Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-01-02 / 255. szám

Tisztelgés a hősök emléke előtt Hősi halált halt katonákra emlékeztek Bé­késcsabán a város, a politikai pártok és a fegyveres testületek képviselői. (3. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Patyi Antalné nyugdíjából nem telik para­ff^ t bolaantennára, úgy érzi, a műholdas meg­oldással sok emberrel kitoltak. (6. oldal) 3S*i 1997. NOVEMBER 1-2., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 255. SZÁM OREL. ■©• KŐRÖS AUTÓCENTRUM Kamat­o csökkentés az Opel Banknál! 5600 BÉKÉSCSABA Szarvasi út 66. Tel.: 66/451-655, Fax: 66/441-287 gorenje Fogalom aháztartásbanl Gorenje márkakereskedés **• garanciális javítás ** egyéb háztartási gépek árusítása és szervizelése MS= HÁITARTÁ(ICÍP-SmVIZÉf-Ü2LÍT. Gyula, Béke sgt. 9—11. 1 Telefon: (66) 361-233. § HÍREK Megemlékezés, (z) No­vember 2-án, vasárnap délután fét ötkor Békésen, a világhábo­rús emlékhelyen, a Széchenyi téren az I. és II. világháborúban elesett hősökre és áldozatokra emlékeznek ökumenikus isten- tisztelet keretében. Imát mond Katona Gyula református lel­kész, Nagy József római katoli­kus esperes és Szlovák Tibor baptista lelkész. Elismerés, (e) Az október 23-ai forradalom és szabadság- harc évfordulója alkalmából a honvédelmi miniszter a Honvé­delemért kitüntető cím első fo­kozatát adományozta dr. Biri Istvánnak, Békés megye fő­jegyzőjének. A szent koronáról, (r) Őfelsége, a magyar szent koro­na címmel tart diavetítéses elő­adást Csömör Lajos művészeti író és aranyműves november 4- én 18 órától a gyomaendrődi Katona József Művelődési Köz­pontban. Megváltoznak, (a) A Csaba- kábel Kft. békéscsabai és békési hálózatán hétfőtől új helyen lesz látható a Magyar Televízió 1-es csatornája, valamint a Duna TV, ezért a televíziókészülékeket ezen a napon át kell hangolni. Egyébként a Csabakábel Kft. november havi számlájának hát­oldalán nyomdai hiba miatt a békéscsabai előfizetők a békési csomagkínálatot olvashatták. Az 1990-es évek elejére sokszorosára nőtt a személy- és a teherforgalom, ami több órás várakozásba került. A tegnapi kamionterminál-átadással új fejezet kezdődik az át­kelőhelyen FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Gördülékenyebben Európában Felavatták, a gyulai határátkelőhely kamionterminálját Tegnap a közel 440 kilométer hosszúságú magyar—román határszaka­szon két kamionterminált is avattak: az egyiket az ártándi, a másikat a gyulai határátkelőhelyen. Mindkettő Phare-támogatással valósult meg. Míg Artándnál a forgalom már zajlott az ünnepélyes átadás előtt, Gyu­lánál ezt követően gördülhetett át az új helyen az első, egy német kami­on Románia felé. A Magyarországon áthaladó forgalom jelentősen megnöve­kedett, ezért halaszthatatlanná vált a legfontosabb határállo­mások korszerűsítése. A ma­gyarországi határátkelőhelyek fejlesztését a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnoksága hivatala irányította, Phare- pénzből és magyar költségvetés­ből valósult meg. Az Európai Unió Phare-támogatási prog­ramjai közül az 1994. évi ha­tárátkelőhely-korszerűsítési program 2,2 millió ECU össze­get irányzott elő a gyulai beruhá­zásra és a várost elkerülő út megépítésére, majd további 0,5 millió ECU-t ítéltek meg. A Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi- Minisztériummal való egyeztetések alapján a keretből 1,5 millió ECU-t használtak fel a kamionterminál megépítésére, a VPOP pedig 1,2 millió ECU- vel járult hozzá a várost elkerü­lő szakaszhoz. A határátkelő- hely korszerűsítésének teljes költsége a területszerzéstől a ki­vitelezésig, berendezésig meg­közelíti az 1,3 milliárd forintot. A fejlesztés első ütemében a mélyépítési létesítmények (ka­mionparkolók, közművek), a második ütemben a vámkezelé­si technológiát és a határőr-el­lenőrzési feladatokat kiszolgáló létesítmények valósultak meg. Az első ütem nyertes vállalko­zója a Betonútépítő Nemzetközi Rt., a másodiké a Strabag Hun­gária Rt lett, a mérnöki teen­dőket a Főber Rt. látta el. Az avatóünnepségen Cso- bánczy Péter, a Pénzügyminisz­térium helyettes államtitkára hangsúlyozta, az EU-szab- ványok szerint készült létesít­mény jelentős hatású a ma-gyar—román gazdasági kapcsolatok fejlődésére, sőt az európai külgazdasági kapcsola­tokéra is. Alain Bothorell, az EU budapesti képviseletének helyet­tes vezetője elmondta, az EU 1992 óta 30 millió ECU-t fordít a magyar vámlétesítmények és határátkelőhelyek fejlesztésére. Az átkelőhelyek milyensége meghatározza két szomszédos ország kapcsolatának mélysé­gét. A határátkelőhely-korszerű­sítés további lépés az EU- kívánalmaknak megfeleléshez. A kamionforgalmat dr. Bencze József dandártábornok, a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának rendészeti főigazgatója indítot­ta útjára. A kamionterminál te­rülete 75 kamiont fogadhat be. Korszerű kezelő- és vizsgáló­épületekkel felszerelt, 40 mun­kahelyes számítógéprendszer­rel rendelkezik. A régi helyen a személyforgalom zajlik, s az it­teni épület felújítását is terve­zik. Szőke Margit Bologna lépett térségünk felé Legalább 25 éve kapcsolat fűzi egymáshoz Békés és Bologna megyét, emlékezzünk csak Gyula és Budrio együttműködé­sére. A szálak szorosabbra fű­zése volt a cél, amikor legutóbb az olaszországi tartomány két éve megválasztott elnöke, Vittorio Prodi szorgalmazta a két térség közeledését. A szán­dékot megerősítendő a bolognai elnök csütörtökön megyénkbe látogatott, hogy vendéglátóival áttekintse az együttműködés le­hetséges területeit. Visszautazá­sa előtt Prodi elnök sajtótájé­koztatón vont mérleget az itt ta­pasztaltakról. (Folytatás a 3. oldalon) Prodi elnök szerint Magyar- ország a híd szerepét tölti be FOTO: SUCH TAMÁS Melyik cukorgyár a következő halálra ítélt? Mezőhegyes: senki nem tud semmit Mezőhegyes és a dél-békési cukorrépa-termesztők szomorú ki­látásairól írt tegnapi számában egyik országos napilapunk. (Pi­acot vett az Agrana, nem gyárat — A következő halálra ítélt Mezőhegyes lenne?) A cukorgyár dolgozói, a városi önkormányzat illetékesei, vala­mint a környék répatermesztői attól tartanak, hogy a címben megfogalmazott kérdés már el­dőlt. Biztosat senki sem tud, bár meglehetősen kedvezőtlen jel­nek tűnik, hogy az egyébként is rövidre tervezett kampány jó néhány nappal megrövidül, ugyanis a feldolgozandó répa egy részét átszállítják Sarkadra. A Magyar Cukor Rt.-ben (ál­lítólag) egyedül Fischer Béla vezérigazgató rendelkezik nyi­latkozattételi joggal, ám őt pén­teken nem tudtuk elérni. A cu­korgyár szakszervezeti titkára, Demeterné Pristyák Róza is a vezérigazgatóhoz irányít Buda­pestre. Megjegyzi, hogy Fischer Béla a közeljövőben Mezőhe­gyesre látogat. — Addig egyszerűen nem ér­dekes az, amit én mondhatnék a sajtónak. A gyár sorsára vonat­kozó kérdésemre ekkor szeret­nék választ kapni. Egyébként is: a kollektív szerződés hatálya alá tartozó dolgozó nem nyilatkoz­hat. Tehát ön nagy kárt okozna azzal, ha bármelyik dolgozónkat nyilatkozattételre bírná. Bihari László gyárigazgató szavai is igazolják a szakszer­vezeti tisztségviselő által mon­dottakat: — Nekem a termelés irányí­tása a feladatom. Másra nincs felhatalmazásom — közli saj­nálkozva. A város polgármesterétől, Kassai Bélától annyit sikerül megtudnunk, hogy november 14-én őt is felkeresi a vezér- igazgató. — Semmiféle előzetes isme­retem nincs arról, hogy miről kíván tájékoztatni. Mindeneset­re, ha három szívem lenne, mindhárom a gyárért dobogna. Jómagam is szorongva várom a fejleményeket, hiszen a 230 dolgozó túlnyomó többsége mezőhegyesi — mondja elko­morult arccal. M. Gy. Földtulajdonosok, tormelók, FIGYELEM! A Stabák Agro Line Kft. kukoricafelvásárlást hirdet. Megfelelő területnagyság esetén betakarítást és szállí­tást is vállalunk. Telephelyre történő beszál­lítás esetén kombájnnyers kukorica irányára bruttó 13 500 Ft/tonna májusi morzsoltra visszaszámolva (13%-ra szárítva, 98%-ra tisztítva). Betakarítás esetén levonva az aratás és beszállítás költ­S^ytaBák\ sege. ÉRDEKLŐDNI: személyesen a Stabák Agro Line Kft. telephelyén (halászlaki major). Telefon: 06(66)312-974, 06 (30) 351-875, st 06 (30) 384-991. „Sírjukon mécs, szemünkben könny...” Falevél-szőnyeget terített tal­punk alá a hideg szél, fázósan topogunk szelíd emlékű nagy­apám sírja körül a nagybán- hegyesi temetőben. Magas, idős férfi tesz-vesz, kapál, gyomlál a szomszédban, egy idő után halkan köhintve kö­zelebb lép: „A Tóth bácsi csa­ládja?” — szólítja meg édes­apámat. — Ismertem ám, a közelükben laktunk, mikor át­telepítettek. Több, mint ötven éve annak! A fél falu úgy ke­rült ide, itt éltük le az életün­ket, de elfogyunk, lassan mind kikerülünk ide. Megpihe­nünk.” Nyolcvan fölött jár Csizmadia Ambrus, s úgy be­szél sorsról, elmúlásról, mint a szélről, napsütésről. A kö­zösség, amelyhez tartozik, egy életen át a megtartó erő, ez a szép kis temető pedig, ahová gyakran kijárnak a falu­béliek, a lélek hídja a múlt és a jelen, az élők és elveszített szeretteik között. S kapocs —- immár az egyetlen — valamennyiünk számára az emlékezés a fejfák előtt, ahol az eltávozottakra gondolunk.. * Szeretteinkre mindenekelőtt, de eltűnődünk nagy elődeink, egy nemzet je­leseinek emlékén, megállunk, s fejet hajtunk ismeretlen is­merősök síremlékeinél. Ha hagyunk magunknak időt egy kis sétára, nézelődésre, felfe­dezhetjük például a csabai vasúti temetőben Zsilinszky Endre síremlékét, a Kastély úti evangélikus temetőben Haán Lajos sírját, s a felvégi temetőben nyugszanak a Szeberényiek, közöttük a nagytudású evangélikus főesperes, dr. Szeberényi La­jos Zsigmond, aki 1859-ben született Békéscsabán. S tud- juk-e, például, hogy Kondo­roson őrzik síremlékét Petőfi Istvánnak? Temetőink — ha fel nem számolják — múltun­kat őrzik, minden sírkert a tör­ténelem egy-egy lapja, min­den fejfa felkiáltójel egy mon­dat végén, s intelem is: halan­dók vagyunk, s „ahogyan ha- lottainkat tiszteljük, úgy visel­kedünk az élőkkel is.” Ma: Mindenszentek, hol­nap: Halottak napja. Amint Tompa Mihály írja a Halottak emlékezetére: „Hogy sírjukon mécs, szemünkben könny ég: Legyen ez a nap az övék... az övék...!” Tóth Ibolya mely nélkül a nap nem indulhat!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom