Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-22-23 / 247. szám

1997. október 22-23., szerda-csütörtök KÖRKÉP Békéscsaba az ’56-os forradalomban (1.) A megfontolt cselekvés városa Lapunk az 1956-os forradalom és szabadságharc 41. évforduló­jára e korszak ismert szereplőjének és kutatójának, Lőcsei Pál újságírónak hat részből állió cikksorozatával emlékezik. E so­rozat Békéscsaba forradalmát mutatja be résztvevők és tanúk visszaemlékezései, valamint levéltári és sajtódokumentumok tanulmányozása alapján.' Ismeretes, hogy a budapestiek október 23-i kezdeményezéséhez képest a szabadság és a függetlenség békéscsabai hívei három nappal később, 1956. október 26-án, pénteken indíttották el tö­megmozgalmukat. Pontosan három nap, vagyis 72 óra telt el az 1956-os forrada­lom budapesti és békéscsabai nyitánya között. A pszicholó­gia nyelvén szólva: 72 órányi „reakcióidőre” volt szüksége Békéscsabának. Reakcióidőn a lélektan azt az időtartamot érti, amely valamely inger és a reá adott válasz között eltelik. A Viharsarok fővárosának három­napnyi időre volt szüksége, hogy válaszoljon a tömeges po­litikai cselekvés „ingerére”, melyet a forradalmi Budapest élesztett — az ország talán va­lamennyi településén. Vajon a kívánatosnál gyor­sabb vagy lassabb volt-e a bé­késcsabaiak reagálása? Ráérez- tek-e a történelem zaklatott me­netére, felvették-e annak kü­lönleges ritmusát? És eljutot­tak-e a forradalom fősodrába, vagy beérték valamelyik szelídebb, kevesebb veszélyt tartogató melléksodrával? Aki ismeri a legújabb kori magyar történelmet, s jelen volt a budapesti forradalom laviná­jának október 23-i elindulásá­nál, látta annak felgyorsulását, hallotta földet rengető dübörgé­sét, az hajlamos a fenti kérdé­sekre leegyszerűsített választ adni: „Békéscsaba háromnap­nyi lemaradásában nincsen semmi meglepő. Ezúttal is a vi­dék fáziskésését figyelhettük meg... A modem Magyarország kialakulásának szinte minden szakaszára ez volt a jellemző. Pest-Buda, majd Budapest adta meg a hangot, mutatta fel a ve­zérlő eszméket, a vidék pedig több-kevesebb késéssel követte a kezdeményező, utat törő fő­várost.” — E megállapítások valóságtartalma, lehetséges tár­gyi érvei aligha vonhatók két­ségbe. Mégsem lenne igazsá­gos, ha felrónánk Békéscsabá­nak, amiért háromnapi gondol­kodási időt kért a történelem­től, mielőtt cselekvésre szánta el magát. Békéscsabának — éppúgy, mint a fővárostól távol élő bár­mely településnek — jó oka volt lépéseinek megfontolásá­ra. Amit ugyanis füle és szeme segítségével a budapesti forra­dalom első napjairól megtudha­tott, az jobb esetben ellentmon­dásos és kibogozhatatlan volt, rosszabb esetben hazug és megtévesztő. A csabaiak füléhez a hazai rádióadásokból érkeztek a fő­város forrongásának első hírei. De ezekből a híradásokból ép­pen azok a tények és mozzana­tok, állásfoglalások és cselek­mények hiányoztak, amelyek a személyes tapasztalatot nélkü­lözők tájékozódását és reális véleményalkotását leginkább elősegíthették volna. Október 23-a legfontosabb eseményei­ről: a lengyel néppel szolidari­tást hirdető budapesti fiatalok Bem téri nagygyűléséről, a Par­lament előtti emberáradat és Nagy Imre találkozásának fej­leményeiről, a rádió épülete körül kirobbant, tragikus kime­netelű harcról, a Sztálin-szobor ledöntéséről, majd a vidéki tá­maszpontjairól Budapestre ve­zényelt szovjet páncélos egysé­gek éjszakai bevetéséről mind­két országos hatósugarú hazai rádióadó hallgatott. Nem jártak jobban a csabai­ak a látható, olvasható informá­ciókkal sem, amelyek a forra­dalmi Budapestről nyomtatott formában tudósítottak. A roha­mosan terjedő sztrájkmozga­lom a fővárosi újságok előállí­tását és országos terjesztését napokon át csaknem teljesen megbénította. A nyomtatott sajtó egyetlen elérhető terméke a helyi napilap volt: a Viharsa­rok Népe, amely most inkább, mint korábban, a Békés megyei pártbizottság, főként Majoros János első titkár fennhatósága alatt készült. Október 24-i, hat oldalon megjelent számának mindössze három eldugott sora tartalmaz homályos utalást a világraszóló eseményekre, amelyek 23-án Budapesten végbementek. Első oldalát csaknem teljesen Gerő Ernő előző esti, országszerte ellenér­zéssel fogadott rádióbeszéde és az általa vezetett kormánykül­döttség jugoszláviai útjáról szóló közlemény töltötte be. A következő napok hallható, olvasható hírei és hírmagyará­zatai még inkább a tények tor­zításának, a valóság leplezésé­nek, az eseményektől távol élők tévútra terelésének szolgá­latában fogantak. A hazai rá­dióadók reggeltől estig szórták szitkaikat, megbélyegző jelzői­ket a budapesti tüntetőkre. Egy névtelen kommentátor így be­szélt a forradalom második napján a Kossuth rádióban: „Rabolnak, fosztogatnak, mun­kásvért ontanak a nemzeti füg­getlenség, szuverenitás szent gondolatával takarózva. Ezek nem hazafiak. Ezek sötét gaz­emberek vagy megtévesztett kamaszok.” — Szepesi György, az ismert sportriporter ugyanitt ekképpen vélt hatni tudatlan­nak és félrevezetettnek képzelt hallgatóira: „Értsétek meg, hogy azok, akik most rombol­nak, gyilkolnak, rabolnak, akik a ti békés tüntetéseteket vérfür­dővé akarták változtatni, a ma­gyar ifjúság jövőjét próbálják tönkretenni! Ne engedjétek!” — Ugyanezt a hangot ütötték meg a párthatalom Békés me­gyei ügyvivői, amikor a Vihar­sarok Népe október 24-i külön­kiadásában, majd 25-i és 26-i számaiban egységes sorakozás- ra szólították fel a megye lakó­it Budapest „gonosztevői”, „vérengző bandái”, „ellenfor­radalmi hordái”, „maroknyi ha-, zaáruló csőcseléke” ellen. A Viharsarok lakói az ön­kény legzordabb éveiben meg­tanulták, hogy az effajta útszéli hang valami újabb rossznak — jogfosztásnak, üldözési hul­lámnak, beszolgáltatási sarcnak — az előhírnöke. A megrendí­tett diktatúra e mostani szitok­áradata azonban sem elég ko­molynak, sem elég félelmetes­nek nem tűnt ahhoz, hogy miat­ta visszahőköljenek Budapest példájának követésétől. A há­romnapi töprengés és kivárás fontosabb okát másutt kell ke­resni: abban az elbizonytalano­dásban, mely a történelmi hely­zet kulcsszereplőjének, Nagy Imrének a forradalom kezdetén tapasztalható iránykeresését jellemezte. A meggyőződéses reformpolitikust a 23-án kitört forradalom teljesen készületle­nül találta, s ez vezetett oda, hogy az első napok fontos kér­déseiben állásfoglalásait in­kább a párthatalom hagyomá­nyos reflexei, mint a harcba in­dult néptömegek nemzeti-de­mokratikus törekvései befolyá­solták. A sztálinista párturalom for­málódó békéscsabai ellenzéke, mely október 4-én a zsúfolásig megtelt Balassi Kultúrház vita­estjén nyilvánosan is színre lé­pett, bizalommal és optimista várakozással tekintett a köz­életbe visszatérő Nagy Imre te­vékenysége elé. Jó emléket őr­zött az 1945-ös földosztás mi­niszteréről, az 1953-as kor­mányprogramot meghirdető miniszterelnökről, és különö­sen közel érezte magához az 1955-ben megbuktatott és tisztségeitől megfosztott Nagy Imrét, aki a moszkvai főnök­séggel és annak itthoni cseléd­ségével szemben bátran védel­mezte hazája és népe érdekei­vel összhangzó elveit és a rend­szer reformjára irányuló kon­cepcióját. A politikusról alkotott ked­vező személyiségképbe seho­gyan sem illettek Nagy Imre október 23-át követő első gesz­tusai és állásfoglalásai: a buda­pesti fiatalok felkelésének ellenforradalomkénti kezelése, és ezzel összefüggésben a rög­tönítélő (statáriális) bíráskodás elrendelése. A kommunista párthatalom radikális csabai ellenfelei eb­ben a kuszáit, kevéssé átlátható helyzetben alulnézetből is is­merni kívánták a diktatúrát megroggyantó erők politikai képletét, s ezért kapcsolatot te­remtettek a forradalom néhány budapesti és debreceni „köve­tével”. A körültekintő tájéko­zódás és a megfontolt várako­zás napjai érlelték meg a felis­merést: itt van a történelemnek az a ritka pillanata, amikor a társadalom, a nemzet sorsa nem egy vagy néhány felülről vezé­relt akarattól függ, hanem a be­lülről vezérelt emberek ezrei­nek a kezébe van letéve. (Folytatjuk) Lőcsei Pál Tanácskozás a Fekete-Körös mentén Műholddal követik az áruk útját A Sarkad térségi települések polgármesterei az elmúlt hét végén egynapos tanácskozásra utaztak a Fekete-Körös mentén fekvő Tenkére. A Tenkei Na­pok ünnepségsorozat adta az apropóját annak, hogy éppen itt folytatódjék a Nagyszalonta és a Sarkad térségi települések vezetői között szeptemberben újra elindult párbeszéd. A két térség között már 1995-ben megkezdődött a kap­csolatfelvétel, ám az együttmű­ködési megállapodás aláírására akkoriban nem kerülhetett sor, ugyanis a román törvények nem adtak lehetőséget a térsé­gek közötti hivatalos együtt­működésre. Azóta változott a helyzet, s a két térség települé­sei abban bíznak, ezúttal sike­rül hivatalossá tenni — hangsúlyozottan pártpolitikától mentes — kapcsolatukat. Ez ügyben először az idén szep­temberben találkoztak Sarka­don, ahol a megjelent polgár- mesterek elfogadták az együtt­működési megállapodás terve­zetét. Ennek folytatása volt a tenkei találkozó. A magyar de­legációt itt Anton Melentie tenkei polgármester és a többi romániai településvezető fo­gadta. A tanácskozáson részt vett Bihar megye elnöke és tit­kára is, akik támogatásukról biztosították az együttműkö­désre készülő térségeket. A je­lenlévők részéről egyetértés született abban, hogy legké­sőbb december elejére meg kell születnie a térségi együtt­működési megállapodás végle­ges, aláírásra kész szövegének is. —ria Műholdas-számítógépes prog­ramrendszer szolgálja az egy­séges nyilvántartást és a haté­kony vámfelügyeletet a Vám- és Pénzügyőrségnél. A VAMREG-nek nevezett rend­szer lényege az, hogy a vám­szervek az országba való belép­tetéstől a kiléptetésig pontos in­formációval rendelkeznek a vámárunak minősülő szállítmá­nyokról. —- A most átadott rendszer Európában egyedülálló — mondja Kiss László százados, a Lökösházi Vámhivatal pa­rancsnoka. — A közúti és a vasúti áruszállítás ellenőrzésére egyaránt használható. Egy Ma­gyarországon áthaladó kamion­nak az adatai például menet közben egy személygépkocsi­ból is lekérhetők mobil telefo­non: be kell ütni a jármű rend­számát, s a telefonhoz kapcsolt számítógép kiírja, hogy a kami­on mikor és melyik határátke­lőhelyen lépett be, hová tart, mit szállít, és milyen mennyi­ségben. így a korábbinál sokkal hatékonyabbá válik a belső el­lenőrzés, melyet a Vám- és Pénzügyőrség keretében a nyo­mozó hivatalok, illetve a járőr- szolgálatok végeznek. — Említette a vasúton törté­nő szállítást is. Annak az ellen­őrzését hogyan segíti a VAM- REG? — A MÁV számítógépes rendszerét, a SZIR-t összekap­csolták a mi rendszerünkkel, így a vasút adatbázisából is le tudjuk kérni a számunkra fon­tos információkat — válaszolta Kiss László pénzügyőr száza­dos. M. Gy. ALFA-GÉP Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Békéscsaba, Szarvasi út 84. Telefon és fax: (66) 447-909, 06 (60) 464-687. Gabona vető gépek, ekék, ekealkatrészek, kenőolajok kedvező áron. 5720 Sarkad, Zsarói u. 33. Tel./fax: (66) 375-675, (30) 557-010. T rozsdamentes anyagból egyedi szerkezetek, élelmiszer-ipari berendezések gyártására, hegesztésére, helyszíni szerelésére T lakatosipari munkákra T gáz-, víz- és központifűtés­szerelésre ▼ libatömő gépek gyártására ▼ egyedi gyártású vasvázas épületek gyártására, helyszíni szerelésére V alumíniumcsónak -’vállasára. t. 0GÉP ... de egyelőre csak legújabb felszerelésünk, a mobiltelefont kihangosító készlet. 1997. augusztus 1-től december 31-ig minden újonnan átadott Audihoz kihangosító készletet adunk a WesteI 900 GSM Rt. és a Nokia Kft. közreműködésével. Karnyújtásnyira a biztonság. Éljen a lehetőséggel, várjuk márkakereskedésünkben. Audi információs vonal Westel 900-on: 06-30-808-400 NOKIA AUTO KÖRÖS KFT. 5600 Békéscsaba, Szarvasi út 74. Tel & fax : 66/454-228 ; 66/323-585. ? Prakticomp. Rendszeresen segít A Prakticomp Számítástechnikai Kft. és a Békés Megyei Hírlap 1997. október 15-e és november 19-e között közös játékra hívja a számítástechnika és az Internet iránt érdeklődő olvasókat. 6 héten keresztül, szerdai napokon megjelentetünk a Prakticomp Számítástechnikai Kft. tevékenységével kapcsolatosan 2-2 kérdést. A kérdések megválaszolásához segítséget kaphatnak az október 14-e és november 18-a között megjelenő Békés Megyei Hírlap lapszámaiból, az Internet ügyfélszolgálati irodájától [Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6., tel.: (66) 454-831] és a Prakticomp Kft.-tői [Gyula, Városház út 23., telefon: (66) 463-181]. A játékban bárki részt vehet, aki a hetente megjelenő játékszelvényt helyesen kitöltve, s levelező lapra ragasztva a megjelenést követő hét hétfőjéig beküldi az alábbi címre: Internet ügyfélszolgálati iroda, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6. Egy játékos több, a Békés Megyei Hírlapból kivágott játékszelvénnyel is játszhat! A részletes leírást a nyereményekről lapunk október 15-ei számában találhatja meg. Az első forduló nyertese: Szentesi Lászlóné, 5623 Köröstarcsa, Széchenyi u. 15. 1 db 3 hónapos DIAL-UP Internet-használatot és 3000 Ft értékű bont a Prakticomp árukészletéből. JATEKSZELVENY /. kérdés: Milyen szemlélet érvényesítését biztosítja vezetők részére egy integrált informatikai rendszer illetve hálózat? Válasz.^ 1. kérdés: Mely cégék állnak biztosítékként a Prakticomp mögött egy Integrált 3 rendszer kivitelezésében? j Válasz: ] Név: ______________________ Cím: [ | Telefonszám:_________________ Iskola: ____________________________ j | Osztály: Tanár neve: i______________________________________________________________________________________________________________________i : |r Prakticomp

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom