Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-03 / 231. szám

1997. október 3., péntek KÖRKÉP A jogbiztonság érdekében Alkotmányértelmezést kér az ombudsman Az alaptörvény értelmezését kéri az Alkotmánybíróságtól Gönczöl Katalin, az állam- polgári jogok országgyűlési biztosa annak tisztázására, hogy az Országgyűlésnek mi­ként kell eljárnia, ha ugyan­abban a tárgykörben két kü­lönböző népszavazási kezde­ményezést intéznek hozzá. Az ombudsman Medgyasszay László MDF-es képviselő kéré­sét mérlegelve döntött így. A honatya az ellenzék által elindított aláírásgyűjtéssel ösz- szefüggésben azt sérelmezi, hogy a kabinet mintegy saját javára fordítva az ügyet, szintén népszavazást kezdeményezett földügyben, és a maga kérdé­seit akarja „ráerőltetni”- a sza­vazólapokra. Az Alkotmánybíróságról szóló, ’89. évi törvény szerint általános jogértelmezést csak néhány közjogi méltóság kér­het, ezek között azonban nem szerepel az országgyűlési biz­tos. Érthetően, hiszen az om- budsmanok intézménye később jött létre. Az ő jog- és feladat­körüket körülíró jogszabály vi­szont egyértelműen kimondja: az országgyűlési biztos, egyéni mérlegelés után, alkotmány­értelmezési kérelemmel fordul­hat a legfőbb bírói fórumhoz. Gönczöl Katalin tegnap ez­zel indokolta jogbiztonságot szolgáló tervezett lépését, mi­vel közvetlenül nem vizsgál­hatja meg sem a kormány, sem az állampolgárok földügyben népszavazást kezdeményező beadványát. T. M. Holnap indul a kereskedelmi TV2 adása Huszonegy vidéki stáb segít A terveknek megfelelően ok­tóber 4-én, holnap reggel 6 órakor indul az MTM-SBS Televízió Rt. TV2 műsora. A társaság ez idáig több mint négy milliárd forintot fordított az elsőként induló országos ke­reskedelmi televízió megszer­vezésére. Bemutatkozó tájékoztatóju­kon elmondták, hogy havi 800-900 millió forint működési költséggel számolnak, amit te­téz az Antenna Hungáriának fi­zetendő sugárzási díj, amely évente egy-kétmilliárd forint közötti összeget tesz ki. Ugyanakkor az MTM-SBS Te­levízió Rt. egyetlen bevételi fonása a reklám lesz. A magyar reklámpiac 30-40 százalékának megszerzése a céljuk. A társaság vezetői cáfolták a híresztelést, amely szerint a TV2 nem tudja majd teljesíteni a műsorszolgáltatási szerző­désben vállalt szigorú műsor­tervet, azaz eleinte kevesebb közszolgálati műsort sugároz, mint ígérte. „A szerződésben vállalt kötelezettségeinknek maradéktalanul eleget teszünk” — ígérték, sőt, a főműsor reklámidejének terhére további napi hétperces közszolgálati műsor sugárzását is vállalják. Ezzel is segíteni kívánják né­zőik közéleti tájékozódását. Hírműsoraik készítésében egyébként 21 vidéki stáb mű­ködik közre. Az Országos Rádió és Tele­vízió Tanács is foglalkozott a TV2 indulásával, és egyetértett a benyújtott műsortervvel. Csak „magyar-magyar” híd épüljön a Dunán Meciar elégedett önmagával hágai per a szlovák fél csaknem százszázalékos győ­zelmét hozta. Itt az ideje, hogy Budapest felhagyjon a sértegetésekkel” - mondta a többi között Vladimír Meciar szerda este a televízióban. A szlovák kormányfő félreér­telmezte és elfogadhatatlannak tartja magyar kollégája levelét, miszerint a hágai döntést köve­tően az Esztergom és Párkány közötti híd kérdése is megoldó­dott volna. Meciar szerint már Győrött világosan kifejtette: ha Hágában kimondják az 1977. évi szerződés érvényességét, akkor Magyarországnak meg kell építenie a nagymarosi gá­tat, amelynek gerincén amúgy is át lehet kelni a Duna egyik oldaláról a másikra, fölösleges tehát pénzt költeni a Mária Valéria hídra. A legfontosabb feladatok közé sorolja a Duna vízmegosz­tásának kérdését és a folyó kör­nyezetvédelmével kapcsolatos teendőket, de nem tekinti jár­ható útnak azt, amit Horn Gyula leveléből kiolvasott: „a bősi erőmű és a nemzetiségi po­litika összekapcsolását”. „Tökéletes ostobaságnak” nevezte Meciar Kovács László véleményét, miszerint a kisebb­ségi politikával a kisebbségek­nek kell elégedettnek lenniük. Álláspontja szerint a szlovákiai magyarok az európai mércét meghaladó jogokat élveznek, míg a magyarországi magyarok kihalásra vannak ítélve. A garanciaalapból megkaphatják bérüket a csődbe ment cégek dolgozói Januártól magasabb özvegyi nyugdíj Tegnapi ülésén a kabinet megtárgyalta és elfogadta a nyug­díjtörvény végrehajtásával kapcsolatos kormányrendelete­ket. Ezek sorában az egyik legfontosabb jogszabály az özve­gyi nyugdíjakkal összefüggő rendelkezés, amely mintegy 450 ezer idős embert érint. Ezzel kapcsolatban Kiss Ele­mér államtitkár kiemelte: azok, akiknek javára eddig, bármely időpontban özvegyi nyugdíjat állapítottak meg - függetlenül attól, hogy most kapnak-e ilyen juttatást vagy sem — automatikusan, saját jogú nyugellátásuk mellett ja­nuártól plusz 20 százalékos özvegyi nyugdíjban is része­sülnek. Ugyancsak utánjárás nélkül juthatnak majd hozzá járandó­ságukhoz azok, akiknek fo­lyamatban van özvegyi nyug­ellátásuk megállapítása. Akik viszont korábban ilyen jutta­tást nem igényeltek, a nyugdíj- folyósítóhoz kell fordulniuk. A kormány a még be nem jegyzett cégek csődje követ­keztében munka nélkül maradt dolgozók járandóságának ren­dezéséről is rendeletet foga­dott el. Az új jogszabály ki­mondja, hogy a bérgarancia alapból ebben az esetben is megelőlegezhető az elmaradt munkabér és a végkielégítés, ha egy már bejegyzett cég vál­lalja az összeg visszafizetését. A kabinet ülését követő tá­jékoztatón Kari Imre kor­mánymegbízott beszámolt ar­ról, hogy az áramszolgáltatók október közepéig megkapják annak a 382 ezer fogyasztónak az adatait, akik kompenzáció­ban részesülnek az Energia Alapítvány jóvoltából. A ké­relmeket a rászorultság foka, a család nagysága, valamint a fogyasztási szükségletek alap­ján bírálták el. A kompenzáció legkisebb összege ez évre 1500 forint, maximuma pedig 12 ezer forint lehet. Kiss Elemér visszautasította azokat az ellenzéki vádakat, amelyek szerint az alapítvány a kompenzációs pénzekből sa­ját céljaira használt föl nagy összegeket. -riann Autóbusz-baleset Franciaországban. Tíz tunéziai meghalt, húsz pedig súlyosan megsebesült, amikor a dél-franciaországi Aix en Provence és Marseille között a turistákat szállító busz egy hídról a szakadékba zuhant. fotó: fkivrkuter Meddig tarthat a Mir agóniája? Még a NASA egymilliárd dollárja is csak keveset segít A Mir túlélte megteremtőjét, a Szovjetuniót, de mostanában az agónia jelei már egyre inkább félreismerhetőek rajta. Ki gondolta volna még nem is olyan régen, hogy egy szovjet űr­állomás megmentésére az egykori „ősellenség”, az Egyesült Államok mozgósít majd pénzt, technikát, embert. S lám: a minap dokkolt a Mi- ren a NASA űrkompja, az At­lantis. Az űrsikló egyik fel­adata az volt, hogy átadja a szolgálatot teljesítő űrhajó­soknak az új számítógépet, s vitte az amerikai asztronauta váltótársát. Ezután ötórás szerviz-űrsétát hajtott végre a fedélzetéről az immár vete­ránnak számító Tyitov. A túlkoros űrállomás eddig 1500 hibajelentést adott le. Köztük nem is egy igen súlyos volt. Kiesett például az oxigénellátó rendszer, a nap­elemek megrongálódtak, a fe­délzeti számítógép sorozato­san összezavarodott. A Mir betegségtünetei az orosz űr­ipar végelgyengülésének jelei. A tervek szerint hamarosan új, nemzetközi űrállomást kezdenek építeni, amelynek alapmodulját Oroszország szállítaná, de ehhez is 3,3 mil­liárd dollár kellene, amire amerikai segítség nélkül aligha futja. Amikor 1986-ban felbocsátották, úgy tervezték, hogy a Mir öt évig teljesít szolgálatot. Az oroszok most mindent megtennének azért, hogy 2000-ig üzemképes ma­radjon. Azért ragaszkodnak ennyire a kiöregedett űrállomáshoz, mert még rozogán is ez az egyetlen pénzforrás: csupán tavaly 470 millió dollár bevé­telt hozott az RKA-nak, a leg­nagyobb orosz űripari intéz­ménynek. S amíg az oroszok jelen vannak az űrben, még nagyhatalomnak számítanak. A NASA 1998-ban várhatóan 1 milliárd dollárt fordít a Mir életben tartására. (kenesei) Megállapodás. A Nyugdíj- biztosítási Alap jövő évi költ­ségvetés-tervezetének néhány vitatott pontjáról tegnap megál­lapodott a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat a pénzügyi és a népjóléti tárcával. Eszerint a vegyes Finanszírozású nyugdíj- rendszerbe átlépők miatti járu­lékhiány 20 milliárd forint feletti összegét a költségvetés automatikusan fedezi. Eltérő álláspontok. To­vábbra sem tartották teljesíthe­tőnek a kormány képviselői az Érdekegyeztető Tanács Gazda­sági Bizottságának tegnapi ülé­sén a munkaadói és a munka- vállalói érdekképviseletek ké­réseit, a jövő évi költségvetés­sel kapcsolatban. Azok ismét szorgalmazták a szolidaritási járulék csökkentését, és az egészségügyi hozzájárulás megszüntetését. Szigetközi levél. Négy or­szággyűlési képviselő és négy helyi politikus levélben fordult a miniszterelnökhöz, mert sze­retnék a Szigetköz érdekeit a hágai döntést követő tárgyalá­sokon érvényre juttatni. A szakmai tárgyaló küldöttségbe saját delegáltat is javasolnak. Belső ügy. Nincs Maczó Ág- nes-ügy - jelentette ki Torgyán József az FKGP országgyűlési képviselőcsoportjának tegnapi sajtótájékoztatóján. A frakció­vezető-pártelnök a párt legfel­sőbb testületéinek érvényben lévő határozataira hivatkozva elzárkózott attól, hogy az FKGP belső ügyeiről nyilat­kozzon, így még az alelnök le­váltásának tényét sem volt haj­landó megerősíteni. Holnap: SM-nap. A Magyar Sclerosis Multiplex Társaság hagyományaihoz híven, sor­rendben immár kilencedszer, holnap is megrendezi az SM- napot az Állatorvos-tudományi Egyetemen. Ebben az egyelőre gyógyíthatatlan kórban ha­zánkban mintegy 10-12 ezer beteg szenved. Ne fizessenek. Az Igazság­ügyi Minisztérium közlemény­ben fordult azokhoz a cégek­hez, amelyek a tárca nevében levelet kaptak: hozzájárulás­ként fizessenek be 2920 forin­tot a cégbíróság korszerűsíté­sére. A minisztérium kéri a címzetteket, hogy a felszólítás­nak ne tegyenek eleget. A tárca ugyanis nem bocsátott ki ilyen felhívást, s erre megbízást sem adott senkinek. Robbantás Szegeden. Isme­retlen tettes — vagy tettesek? — tegnap hajnalban kézigránátot dobott Szegeden egy használt­autó-kereskedés telepére. Sze­mélyi sérülés nem történt, azonban négy értékes autó megrongálódott. Még ma is tanulnak hazánkban lengyel diákok Köszönet a segítségért Az évszázad európai árvize nem kímélte Lengyelorszá­got sem. A Lengyel Köztár­saság budapesti nagykövete, Gregorz Lubczyk lapunkon keresztül kívánt köszöne­tét mondani mindazoknak, akik segítséget nyújtottak bajbajutott honfitársainak. Gregorz Lubczyk egy hó­napja foglalta el Budapesten állomáshelyét. Korábban hosszú évekig dolgozott ná­lunk lengyel lapok magyaror­szági tudósítójaként.- Idén nyáron példátlan méretű természeti csapás érte hazámat, a bajban megható volt az önök részéről tapasz­talt önzetlenség. Csaknem öt­ven állam nyújtott Lengyel­országnak segítséget, de a magyarok azok között voltak, akiktől a legtöbbet kaptuk. A lengyel nagykövet kije­lentette: tudja, nem a mérték, hanem a gesztus a lényeg, ám sehol másutt nem fogadtak annyi árvízkárosult családból származó gyermeket - szám szerint hatezret -, mint ná­lunk. Sőt, Budapesten még ma is 160 diák tartózkodik ta­náraikkal együtt - itt kezdték meg a tanévet. — Beigazolódott a régi mondás: a „magyar, lengyel két jó barát”. Korábban talán úgy tűnhetett, valamelyest lanyhult a kapcsolatunk, ám ez mára a múlté. Barátságunk az eddiginél is erőteljesebben újjászületett. Keleti csodára várva Átalakulóban van a világ gazdasági szerkezete: a ná­lunk Bokros-csomagként em­legetett megszorító intézkedé­sekhez hasonló szigorításokra nemcsak a tápászkodó de­mokráciák, hanem a jóléti ál­lamok is rászorulnak. Eddig a rossz hír. Ezzel szem­ben jó hír az, hogy miként a Die Welt című német napilap írásá­ból kiderül, gazdasági világ­csoda küszöbén állunk. Mint a lap megjegyzi: az első világhá­borút követő időszak óta még soha nem volt annyi esély arra, hogy a globális fejlődés elér­hető közelségbe kerüljön. Vajon mire alapozható ez a derűlátás? Elsősorban arra, hogy a tudományos és a techni­kai haladás most először, a harmadik évezred küszöbén pá­rosul új kereskedelmi piacok megnyílásával. Az egykori szo­cialista országok és a harmadik világ fejlődésének jóvoltából új helyzet állt elő. Égyes számítások szerint a világ össztermelése 1995 és 2020 között szerény számítások szerint is a kétszeresére nő, de ■ ha az integrációs folyamatok a kívánt formában zajlanak le, ez az emelkedési ütem akár há­romszoros is lehet. Ennek azonban előfeltétele a kereske­delem és a beruházások világ­méretű liberalizálása. Az ehhez vezető úton feltét­lenül szükséges az állami ki­adások lefaragása, a piacok központi irányításának megfé­kezése. Egyedül a bürok­rácia visszaszorítása akár har­mincszázalékos megtakarítást hozhat. (gyulay) Világgazdasági perspektívák (1996-1998) Gazdasági növekedés százalékban kifejezve: * Iparilag fejlett országok: 2,41 1996 1997 1998 Közép- és Kelet-Európa reformországai: Fejlődő országok: ■ A 1996 1997 1998 0,1 jmmr 1996 1997 1998 1996 ■ tényadat, 1997/1998 ■ IWF becslés Forrás: globus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom