Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-01-02 / 255. szám
a 1997. november 1-2., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleménye a TV2 műholdra kerüléséről? Netye Mária, 35 éves, battonyai tanítónő: — Öt éve van parabolaantennánk, amit a férjem annak idején meglepetésként vett. Jelenleg jól „kihasználjuk”, mert mesék özönét nézhetik a gyerekek. Igaz, én a munka miatt a híradót se látom, de a fiatalok igénylik a több csatornát. Amióta meghallottuk a változást, a 13 éves lányom kéri, hogy vegyünk adaptert.. Sajnos most nincs rá pénzünk. Gondolom hozzánk hasonlóan sokan nem tudják ezt anyagilag megengedni maguknak, nem is beszélve azokról az idős emberekről, akiknek csak a régi antennás változatú készüléke van. Patyi Antalné, 70 éves, kasza- peri nyugdíjas: — Nekünk régi tv-készülé- künk van, amelyen eddig az 1- es és 2-es csatornát is nézhettük. A kis nyugdíjból nem telik parabolaantennára, így a műholdas megoldással sok emberrel kitoltak. Itt vidéken nincs kábel-tv sem. Nem helyeslem az ilyen modernizációt, mert valami könnyítést adhattak volna a falusiaknak. Meg se kérdezték az embereket, hogy akarjuk-e vagy sem, ehelyett kényszerhelyzetbe hoztak. Igaz, nekem már a korom miatt nem kell fizetni az üzembentartási díjat, de a megmaradt csatorna nem is érné meg. Bellák Lajos, 44 éves mezőkovácsházi területi üzletkötő: — Mivel mi olyan helyen lakunk, ahol van kábel-tv, köny- nyebben megoldható a dolog, de — gondolom — a kis pénzű embereknek, a nyugdíjasoknak ez komoly többletköltséget okoz. Manapság egy parabola- antenna beruházása is minimálisan 20 ezer forint körül van. Az új műholdas adás másrészt jó, hisz nekünk is haladni kell a korral. Lehet, hogy több időbeli átmenetet kellett volna hagyni az embereknek a felkészülésre, hogy összegyűjthessék a rávalót, vagy valamilyen kedvezményt biztosítani a vásárláshoz. Juhos Norbert, 23 éves, battonyai üzletkötő: — A TV2 műholdra kerülése egyrészt jó, másrészt sok embernek anyagi gondot okoz. Minőségében jobb lesz az adás, viszont azok, akiknek csak az 1-es csatorna és a kereskedelmi műsor marad, szegényesebb kínálatból választhatnak. E tekintetben a települések (város, község) között is van különbség, hisz nincs mindenütt kiépítve kábel-tv-há- lózat. A posta is méltányolhatná a változást, hogy a díj felét elengedi, vagy valamilyen akciót szervez az átálláshoz. Bármenynyire is szidjuk, de ma a tv-re is szükség van. H. M. FOTÓ: SUCH TAMÁS Olvasóink írják ...................nTur^ ■■■,,.........mmr Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A medve bőre Vége a nyárnak. A hosszú, hűvös nyárban kevés málna termett, a szorgalmas méhek is kevés lépet töltöttek meg mézzel, ennek is nagy részét felélték a herék. Ami szeder még beérik, azzal is nehéz lesz végigaludni a telet. Tudják, érzik ezt a medvék. Aggódva látják rossz előjeleit a következő télnek. Kevés lesz az enyhe, barlangot kímélő idő, viharos szelekre, kemény fagyokra lehet számítani. A barlang sem a régi, sok rajta a rés, omladoznak a falai. Nyílásain süvölt az őszi szél, mi lesz, ha majd havat szór a barlangba. Kevés az olyan medve, aki dúsan termo' málnásra lelt, akinek minden odú lépes mézzel lett tele, akinek barlangja minden rossztól védett. Téli álmuk már a még szebb tavaszt, még gazdagabban termő nyarat idézi. A vadászok készülődnek a tavaszi nagy medvevadászatra. Figyelik, lesik a medvét, hol telel, hogy telel. Épülnek a magaslesek, ahonnan követhető lesz a medve mozgása. Készítik a csalit, lépes mézzel telnek a fák odvai. Válogatják, okítják már a hajtókát, mivel csalogassák, hogyan terelgessék puskacső elé a gyanútlan, jámbor mackót. Kié lesz a medve bőre? Kinek lesz a takarója, szőnyeg a talpa alatt, dísz szobája falán? Kié lesz a dicsőség, a siker díja, kit boldogít a vadászat utáni négy esztendőben? Ez már a kérdés. A jelszó: gyűrkőzz, János! Alakulnak, átalakulnak, összeölelkeznek vagy éppen kettéválnak a vadásztársaságok. Szövetségre lépnek a jobbról, balról, középről lesben állók, készítik már a lőállásokat jelző karókat, folyik a küzdelem, ki és kik álljanak a legjobb helyre, ki kerüljön a reménytelen szélső állásra. Munkál a félsz is: kit és kiket kell távol tartani, még véletlenül se kerüljenek lőállásba, ha előjön a medve a barlangjából. Mert előjön, mást nem tehet. Jön a tavasz, újra nyílnak a virágok, zsonganak a méhek, új termést ígérnek a málnabokrok. Atszenvedve a telet, újra jóra, szépre vágyva előjönnek, lépte mennek a medvék, ahogy ez a medvéknél már szokás. Zalai György, Telekgerendás Négy megye az egészségfejlesztési konzorciumban Az ügyemet először a városi bíróság tárgyalta. Első fokon majdhogynem a maximumot kaptam. Ezután a megyei bíróság következett. ítélethozatal előtt a folyosón megkérdeztem az ügyvédemet, mire számíthatok. Én vádenyhítésért vagy enyhítésért fellebbeztem. Azt a választ kaptam, hogy őszerinte az egész ügyet visszateszik első fokra, mert amit a vád felvonultatott, szerinte nem bizonyíték. (A mai napig becsülöm és tisztelem, sajnos nem tudom a nevét. Nem ő tehet róla, hogy sajnos nem úgy történtek a dolgok, ahogy ő elképzelte.) Mert nemhogy az történt volna, amit az ügyvéd úr mondott, hanem még az első fokon kiszabott ítéletre plusz rátettek két évet, majd megkezdődött börtönből börtönbe való vándorlásom. — Hova került először? — A csehszlovák határ mellé vittek, onnan fél év után átszállítottak Pestre, a Markó utcába, onnan vissza a csehszlovák határhoz. Ezt legalább ötször megjátszották velem. Legvégül a szegedi Csillagba vittek. Fegyházbüntetésem ’92 októberében telt volna le. Kedvezménnyel szabadultam ’90 szeptemberében. — Azt remélem tudja, nem az én tisztem eldönteni, hogy ön valóban elkövette azokat az ocsmányságokat, amivel vádolták, amitől minden jó érzésű ember gyomra kifordul, vagy nem követte el. Ebből következik, hogy az sem tisztem, hogy igazságot szolgáltassak önnek. De annak ellenére, hogy elkövette azokat nők, dr. Mikó Tivadar profesz- szor, egy-égy tagot delegál Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye önkormányzata, a négy megyei kórház, a négy megye tisztiorvosi szolgálata, valamint a Szent-Györgyi Orvostudományi Egyetem. Az ülésen elfogadták az ügyrendet. A Bács-Kiskun megyei önkormányzat vállalta, hogy kezeli a forrásokat és ellátja az adminisztratív, jogi tennivalókat. A vezetők közti munka- megosztás szerint az alelnök felél az orvos-szakmai kérdésekért, míg az elnök döntően az a dolgokat vagy sem, a gyerekei sok levelet küldtek önnek a börtönbe. A levelek tartalma hasonló. Nézzük a legelsőt. Arról tudósít, mi történt közben Békéscsabán, amíg ön ült. A levelet a nagyobbik kislány írta. „...Nagyon rosszul állunk, mióta te elmentél tőlünk, mert anya mindent vesz magának, csak nekünk nem vesz semmit. El akar vinni minket állami gondozásba, ha öcsém és én megbukunk. ...Még nem vett szandált se nekem. Inkább hogy venne, ahelyett inkább kazettát, bugyit és magának cipőt vesz. Egész télen nem volt csizmám, neki meg 890 Ft-os csizmája volt. ...Anyu nem engedi, hogy írjak. A húgod mesélte, hogy sokat vagy beteg. Ne legyél beteg, mert mi nagyon várunk, hogy gyere haza. Ä húgod címére írjál, mert ha az anyu megtudja, elvisznek állami gondozásba...’’ —Rendre megkapta a leveleket? — Igen, mindig pontosan. — A szegedi Csillagnak az a híre, hogy egyike Magyarország legkeményebb börtöneinek. A cellatársai mit szóltak hozzá, amikor megtudták, hogy mivel van bent? — Először kétkedve fogadták, hogy folyton az ártatlanságomat hangoztatom, de a gyerekeimtől kapott levelek meggyőzték őket. — Ha jól tudom, zárkafelelős volt. — Szintfelelős, kérem, ami több, mint a zárkafelelős. Nyolc zárka tartozott hozzám, az őr után én voltam a legfontosabb egészségpolitikai ügyekben jár el és irányítja az üléseket. Legfontosabb feladat, hogy ki kell választani a pályázat elkészítésében közreműködő szakértőket, mert 1998. március 31-ig el kell készíteni a pályázatot — erre a munkára 15 millió forint áll rendelkezésre, s meg kell alakítani a közhasznú társaságot. A fő célok között van a sürgősségi ellátás, a gyors orvoshoz jutás feltételeinek javítása, . a megelőzés, szűrés, gondozás bővítése és az egészségügyi tevékenység koncentrálása azokba a központokba, ahol a műszaki, illetve a speciáember. Erről papírom is van, illetve már csak volt, hál istennek már nincs érvényben, dr. Majzik Mátyás bv. őrnagy aláírásával. — Letartóztatása után ahogy az irataiban olvastam 7—8 alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot. (Az elsőt még itt, Békéscsabán a rendőrségi fogdán.) Szegeden ön gyógyító-nevelő csoportban volt. Sok ember nem tudja, hogy ez börtönön belül mit jelent. — Akit például elvonókúrára (is) ítél a bíróság, azok kerülnek hasonló csoportokba. Ilyen csoportok a magyarországi börtönöknek csak némelyikében találhatók — általában a legkeményebb helyeken. — Az öngyilkossági kísérletekkel mostanában hogy áll? — Amióta kijöttem, azóta is volt egy. — Milyen módon követi el? — Gyógyszerrel. Mindig csak gyógyszerrel. — És mindig megtalálják? — Eddig még úgy volt. — Úgy intézi, hogy megtalálják? — Intézi a fene. Nem azzal vagyok én olyankor elfoglalva. — A feleségétől, gondolom, azóta elvált? — Még börtönön belül, ’86- ban. Egyetlen válóperi tárgyalásra nem mentem el. Nem akartam újabb éveket begyűjteni. Féltem, hogy nem állom meg, hogy nekiugorjak az asszonynak. Elválasztottak. Válási indoknak is csak az állítólagos bűncselekményt hozta fel. A mai napig bármilyen peres ügye van vele, mindig azt hozza fel. lis szakmai felkészültség ezt indokolttá teszi. A pályázattal egyébként jelentős pénzt lehet nyerni, s ennek folytán a több megyére kiterjedő összefogás — amely eredményes volt a gázrészvények, s várhatóan az áramszolgáltatók részvényeinek értékesítésekor — most konkrét programként jelenhet meg. A konzorcium döntött arról is, hogy elfogadja mindazok csatlakozását — települési ön- kormányzatok, városi kórházak —, amelyek korábban ezt nyilatkozatban rögzítették. B. Zs. — A lakás a feleségéé maradt. Kiszabadulása után hol élt? — Volt ágybérletem egy ismerősnél. Kaptam hajléktalanigazolványt is, mehettem volna hajléktalanszállásra, de én inkább az állomáson aludtam durván egy évig, olyan alapon, hogy közben a vasútnál dolgoztam, mint kocsitakarító. Aztán találtam egy albérletet, de nem jelentkezhettem be, mert a házigazda nem akart utánam adót fizetni. — Most tanácsi lakásban él. — Ez év júliusában hosszas utánajárás után kaptam meg ezt a lakást, berendeztem, a saját bútoraim között lakom. Most már a szociális segélyt is rendszeresen kapom. Csendesen élek, nagyon be kell osztanom a pénzt, barátaim néha egy-két ruhadarabbal ellátnak. Hát így vagyok lassacskán. — Egyedül él? — Igen, persze. — Barátnője? — Alkalmi kapcsolatok. Most nincs állandó. Volt, de most nincs. — Tizenkét év óta hangoztatja mások előtt az ártatlanságát, amit azóta sem tudott bebizonyítani... — Indíthatnék egy pert, hogy rehabilitáljanak, de mi értelme volna. Az elvett szabadságot, az éveket úgysem kapnám vissza. — A gyerekei látogatják? ■ — Ritkán. Élik a saját életüket. (Vége) Pánics Szabó Ferenc Ma is ártatlannak vallja magát II. Kérem, segítsenek! A Belszervi Betegek, Rokkantak Országos Egyesületét (BEROE) 1995 októberében alakítottam, mely a névben szereplő betegekből áll. Magam is daganatos beteg vagyok, és úgy éreztem, össze kell fogni közösségünkben is a rokkant beteg embereket. Két év alatt ez sikerült is. Most itt nagyon hosszú levelet nem akarok leírni, ezért tisztelettel meghívok egy újságírót 1997. november 15-én 18 órakor kezdődő záróvacsoránkra, melynek helye „Fehérház’’, művelődési központ. Ott részletes beszámolót adok az 1997. évi munkánkról és egyéb működésünkről. Itt most annyit szeretnék kérni, hogy 1997 májusában a Héra Alapítványtól pályázat útján nyertem betegeim számára energiatakarékos égőt, 137 darabot, melyet ki is osztottam közöttük. Most 1997 októberére ismét elnyertem szintén a Hérától egy pályázatot, itt most áramszámla-támogatás címén 165 000forintot. De itt saját erőnkből 55 000 forintot nekünk kell befizetni. Mivel az egyesületem csak tagdíjból tartja fenn magát, így szponzorokat keresek, akik segítenének rajtunk, hogy hozzájussunk a 165 000 forinthoz. Ezúton kérem segítségüket, hogy újságon keresztül hirdessék meg a segélykérelmünket. Ha valaki telefonon érdeklődik, a számom 061661427-034. Levélcím: Tusjak Pálné BEROE-elnök, Murony, Achim L. A. út 23. Az adományozónak a Héra Alapítvány adóigazolást ad ki. Pénzünket az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet kezeli. Számlaszámúnk: 11500119-10000290. Segítségüket előre is köszönöm. Tusjak Pálné BEROE-elnök, Murony Az én drága Nagymamám emlékére Csodálatos álomvilágban éltem én, Míg drága nagymamám mesélt a szobánk szögletén, Hallgattuk ketten a kishúgom meg én. Mesélt az erdélyi téli éjszakákról, A medvékről, a farkas ordításáról, A zord, hideg, havas gyönyörű tájról. Fogta mindkettőnk kezét, bátorított, ,Ne féljetek, ez már rég elmúlott De szép is volt, de jó is volt”. Én még nem tudtam mit jelent Ő nekem. Van nagymamám, ez természetes. O szeret engem, hisz ez így való, Az unokáknak így a jó. Közben teltek az évek, nagyobb lettem. Onéki mégis én voltam a „kicsi szentem”. Az ő szemében én voltam a legjobb, legszebb. Én nőttem, növekedtem mindig magasabbra. O meg úgy lett egyre törpébb, Csak a szeretete nőtt tovább irántam nagyra. O védett, ő pártolt sokszor Anyám, ha szidott, bántott olykor Nem tudtam felfogni, mit ér O nekem. Csak miután beteg lett, éreztem Ha szívem, lelkem kiteszem O akkor sem jön már soha vissza nekem. Elment a drága egy szebb, jobb világba. Ott már senki nem bántja Ot. Akihez minden este imádkozott, a jó Isten, várta. Szeresd Ot Istenem, ahogyan O szeretett engem! Ezt kérem tőled, Az Ot szerető „drága unokája”. Gy. Imréné, Szeghalom — Fontos döntések születtek a Dél-Alföldi Regionális Egészségfejlesztési Konzorcium nemrégiben Kecskeméten tartott első munkaülésén — tájékoztatott dr. Balogh László, a testület elnöke. Az előzményekhez tartozik, hogy a konzorcium 1997. augusztus 28-án alakult meg, majd ezt követően benyújtott pályázatát a Népjóléti Minisztérium október 1-jén visszaigazolta. A tanácskozáson a testület kialakította a szervezeti felépítését: a 15 tagú ügyvivői testületnek tagja a már előzetesen megválasztott elnök és az alel-
