Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-15 / 215. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. szeptember 15., hétfő Csatornaépítés, (e) A csapadékvíz elvezetését szolgá­ló csatornarendszer építésére, felújítására 14 millió forintos címzett támogatást kapott a do­bozi önkormányzat a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztériumtól. A beruházást jö­vőre kezdik, és 1999-ben kell befejezni, a támogatást pedig 50—50 százalékos megosztás­ban használja fel a település. Gyors volt a rendőrség, (k) Bé­késcsabán szombat reggelre a Mednyánszky utcai parkolóból az EEC 870-es rendszámú, bordó Opel Astra Caravan tűnt el. Vasárnap reggel német tulajdonosa 300-as Mercedesét kereste hiába a Fenyves Szálló eló'tt. A rendó'rök két perccel a bejelentő' hívása eló'tt a Lencsési úton megtalálták a kocsit. Megron­gált zárral, néhány benne lévő hol­mi hiányával adhatták vissza a Mercedest tulajdonosának. Hagyd és foss! (k) Villanyoszlop­nak hajtott egy békéscsabai segéd­motor-kerékpáros szombaton: élet- veszélyes sérüléssel került kórházba. Aznap este Gyomaendrődön, a Kö­rös-gátnál egy Lada is villanyoszlop­nak ütközött A benne ülők azonnal „szétspricceltek”. Aztán egyik utasa — aki könnyebben megsérült — a békéscsabai kórházban bukkant fel. A többiek még nem kerültek elő. Hirtelen sültek, (k) Békésen a Kodály utca egyik házában szomba­ton egy melléképület tüzénél 4 hízó, 70 baromfi és 4 nyúl pusztult el. A kár 310 ezer forint, a keletkezési okot még vizsgálják. Aznap Eleken, a Rákóczi utcában egy fóliasátor­ban tomboltak a lángok. Elégett 300 szalmabála, s elpusztult 50 darab „félidős” májliba. A kár 400 ezer fo­rint, a tüzet vélelmezhetően tiltott dohányzás okozta. Arca, keze megégett, (k) Kevermesen az egyik Alkotmány utcai házat és környékét robbanás rázta meg tegnap hajnalban. A ház melléképületében egy 11,5 kg-os PB-gázpalack robbant fel, hatására az épület összedőlt. A benntartózko­dó, 89 éves férfi a kezén és az arcán másodfokú égési sérüléseket szenve­dett. „A BECSÜLETES ÉS A GAZEMBER KÖZÖTT AZ A KÜLÖNBSÉG, HOGY AZ UTÓBBIT ELKAPTÁK.” (Bugsy Siegel) Ä fflagpff ÄaaiMß », IM» afi amirftfliftiiBii ipfoafc Qciiisa dis om®= waaatäSi, Jelentkezés: részletes szakmai önéletrajzot a békéscsabai fő­mérnökség címére, 5600 Békés­csaba, Szabadság tér 11—17. kérünk eljuttatni 1997. szep­tember 20-áig. (73751) Apáról fiúra száll Isten áldása Lelkészavatás Békéscsabán, a jaminai templomban A fiú, Kutyej Pál Gábor, édesapja, Kutyej Pál lelkész kezébe teszi le az esküt FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET „Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva” — idézett Lukács evangéliu­mából D. dr. Harmati Béla, a Déli Evangélikus Egyházkerü­let püspöke vasárnap Békés­csabán, a jaminai evangélikus templomban, ahol Kutyej Pál Gábort avatta lelkésszé. -— Lehet-e szebb, mint otthonról indulni, és visszatérni az isme­rős gyülekezetbe, és lehet-e szebb a gyülekezet számára, mint látni, apáról fiúra, nem­zedékről nemzedékre száll to­vább Isten áldása. Nincs más hatalmunk, nincs más eszkö­zünk mint az, hogy hirdessük az igét alkalmas és alkalmat­lan időben egyaránt — mond­ta a felszentelés során a püs­pök. Az egyház ereje nem a falakban, nem az intézmé­nyekben — iskolákban, óvo­dákban — van, hanem abban a mondanivalóban, ami több ezer éven át összefűzi a hívő embereket. A feladat megmu­tatni az Isten felé vezető utat. Kutyej Pál Gábort édesapja szolgálati helyén szentelték lelkésszé, egy olyan templom­ban, melyet jól ismer, és olyan közösség előtt, amelynek szlováksága színesíti, gazda­gítja a magyarországi evangé­likus egyházközösséget. Miu­tán megvallotta hitét, kéz­adással és esküvel is megerő­sítette a gyülekezet előtt dr. Harmati Béla püspöknek, és édesapjának, Kutyej Pál lekésznek, hogy lelkészként kívánja tovább szolgálni az evangélikus gyülekezetét, (y) Hatvan éve alapították az evangélikus gimnáziumot Orosháza polgárosodni akart Hálaadó istentisztelettel kez­dődött tegnap délelőtt az Orosházi Evangélikus Gimná­zium alapításának hatvanadik évfordulója tiszteletére rende­zett ünnepség. A helyi evan­gélikus egyházközség 1935 óta foglalkozott a gimnázium­alapítás gondolatával, amely — a nehézségek leküzdése után — 1937-ben valósulha­tott meg. Az induló gimnázi­um első évfolyamára 76 tanu­ló iratkozott be, az 1943/44-es tanévben pedig már 385-en vallhatták magukat gimnazistának Orosházán. Az államosítás évében, 1948-ban 176 főre csökkent a létszám. A hatvan esztendővel ez­előtti eseményre emlékezett az istentiszteleten Ribár János evangélikus esperes. Szónok­latában kiemelte, bár a törté­nelem ura az államosításkor elvette az evangélikus gimná­zium továbbműködésének le­hetőségét, öt évvel ezelőtt újra kezdetét vehette az egyházi oktatás a városban. A tervek szerint jövőre ismét indítanak evangélikus gimnáziumi osz­tályt Orosházán, az evangéli­kus általános iskola kialakítás alatt álló tetőtéri részében. A hálaadó istentiszteleten az Orosházi Madrigál Kórus — Pechán Zoltán karnagy ve­zényletével — bemutatta Szokolay Sándor erre az alka­lomra komponált Motettáját. A vendégek meghallgathatták ezután Keller József nyugal­mazott igazgató történelmi visszatekintőjét a Táncsics Mihály Gimnáziumban, majd megkoszorúzták az épület elő­terében lévő emlékművet. Az ünnepség délután em- léktábla-avatóval folytatódott. A volt evangélikus gimnázi­um helyén ma az evangélikus általános iskola áll. A tanin­tézmény falán leleplezték azt a márványtáblát, amellyel az alapítók előtt hajtanak főt az utódok. Dr. Györgyi Sándor egyetemi tanár egy 2500 éves kínai mondást idézett: „Ha egy évre tervezel, ültess gabo­nát, ha tíz évre, ültess fát, ha száz évre, nevelj gyermeke­ket”. Ezt a mondást valószí­nűleg nem ismerték a hajdani orosháziak — mondta beszé­dében, azonban azt felismer­ték, ha a település polgárosod­ni akar, s előbbre szeretne jut­ni, szükség van a gimnázium­ra. Az egykori középfokú ok­tatási intézmény igazi alkotó közösséggé vált — fejtette ki Bolla László nyugalmazott es­peres, aki szintén méltatta az akkori időszak szellemiségét. Az ünnepség végén kiállí­tás nyílt az evangélikus gim­názium máig megmaradt re­likviáiból. K. E. Stílusváltás és nyilvánosság Egyházmegyei közgyűlés Mezőberényben Stílusváltás és fokozottabb nyil­vánosság jellemzi a református egyházmegye életét. Ez derült ki szombaton délután az egy­házmegye — működési területe megegyezik a megye közigaz­gatási határaival — Mezőberényben tartott közgyű­lését követő sajtótájékoztatón, ami önmagában is újdonság. Szabó Endre esperes — egyben a mezőberényi református egy­házközség lelkipásztora — be­vezetőjében elmondta: az el­múlt év decemberében az egy­házmegye közgyűlésében tiszt­újítás történt, s azóta a szomba­ti közgyűlés volt az, amely ér­demi munkát végzett. Ponto­sabban csak megkezdte azt, ugyanis a sok napirendi téma miatt nem tudta munkáját befe­jezni, ezért elnapolták, s egy ké­sőbbi időpontban folytatják. Szokatlan az is, hogy a jobb felkészülés érdekében a har­minchat gyülekezetnek előre megküldték az írásos anyagot. Az egyházmegye bemutatását követően Szabó Endre szólt ar­ról, hogy eddigi munkájuk so­rán miként valósították meg azokat a teendőket, melyeket javaslatként kaptak. Vázolta, hogyan tudják biztosítani az egyházi életet. A közgyűlés foglalkozott az evangelizációval, s elhatározta, hogy jövőre a tiszántúli egyház­megyék presbitereit látogatásra meghívják a megyei egyház- községekbe, melyekkel a hitéle­tet szeretnék még jobban szol­gálni. A sajtótájékoztatón el­hangzott, s az egyházmegye ve­zetése sem rejtette véka alá: a jövőben a sajtóval szorosabb kapcsolatra törekszenek. Az egyházközi kapcsolatokról szólva á sajtó munkatárasai megtudták: a történelmi egyhá­zakkal való kapcsolat bibliai parancs. A tájékoztatón el­mondták azt is, hogy a hitokta­tásban egységes metodika alap­ján folyik a képzés, egyre in­kább igény jelentkezik a fel­nőttkori konfirmálásra. Egy kérdésre válaszolva Jdderült, hogy Békésben nincs lelkészhi­ány. Tény, hogy az egyházme­gyében két parókián — Zsadányban és Kötegyánban — nem lakik lelkipásztor, s a me­gye déli kisközségeiben két te­lepülésen lát el szolgálatot egy- egy lekész. Szeptember 16-ától hat frissen végzett református lelkész áll szolgálatba az egy­házmegyében. Sz. Ä. MIÉP: nem, nem, nem Soha nem látott támadás indult a magyar függetlenség ellen, nyu­gatról érkezett agitátorok járják az országot, agitálva a NATO-ba való belépés mellett. Éppen ezért a MIÉP azt javasolja az ál­lampolgároknak, hogy a kor­mány kezdeményezte népszava­záson egyértelmű három ,,nem”- mel voksoljanak — mondta teg­nap délután Mezőberényben Csutka István, a MIÉP elnöke azon a sajtótájékoztatón, melyet pártja politikai nagygyűlése és lakossági fóruma előtt tartott. A mostani helyzetben e kérdéskör nem csak belpolitikai viharokat kavarhat, hanem — a jelekből ítélve — külpolitikai bonyodal­makat is okozhat, ugyanis a NATO-nak szüksége van arra, hogy november 16-ig dőljön el a csatlakozás ügye. Ezért most a kormány újabb cselszövéseket sző — folytatta a politikus. A MIÉP elnöke szerint a ha­zai sajtó számára „összetartás” van elrendelve, az ellenvélemé­nyek csak rendkívül megszűrve kerülhetnek nyilvánosságra, a kormány propaganda-gépezete beindult kezdeményezése nép­szerűsítésére, szolgalelkűségre kárhoztatva a magyarságot. Kapronczi Mihály, a MIÉP országgyűlési képviselője szólt a MIÉP kisgazda tagozatának a hét végén, Debrecenben rende­zett tanácskozásáról, melyen 30 település kisgazda szervezeté­nek elnöke és választmányának tagjai vettek részt. —sz— A kisebbségek képviseletéről (Folytatás az 1. oldalról) Élőreláthatóan változik majd a kisebbségi önkormányzatok tevékenységét érintő törvény is, az önkormányzatok feladatai­nak világosabb meghatározásá­ban és a nemzetiségi képviselők díjazásának, módjának, mérté­kének meghatározásában. Az igazságügyi miniszter tájékozta­tója után a román kisebbségi ön- kormányzat döntött az október 4-én megrendezendő országos román kulturális nap előkészíté­séről. A kulturális napon — Bé­késcsabán az Ifjúsági Házban — magyarországi és romániai együttesek, előadók lépnek fel. A nap a nemzetiségi lét téma­körében meghirdetett konferen­ciával és táncházzal zárni. Az ülésen elfogadták a kisebbségi önkormányzat második félévi munkatervét. , K. A. Miért magánosítják a „zacit”? Privatizáció előtt áll a BAV Rt. A Bizományi Állami Vállalat körülbelül fél évtizede rész­vénytársasággá alakult át, a neve azóta Bizományi Keres­kedőház és Záloghitel Rt. Most éppen privatizációra vár. Beszélgetőpartnerünk dr. Pinke György, az ÁPV Rt. ügy­vezető igazgatója.- Megbántódik, ha azt mondom: a bizományi meg a szegénység ösz- szekapcsolódik a köztudatban?- Inkább csak összekapcsoló­dott. A hatvanas-hetvenes években csakugyan azok csapták zálogba a télikabátjukat vagy a gyűrűjüket, akik megszorultak. Napjainkban sok vállalkozónak van szüksége tőkére. Eladja hát a kétmilliót érő festményét vagy az aukción vásá­rolt intarziás bútorát.-A BAV a tehetősekből meg a szegényekből él?-Azt mondanám: gazdálkodik. Az eredmények magukért beszél­nek. Csak két adatsor. 1993-ban 4 milliárd 470 millió forint volt a mér­leg főösszege, egy évvel később még csak 4 milliárd 478 millió, 1995-ben viszont már 5 milliárd 645 millió, tavaly 6 milliárd 10 millió. Az idén 7 milliárdra számítunk. 1993-ban 10 és fél milliárd forint volt a forgalom, egy évvel később 11 és fél milliárd. 1995-ben 14 milliárd, tavaly több mint 16 milliárd, s az idén valószínűleg több lesz 18 mil- liárdnál. Egyébként 1997 első fél évében az adózás előtti eredmény 370 millió forint volt.- Ha ennyire jól megy neki, ak­kor az állam miért akar megsza­badulni tőle?-Törvény kötelez rá bennün­ket, hogy adjuk magánkézbe azo­kat az állami vállalatokat, ame­lyek nem stratégiai termékeket ál­lítanak elő. A BÁV-nál most értek meg a feltételek.-Hallottam, hogy hamarosan részvényeket bocsátanak ki.- Egészen pontosan 766 399 darabot. A BÁV dolgozói hatvan­ezret vásárolhatnak meg, a bel­földi intézmények 280 ezret, a belföldi magánszemélyek pedig 426 390-et. A kisbefektetők révén megakadályozzuk azt, hogy a tu­lajdonosi szerkezetben monopó­lium alakulhasson ki.-Jó üzlet lesz BAV-részvényt vásárolni?- Mértékadó becslések szerint három év alatt megduplázódik az adózott eredmény. <«i Z. L. Sörfesztivál a Kazinczy», (y) Az Élésker Kft. Kazinczy-lakótelepi ABC-jének és a Bu­dapesti Sört Értékesítő Kft. békéscsabai depójának közös szervezésében, a ma induló münche­ni sörfesztivál hangulatát megidézve rendeztek kis sörfesztivált a Kazinczy ABC-nél a hétvégén. A fesztiválon a MÁV fúvósok zenéje mellett csapolták a sört szombat délelőtt fotó: such tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom