Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-09 / 210. szám

1997. szeptember 9., kedd HAZAI TÜKÖR Új elnökök: Kovács Pál, Szeremi Lászlóné Eredményes választások A kormányfő az ország helyzetéről Jövőre 21 százalékos nyugdíjemelés - Kemény ellenzéki bírálatok „Sűrű” volt Horn Gyula tegnapi programja. Délelőtt sajtótá­jékoztatón állt az újságírók kérdéseinek pergőtüzében, dél­után, a parlament őszi ülésszakának nyitányaként, napirend előtti fölszólalásban adott áttekintést az ország gazdasági, társadalmi helyzetéről. Sokadszori próbálkozás után tegnap sikerült megválasztani az elnököket a Nyugdíj-bizto­sítási és az Egészségbiztosítási Önkormányzat élére. Ezt még a bombariadók sem tudták megakadályozni. ' A munkaadók és a munkaválla­lók képviselői vasárnap meg­egyeztek abban, hogy az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat elnökévé Kovács Pált (MSZOSZ) ajánlják, a Nyug­díj-biztosítási Önkormányzat elnökét pedig a munkáltatók adják Szeremi Lászlóné (MOSZ) személyében. A döntés után Vágó János, az MSZOSZ alelnöke lemon­dott tisztségéről, mert nem ér­tett egyet az egyezséggel. Kovács Pál volt népjóléti Ha minden rendben találtatik, akkor október 31-éig az APEH átutalja a kedvezmé­nyezetteknek a javukra fel­ajánlott pénzt, ami az ,,egy százalékokból” gyűlt össze. S hogy megyénkben mennyien éltek a lehetőséggel az egy százalékot illetően? Nos, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Békés Megyei Igazga­tóságának tájékoztatása sze­rint a Békés megyei illetőségű adózó állampolgárok közül csaknem harminckilencezren nyilatkoztak törvény adta le­hetőségükkel élve személyi jövedelemadójuk egy százalé­kának közhasznú felhasználá­sáról. A nyilatkozatok feldolgozá­sa megtörtént, ismertté vált, hogy mely szervezet javára rendelkeztek az adózók. A me­gyében 597 kedvezményezett­nek szeptember 30-áig kell igazolnia, hogy megfelel-e mindazon feltételnek, amelyet a törvény számára előír. Fon­tos tudnivaló, hogy a 30 napos határidő jogvesztő, tehát en­nek elmulasztása esetén igazo­lási kérelemnek helye nincs. Az APEH által kiküldött 9737- es számú adatlapot a szüksé­ges mellékletekkel együtt kell a kedvezményezettnek szep­tember 30-áig visszajuttatni. Az adatlapon nyilatkoznia kell a kedvezményezettnek arról is, hogy kéri-e az összeg kiutalá­sát. Amennyiben adatai nem egyeznek az APEH nyilvántar­tásaival, akkor adatmódosító miniszter az Egészségbiztosí­tási Önkormányzat közgyűlé­sén 33 igen szavazattal, egy el­lenszavazattal és 9 tartózkodás­sal nyerte el a tisztséget. Az al- elnök Szabó István, a Magyar Iparszövetség főigazgatója, a munkaadók jelöltje lett. A közgyűlést a tervezett helyszíntől eltérően az Alkot­mánybíróság volt épületében tartották meg. A Nyugdíj-biztosítási Ön- kormányzat közgyűlésére sem a saját székházban, hanem a Váci úti Nyugdíjfolyósító Igaz­gatóság épületében került sor. Szeremi Lászlónéra, az eddigi alelnökre az önkormányzati képviselők közül 33-an igennel, hárman nemmel voksoltak, és hárman tartózkodtak. Szőke Károly lett az új alelnök. lapon kell korrigálni. Ezért célszerű az adatlapot és mel­lékleteit személyesen leadni Békéscsabán, az APEH Kini­zsi utcai ügyfélszolgálati he­lyén, de rendelkezésre állnak Órosházán, Szeghalmon, Szarvason és Mezőkovácshá- zán az ügyfélszolgálati irodák­ban is, elsősorban csütörtöki napokon. Az állampolgárok egy része olyan szervezet részére is ren­delkezett, amely a törvényben foglalt kritériumoknak nem fe­lel meg. Ha az ilyen kedvez­ményezett ennek tudatában van, célszerű úgy nyilatkoz­nia, hogy nem kéri az összeg kiutalását. A kedvezményezet­teknek igazolniuk kell, hogy nem tartoznak a társadalom- biztosításnak, vámhatóságnak, valamint önkormányzati köz­tartozásuk sincs. Nyilatkozni­uk kell arról, hogy politikai pártoktól független a működé­sük, nem állítottak és nem tá­mogattak országgyűlési képvi­selőjelöltet, és a jövőben sem tesznek ilyet, ezt alapszabály­ban, alapító okiratban a továb­biakra is kizárták. Ezért az adatlaphoz csatolandó az ala­pító okirat vagy alapszabály másolata, módosított másolata. Az adatlapokat és mellékleteit ■ az APEH felülvizsgálja, s amennyiben a kedvezménye­zett maradéktalanul megfelel a törvényben írt feltételeknek, az APEH október 31-éig át­utalja javukra a felajánlott pénzt.-Politikai és gazdasági érde­kek húzódnak meg a földtu­lajdonlásra vonatkozó törvény módosítása kapcsán kirob­bant, egyre indulatosabb vita és az ellenzék aláírásgyűjtésé­nek hátterében - mondta a mi­niszterelnök a sajtókonferen­cián. A Ferenczy Europress tudósítójának kérdésére kifej­tette: a nagyobb földterülettel rendelkezők nem örülnek a gazdasági társaságok, szövet­kezetek - tehát a konkurencia - piaci megjelenését támogató kormányjavaslatnak. Noha be kellene látniuk, hogy a társa­ságok hátrányos megkülön­böztetése tarthatatlan. Beje­lentette, hogy januárban a kormány újabb 50 milliárdos hitelcsomagot állít össze a mezőgazdaság támogatására.- A külföldi magán- és jogi személyek egyelőre nem ve­hetnének földet, ám e kérdés­körre EU-csatlakozásunk után vissza kell térni. Hangoztatta: nem igaz, hogy újabb Bokros-csomag van készülőben. Cáfolta azt a híresztelést is, hogy az MSZP hangulatjavító intézkedéseket tervezne. Parlamenti felszólalásában a kormányfő arra kérte az el­lenzéket, hogy erősítsék ha­zánk esélyét a NATO-hoz való csatlakozásra. A kormány kapcsolatát a politikai erőkhöz az határozza meg, hogyan vi­szonyulnak az esély valóra váltásához.- Az ország gazdasági helyzete a kabinet ígéreteinek és szándékainak megfelelően alakult - folytatta, s adatokat idézett arról, hogy teljesülnek a költségvetési előirányzatok, lassul az infláció, folyamato­san csökken az államadósság, javul a foglalkoztatási helyzet, emelkednek a bérek és a nyugdíjak. Bejelentette, hogy jövőre 21 százalékos nyugdíj- emelést terveznek. Szavaira reagálva az ellen­zék morálisan és gazdaságilag kritikusnak ítélte az ország helyzetét. Bírálták a kormány­főt, mert nem tájékoztatott Meciar lakosságcserére tett indítványáról. Torgyán József az átvilágító bírák döntésére hivatkozva lemondásra szólí­totta föl Horn Gyulát. FEB Önkormányzati tárgyalás. Egyetértés nélkül zárult az ön- kormányzatok jövő évi állami támogatásáról tartott hétfői egyeztetés. Kuncze Gábor bel­ügyminiszter a megbeszélést követően elmondta, hogy a maga részéről nem tekinti befe­jezettnek a tárgyalásokat, s kö­zölte: a tárca kész a további egyeztetésekre. MSZP: személyi kérdések. A Magyar Szocialista Párt or­szággyűlési képviselőcsoportja hétfőn döntött a nyár folyamán megüresedett országgyűlési bi­zottsági helyek betöltéséről. A gazdasági bizottságba Csinta­lan Sándort, a szociális és egészségügyi bizottságba pedig Sirály Pétert ajánlják. SZDSZ-frakcióülés. Az Or­szággyűlés előtt álló legfonto­sabb feladatokkal foglalkozott a nyári szünetet követő első ülésén az SZDSZ parlamenti frakciója. A képviselőcsoport támogatásáról biztosította a kormány földtörvény-módosí­tási javaslatát, amely vélemé­nyük szerint a reális piaci vi­szonyok megteremtését és a földhitelintézmények megerő­södését szolgálja. Egyházi oktatás. A katolikus egyház 241 oktatási-nevelési intézményében mintegy 50 ezer fiatal tanul. Az új tanévben 11 új katolikus oktatási intézmény kezdte meg működését. Erről Pápai Lajos győri megyéspüs­pök, a Magyar Katolikus Püs­pöki Konferencia Iskolabizott­ságának elnöke beszélt. Beje­lentette: szeptember 17-én nemzetközi katolikus pedagó­gus konferenciát rendeznek a Budapest Kongresszusi Köz­pontban, ahol bemutatják a ka­tolikus- egyház keresztény és nemzeti értékeken alapuló pe- -dagógiai programját. György Gábor lemondott. Hétfőn lemondott tisztségéről a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke. György Gábor pályáját a keres­kedelmi rádiózás terén szeretné folytatni, ami összeegyeztethe­tetlen a kuratóriumi tagsággal. Kínai határsértők. Tizenhat kínai állampolgárt fogtak el hétfőn hajnalban a határőrök a Szabolcs megyei Sonkád térsé­gében, ahol Ukrajnából kísérel­tek meg a zöldhatáron keresztül Magyarországra átszökni. Pirosban a vonat előtt. Hét­főn késő délelőtt Újszász és Jászladány között egy jól mű­ködő fénysorompós vasúti­közúti átjárónál egy Audi sze­mélygépkocsi vezetője a tilos jelzést figyelmen kívül hagyva ráhajtott a sínekre és összeüt­között az oda érkező személy- vonattal. Az autó vezetője éle­tét vesztette. Nyitott a Fideszhez átült kereszténydemokrata képviselők jogállása Megkezdődött az őszi ülésszak Isépyék már a fideszesek között ülnek fOtó: feb/diósi imre Tegnap a hosszú nyári szü­net után megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Elsőként a képviselők egyper­ces néma felállással tiszteleg­tek a nyáron elhunyt két tár­suk: Bakai Zoltán és Tóth Pál emléke előtt, majd letette es­küjét Argyelán György, aki a mandátumáról lemondott Si­mon Imre helyén jutott a par­lamentbe, az MSZP Békés megyei listájáról. Gál Zoltán házelnök ezután bejelentette, hogy a Fidesz- Magyar Polgári Párt frakció- vezetői tisztét a jövőben Po- korni Zoltán látja el, a lemon­dott és más pártfeladatot ellátó Szájer József helyett. Azt is közölte Gál Zoltán, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója megszűnt, mert a kizárások és kilépések miatt létszáma a házszabály szerint szükséges 15 fő alá csökkent. A ki nem zárt és ki nem lépett „mara­dék” képviselők - Isépy Ta­más és társai - a Fidesz frak­ciójához csatlakoztak. A házbizottságban azonban vita alakult ki arról, hogy ezt megtehetik-e hat hónapos vá­rakozási idő nélkül. A házsza­bály ugyanis kimondja, hogy a frakcióból kilépett vagy kizárt képviselő hat hónapig függet­lennek tekintendő, csak utána csatlakozhat más képviselő- csoporthoz. Olyan helyzetről azonban nem szólnak a szabályok, mi a teendő, ha a frakció „lép ki” a képviselők feje fölül. A házel­nök kérésére az alkotmány- ügyi bizottság megvizsgálja a kérdést, addig Isépyék hivata­losan nem tekintendők a Fi- desz-frakció tagjainak - jól lehet, a fideszesek befogadták őket, sőt a képviselőcsoport vezetésében egy helyet is fel­kínáltak számukra. A megszűnt keresztényde­mokrata képviselőcsoport nem adhat alelnököt az Országgyű­lésnek, ezért várhatóan kedden délután kerül sor Füzessy Ti­bor utódának megválasztá­sára. A Fidesz már bejelentette - a korábbi pártközi megálla­podás szerint ugyanis őt illeti meg az elnökhelyettesi poszt -, hogy e közjogi méltóságra Áder Jánost jelöli. Gál Zoltán emlékeztetett arra, hogy életbe léptek a ház­szabály módosított rendelke­zései. Ezek szerint egy-egy napirend előtti felszólalásra mostantól kezdve csak a kor­mány képviselője reagálhat, a bizottsági vezetők és képvise­lőcsoportok reprezentánsainak hozzászólási lehetősége meg­szűnt. Horn Gyula miniszterelnök évadnyitó politikai beszéde és az ahhoz fűzött frakcióvéle­mények után megkezdődtek a szokásos napirend előtti fel­szólalások. Az első szakmai vita ma délelőttre várható, amikor megkezdődik a termőföldről szóló 1994-es törvény módosí­tásának tárgyalása. Simonffy Ágnes Harminckilencezren az egy százalékról A távolléti díjba a különböző pótlékokat is bele kell számítani Tudnivalók a betegszabadságról A betegszabadsággal kapcsolatos előírások a közelmúltban többször is változtak. Emiatt a munkaadók és a munkavállalók körében egyaránt meglehetősen sok a bizonytalanság és az el­térő értelmezés. A jelenleg hatályos szabályokról a téma egyik szakértőjével, a Munkaügyi Értesítő szerkesztőjével, dr. Hor­váth Istvánnal beszélgettünk.- Mennyi most a betegszabad­ság mértéke?- Egy naptári évre 15 nap be­tegszabadság jár a dolgozónak- a korábbi 10 nappal szemben. Erre az időre a munkáltatónak a távolléti díj 80 százalékának megfelelő összeget kell kifizet­nie a munkavállalónak.- Mennyi a távolléti díj?- Több az alapbérnél, mert beletartoznak a rendszeres bér­pótlékok, így a nyelvpótlék, vagy az éjszakai szolgálatot tel­jesítőknél a műszakpótlék.- Mennyi a betegszabadság, ha az érintett dolgozó év köz­ben ál! munkába?- Időarányosan kell kiszámí­tani. Ha - mondjuk - valaki jú­lius elsejével lép be a munkahe­lyére, akkor az egész évre szóló betegszabadság fele, azaz 7,5 nap jár. De a törvény szerint minden megkezdett nap egész­nek számít, így a 7,5 valójában 8 nap. Ez azonban csak akkor igaz, ha az illető az első munkahe­lyén dolgozik, vagy ha az előző évben nem volt beteg. Ha már előző munkahelyén igénybe vette a betegszabadság vala­hány napját, akkor az időará­nyos „járandóságból” le kell vonni a kivett napokat.- Minden esetben kell orvosi igazolás?- Az év során egy alkalom­mal, legfeljebb három egymás utáni munkanapon való távoliét igazolás nélküí is elfogadható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ennyivel meghosszabbít­ható a betegszabadság.-A 15 napon túli betegséget ki fizeti?- A táppénzt - mert ez már az - a társadalombiztosító. Itt nincs időhatár, mert hónapokig tartó kezelésre is rászorulhat a munkavállaló. (szalóky) Megszüntetett eljárások a bíróságon A gyulai önkormányzat ellen (mint annak idején lapunk közölte — A szerk.) két per indult a bíróságon, az egyik a Hajnal utcai óvoda meg­szüntetése ellen, a másik a Bay gimnáziummal kapcso­latos testületi döntés miatt. Mindkét ügyben a keresetle­velet idézés kibocsátása nél­kül megszüntette a gyulai bí­róság — tájékoztatta az új­ságírókat tegnap a megyei bíróságon dr. Baur Péter el­nökhelyettes. A döntés el­len az érintettek fellebbez­tek. A bíróság álláspontja az volt, hogy a döntést a gyulai képviselő-testület nem mint közigazgatási szerv, hanem tulajdonosként hozta. A köz­igazgatási határozatok meg­támadására vonatkozó eljá­rás szabályai szerint az ilyen döntések bíróság előtt nem támadhatók meg. Helyette a közigazgatási hivatal ejárása jöhet számításba, melynek során e hivatal az Alkot­mánybírósághoz fordulhat, vagy bírósági felülvizsgála­tot kezdeményezhet, illetve indítványozhatja a képvise­lő-testület összehívását a törvénysértés megszüntetése céljából. A tájékoztatón elhangzott, hogy augusztus 22-én Békés megyében járt Vastagh Pál igazságügy-miniszter. Az igazságszolgáltatással kap­csolatos fórum keretében felsorolt problémák megol­dása érdekében gyors intéz­kedés született. A megye bí­róságai 13 új számítógépet kaptak használatba vételre más eszközökkel együtt. A közelmúlt személyi vál­tozásairól az elnökhelyettes elmondta, hogy Nyíri Ádámné dr., aki korábban a gyulai bíróság elnöki tisztét látta el, szeptember 5-étől megyei bírósági bírói beosz­tásban dolgozik. A békési bíróságon Gregorné dr. Sza­bó Dorottya eddig fogalma­zóként dolgozott, bíróvá szeptember 1-jétől nevezte ki a köztársasági elnök. Dr. Hídvégi Dénes bíró október 31-étől nyugállományba vo­nul. (e)

Next

/
Oldalképek
Tartalom