Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11-12 / 238. szám

a 1997. október 11-12., szombat-vasárnap KORKÉP Bodokról Gyulára Emlékezés egy neves vízépítő dinasztiára Az erdélyi Szepes Székben (ké­sőbb Háromszék, ma Kovászna megye), Bodok faluban született 1872-ben Henter Mihály. A bodoki Henter család tagjai, tős­gyökeres székely nemesemberek, akik az Apor törzsből származ­nak, ahonnan a mártírhalált halt Apor Vilmos. Eredeti családne­vük Henter, a Bodoki nevet csak predikátumként használták, ősi törvényük szerint az elköltözés­kor vették fel. A Bodoki Henter család címe­re: vörösben, a pajzs alsó oldal­széleitől a felső pajzs széléig emelkedő, kék színű, befelé haj­lott ék, melyben hármas zöld ha­lom középsőjén nyugvó koronán fél lábon álló dara. A jobb oldali vörös mezőben szablya, balról pedig írótoll. A daru felemelt jobbjában kavicsot tart. Sisak­dísz: hiányzik. Takarók: kék­ezüst, vörösezüst. A henter nem német, hanem ősi, ma már kihalt magyar szó, a ma is meglévő „hent” tő egyik származéka. Jelentése disznóölő hentes lehetett. Ilyen nevű szé­kely emberek ma is élnek Bodokon. Henter Mihály apját, Mártont 1782-ben Börvely község (Szatmár vármegye) református lelkészének választották meg. (Ekkor Bodoki Henter Márton székely földiéit hívta ide, kik kö- - zül számos család telepedett itt meg.) A Henterek székely ne­mességét Szatmár vármegye 1832. december 10-én tartott közgyűlésén hirdették ki. Mihály két fiútestvére — József és Már­ton — falusig nótárius (jegyző, íródeák) lett. O — a fiúk között a középső — műszaki pályára lé­pett, geometriát tanult és földmé­rő diplomát szerzett 1811-ben. Abban az időben, amelybe Bodoki Mihály belenőtt, nagyon nagy szükség volt mérnökökre, mert akkor láttak hozzá a terüle­tek vízrendezéséhez, megkezdték a folyók hajózhatóvá tételét a ke­reskedelem érdekében, rendezték a területhatárokat. Az egyetemről kikerült fiatal Bodoky Mihályt 1812-ben Békés vármegye „hiteles” földmérőjé­vé, azaz mérnökévé választották. Ebben az időben Gyulán, illetve Békés vármegyében ő volt az el­ső, egyben az egyetlen mérnök. (Előtte Csongrád és Csanád me­gyékkel közös mérnök — Vertics József — látta el a műszaki fel­adatokat.) Bodoky Mihály nem használta a Henter nevet, y-nal írta nevét, mint geometra szerepel tervein, levelein, a hozzá küldött hivata­los iratokat így címezték: Nemes, Nemzetes és Vitézlő Bodoky Mi­hály Úr. Elsődleges feladata Bodoky Mihálynak az volt, hogy kimérje a községek és mezővárosok ha­tárvonalát, és hogy jogilag is tisz­tázza a vitás kérdéseket. Műkö­dési területe a Körösök vízrend­szere volt. Szinte minden megyei vízfolyással foglalkozott. Mindig voltak sürgős vízépítési feladatai. Bodoky Mihály munkássága alatt következtek be, az 1816. és 1830. évi nagy árvizek, amikor fél évig volt elöntve a Körösök— Berettyó vidéke. Ekkor nem ke­rült sor állami irányítású munka­végzésre, de felgyorsultak a sza­bályozási munkák. A birtokosok, vármegyék saját költségükön vé­geztek némi munkákat. Munkál­kodása alatt készült el Huszár Mátyás nagyjelentőségű felvétele és terve a Körösök—Berettyó vi­dékéről. E terveket a legmaga­sabb fórumon is elfogadták, meg­valósításukra azonban anyagi fe­dezet nem volt, így Békés várme­gye továbbra is saját költségén és saját közmunkaerejével végeztet­te a vízrendezési munkákat. Ezek a feladatok mind Bodoky Mi­hályra hárultak. A vizek „lefutását” gátló malmok lebon­tására tett javaslatot, helyi jelen­tőségű csatornákat ásatott, tölté­seket emelt, medertisztításokat végeztetett, folyóátvágásokat kezdeményezett. A medertisztí­tásnál egyik jellemző módszere volt például az elfajult meder fel­szántása azzal a céllal, hogy az így fellazult üledéket a víz sodrá­sa továbbvigye. A lassú, kis esé­sű Körös folyóknak nem volt ele­gendő sodrása, sebessége. A víz­sebesség növelése érdekében ja­vasolta a kanyarok átvágását. Fontosak voltak Bodoky Mi­hály munkái, mert kisebb árvizek ellen védelmet nyújtottak, a mo­csaraktól elvágta a tápláló ereket, ezek így kiszáríthatóvá váltak és növelték a termőterületeket. Bodoky Mihály első felesége 1814-ben meghalt, amikor Károly fiuk született. 1817-ben kötötte második házasságát első feleségé­nek testvérével. Ebből a házas­ságból született Lajos 1833-ban. 1837. április 12-én — amikor már 25 éve Békés vármegye szol­gálatában dolgozott — táblabírói kinevezést kapott, mely akkor tiszteletbeli cím volt. A nagy- rabecsült, szerény Bodoky Mi­hály nem sokkal ezután, 1838. ja­nuár 13-án — 57 éves korában („nyavalyájja, bélgyulladás”) hir­telen halt meg. * Bodoki Károly, mint fiatal gyer­mek, szülei házában nyerte első neveltetését. Iskoláit Gyulán kezdte, majd Kecskeméten és Debrecenben folytatta. E város híres kollégiumának eminens ta­nulói közé tartozott. Sorsát apjá­nak alkotó szelleme határozta meg. Apja munkáját folytatta. Gazdag ismeretek birtokában lé­pett az Institutum Geometrico —- Hydrotechnicumba (Mérnöki In­tézet). Itt végeztek azok a vízi mérnökök, akik elkészítették a reformkor nagyszabású vízi munkálatoknak programjait és terveit. Bodoki Károly az egyetemen is kitűnő diák volt. Mérnöki dip­lomáját 1836-ban kapta meg. Kétéves gyakorlatát ugyancsak jeles személyiség — székely ere­detű, a Bodoktól csupán 30 km távolságban lévő Kézdivásár- helyről származó — Vásárhelyi Pál mellett szerezte meg a Budai Országos Műszaki Igazgatósá­gon. Amikor a pályakezdő Bodoki Károly mérnök önálló munkára kész szakemberré vált, 1838-ban Békés vármegye felkérésére, apja halálával került e fontos beosz­tásba. A ,fiatal mérnök hamar be­bizonyította, hogy apjának méltó utóda, sőt azt is, hogy nemcsak ma­gas színvonalú elméleti tudá­sa, hanem ki­váló gyakorlati érzéke is volt. A tehetséges fiatalember munkája fel­tűnt a minden­re érzékenyen figyelő Szé­chenyi István­nak, és tanul­mányútra küld­te Angliába, Belgiumba, Hollandiába, Franciaország­ba, Svájcba és Olaszországba. Széchenyi István lankadatlan munkájának eredményeképpen 1845. december 7-én megalakult Gyulán a Körös-szabályozási Társulat. 1847 végén e társulat osztálymémökévé Bodoki Ká­rolyt nevezték ki. Ettől a perctől kezdve Bodoki Károly neve, élete haláláig összeforrt a Körösök és Berttyó-völgy szabályozásával. Bodoki Károly elkészítette a Békés megyei térség folyószabá­lyozására vonatkozó javaslatát, amit elfogadott a Helytartóta­nács. 1855-ben megbízták Bo- dokit, hogy a teljes Körösök és Berettyó vidékére terjessze ki ter­vét. Nemcsak a folyók szabályo­zási tervét készítette el Bodoki, hanem a kivitelezési munkákat is irányította. A Sebes-Körösön Nagyváradig, a Berettyón Hegy- közszentimréig, a Fekete-Körö­sön Gyantáig, a Fehér-Körösön Borosjenőig terjedtek ki az általa vezetett munkálatok. Bodoki ki­váló helyismeretével, nagy ta­pasztalatával, az ország legbo­nyolultabb vízrendszerének sza­bályozását tudta sikeresen befe­jezni. Bodoki Károly vízépítési munkáin kívül azt is meg kell említeni, hogy az ő kezdeménye­zésére alakult meg Gyulán Békés vármegye első pénzintézete. En­nek haláláig igazgatója volt. Többször felkérték Bodokit, hogy vállaljon országos hivatalt, de ő szűkebb hazájában maradt. Túl szerény ember volt, azért nem lett országos hírű. Halála hivatalos munkavégzés közben következett be. A Hajdú- Bihar megyei Bihamagybajom községben szívszélhűdésben halt meg 1868. december 10-én. Nagyrabecsült munkásságá­nak emlékére, a Kettős-Körös menti megszűnt hosszúfoki szi­vattyútelep épületében a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság mú­zeumot alakított ki és azt Bodoki Károlyról nevezték el. A KÖVIZIG javaslatára Gyula vá­ros képviselő-testülete az egykori Fehér-Körös — ma Élővíz-csa­torna — menti utcáját Bodokiról nevezte el emlékére. Az ötven évet élt — harminc éven át állandó alkotó munkát végzett vízépítő mérnök halálá­nak 125. évfordulója alkalmából — 1993. december 10-én Bihamagybajomban emléktáblát helyezett el a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság. ¥ Bodoki Lajos 1833. október 1- jén született Gyulán. Ötéves volt, amikor apját elvesztette. Ezután neveltetése bátyjára, Károlyra há­rult. A tehetséges fiú Kecskeméten és Eperjesen, majd a családi ha­gyományt folytatva, Budapesten, a Műszaki Égyetemen tanult. Mérnöki oklevelét 1852-ben kap­ta meg, majd kétéves gyakorlati idejét a kiváló, 1850-től a Tisza- szabályozást irányító, Herrich Károly mellett dolgozta le. 1854-ben bátyja mellett Gyu­lán, a Körös—Berettyó-sza- bályozás munkájában dolgozott. Hat év múlva, 1860-ban főmér­nök lett Békés vármegyében, majd három év múlva a Temes Szabályozási Társulatnál kapott főmérnöki megbízást. Ettől a tár­sulattól 1868-ban szomorú ese­mény miatt — testvérbátyja, Kár­oly halála miatt — vált meg, mert erre a megüresedett gyulai állásá­ra nevezték ki. így a hivatal apá­ról fiúra, testvérről testvérre szállt. Bodoki Lajos csak négy évig töltötte be a családi munkahelyet. 1872-ben Budapestre került a Duna-szabályozáshoz. Ott mint középítési felügyelő dolgozott. Hivatali beosztásánál fogva be­kapcsolódhatott az országos víz- rendezési munkálatokba. Tapasz­taltairól, megfigyeléséről és véle­ményéről számos tanulmányban számolt be. Vízépítési gyakorlatának fővá­rosunk is nagy hasznát vette. 1876-ban a Duna annyira meg­áradt, hogy az 1838. évi jeges ár­víz megismétlődése fenyegette a fővárost. Saját felelősségére megnyitotta a soroksári Duna- ágat. Ezzel menekült meg Buda­pest a katasztrófától. Ezért a tetté­ért a főváros díszpolgárává vá­lasztották. Bodoki Lajos legfontosabb munkája talán az volt, hogy elké­szítette a Duna felső szakaszának szabályozását, az utóbbi időben sokat emlegetett szakaszon. 1880-ban előzetes tervet dolgo­zott ki, amelyben azt ajánlotta, hogy Dévénytől Nagymarosig szabályozzák a Dunát. Erről a végleges tervek 1881-ben készül­tek el. A minden szinten elfoga­dott tervet az országgyűlés is jó­váhagyta. 1885 őszén kezdték volna a munkákat, de a rendkívü­li hideg idő miatt — Bodoki ja­vaslatára — tavaszra halasztot­ták. Bodoki irányította volna a Felső-Duna-szakasz szabályozá­sát, de ezt már nem érte meg. Éle­tének, pályafutásának csúcsán — 1882-től miniszteri tanácsos volt — 1885: szeptember 13-án 52 éves korában tragikus hirtelen­séggel halt meg. A Bodoki családban még min­dig nem szakadt meg a mérnökök sora. az elődök nyomába most Bodoki Károly egyetlen fia, Kál­mán lépett. Ő tízéves volt, amikor apja meghalt, 27 éves, amikor nagybátyját is elvesztette. Az egyetem elvégzése után vissza­tért elődei földjére és Gyulán te­lepedett le. A Gyulai Folyam- mérnöki Hivatalban dolgozott, és folytatta nagyapjának és nagy­bátyjának a Körösök vidékén végzett munkáját. Mint mind­egyik Bodoki, halk szavú ember volt. A Bodokiak helye ott van a múlt század nagy vízszabályo­zók, Huszár Mátyás, Vásárhelyi Pál, Beszédes József és a többiek mellett. Góg Imre Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Válasz Gyarmati Bélának a nemzetről... Kényes, de még inkább nagyon bonyolult társadalmi jelenséget feszeget Gyarmati Béla írása, amely e lap augusztus 23—24-ei számában jelent meg: ,Megőrizzük-e, megtartjuk-e ezt a nemzetet?" címmel. írásának lényege — ha jól értettem — valamiféle aggodalom a nemzetért, mert a szülniképes-korú fiatal asszonyok (és párjaik) gyermekvállalási kedve nem kielégítő. (Itt és most.) Nem azt kérdezi a cikkíró, hogy megőrizzük- e a magyar nemzetet, hanem azt, hogy megőrizzük-e „ezt” a nemzetet. Ezt a mait, minden bizonnyal igen. (Egy jó ideig...) Mert nekem a nem­zet „történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, a közös terület és gazdasági élet és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki sajátosságok tartanak össze." Ez a nemzetfogalom — fáj­dalom — mára már anakronisztikus\ Ezt pedig már ezért sem lehet megőrizni. Jelentésének lényege, tartalma ugyanis; különleges érzése­ket kiváltó, felemelő, fenséges, nemes indulatokat gerjesztő ereje mást jelentett a Kölcsey, Vörösmarty, Berzsenyi, Petőfi-korabeli magyarjai­nak, mint a maiaknak. Azt már nem tudjuk megőrizni, megtartani — ha netán Gyarmati Béla mégis arra a nemzetfogalomra gondolt, s „véletlen" folytán félti „ezt” a mai nemzetet. (Az itt és most nemzetet.) A nemzetfogalom ugyanis dialektikus fogalom, mert kritériumainak állandósága mellett (főképpen) a társadalmi-anyagi-gazdasági folya­matok szüntelen mozgása folytán a tartalma állandóan változik. E fo­lyamatok pedig napjainkban felgyorsultak. Mára a gazdaság gyűjtő­néven összefoglalható folyamatok globalizálódnak. A nemzeti gazda­ságok a nemzetközi pénz, kereskedelmi és ipari tőkeerők roppant szo­rításaiban „feloldódnak". Amidőn a ‘90-es évek elején a magyarság nekibuzdult és minden­áron kapitalizmust, meg demokráciát akart a nemzet sorsa (mármint a szuverén nemzeté) hosszú időre eldőlt. Mára már a kapitalizmus globalizált (nemzetközi) liberálkapitalizmus. A nemzetközi tőkeerő mozgása, hogy maximálisan érvényesüljön — hiszen ilyen a termé­szete — (a profit tömege és megtérülésének ideje tekintetében) nem „tűri, nem szereti” az országhatárokat. Talán ezért is nemzeti gazdaságunk „romokban hever”, s önálló nemzeti létre ,feltápászkodnia" többé nincs esélye. Nemzeti kultúránk sincs jobb helyzetben. Hogyan is áll és , funkcionál” nemzeti irodal­munk, költészetünk, film- és színjátszásunk? Hogyan áll, s miként mu­tatkozik meg és érvényesül hazai tudósaink nemzetünket gazdagító tu­dománya? ,JJa majd a szellem napvilága / Ragyog minden ház abla­kán”. Hogyan is áll az emelkedett nemzetszellem? (Jaj, jaj Petőfi...) Babonák, csodák, sok meddő (buta) hiedelem mindenfelé. Soha ennyi krajcáros megváltó, filléres guru, energiaadó, fényt sugárzó, kézrátevő, hasfalon nyom nélkül átnyúló csodasebész, clear- és aura­látó, csakravezető, jós, elmúlt életekre emlékeztető halott látó és még mindenféle „látomásos macskajancsi”. Kedves Gyarmati Béla! Mintha nem is a magyarság lélekszámát reprodukáló fiatalok akaratán múlna — itt és most — nemzetünk megőrzésének, megmaradásának gondja. Van itt még (sok) más is fontosabb, előbbrevalóbb. Ámbár félő, hogy „ez” már nem az a nem­zet... Dr. Nagy László, Orosháza HUNGÁRIA KFT. Levélcím: 2890 Tata, Toldi H. u. 16/a Telefon: 34/380-050,380-165, 380-488. 380-526,380-655, 384-088 Fax: 34/384-090 KERESKEDŐK FIGYELEM! A tobaccoland Hungária Kft. várja minden kedves régi és úi vásárlóját üzleteiben, ahol többek között az alábbi akciós vegyi árukkal állunk rendelkezésükre. MEGNEVEZÉS Akciós bruttó ár Ariel 3,6 kg ut. 1.039,00 Ft Ariel nem automata 450 gr 145,00 Ft Tix Lemon 3,6 kg. ut 756,00 Ft Tix Color 3,6 kg ut 756,00 Ft Tix Alpine Fresh 3,6 kg ut 756,00 Ft Pantene 200 ml samponok 299,00 Ft (száraz hajra, zsíros hajra, korpásodéi; ellen, normál hajra) Pantene 2/1200 ml samponok 299,00 Ft (száraz hajra, zsíros hajra, korpásodás ellen, normál luyra) Pampers Baby Dry Plus (kis csomag) 681,00 Ft (mini, midi, maxi/maxi plus, junior) Blend-a-med Bicarbonate 75 ml 225,00 Ft Blend-a-med Complete 75 ml 225,00 Ft Blend-a-med Sensitive 75 ml 225,00 Ft Blend-a-med Extra friss 100 ml 225,00 Ft Blend-a-med Harmat friss 100 ml 225,00 Ft 5600 Békéscsaba, Orosházi u. 32., tel.: 66/446-332 5675 Telekgerendás, Kossuth u. 5., tel.: 66/482-310 5000 Szolnok, Tószegi u. 16., tel.: 56/423-422 5400 Mezőtúr, Rákóczi u. 27., tel.: 56/350-285 Az akciós árak 1987. lü. 01 -10.31-ig érvényesek. A sajtóhibákért felelősséget nem vállalunk. DOHÁNY NAGYKER BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. Békéscsaba, Szerdahelyi út 14. Telefon: (66) 443-143. Telefax: (66) 441-583. „«^yíip a tipp és olajozottan megy minden!” Igény szerinti kiszállítás *•* folyamatos szaktanácsadás fáradtolaj- begyűjtés *•* személyes kapcsolattartás ** kedvező árak és fizetési konst­rukciók széles termékskála megfelelő kiszerelésben. Alkatreszosztaly 4 (70520) Bodoki Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom