Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-03 / 231. szám
8 Európa-híD 1997. október 3., péntek Tizenhárom település egymással kötelékben formálja jövőképét A VENDÉGLÁTÓK NÉVJEGYE A TÉRSÉGI EURÓPA-NAPRA Feloldódtak a megyehatárok A hazai Európa-napok történetében Szarvas kezdeményezésére született meg ez a térségi rendezvény. A közel tizenki- lencezer lakosú iskolaváros mellé Békés, Szolnok és Csongrád megyéből összesen tizenkét település sorakozott fel. A felkészülés jegyében tavasz óta folyamatos egyeztetéseken, polgármesteri találkozókon feloldódtak a megyehatárok. így Szarvas a térség víz- gazdálkodását, természetvédelmét mutatja be, Gyomaendrőd a kulturális és művészeti életet, Kunszentmárton az önkormányzatiságról és a civil mozgalmakról ad keresztrrtetszetet. Egymás felfedezése ráirányította a figyelmet azokra a közös célokra, problémákra is, amelyek térségi összefogással könnyebben elérhetők, illetve orvosolhatók lennének. Szarvas városa szorgalmazza, hogy az a kötelék, amely a tizenhárom települést összefogja, ezután is megmaradjon. A régión belül az ökoturizmus, az idegenforgalom, a környezetvédelem, továbbá a gazdasági életben az élelmiszer-feldolgozás, amelyben közös fejlesztési tervek kidolgozásával, pályázatok megírásával sikeresen együttműködhetne a tizenhárom város, illetve község. Megérte az áldozatvállalás! Békésszentandrás Békés megye nyugati kapuja, az elmúlt öt évben jelentősen felzárkózott az infrastruktúrával jól ellátott települések mögé. A nagyközségben korszerű biológiai szennyvíztisztító üzemel, 70 százalékban kiépült a csatornahálózat is. Megépült a Körös-völgyi kerékpárút, amely Szentandrást Szarvason át Csabacsüddel köti össze. A 16 kilométer hosszú út kiváló lehetőséget teremt a kerékpáros turizmusra. Térségi összefogásban az idén száz százalékban megépült a gázhálózat, és komoly telefonfejlesztés történt. A közelmúltban helyezték üzembe az új hulladéklerakó telepet, amely 15 évre megoldja a háztartási hulladék kezelését és tárolását. A település kilenc üdülőkörzetének tulajdonosai és a lakosok örömére az idén kicserélik a holtágat friss vízzel ellátó hibás szivomya- csöveket. Infrastrukturális mutatóink alapján úgy érezzük, az európai uniós csatlakozás feltételeinek rövidesen meg tu-' dunk felelni, nem volt hiábavaló a lakosság és az önkormányzat anyagi áldozatvállalása. Javítani az életfeltételeket Csabacsűd 1999-ben lesz 75 éve önálló település. A jövő évezred és a község fejlődésének következő negyedszázada várhatóan egy időszakra esik az európai uniós tagsággal. A 20. század mintafalujaként épült település alapvető infrastruktúrája kiépült, ezért a cél a továbbfejlesztés és az életfeltételek javítása. Egyik legfontosabb a munkahelyteremtés. Az önkormányzat víz-, gáz-, villany- és telefonkapcsolatot biztosít, valamint kedvező fizetési feltételekkel telket, illetve jelenleg kihasználatlan üzemrészeket ajánl a vállalkozóknak. A helyi intézményrendszer működtetése mellett különösen fontos a színvonal javítása, az oktatásban a számítástechnikai és informatikai szolgáltatásokhoz való hozzáférés, továbbá a településen a teljes kábeltelevíziós hálózat kiépítése. Jövőbeni tennivaló a szilárd burkolatú utak építése, a szennyvízelvezetés megvalósítása, valamint a települési zöldövezet bővítése. CSERKESZŐLŐ LOKÁLPATRIÓTÁI Mindössze negyvenöt éve önálló Cserkeszőlő, ami egy település életében elég rövid idő. Mindezek ellenére a lokálpatriotizmus él és virul, a helybéliek büszkék községükre. 1942 októbere és 1943 szeptembere között szénhidrogén-kutatók 2311 méter mélységből feltörő 92 fokos termálvízre bukkantak. Ezzel egy életre befolyásolták a környék sorsát. 1976-tól hivatalosan is elismerték a gyógyvizet, s manapság már gyógyulni vágyó külföldiek és hazánkbéliek ezrei keresik fel a fürdőt. A község másik jellegzetessége a szőlő- és melegházi termelés. Szinte önálló településként fehérlenek a fóliasátrak százai, s hasonlóan érdekes és szép látványt nyújtanak a gondosan megművelt, ápolt szőlő- ültetvények. Külföldi kapcsolatokkal Gyomaendrőd arra törekszik, hogy minél több külföldi várossal kapcsolatot teremtsen. Jelenleg Ukrajna, Románia, Németország és Franciaország egy-egy településével ápol kapcsolatot a város. Ezen országok nagyköveteinek küldtek meghívót az Európa-napra, továbbá Nagyenyedről és a németországi Jessen városából várnak polgármester vezette delegációt. E kapcsolatok értéke, hogy mindegyik tartalmas oktatási, gazdasági együttműködésre épül. Külön említhető a Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola Ange-i egyetemmel, illetve a francia mezőgazdasági minisztériummal való együttműködése, amely közös gazdaképző program kidolgozását célozza. A tanintézet és a nagyenyedi Bethlen Kollégium sokéves kapcsolata után fogadta testvérvárossá egymást Gyomaendrőd és Nagyenyed. Ma már az együttműködés lehetőségeit gazdasági és idegenforgalmi területen is keresik, sőt megpróbálják bevonni a térséget is. Nem pusztán önmagát, hanem az összefogás, közös programok, együtt megfogalmazott tervek, meghatározott célok alkotta képet, „névjegyet” kívánja vendégeinek kezébe adni Szarvas és térségének 12 települése az első hazai térségi Európa-napon. Az egységes Európa eszméjének erősítését kívánja demonstrálni biztató, ígéretes jövőképpel az egymás között évtizedek, évszázadok óta megerősödött szálak rajzolta térség. Miért érdemes figyelnünk a rendező tizenhármakra? Miben rejlik az erő, a fejlődés záloga? Mindezekre választ kaphatunk a települések rövid bemutatkozásából. Tartalmas oktatási, gazdasági eggiittműködésre épülő nemzetközi kapcsolatokkal alapozza meg az Európához kötődést Gyomaendrőd. A város a kulturális és a művészeti életet kívánja bemutatni az Európa-napon. Felvételünkön az endrődi katolikus templom fotó: lehoczky Péter Támogatják a munkahelyteremtést Hunya a 44. számú főút és a Szarvas—Mezőberény alsóbb rendű út között helyezkedik el Kondoros közelében. A községet 875-en lakják, közülük 85- en külterületen élnek. Az aktív keresők aránya 46 százalék, a munkanélkülieké 6 százalék, a nyugdíjasoké 48 százalék. Az aktív keresők többsége a mező- gazdaságban dolgozik. A község rendelkezik olyan szabad, önkormányzat tulajdonában lévő földdel, amely alkalmas terület lenne feldolgozó üzem létesítésére. Helyi munkaerő foglalkoztatása esetén az önkormányzat kedvezménnyel segítené a vállalkozókat. A letelepedni vágyó családok hasonlóképpen támogatásban részesülnek. A településen kiépült a vállalkozások beindításához, illetve működtetéséhez szükséges infrastruktúra. 1971 óta van vezetékes víz, 1985 óta vezetékes gáz. A telefonhálózat kiépítettsége jó. Az utcák fele szilárd burkolatú. Kardos fejlődni akar Kardos fejlődését alapvetően behatárolja a pénzügyi lehetőség. A település tervei közt első helyre a gazdasági helyzet stabilizálása sorolható. A takarékos gazdálkodás mellett a jövőben a bevételek növelésére összpontosítanak. Tudvalevő, hogy tisztán önerőből szinte lehetetlen a szükséges fejlesztési terveket megvalósítani, így pályázatok útján próbálják a hiányzó forrásokat előteremteni. A községben megoldásra vár az iskola, az óvoda, a községháza, az orvosi rendelő, a rendőrségi épület, valamint a sportöltöző fűtésének korszerűsítése. Rendbe kell hozni a körzeti orvosi rendelőt, továbbépíteni a helyi közutakat és járdákat, s folytatni a közterületek szépítését. Törekszenek a lakosság lélekszá- mának megőrzésére, s a letelepedni szándékozók segítésére. Szeretnének vállalkozókat megnyerni és támogatni annak érdekében, hogy a községben a munkanélküliek száma csökkenjen.* Megtartani a fiatalokat A fiatalok megtartása — ez a legtöbb településnek, így Kondorosnak is egyik fő törekvése. Ez a szándék vezérelte az önkormányzatot, amikor a három esztendeje épült általános iskola közvetlen szomszédságába megálmodta a könyvtárat, művelődési házat és sportcsarnokot befogadó többfunkciós intézményt. A munkálatok még az idén elkezdődnek, és a tervek szerint a jövő nyáron adják át a korszerű létesítményt. A kon- dorosi pedagógusok és szülők nagy figyelmet szentelnek a gyermekek egészséges életmódra nevelésére. Ennek fontos eleme az úszásoktatás, amelyet a községben természetes víz, illetve strand híján csak a környező településeken A Hármas-Körös alsó folyásának bal partján elterülő Kun- szentmárton középkori eredetű település. Különböző oklevelek már 1212—1215<között lakott területet jeleznek itt. A tatárjárás pusztításai után ide telepített kunokról kapta a település a nevét. Az 1593-ban kezdődő török hadjárat nyomán elnéptelenedett a falu. 1717—19 között Jászapátiból és egyéb jász településekről kirajzó lakosok népesítették be újra. tudnak megvalósítani. A község az ezredforduló táján az épületkomplexumot szeretné egy tanuszodával kibővíteni. Az idősekről való gondoskodásért is felelősséget érez a település. A nappali szociális ellátást nyújtó öregek napközi otthona mellé hosszú távon bentlakásos szociális intézmény kialakítását tervezik. 1910-ben már több mint tízezer lakosa volt a mezőgazdaságból élő Kunszentmártonnak. 1895-ben elvesztette városi rangját, s ezt csak közel egy évszázad múltán, 1986-ban kapta vissza. A múlt században szűcsök, fazekasok, szitakészítő mesterek tették változatossá a település képét. Mára csak a szűcsmesterség maradt meg, erre a hagyományra épült a Pannónia Szőrme Gyár is. Mezőtúr iskolái A 20 ezer 500 lakosú Mezőtúrról az első írásos emlék 1205— -1235 közötti időkből származik. Nagy Lajos király 1478- ban emelte mezővárosi rangra, ekkor kapott vásártartási jogot. A túri vásárok hagyományait hét évvel ezelőtt keltette újra életre a város, ahol sokáig virágzott a kézműipar. Ezt az egyes mesterségekről elnevezett utcák is bizonyítják. Századokon át a térség kulturális központja. Korán csatlakozott a reformációhoz, 1530-ban alapított protestáns iskolája a debreceni mellett a Tiszántúl legjelentősebb oktatási intézményévé vált. A II. világháború utáni viszonyok kedvezőtlenül hatottak a város fejlődésére. A mezőgazdaság korszerűsítése, a jelentősebb ipari üzemek hiánya a munkaerőt elvándorlásra kényszerítette. Gazdasági fejlődés az utóbbi évtizedben tapasztalható. A város oktatási palettája olyannyira sokrétű, hogy iskolavárosként is emlegetik Mezőtúrt. zsef Attila egykori lakhelyeként ismerik. Tény és való, a község történelmének egyik legszebb emléke marad az a rövid időszak, amíg a költő nevelőszüleinél töltött pár évét Öcsödön élte le. József Attila nevelőszüleinek házát mára már sajnos lebontották, de áll és fel is újították az egykori iskoláját, amelyben egy egyedülállóan gazdag helytörténeti múzeumot rendeztek be. Az Örménykúti tanyavilágban a 1800-as évek közepétől az iskolák udvaráról hívtak a harangok messzecsengő hangjukkal istentiszteletre, ünnepekre, tanításra. A négy iskolából mára egy lett, a harangokból is egy maradt, a még álló tanyasi iskola udvarán. Onnan hozták be 1994-ben a jelenlegi iskola udvarára: Azóta újra szól a felszentelt harang, amely a falubeliek számára az örökség, a fennmaradás és az összetartozás jelképe. A község nyolc- osztályos általános iskolájában Szentes környéke már az ősidők óta lakott. A honfoglaláskor Ond vezér népe költözött ide, a Tisza és a Körös folyók vidékére. Szentes a két élővizet összekötő Kurca csatorna partjain terül el, sajátos fekvése lehetővé teszi, hogy közúton, vízen, vasúton, sőt, légi úton is elérhető. 1564-ben már mezővárosként említik Szentest, ám a török időkben elpusztult. A kikislétszámú osztályok tanulnak, amely lehetőséget ad az egyéni bánásmódra. Idegen nyelvként a németet, nemzetiségi nyelvként a szlovákot tanítják. Az iskola speciális helyzetére, a kislétszámú osztályokra, a családias légkörre és főleg az eddigi tapasztalatokra alapozva szívesen fogad beilleszkedési vagy egészségi problémákkal küzdő gyermekeket is. A helybéliek remélik, hogy Örménykút a nehézségek ellenére is életképes,, fejlődő község marad. egyezést követően gyors fejlődésnek indult az újjáéledő település, a mezőgazdasági vidéken kuriózumszámtía menő iparosodás vette kezdetét. 1878-tól Csongrád vármegye székhelye is volt a város, ami újabb lökést adott a fejlesztési terveknek. Bármennyire is fejlődött ipari szempontból Szentes, mind a mai napig megőrizte mezővárosi jellegét. Öcsöd, ahol a költő élt A mai község területe öt középkori falu határait foglalja magában. Öcsöd keletkezését az Ar- pád-korra tehetjük, iratokban a neve először 1549-ben szerepel. A település lakói tiszteletre méltó áldozatot hoztak az 1848/49-es szabadságharc alkalmával, amikor a kicsiny falu polgárai közül mintegy háromszázan fogtak fegyvert. A települést ma még a legtöbben egyik legnagyobb költőnk, JóJelképük a harang Szentes, a mezőváros Kunszentmárton és a hagyományok
