Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-03 / 231. szám

Európa-híD Színes melléklet 1997. OKTÓBER 3., PÉNTEK ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 231. SZÁM Áruházunk műszaki osztályán október 3-án és 4-én egész napos, kóstolóval egybekötött TEFAL­TERMÉKBEMUTATÓT TARTUNK. minden Tefal- termékből 20% kedvezményt adunk. Emlékülés, táblaavatás Szarvason. A Békés megyei nyomdászat 150. évfordulójának tiszteletére rendeztek tegnap emlékülést Szarvason. Kelényi Ákos (középen), a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség főtitkára tartott előadást. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: kovács Erzsébet Rendőrőrs, vagy polgárőrség? A csabaiak elégedetlenek a közbiztonsággal, a közterületek állapotával Békéscsabán, az idei beiskolázás a középfokú tanintézmények­ben különösen fontos, folytatódik az elmúlt években elkezdődött folyamat, növekszik az érettségit adó középiskolák száma, és erő­södik az érettségi utáni szakképzés — fűzte gondolatait az írás­beli előterjesztéshez Velkey Gábor, az oktatási bizottság elnöke tegnap délután, a város képviselő-testületi ülésén. A testület vita után elfogadta az 1998/99-es tanév középfokú beiskolázási keret­számainak engedélyezéséről szóló határozati javaslatot. Nem kaptunk ipari park címet A békéscsabai kórházban kelet­kezett veszélyes hulladék meg­semmisítésének kérdésével 1994 óta 11 alkalommal foglal­kozott a közgyűlés — erről szólt mindenekelőtt egy ugyan­csak hosszas vitát kiváltó témá­ban dr. Futaki Zoltán, az egész­ségügyi bizottság elnöke. A mostani előterjesztés okaként megjelölte, hogy a kórházban működő égetőmű 15 éves, rend­kívül leromlott a műszaki álla­ga, ideiglenes engedélye de­cember 31-én lejár. A közgyű­lés —döntése értelmében — hozzájárul a kórházban üzeme­lő égetőmű rekonstrukciójának kivitelezéséhez szükséges do­kumentációk elkészíttetéséhez, a pályázatok elindításához, az 1,6 millió forint + áfás költséget a kórház saját bevételéből biz­tosítják. A testület a városi rendőrka­pitányság számára 1,7 millió forint támogatást nyújtott egy Lada Niva terepjáró gépkocsi vásárlásához. A hírt a testületi ülés után kezdődött közmeg­hallgatáson megjelent polgárok előtt is bejelentette Pap János polgármester. A fórumon — amelyen Marik András alezre­des, békéscsabai rendőrkapi­tány is részt vett — a téma a közrend és közbiztonság hely­zete volt. Császár Lajos jaminai lokálpatrióta a templomtéren készült fotókkal érzékeltette a városrészben kritikussá vált közállapotokat. Ismét javasolta, hogy a kerületben létesítsenek rendőrőrsöt. A polgármester célszerűbb megoldásként emlí­tette a polgárőrségek aktivitásá­nak erősítését és civil szervező­dések segítését. Ancsin Zoltán a közterületek állapotát bírálta a Széchenyi utcában, a Derkovits soron és a Penza lakótelep bel­ső részében. Veszélyes a hely­zet a járdán a kerékpárosok mi­att — mondta —, a Penza lakó­telepi játszótér lepusztult, bal­esetveszélyes, a polgármesteri hivatalban tett bejelentéseire pedig csak ígéretet kapott. A közmeghallgatáson el­hangzott, hogy a rendőrség munkájáról az október 30-ai közgyűlésen számol be a városi kapitány, akkor kíván reagálni a tegnap felvetett problémákra is. L. E. Ma: két kiadásban, 40 oldalon Mai lapszámunk két vonatko­zásban is különleges. Első ízben jelentkezünk — a továbbiakban hetenként megjelenő — városi mutációval, nevezetesen a Sar­kad Város című, négy oldalas melléklettel. Ez csak Sarkadon jelenik meg, a megye többi tele­pülésén a péntekenként szokásos Heti Gazdaságot olvashatják. A másik különlegesség a 24 oldalas, Európa-Híd című színes mellék­let, amely Békés, Csongrád, Szol­nok megye közös kiadványa a mai Szarvas-térségi Európa-nap tiszteletére. Bár az olvasó „csak” 36 oldallal találkozik, a Sarkad város és a Heti Gazdaság mellék­letekkel együtt 40 oldalas újságot készítettünk mára. Reméljük, megnyeri tetszésüket! HÍREK Kétszázéves templom, (z) A mezőberényi II. kerületi (szlo­vák) evengélikus egyházközség a hét végén ünnepli temploma építésének 200. évfordulóját. Szombaton 17 órakor úrvacsorai istentisztelet lesz, melyet a gronaui ének- és zenekar hang­versenye követ. A vasárnap tíz órakor kezdődő istentiszteleten dr. Harmati Béla országos evan­gélikus püspökelnök hirdet igét. Aradi vértanúit, (ö) Gyulán október 6-án, hétfőn 15 órakor rendez emlékünnep­séget a Honvédelmi Miniszté­rium és a város önkormányza­ta az aradi vértanúk tiszteletére az 1848—1849-es Honvéd­tiszti Emlékhelynél. Beszédet mond Fodor Lajos altábor­nagy, a Honvéd Vezérkar fő­nökének első helyettese. Bárka-bemutató, (e) A békéscsabai Bárka című irodal­mi és művészeti folyóirat be­mutatóját ma 17 órától rendezik Gyulán, a Mogyoróssy könyv­tárban. Az est vendége Kántor Zsolt főszerkesztő, költő, Elek Tibor szerkesztő, irodalomtör­ténész és az 1997/2-es szám szerzői. Fazakas Szabolcs ipari, kereske­delmi és idegenforgalmi minisz­ter ezen a héten hirdette ki annak a pályázatnak az eredményét, mely szerint 37 pályázó közül 28 város kapta meg az „ipari park” címet. A nyertesek továb­bi beruházásokra pályázhatnak, ezért ez a döntés sok önkor­mányzat számára létfontosságú volt. Köztük szerepelt Békéscsa­ba önkormányzata is, a repülőtér mellett létesítendő ipari park ter­vével. A kialakult helyzetről Pap János polgármestert kérdeztük: — A pályázat elnyeréséhez Gyulaváriban Szendrei Sán­dor értesítést kapott a gyulai polgármesteri hivataltól, hogy október másodikán reg­gel hatósági ellenőrzést tarta­nak nála, kérik, szíveskedjen lehetővé tenni a bejutást és az ellenőrzés lefolytatását. A ha­tóságok képviselői bejutottak a házba, de az állatövezetig, már nem. Felolvasták a beje­lentőlevelet, miszerint sok ál­latot tart, széjjel szórja a szé­nát az utcán, a trágyalé szét­folyik és légytenyészet van nála — emlékezett vissza a tartalomra a házigazda. Mondta, a feljelentőknél kel­lene kezdeni az ellenőrzést... Amikor megkérdezte, mit csi­náljon a megengedetten felüli állatállománnyal, azt vála­szolták: vágja le a többit. A hatóságok végülis elmentek anélkül, hogy az ellenőrzést megkezdték volna. Szendrei Sándornak sehogy nem tet­szik, hogy a rendelet végre­hajtásánál a „besúgókra” épí­tenek. Éppenséggel az állat­tartók is tehetnének úgy, mint Rejtő Jenő a légiójával: szét­engednék a jószágokat a ka­rámból és máris „láthatat­lanok”... Nem tisztünk eldönteni, fel kellett volna mutatnunk a te­rületről legalább egy hosszú­távú bérleti szerződést, de ezt a megadott határidőig nem tudtuk megtenni, mivel nem jutottunk egyességre a Honvédelmi Mi­nisztériummal. Ez ügyben talán holnap előbbre tudunk jutni, hi­szen a Békéscsabai Nyugdíjas Egyesület tagjai is „felvették a harcot” az ügy érdekében és meghívták ünnepségükre Keleti György honvédelmi minisztert, akit békéscsabai látogatásakor a repülőtérre is kiviszünk. A. Gy. hogy a gazda szabályosan tartja-e állatait. A hatósági osztályon arra kerestünk vá­laszt, hogy valóban le akar­ják vágattatni a megengedet­ten felüli jószágot? A tájé­koztatás szerint az állattartó ugyan beengedte az ellenőr­zést végzőket, azonban az in­gatlan megtekintését nem tette lehetővé. Sérelmezte, hogy az ellenőrzést nem az általa megnevezetteknél kezdték. Az ingatlan és ben­ne az állattartó épületek megtekintését csak akkor en­gedte volna, ha megelőzően az említett portákat is ellen­őrzik. Mivel a hatóság képvi­selői nem tekinthették meg a telepet, az állatállományt nem látták, a további teen­dőkről sem nyilatkoztak. Va­lótlan tehát az az állítás, hogy az állatok levágásáról beszéltek volna. Adódnak a kérdések: a rosszízű bejelentéseket meg­előzendő miért nem tartanak általános ellenőrzést a város­ban és miért nem adnak türel­mi időt a helybelieknek az önkormányzati rendelet meg­ismerésére, az ahhoz való al­kalmazkodásra? Sz. M. Miért nem adnak türelmi időt a helyieknek? Meghiúsult hatósági ellenőrzés Európába, de nem bevásárlóbusszal! Kiábrándító volt az első nyu­gat-európai körút. Bevásárló körút a bécsi Mariahilferen, a csúnya, piszkos utcán, rohan­gáló magyarokkal, türelmet­len boltosokkal, akik sajnál­kozva, szánakozva, olykor durva kioktatással igyekeztek a betévelygők értésére adni: elegük van a keletiekből. Utálkozva mutattak az utcán heverő szeméthegyekre, mert állítólag azt is a magyarok hagyták ott. Nos, ilyen világ­ban éltünk, ami nekünk akkor a szabadságot, a nyitást jelen­tette, az az osztrákoknak, né­meteknek jót is — hiszen az üzletekből úgy vittük a hűtő­ládát, a videót, mint a cukrot —, meg rosszat is. Tűrniük kellett a bevásárlóbuszok ha­dát, a nagy lerohanást. Rövidlátó ítész az, aki a go­romba boltoson verte volna el a port, avagy éppen rajtunk, mert nem viselkedtünk euró­paihoz illőn. Egyszerűen csak jobban akartunk élni, kitömi a hiánygazdaság parancsolta nincsből, kiharcolni egy kis kényelmet, amit a vasfüggöny túloldalán élők majd mind­egyike születése pillanatától megkapott. Igen, nagy árat fi­zetett Európa azért, mert falat húzott az emberek közé! A szarvasiak és a környéken lakók ma talán kicsit többet be­szélnek az Európai Unióról, a csatlakozásról. Lehet, a csilla­gokkal ékesített kék zászló lát­tán még inkább felerősödnek a kételyek, a félelmek. Az isme­retlent, a bizonytalant reflex­ként utasítja el az ember az el­ső pillanatban, s nem jár mesz- sze a valóságtól, ha úgy érzi: a felzárkózás nem diadalmenet lesz, hanem hosszú, fáradságos utazás. Olyasmi, mint a zöty- kölődés a bevásárlóbuszon, iz- zadtan, kimerülve, mégis vá­gyakozva valami sokkal jobbra annál, ami eddig megadatott. A sokszor unásig emlegetett európai csatlakozás lehet üres szólam, és lehet tartalommal megtöltött fogalom. Nem so­kat érnénk vele, ha csak annyi­val dicsekedhetnénk, hogy uniós tagállam polgárai va­gyunk. Többet érne az érzés, hogy megalázottság, gyanak­vás és elutasítás nélkül élhe­tünk, és járhatunk bárhol a vi­lágban, elégedett, boldog em­berként a Kárpát-medencéből. László Erzsébet A gyógyászati segédeszközöket gyártó és forgalmazó Prima-Protetika Kft. dolgozói (Békéscsaba, Gyulai út 35.) ELZÁRKÓZNAK a GYSGY-Rehab Rt. békéscsabai fi* ókja dolgozói által tett valamennyi intézkedés és a Prima-Protetika Kft.-re történő hivatkozás tényétől. A Prima-Protetika Kft.-nk a GYSGY- Rehab Rt. békéscsabai fiókját veze­tő úrral, illetve a beosztott dolgo­zókkal nem működik együtt, munka- kapcsolat közöttük nincs. A nyugdíjasok helyzetének... Homok Sándor a nyugdíjakat emelné, a hosszabb munkaviszonyban töltött évek után fokozottabban. (4. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom