Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-09 / 210. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. szeptember 9., kedd Elek úthálózata Eleken az utóbbi időben mind több képviselő-testületi ülésen foglalkoztak a város úthálózatá­nak témájával. Múlik József, az eleki polgármesteri hivatal mű­szaki főelőadója a fennálló helyzetről elmondta: — Eleken ‘92 óta nem volt útépítés. Azok a lakók, akiknek ingatlanjaik előtt nincs kövesút, természetesen igénylik azt. Az önkormányzat út pogramjának anyagi kerete jóval szerényebb, mint az az igények alapján el­várható lenne. Az idén öt utcá­ban, összesen 1700 méter út épül. A lakók az ingatlanok után 22 500 forinttal támogatják a programot. A képviselő-testület foglal­kozott a már meglévő utak kar­bantartásával is, az úgynevezett kátyúzást mielőbb el kell vé­gezni, hogy megakadályozhas­sák az út további romlását. A legutóbbi testületi ülésen született meg a határozat, hogy a Szőlő sori új házak előtt járda épül. (bernáth) Új intézményi igazgató Orosházán Orosháza képviselő-testülete legutóbbi ülésén a helyi szoci­ális intézmény vezetői posztjá­ra kiírt páyázatot zárt ülésen bírálta el. A két pályázó közül 14 szavazattal Széli Györgyné nyerte el az igazgatói állást. A nagyszénási fiatalas­szony az egészségügyi szak- középiskola elvégzése után az orosházi kórházban helyezke­dett el, majd 1986. december elsejétől az Egyesített Szociá­lis Intézmény II. számú idősek otthonában főnővérként dol­gozott, miközben elvégezte a Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolát. Terveiről így val­lott bemutatkozásakor: — Pályázatom írásakor az elképzeléseimet próbáltam az intézet jelenlegi költségveté­séhez igazítani és nem álmo­kat kergetni. A személyes gondoskodásból az ellátórend­szerek fokozottabb egymásra építését (a hajléktalanellátás­tól, a családsegítéstől az idő­sek otthonáig) szeretném az intézetben dolgozó valamen­nyi kollégámmal együtt javí­tani, egyértelműbbé tenni, ha­tékonyabban működtetni. Sze­retnék olyan ellátási formákat is az intézet irányítása alá vonni, mint az otthonápolás, hospice-ellátás. cs. i. Törvény a határon túli szlovákoknak A kártya csak személyazonosságot igazoló okirattal együtt érvényes A Szlovák Nemzeti Tanács 1997. február 14-én fogadta el a 70/1997-es, Határontúli Szlovákok Törvényét, ami jú­lius 5-én lépett hatályba, ko­rábban ilyen jellegű törvény nem létezett. A szlovák kor­mány ezzel próbálta megolda­ni az államhatárokon kívül élő, mintegy hárommillió szlovák kérdését. A törvény­ről — az Országos Szlovák Önkormányzat és Szlovákia Magyarországi Nagykövet­ségének meghívására — a Szlovák Köztársaság Külügy­minisztériumának illetékesei tájékoztatták a magyarországi szlovákság vezetőit — tudtuk meg István Annától, a Csabai Szlovákok Szervezetének el­nökétől, aki maga is részt vett az ismertetőn. — A törvény értelmében ki minősül szlováknak? — Mindenki, aki igazolni tudja önmaga vagy felmenője szlovák nemzetiségét. A szlovák nemzetiséget igazol­ni lehet saját születési, házas­sági, illetve felmenő(k) szü­letési, házassági vagy halotti anyakönyvi kivonatával. E mellé csatolni kell egyéb do­kumentumot is. Például iga­zolást, hogy szlovák tannyel­vű vagy szlovák nyelvet is oktató iskolában tanult, eset­leg tagsági igazolást, misze­rint valamely országos szlo­vák egyesület tagja — sorolta István Anna. — Amennyiben a fent említett dokumentu­mok magyar nyelvűek, úgy szükséges az Országos Fordí­tó és Fordításhitelesítő Iroda által fordított szlovák nyelvű változat. Mindezek hiányá­ban két, már külföldi szlo­vákságot igazoló kártyával rendelkező személy igazol­hatja egy harmadik személy szlovák nemzetiségét. —Hol igényelhető a külföldi szlovákságot bizonyító kártya? — Formanyomtatványt le­het kérni Szlovákia Magyar- országi Nagykövetségén, de egyenesen a Szlovák Köztár­saság Külügyminisztériumá­tól is. Szükséges erkölcsi bi­zonyítvány és az egészségi állapotot igazoló háziorvosi igazolás. A kártya ügyinté­zési határideje hatvan nap, kiadása határozatlan időre történik. Csak halál, vagy a Szlovákia területén elköve­tett idegenrendészeti eljárás alá eső bűncselekmény elkö­vetése esetén vonható vis­sza. — Milyen jogokat biztosít a kártya megszerzése a tulajdo­nosnak? —- A kártya csak más sze­mélyazonosságot igazoló ok­irattal (személyazonossági, útlevél) együtt felmutatva ér­vényes. Az illető személy jo­gosult munkavállalásra, huza­mosan tartózkodhat Szlovákia területén, tanulhat, üzleti tevé­kenységet folytathat, és a maj­dan megszülető devizatör­vény életbe lépése után ingat­lant is szerezhet Szlovákia te­rületén. A kártyatulajdonos csak abban különbözik a szlo­vák állampolgártól, hogy nem bír választói joggal és nem is választható. — Összességében milyen­nek ítéli meg a törvényt? — Mindenképp kedvező, hogy megszületett a hatá­rontúli szlovákokról szóló törvény. Megítélésem szerint elsősorban az üzleti kapcso­latban állóknak, valamint a Szlovákiában továbbtanulni akaró fiataloknak jelent nagy lehetőséget a törvény életbe lépése. Both Imre Az önkormányzatnak javaslattevő, véleményező szerepe van Együttműködés a kisebbséggel A nemrég megyénkben járt Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke úgy fogalma­zott, hogy Békésben kezd fel­nőni a kisebbségi politika, és a békés egymás mellett élés a jellemző. így van ez Végegy­házán is, ahol a rendszervál­táskor az elsők között alakult meg a helyi cigány kisebbsé­gi önkormányzat. — Az együttműködés for­mája, hogy a kisebbségi ön- kormányzat vezetői minden önkormányzati és népjóléti bizottsági ülésre meghívót kapnak, ahol javaslattevő, véleményező szerepük van az etnikai kérelmezőket illetően — mondta Paulik Katalin jegyző. Támogatást évi 100 ezer forintig saját belátásuk szerint javasolhatnak, amit a bizottság többségében elfo­gad. Egyébként az államilag kapott „központi ellátás” má­sodik részét, amely 200 ezer forint, éppen a napokban biz­tosítottuk részükre a félévi tevékenységhez. Azt szintén ők döntik el, hogy mire köl­tik. Mint mondta, ebből eddig 35 ezer forintot használtak fel augusztus 20-án, mivel a művelődési házban búcsúi megvendégelést, megemlé­kezést tartottak az etnikum részére. Tavasszal burgonyát vásároltak, amit étkezési cél­ra vagy vetőmagként lehetett hasznosítani. A tapasztalat szerint legtöbben étkezésre fordították a családokban. Emellett az idén is voltak ol­csó áruk, bálásruha-akció, valamint az iskolaszék és a diákönkormányzat is kibő­vült egy-egy kisebbségi ön­kormányzati taggal. Végül a jegyzőnő elmond­ta, hogy ők is gondokkal küszködnek, mert a vezető­ség (lemondás miatt) 5 tagról 3-ra csökkent, így a tavaly kapott irodahelyiséget visz- szaadták, a testületi munka beszűkült. Az idei tevékeny­ség jellemzően az ellátásban, támogatásban és a javaslatté­telben nyilvánul meg, ám to­vábbra is állandó és jó a kap­csolat a két önkormányzat között. H. M. Megkérdeztük olvasóinkat Kezeltetné-e magát természetgyógyásszal? Gyuricza Lászlóné, 25 éves, gyomaendrődi, gyesen lévő anyuka: — Eddig komolyabb beteg­ségem nem volt, így ez a kérdés eszembe sem jutott. Azt hi­szem, ha megromlana az egész­ségem, nem zárkóznék el a ter­mészetgyógyászati kezeléstől. Talán ami óvatosságra intene, hogy sarlatánok is akadnak köz­tük. Azt is tudjuk, az orvosok és a természetgyógyászok nehezen fémek meg egymással. Jobb lenne, ha békét kötnének, s min­den beteg választhatná egyiket, másikat, vagy mindkettőt. Szabóné Nagy Éva, 38 éves, gyomaendrődi boltvezető: — Eddig nem foglalkoztatott ez a kérdés. Szerencsére nincs gond az egészségemmel, ezért a válaszom: nem. Természetesen, ha megbetegszik az ember, mindjárt másképpen gondolko­dik ezekről a dolgokról. Ha az egészségem úgy kívánná, én is mérlegelném a lehetőségeket. Őszintén szólva én egyiknek sem hiszek: se az orvosnak, se a természetgyógyásznak. Bele nem látnak az emberbe, így a tévedés lehetősége mindig fennáll. Joóné Gyuricza Mária, 44 éves, gyomaendrődi takarítónő: — Nem. Eleget hallok arról, hogy ilyen, meg olyan csodákat művelnek, ám én mégsem hi­szek benne. Úgy gondolom, ha valaki nagyon akarja a gyógyu­lást és tesz is érte, akkor képes legyőzni a betegséget. Ha nem, akkor beteg marad. Mégis, ha rávinne a szükség, kipróbálnám ezt a kezelési módot. Az biztos, külföldön nem keresnék termé­szetgyógyászt, mert nincs annyi pénzem. Inkább itthon, a lakó­helyem környékén fordulnék valakihez. Máltay Tibor, 43 éves, Gyoma- endrődön nyaraló veszprémi la­kos: — Nem. A legjobban az za­var, hogy a betegek nem tudnak mi alapján különbséget tenni a sarlatánok és a mesterségüket értők között. Ennek a szakmá­nak is kellene egy kamara, amelynek a véleményére az em­ber nyugodt szívvel rábízhatná magát. Odahaza a természet- gyógyász szomszédommal so­kat beszélgetünk a témáról, mégsem vagyok híve e gyógy­módnak. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Beszélgetés egy ollóval Fényes, csillogó, büszke munkatársam, hol vagy? Elkísérted az if­júságom, áttáncoltad az életem, lehet, búcsúzom tőled, de nem örökre. Úgy beszélek veled, mintha szíved s lelked lenne. Mindig hűséggel szolgáltad gazdád. O meghálálta azzal, hogy nem csinál­tatott veled mást, mint amire születtél. Idegen kézbe csak akkor ke­rültél, ha elloptak—hát erről ennyit. Ha tudnál beszélni, sokat tud­nál vallani kissé bogaras gazdádról. Helló Fényeske! Olyanok vagyunk a gazdánk életében, ha már szót kaptunk a gazditól, mint a szerelmei. Ketten kaptunk lehetősé­get, hogy szolgáljuk őt. Én mint fiatalabb, szeretem a gazdit, mert megtanított élni és elviselni a nyomorult életet. Fényes vagyok és időnként kényes, hogy mire? Arra, amire megtanított: ,Jól vágok”. Mi tudjuk, egymás nélkül semmit nem érünk. Ha már elhagy a gaz­di, mi akkor is megleszünk valahogy, utánpótlást sajnos nem hagy maga után, betanítanak bennünket másra, akkor fogjuk értékelni igazán őt, úgy emlékezünk rá: „Úrnőnk”. Vidámabbra terelem a dolgot. Éltünk szép életet is. A királynő nem velünk dolgoztatott, de sok szép nő hajába meríthettük magun­kat. Az urakat is szolgáltuk. A gazdinak voltak jeles vendégei is. Glória nem jár érte, a gazdi mindenkit tisztelt, aki őt tisztelte. Szabó Józsefné Honismeret Füzesgyarmaton Megyei honismerti napokat rendeztek nemrég Füzesgyarmaton. Dr. Szentesi Károly polgármester megnyitója után Borbíró Lajos, a he­lyi helytörténeti szakkör vezetője előadásában ismertette Füzesgyarmat részletes történetét. Megemlítette, hogy a település­ről először 1219-ben lehetett olvasni Gyarmat néven, ott a Sárrét vidékén, Bihar megye déli részén. A történelmi Magyarország területén több Gyarmat nevű község volt, ezért Mária Terézia uralkodása idejében az ilyen falvak elő­nevet kaptak, s így lett Füzes-Gyarmat. Borbíró Lajos beszámolt a helytörténeti szakkör tevékenységéről. Szólt a legutóbbi kiadvá­nyukról is, melyet Szarkáné Bíró Piroska, a szeghalmi múzeum igazgatója szerkesztett Füzesgyarmati kapuk és kerítések címen, nagyszerű néprajzi munka. A községnek van egy tájháza, ahol tárolják a közgyűjteményeket és a házban elhelyezett korabeli bútorokat és ruhákat. Abban az épületben van egy teljes volt kovácsműhely. Ide tartozik még Füzesgyarmat szülöttje, Szita Erzsébet festőművész teljes hagyaté­ka, mely egy régi iskolában kapott tárlati helyet. Hetényi György helytörténész Sikeres mezőberényi pályázat A Népjóléti Minisztérium által kiírt pályázaton a Mezőberényi 1. Számú Általános Iskola Di­áksport Egyesülete 200 ezer forintot nyert gyermekek és a velük foglalkozó felnőttek életmódprogramjainak támo­gatására. A sikeres pályázat nyomán tovább folytathatják a korábban elkezdett programo­kat, mint például a város túlsú­lyos gyermekeinek és fiataljai­nak egészségmegőrző, kondi­cionáló tornáját. Berényben jó híre és sikere van a felnőtt test­súlycsökkentő életmódprogra­moknak is. Szeptember köze­pétől dr. Dobosné Bán Ildikó pszichológus vezetésével ismét indul a tanfolyam, melyen szí­vesen látnak érdeklődőket a megye más településeiből is. Az iskola pályázatának mostani sikerét az is növelte, hogy a korábbi feladatot széles körben sikerült megvalósítani­uk, így Csongrád és Békés me­gye túlsúlyos gyermekeinek a jövő nyáron Mátrafüreden tíz­napos életmódtábort szervez­hetnek, ahova 9—16 év közöt­ti fiúkat és lányokat várnak — jelentkezés október elsejéig — akik segítséget kérnek és vár­nak jelenlegi gondjuk enyhíté­sére. Az érdeklődőknek bő­vebb felvilágosítással, infor­mációval szolgál a Mezőberényi 1. Számú Általá­nos Iskolában — Luther tér 1—2. szám, vagy telefonon a 66/352-758-es számon — Leczkésiné Hőgye Katalin. (z) M . IÁ!) j'JMUÍS1UJJ? äAKßKKdV? iiíiiiűj lüiiar Segít Önnek a Továbbra is ingyen jelentetjük meg munkanélküli és pályakezdő olvasóink álláshirdetéseit. 24 ÉVES fiatalember A, B, C kategóriás jogosítvánnyal, PÁV I, II, III fokozattal, fuvarozó, autómentő vizsgával munkát keres. Érdeklődni: Gyürke László, telefon: 06 (20) 658-528. ANGOL és német középfokú nyelvvizsgával rendelkező pályakezdő testnevelő tanár munkát keres. Telefon: (66) 321-446. KERESKEDŐ-boltvezetői és építési technikumi végzett­séggel 21 éves nő állást keres, Mezőtúron, Szarvason, Gyomaendrődön. Üzletkötők kíméljenek. Tel.: (66) 389-109. KÖZGAZDASÁGI szakközépiskolában szerzett érettsé­givel, könyvelő, statisztikus, vállalati tervező képesítéssel, alapfokú számítógép-kezelői vizsgával rendelkező 23 éves nő munkát keres. Telefon: 06 (20) 658-528. VILLANYSZERELŐ érettségivel, középfokú német nyelv­vizsgával, németországi gyakorlattal elhelyezkedne vagy saját műhelyben elektromos szekrények készítését, veze­tékezését vállalná. 371-262, 18 órától.

Next

/
Oldalképek
Tartalom