoldással kísérleteztek, hogy a védett öve­zet határán kívül, magasabbról indítanák a versenyzőket, és a lesiklás távját lerö­vidítenék. Ez ellen azonban a Nemzetközi teresre változtat­nák a maratoni fu­tást... A japán környe­zetvédők viszont arra hivatkoztak, hogy ha egyszer az olimpiai játékok egyik fő témájául FOTÓ: ALL OVER éPPen 32 együtt­élés a természet­tel”-! választották, akkor a síelőknek és a né­zőknek semmi keresnivalójuk a védett terület magas hegyi növényritkaságai között... Végül is megszületett a kompromisszumos megoldás: az indítási pont magassága és ennek megfelelően a pálya hossza is a rendezők és a FIS eredeti elképzeléseinek úgymond átlaga lett. A legjobb sportolók véleményét összegző amerikai lesikló, Tommy Moe úgy véli: a pálya megfelel a minimális elvárásoknak, azaz kor­rekt küzdelemben dőlhet el az érmek sorsa. Nehéz harc, ismeretlen tere­pen - ez a sakk. A küzdelem színterét, a sakktáblát nektek is alaposan ismernetek kell, addig a lépéseket sem szabad megtanulnotok, ameddig a tábla valamennyi mezőjét nem ismeritek és gondolkodás nél­kül nem tudjátok megmonda­ni, hogy ez mondjuk a c6 vagy az e2 mező. Vegyétek magatok elé a sakktáblát úgy, hogy a jobb ke­zeteknél világos sarokkocka legyen. Ez örök szabály marad a tábla elhelyezésénél! A sakk­1. ábra a b c d c f K h 8 a8 b8 c8 d8 e8 f8 g8 h8 8 7 a7 b7 c7 d7 e7 f7 g7 h7 7 6 a6 bó c6 d6 e6 f6 g6 hó 6 5 a5 b5 c5 d5 e5 f5 g5 h5 5 4 a4 b4 c4 d4 e4 f4 g4 h4 4 3 a3 b3 c3 d3 e3 f3 g3 h3 3 2 a2 b2 c2 d2 e2 f2 g2 h2 2 1 al bl cl dl el fi gl hl 1 a b c d e i g h A tábla táblán 64 mezőt számolhattok össze, 32 világosat és 32 söté­tet. A táblán elsősorban a vo­nallal és a sorral kell megis­merkednetek. Az 1. ábrán lát­hatjátok, hogy a tábla függőle­ges vonalait betűkkel (a, b, c, d, e, f, g, h) vízszintes vonalait sorokkal (1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8) jelöljük. A vonalak és a sorok met­széspontjai adják a mezőket, azaz mondjuk az alulról a har­madik sor és a jobbról harma­dik oszlop találkozásánál lévő mező a c3-as. Ha sokat gyakoroltok, ha­marosan tudni fogjátok azt is - anélkül, hogy a táblára nézné­tek -, hogy például a b3 vilá­gos, a gl pedig sötét mező. Most tehát már tudjátok, hogy mi a vonal és mi a sor, megtanulhatjuk azt is, mi az átló. A 2. ábrán látható, hogy az a8 és hl, illetve az al és h8 sa­rokmezőket egyenes vonalak­kal lehet összekötni, ez a két leghosszabb átló. Rövidebb át­lókat is láttok az ábrán, az el és a5 között, valamint az a2 és bl között, ez utóbbi a legrövi­debb átló. Ugyancsak a 2. ábra köze­pén láthattok négy mezőt be­keretezve (d4, e4, d5, e5), ezek alkotják a táblán a centrumot. Ezt jól jegyezzétek meg, mert a játszmák során igen nagy lesz a jelentősége! (Jövő héten megkezdjük az ismerkedést a bábokkal.) 2. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom