Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-03 / 231. szám

1997. október 3., péntek Európa-híD 9 A MŰVÉSZTANÁR GYAKORLATIASSÁGRA NEVEL História bukásról, virágzásról dióhéjban Ötszáz munkaóra és több százezer kalapács­ütés a vésőre. Ennyi kell, amíg a kőtömbről le­hámozzuk a felesleget, és előtűnik az alkotás — magyarázta Búzás Mihály szarvasi művész­tanár, amikor szeptember elején „műter­mében”, a Ruzicskay-ház kertjében megláto­gattuk, s még javában dogozott báró Harruckern János György báró mellszobrán. Az alkotást a térségi Európa-napon, ma avatják az Árpád közben. Az alkotó elárulta, a fák lombkoronája közül érkező szűrt fény ked­véért költözött ki az ég alá. Kedvünkért rövid időre félretette a vésőt, kalapácsot, s művészi, pedagógusi munkájáról vallott. — A Tömörkény István Művészeti Szakközépis­kolát kerámia szakon végeztem el, majd a tanár­képzőt rajz—földrajz szakon. Sokat köszönhetek a megyei alkotótelepeknek is. Ezek kiváló gya­korlati helynek bizonyultak. A kerámia és a szob­rászat lett a szakterületem. Fiatal diplomásként Szarvason, a Benka Gyula Általános Iskolában kezdtem tanítani rajzot és vizuális nevelést. Ugyanakkor a képzőművészethez és az épület- szobrászathoz sem lettem hűtlen. Az első világ- háborús emlékmű restaurálása, rajta a Turul szo­bor újtaöntése volt az első munkám. Ezután to­vábbi bronzmunkák következtek: Szent Kristóf szobra és több dombormű. — A kő mint anyag ezek szerint újdonság ön­nek. — Valóban, kővel ilyen nagy munkát még nem végeztem. Sokat segít, hogy Sztancsik János, aki­vel együtt készítjük a szobrot, a Tömörkényben szobrász szakon végzett. Az alapanyagra is közö­sen találtunk rá. A két siklósi kristály mészkő tömböt a Szirén Ruházati Szövetkezet elnöke fel­ajánlásaként kaptuk. Végezetül modellt kellett keresni. Hosszas töprengés után a Harruckern család történetéről szóló könyv illusztrációjára esett a választás. Ez egy korabeli idealizált réz­karc, a báróról készült legismertebb metszet. — Azt, hogy az emberek befogadók-e a művé­szettel szemben nagyban az iskola alapozza meg. Ön hogyan, mire tanít? — Elsősorban gyakorlatiasságra nevelem a gyerekeket. A fölösleges dolgokat háttérbe szorít­va azokat emelem ki, amelyek a környezet- és a vizuális kultúrát fejlesztik, s amit később a ma­gánéletben is kamatoztathatnak. Itt főleg a lakó­környezet és a lakás formálására gondolok. En­nek jegyében rendeztük meg az idei nyáron má­sodjára Sonkoly János restaurátorral közösen a fafaragótábort. A tábor célja a szarvasi épületek Ötszáz munkaóra és több százezer kalapács­ütés a vésőre. Ennyi kell, amíg a kőtömbről lehámozzuk a felesleget fotó: lehoczky Péter fából készült díszítőelemeinek a megmentése, to­vábbá az, hogy a játszóterek vas- és betonjátékai helyébe faanyagú, gyerekek által tervezett és ké­szített játékok kerüljenek. — A báró, szellemi örököse, Szarvas, illetve az európaiság gondolata között milyen közös vonást emelne ki? — A báró gondoskodó, támogató tevékenysé­gével, bölcs előrelátásról tanúskodó telepítési in­tézkedéseivel elérte, hogy a különböző vallású és nemzetiségű emberejc egy új, közös otthont talál­janak ezen a vidéken, amely a 275 év alatt kultu­rális és gazdasági értelemben egyre gazdagodott. Ha az elmúlt néhány évtizedet vizsgálom, a kör­nyezeti kultúrának az utóbbi hat-hét év kedvezett legjobban. 1990 óta sokat fejlődött, szépült Szarvas. A régi, lepusztult középületek megújul­nak, és eredeti funkciójuk is kezd visszaállni. A lakosság egyre jobban igényli az ápoltabb kör­nyezetet és tesz is érte. Az utóbbi években szá­mos köztéri szobrot rendbe hozatott a város, illet­ve új alkotások születtek. Ha ilyen ütemben hala­dunk, jó néhány esztendő múlva elképzelhető, hogy Harruckern egykori birtokán eljutunk az eu­rópai szintre. Csath Róza A régészeti feltárások tanúsága szerint már az őskorban a kör­nyékre települt a Körös-kultúra embere. A népvándorlás népei közül legmaradandóbb nyomot az avarok hagyták e tájon. Ha­talmas kiterjedésű temetőikből került elő a város határában ro­kon-elődeink világhírű lelete, az avarkori tűtartó. Anonymus krónikája megemlékezik a Szarvas-halom alatt a Körösön átúsztató harcosokról. A hagyomány szerint a 13. században IV. Kun László ki­rály többször megfordult itt, és rendeleteket adott ki a neveze­tes halomról. Az 1530-as évek­ben nem kisebb személyiség, mint Szapolyai János király vendégeskedett a közeli Décsen, az udvarházban. A jelentéktelen kis falu föl­desurai az Ábránffy, a Veér, a Tárnok, majd a Nadányi csalá­dok voltak. A török világban megnőtt Szarvas jelentősége. Vég-Gyula várának 1566-os eleste után Cserkesz Omer gyulai szan­dzsák bég, az Erdély felé veze­tő fontos kereskedelmi és hadi út védelmére palánkvárat épít­tetett a Körös partján. A török a várnál magasabban fekvő Szarvas-halmot a lakossággal elhordatta. A vár 1685 körül el­pusztult. A Rákóczi-szabadság- harc idején a sarkadi hajdúk pa­rancsot kaptak újbóli felépítésé­re, de a táborukban kitört pes­tisjárvány őket ebben meggátol­ta. A várból szinte csak a leégett palánk csonkjai, félig-meddig betemetett árkok, s a kőből épült török fürdő romos épülete maradt. A környék csellengő szegénylegények, örmény ke­reskedők, de főleg a vadlibák és darvak hazájává lett. Eltűntek az egykor virágzó szomszéd te­lepülések, Décse, Káka, Ha­lásztelek, Csabacsüd, Kondoros is. A város újkori története 1722. július 23-án kezdődött. Ekkor írták alá Spoer János ura­dalmi intéző jelenlétében az új földesurakkal kötött szerződést a Csabáról, Nógrádból, Gö- mörből, Abaújból, Zólyom és Pest vármegyékből érkezett szlovák ajkú, evangélikus hitű jobbágyok. Báró Harruckern János György, a schenkenfeldi születésű hadi-élelmezési biz­tos hívta őket, aki nagy érdeme­ket szerzett a török alóli felsza­badító, spanyol örökösödési, majd az 1716-—18-as török há­borúban. Házat és új hazát adott jobbágyainak: szabad vallás­gyakorlatot, rövid felmentést az úrbéri terhek alól, engedélyezte szárazmalom építését és szám­talan más kiváltságot. A hagyomány szerint Valentik Pál volt az első betele­pülő, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkynak is neveztek. Fennmaradt az első bíró: Kugyela János, az első jegyző: Fábry Sámuel, az első pap: Hrdina András és az első tanító: Deutschenshmied Dániel neve. 1723-tól Szarvas mezővárosi rangra emelkedett. Az első nagy krónikás pap, Markovitz Mátyás versbe foglalta történe­tét. 1767-ben Szarvasra érkezett Tessedik Sámuel (1742— 1820), akinek életfogytig tartó munkálkodása jelentette az első nagy felvirágzást. Nevéhez fű­ződik a jellegzetes sakktábla hangulatú utcarendszer, az ótemplom felépítése, a talajja­vítás kidolgozása, az akácfa­telepítési program megszerve­zése. 1780-ben megnyitotta Eu­rópa első gazdasági iskoláját. Újabb mérföldkő volt a város történetében 1834., a mező­berényi gimnázium áttelepítése. Még felsorolni is nehéz orszá­gos hírű tanárait, több mint másfél évszázados működése alatt: Ballagi Mór, Greguss Ágost, Vajda Péter, Koren Ist­ván, Tatay István munkásságát későbbi óriások követték: Zsi­linszky Mihály, Benka Gyula, Nádor Jenő és Hanzó Lajos sze­mélyében. A 19. és 20. század várostör­ténetében kiemelkedő szerepet töltött be a gróf Bolzák család­ja. Ok telepítették az Anna-lige- tet, később a Pepi-kertet, és kas­télyokat emeltek a Körös part­ján. De ide kötődtek a gróf Mittrovszky, a báró Benz, vala­mint a Haviár családok is. 1847- ben Szarvason indult Réthy Lipót jóvoltából Békés megye első nyomdája. Áz 1848- ban már rendezett tanácsú város, Cegléd után másodikként csatlakozott a pesti forradalom­hoz. A későbbiekben Kossuth hívó szavára 782 honvédet és nemzetőrt küldött a haza védel­mére. 1872-ben a növekvő adó­terhek miatt Szarvas lemondott városi rangjáról, azt csak 1966- ban nyerte vissza. Az elsődle­gesen agrárjellegű település századunk világégéseiben is meghozta áldozatait. A két vi­lágháborúban, 1918—19-ben, majd a ’45 utáni deportálások­ban közel háromezer szarvasi katona, vétlen felnőtt és gyer­mek pusztult el. A tegnap és a ma világa együtt ejti rabul az idelátogatót. A Holt-Körös partján nemzeti történelmi emlékhelyünkön, a történelmi országközépen egy közelmúltban felújított emlék­mű hirdeti 1100 év szenvedése­it és minden diadalát. Szenes János hangulat garantálva! Szarvasi Arbocaep Gmk. Tel.: (66) 313-046,fax: (66) 313-503 Vendéglátó-ipari berendezések tervezése, gyártása. U«il\«lí I iixrp Szarvas. Újtelep ti. 10. Telefon: (66) 31 1-329. I f f ! 1 T'ii z e I ö a ny a g .... é s építőanyag forgat in a zása.- Tüzelőanyagok megrendelhetők •jOltott mész tavalyi aroriÁf a m A békési díszfaiskola őszi ajánlata: > faiskolai árusítás I vízkertek, parkok komplett tervezése, kivitelezése. KfbttZMittH Wil, MtAÍéptiÁiSél tátink ktioa oásátulnkal, MtgrtnitlflMiui. TELEPHELY: Békés, Csabai út (47-es főútvonal). Telefon: 06 (60) 474-901. £ A bálásruha­foíúÚtaÓJAiZ jogik! 400Ft/kg iHHABNAnlrilutfí Aifilr gysrincKuZSCKiK 850 Ft/kg flanelllng 850 Ft/kg síruha 1000 Ft/kg felnffltdzseki 1200 Ft/kg női cipő 250 Ft/kg Továbbá egérragacs 330 g, 200 Ft/db. Telekgerendás, Kossuth u. 5. Telefon: (66) 482-221. László Imre vósánfálMkatl SZARVAS Öntözési Kutató Intézet, Szarvas Az Öntözési Kutató Intézet alapfeladatai a kertészeti és a szántóföldi növénytermesztéshez, ezen belül az öntözéses gazdálkodás sajátosságaihoz kapcsolódnak. Munkatársaink a mezőgazdasági vízgazdálkodási, a tápanyag-gaz­dálkodási, az agrotechnikai, műszaki és ökonómiai kérdésköröket együtt kezelve adnak termesztéstechnológiai szaktanácsokat. Az intézet az öntözési eszközök minőségbiztosításához tartozó gép­vizsgálatokhoz és a tápoldatozó vagy más vegyi anyagokhoz kötődő technológiafejlesztéshez nyújt segítséget. Május utolsó hetében minden évben gépkiállítással, bemutatóval egybekötött vásárt ren­dezünk, ahol közvetlen tapasztalatcserén vehet részt a gyártó, a for­galmazó és a felhasználó. Az intézet a rizstermesztési, környezetgazdálkodási, térségfejleszté­si, ágazattársítási döntés-előkészítésben is az érdeklődők rendelke­zésére áll. Kaaassah Sahniinkél! Címünk: Öntözési Kutató Intézet, 5541 Szarvas, Szabadság u. 2. Telefon: 311-574, 312-322, 311-936. Fax: (66) 311-178. FRÍZ-TEJ MG.-I SZÖVETKEZET, KONDOROS Minőségi tejtermelés - 8 millió liter évenként ■ hízómarha-alapanyag ■ napos bikaborjú értékesítése. FÖLDET BÉRELÜNK KEDVEZŐ' FELTÉTELEKKEL. Szervestrágya-értékesítés, 50 Ft/q áfával. Telephely: Kondoros, Tanya 11. Telefon: (66) 388-769. Központ: Csabai út 22. Telefon: (66) 388-996.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom