Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-15-16 / 267. szám

1997. november 15-16., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP Olyan embert kerestek, akinek nincsenek elkötelezettségei a gabonalobbiban Tisztességesen ott vannak a piacon Simon Imrét 1993-ra visszamenő, személyes kapcsolat fűzi az Agrimpex angol vezetőjéhez, Bernard Schreierhez A jól értesültek számára nem jelentett meglepetést, amikor az országgyűlési képviselőségéről és megye- gyűlésbeli elnökségéről le­mondott dr. Simon Imre október második felében bejelentette: november el­sejétől határozatlan időre a békéscsabai Agrimill Rt. igazgatóságának elnökévé, illetve ügyvezető elnökké nevezte ki a cég tulajdono­sa. Mi áll a megbízás hátte­rében? Milyen helyzetben találta az új vezető a társa­ságot, amely a hírek szerint még most is vérzik a ko­rábban elszenvedett súlyos sebektől? Lemondása óta először vállalta a nyilvá­nosságot az ügyvezető el­nök, és válaszolt lapunk kérdéseire. — Elnök úr, az Ón pályájában alapos változás történt, hiszen a földrajzkutató, illetve a közigaz­gatásban és a politikai pályán jártasságot szerzett ember gaz­dasági cég irányítására vállal­kozott. Végül is Ön választotta az Agrimillt vagy az rt. tulajdo­nosa kérte a társaság irányítá­sára? — Az Agrimill tulajdonosá­hoz, az Agrimpex angol vezető­jéhez, Bemard Schreier úrhoz régebbi, 1993-ra visszamenő személyes kapcsolat fűz. Az idén januárban, februárban, te­hát több, mint fél évvel a lemon­dásom előtt kaptam tőle az aján­latot, hogy a választási ciklus le­járta után álljak az Agrimill élé­re. Ebbéli elhatározását és az irántam kifejezett bizalmát az időközbeni lemondásom és an­nak oka egyáltalán nem rendí­tette meg. Schreier úr azt mond­ta, olyan embert keres, akinek nincsenek érdekeltségei, elköte­lezettségei a gabonalobbiban, hiszen korábban éppen emiatt érték súlyos károk a céget. So­kat jelent az angol nyelv ismere­te, hiszen így közvetlenül be­szélgethetünk egymással. A lon­doni vezető azt is vallja, az első számú főnöknek nem kell min­denhez értenie, megvannak erre a kiváló szakértelemmel bíró munkatársai. Tény, a lemondá­som idején több cég is megkere­sett, végül azonban a régi isme­retség és a bizalom erősített meg abban, hogy az Agrimillnek mondjak igent. — Miként dolgozta fel azokat a véleményeket, melyek szerint az MSZP igyekszik a saját poli­tikusait a gazdaságban vezető posztokra ültetni? — A brit befektető számára nem elsődleges szempont a ve­zető politikai hovatartozása, az a célja, hogy a gazdasági céljai­nak eléréséhez alkalmas embert találjon. Természetesen nem akarja összerúgni a port a min­denkori hatalommal, de nem áll­na kötélnek csak azért, ha lenné­nek ilyen szocialista törekvések. — Békés megye nagy gazda­sági cégei között az Agrimill háza tája jó ideje a botrányok­tól volt hangos. Mit hagyott ma­ga után az előző vezető, Bacsa Vendel? — Az idei esztendő azért in­dult nehezen, mert a társaság 1996-ban túlkészletezte magát, sok búza és kukorica maradt raktáron, s ez magas hitelállo­mánnyal járt. Összege megha­ladta a 3 milliárd forintot, amely mostanra 2 milliárddal csök­kent. A vállalat ez évben közel 10 milliárd forintos forgalmat bonyolít le. Az év elején a liszt­készlet is magas volt, amit a nyár végére sikerült optimális szintre hozni. Az rt. bővítette a piacot. Korábban Budapesten szinte semmit nem forgalmazott az Agrimill, a ’97 kezdetén el­adott napi 2—3 tonnát azonban mára feltornászta 120 tonnára. A legnagyobb fogás a budapesti piac ötödének megszerzése volt, s jelentős hányadot mondhat magáénak Debrecenben és Sze­geden. Összességében a hazai lisztpiac 10 százalékát birtokol­ja a társaság, s a megtermelt liszt 30 százalékát exportálja, ugyancsak lényegesen megha­ladva az év eleji szintet. Az elő­ző vezető ténykedésének követ­keztében újra kellett kötnünk az előnytelen szerződéseket. A ter­melés hatékonysága is elégte­lennek bizonyult, ami létszám- csökkentésre, üzemleállításra késztette a menedzsmentet. A békéscsabai és a szarvasi ma­lom most éjjel-nappal dolgozik. Jók a kilátások a keveréktakar­mány 70 ezer tonna éves értéke­sítésére. Ekkora teljesítményt kevesen értek el hazánkban a le­csökkent állatállomány miatt. A lényeg tehát, hogy tisztessége­sen ott vagyunk a piacon. A lisztkészletek sem nőnek már, mégis az említett eredmények ellenére ott tartunk, hogy várha­tóan szerény nyereséggel zárja az évet a cég. — Hogyan kívánják stabili­zálni a társaság helyzetét? — A további költségcsök­kentést két irányban tervezzük. A bérköltségek leszorítása érint néhány dolgozót, ezért az elkép­zelésekről november 13-án be­széltem a szakszervezeti bizal­mival. A jövőben amit lehet, szolgáltatásként szeretnénk megvásárolni. A felmérések szerint ily’ módon 30—35 szá­zalékos költségmegtakarítást ér­hetünk el. A jelenlegi 595 fős munkajogi létszám körülbelül 70-nel csökken, közülük azon­ban többen tovább dolgoznak nálunk, csak nem a cég kötelé­kében. A másik irány az anyag- és energiaköltségek csökkenté­se. Igyekszünk például megsza­badulni az öreg, nagy ráfordítás­sal üzemben tartható gépkocsik­tól, melyek felértékelése már el­kezdődött. — Milyen mélységben szól­nak bele az Agrimill ügyeibe Londonban? Itt vagy ott szület­nek a döntések? — Lényegében csapatmun­kára vagyunk késztetve. Az an­gol igazgatóval napi kapcsolat­ban állunk, ez persze nem azt je­lenti, hogy állandóan telefonál­gatunk egymásnak. Napi jelen­téseket küldünk 10—15 oldal­ban Londonba, amelyre olykor reagálnak, esetleg visszakérdez­nek. — Mikorra várható az Agrimill helyzetének megszilár­dulása? — A jövő évi aratás után minden bizonnyal bekövetkezik a stabilizáció. Erre az időszakra várjuk a költségcsökkentő intéz­kedések hatásainak megjelené­sét. A társaság egyébként nem küzd likviditási gondokkal, a bankokkal kifejezetten jó a kap­csolatunk, szinte keresik a ke­gyeinket. A beszállítóknak nem tartozunk, ugyanakkor néhány partnerünk késik a fizetéssel. Úgy látom, megvan az a csapat az Agrimill Rt.-nél, amely meg­hozza az eredményt a társaság számára. László Erzsébet Egy órán át a Feszty-körképpel Télen sem lesz uborkaszezon Ópusztaszeren Magyarország leglátogatottabb múzeumi kiállítóhelyén, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a hűvösre for­dult időjárás ellenére sincs uborkaszezon. Igaz, a szabadté­ri néprajzi múzeum kiállítóhá­zait a téli hónapokra bezárták, de a legnépszerűbb látványos­ság, a Feszty-körkép és épületé­ben a régészeti, képzőművésze­ti kiállítások télen is vonzó programot ígérnek. Újdonság a múzeumban, hogy a gigantikus méretű, 15- ször 120 méteres panorámát de­cember elsejétől hosszabb ide­ig, egy órán keresztül szemlél­hetik a látogatók a korábbi fél óra helyett, a téli hónapokra ér­vényes „nyújtott” látogatási időben. A park egyik új nevezetessé­ge, a Szer-monostori ásatáson föllelt, középkori öntőforma alapján a nyáron újraöntött bronzharang ugyancsak meg­nézhető. Amikor pedig leesik a hó, a vendégek akár szánkóz­hatnak is a kilátódomb lejtőjén. Még egy meglepetéssel szá­molhatnak az Ópusztaszerre igyekvők: néhány hónapig hiá­ba keresik a millenneumi obe- liszk tetején Árpád vezér jelleg­zetes, az emlékpark egyik szim­bólumává lett mészkőszobrát. Az emlékmű felállítása óta el­telt évszázad időjárási viszon­tagságai olyannyira megvisel­ték a puha mészkőből faragott szobrot, hogy — restaurálása után is — már csak fedett, vé­dett helyen állítható fel. Helyé­re az eredeti szobor kemény mészkőből újrafaragott mása kerül, várhatóan a tavaszi ünne­pek idején. Az emlékparkbeli vizitre ké­szülők jó, ha tudják, a közel­múltban megváltoztak a Feszty- körkép belépőinek előjegyzése­it fogadó, információs telefon­számok. Az új telefonszámok: 62/275-257, 275-133, 275-055. (e) Az alapkőletételnél a miniszter is ott lesz Húsz személy számára sze­gényházat hoztak létre Vésztőn, az Áchim L. András utca 1. szám alatt 1950-ben. Ezt az in­tézményt — amely akkor to­vábbra is a nagyközség gondo­zásában maradt — a hatvanas években 53 személy befogadá­sára alkalmas szociális otthonná alakították. 1993. január elsejé­vel az otthont átvette a megye, s azóta a Békés Megyei Képvise­lő-testület Vésztői Szakosított Szociális Otthona működik az Áchim utca 1. szám alatt. — Intézményünk jelenleg is 53 személyes. Legfiatalabb gondozottunk húsz-, legidősebb hetvenhét éves. Otthonunk fel­vevő körzete Békés megye, ám a megyei közgyűlés elnökének engedélyével más megyékből is fogadhatunk szolgáltatásainkat igénylő, sérült embereket — fo­galmazott Kincses Lászlóné, az otthon vezetője. A vésztői szakosított szociá­lis otthonban a lakók számára naponta tartalmas programokat biztosítanak. A gondozottaknak lehetőségük van rajzolásra, fes­tésre, zenehallgatásra, táncok, versek, bábjátékok betanulásá­ra. Mindezek mellett minimális mértékben a ház körüli tevé­kenységekbe is bevonják őket. Kincses Lászlóné elmondta: a Békés Megyei Képviselő-tes­tület a vésztői otthon felújítása, rekonstrukciója mellett döntött. Mindezek megvalósulása érde­kében pedig pályázatot készí­tett. Mára kiderült: a pályázati próbálkozást siker koronázta, s már a kivitelezési tervek is el­készültek. Az új épületrészben (amely a szociális otthon Kosuth utcai te­rületén épül) többek között hat­van személy elhelyezésére több hálószoba, foglalkoztatóterem, gondozotti és személyzeti étke­ző kap helyet. A szociális ott­hon új létesítménye — amely 1999-ben kerül majd átadásra — tovább szépíti majd a vésztői főutca arculatát. A majdani impozáns épület alapkőletételi ünnepségét no­vember 15-én délután 3 órakor tartják. A rendezvényen jelen lesz Vastagh Pál igazságügyi­miniszter is. Magyari Barna Közlemény Békés megye választópolgáraihoz dóknak önmagukkal kell elszá­molniuk, senki mást nem hibáz­tathatnak a számukra esetleg nem tetsző döntésért. Felhívunk ezért minden Bé­kés megyei választópolgárt, ve­gyen részt a népszavazáson, szavazzon lelkiismerete szerint a feltett kérdésre annak tudatá­ban, hogy az ő szavazatán múlik az ország sorsának jövőbeni ala­kulása. A köztársasági elnök az ország- gyűlés által elrendelt országos, ügydöntő népszavazást 1997. november 16. napjára (vasár­napra) tűzte ki. A szavazás 06.00 órától 19.00 óráig tart. A népszavazásra feltett kér­désre adott válasszal a nagyko­rú, választójoggal rendelkező magyar állampolgárok évtize­dekre meghatározzák Magyar- ország jövőjét. Talán a legenda szerinti ópusztaszeri gyűlés óta — ami­kor az összegyűltek szerét ejtet­ték az ország dolgainak — nem került sor arra, hogy ilyen sors­fordító-alakító döntést a nép egésze hozhasson meg. A részvétel — és a döntés — a választópolgárok összességé­nek közös felelőssége, akár részt vesz a szavazásban, akár nem. A népszavazáson nem csak azok döntenek, akik az „igen” vagy a „nem” válaszra voksol­nak. Azok is részt vesznek a dön­tésben, akik a választás napján otthon maradnak: ők azt választ­ják, hogy kívülállóként nem kí­vánnak részt és felelősséget vál­lalni az ország „közös dolgai­ról” szóló kérdés eldöntésében. Bármilyen eredmény születik a népszavazáson, a távol mara­A Békés Megyei Területi Válasz­tási Bizottság delegált tagjai 1997. november 13-án, illetőleg november 14-én a megyei köz­gyűlés elnöke előtt letették a hi­vatalos esküt. A területi választási bizottság tagjai. Választott bizottsági ta­gok: elnök Jenei Béla, Békés, Vica sor 1/1.; titkár dr. Vozár István, Békéscsaba, Hunyadi tér 6/8.; tag Bordás Antalné, Gyu­la, Galamb u. 33. Delegált bizottsági tagok: Ivanics Katalin, Békéscsaba, Ár­pád sor 84., delegáló szervezet MSZP; Vámos József, Békéscsa­ba, Szent István tér 10., delegáló szervezet SZDSZ; Kiss László, Békéscsaba, Vozárik u. 7., dele­gáló szervezet FKGP; Nagy Sán­dor, Békéscsaba, Berzsenyi u. 4L. delegáló szervezet FIDESZ; Lévai István, Békéscsaba, Árpád sor 114/1., delegáló szervezet KDNP: Csatári Béla, Békéscsa­ba, Szőlő u. 5., delegáló szervezet Munkáspárt; Csajányi Melinda, Békéscsaba, Dobozi út 76., dele­gáló szervezet MDNP; dr. Kere­kes Attila, Békéscsaba, Erdélyi sor 17., delegáló szervezet MDF; Ludány Béla, Békéscsaba, Ma­dách u. 10., delegáló szervezet MIÉP; Végvári Zoltán, Gyula, Budai Nagy Antal u. 19/B, dele­gáló szervezet Agrárszövetség. A bizottság delegált tagjainak megbízatása egyszeri alkalomra, az 1997. november 16-ai orszá­gos népszavazás bizottsági fel­adataira szól. A területi választási bizottság feladata a településeken műkö­dő szavazatszámláló bizottsá­gok intézkedései, döntései elle­ni kifogások elbírálása. A bizonyítási indítványt is tartalmazó kifogások a vitatott intézkedést, döntést követő há­rom napon belül nyújthatók be a bizottsághoz. A területi vá­lasztási bizottság döntése ellen a megyei bírósághoz lehet kere­settel élni. A területi választási bizottság székhelye: Békéscsaba, megye­háza (Derkovits sor, irodaház, I. em., 105.). Megyei választási munkacsoport Elfújta a szél... A történet — a cím ellenére — nem az amerikai Délen, s nem is a ködös Albionban, főként nem a múlt század közepén, ha­nem napjainkban, Békéscsaba belvárosában játszódik. Az , egyik üdítőital-gyártó cég pon­tosan egy Munkácsy utcai tár­sasház közterületnek tűnő park­részletén építette fel játékos fa­házát, melyet a mostani orkános pénteken lebontottak. Amit ma­guk után hagytak az már a leg­kevésbé sem mondható üdítő­nek. Nem állították helyre a ke­rítést, rendezetlen maradt a fü­ves terület, s irdatlan mennyisé­gű szemét borította a földet. A lakóközösség képviselője hirtelen elkövetett felháborodá­sán azzal tette túl magát, hogy hétfőn már bizonyára nem lesz ott a szemét. Nem is volt. Ugyanis a hétvégi szelek vala­mennyi egyedét átsodorták a ház utcafrontjára, ahol a bok­rosban elakadtak a papírok és műanyag csomagolóanyagok. Hiánytalanul megvan mind. Kerestük az üdítős főnököt, pont nem találtuk, azt mondták, majd a jövő héten. Tulajdon­képpen a tények önmagukért beszélnek. Annyit még’megtud­tunk a házbeliektől, hogy a he­lyi cégfőnök megígérte, hogy felhívja az ügyben illetékes másvidéki felelőst, s rendet ra­kat velük. Ha így történik, má­sik széljegyzetre már nem is lesz szükség... K. A. J. Új lehetőség egy népbetegség kezelésére / Érszűkület: van segítség Az érszűkület, az érelmesze­sedés ma már népbetegség. Krónikus fájdalom, fázékony, elhidegülő, görcsbe ránduló, zsibbadó végtagok: mind­mind lehet az érszűkület vala­milyen megnyilvánulása. Fáj­dalom a szívtájékon, fülzúgás, szédülés, feledékenység, ugye nem is ismeretlen tünetek? Sokszor nem vesszük ko­molyan ezen jelzéseket, és az­zal áltatjuk magunkat: majd elmúlik. Pedig idejében kell lépni, és akkor van segítség, immár Békéscsabán is. Sopo- therápiának hívják, de egyál­talán nem cseng idegenül. A hanghullámok jobbító, javító hatását ugyanis sokan megta­pasztalták a közelmúltban kül- és belföldön egyaránt. Ők az elmondhatói: 20—40— 60 kezelés után csökkennek a panaszok, a végtagok hideg­sége megszűnt, a járástávol­ság, fájdalom, görcs nélkül meghosszabbodott. Elmúlt vagy csökkent a szédülés, a fülzúgás, a végtagi fájdalom. Javult a koncentráció, az élet­kedv, a közérzet is. Természetes emberi reak­ció, hogy mindenféle kezelés­től tartunk. Van, aki jobban, van, aki kevésbé. A sonothe- rápia azonban semmiféle koc­kázatot nem jelent. A napi 15—20 perces kezelésben nincs kellemetlenség, fájda­lom. A kezelés pihentető, nyugodt körülmények között történik. A sonotherápia al­kalmazható a meglévő gyógy­módok kiegészítőjeként, azokkal együtt, illetve meg­előzésként. Nem csak a prob­lémás testrészre, tájékra hat, hanem az egész szervezetet regenerálja. A kezelést megelőzi egy szakorvosi vizsgálat. Itt a be­teget tájékoztatják, hogy szüksége van-e a kezelésre, hatásos lehet-e a számára, és ha igen, mennyiszer kell igénybe vennie. Veszteniva­ló tehát nincs. Érdeklődni, jelentkezni lehet a 06 (20) 294-939-es telefonszámon bármikor, valamint munka­napokon a 06 (66) 443-288- as telefonszámon vagy sze­mélyesen Békéscsabán, az Andrássy út 29—33. szám alatt, a Magánorvosi Cent­rumban. PR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom