Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-23-24 / 196. szám

A Wenckheimek keserű-édes élete Pipemé, a halottlátó Randevú a grófokkal, hintók, szolgák, nagyvilági pompa nélkül. A szabadkígyósi kastélyban rendezett családi világtalálkozón a Föld különböző pontjain élő leszármazottak közül sokan először szorították meg egymás kezét. Közülük mutatunk be néhány érdekes személyiséget, akik remélhetően, talán segíteni visszatérhetnek hozzánk. (6. oldal) „A pszi mesterei sorozat” az egyik talán legismertebb és legjobban vizsgált bostoni médiuma, Mrs. Leonora Piper munkásságát szeretné felvillantani. Kenyerének javát már megette anélkül, hogy körülötte bármiféle paranormális jelenség is kialakult volna. Nem volt sem éles elméjű, sem különöseb­ben művelt, békességesen éldegélte a hét­köznapi háziasszonyok életét... (7. oldal) Emlékszem, jó harminc esztendővel ezelőtt jelentkeztem egy újsághirdetésre. Egy grafológus kínálta szolgáltatásait. Kíváncsi voltam, ugyan mit tudhat rólam egy vadidegen az írásom alapján, amit én nem ismerek magamban? A hirdetés arról szólt: ha küldök egy oldal kézírást, és mellékelek 20 forintot egy válaszborítékkal, az írást kielemezve, megmondja milyen vagyok. Ki ne lenne kíváncsi önmagára, hiszen köztudott, hogy sokan alig-alig ismerjük legbelsőbb énünket. Arra is jól emlékszem, hogy akkor még kevesen hittek a grafológia igazában. Ma már a tudományos életben is elfogadott az írásproduktum felmérése. Beszélgetőpartnerem e témában dr. Torma Éva adjunktus, ideggyógyász szakorvos, grafológus, a Brit Grafológiai Akadémia oklevelének tulajdonosa. 1 Egyetlen írásjel alapján nem lehet egy tulajdonságra vagy betegségre következtetni fotó: lehoczky Péter Mutasd az írásod, megmondom ki vagy! — Mennyire jellemző Magyarorszá­gon, hogy egy ideggyógyász vagy bár­milyen szakos orvos diagnosztikájá­ban és a terápiájában is hasznosítja grafológiai tanulmányait? — Tudomásom szerint hazánkban ideggyógyász kollegáim közül senki sem foglalkozik grafológiával. Nagy jelentősége lehet a mindennapi orvosi gyakorlatban. Úgy érzem, segítséget nyújt abban, hogy ne csak a betegsé­get, hanem a beteg embert is kezeljük. Fejleszti a hivatásunkhoz nélkülözhe­tetlen empátiás készséget is. Segít ab­ban, hogy árnyaltabban fogalmaz­zunk, a problémamegoldás során a po­zitív tendenciákat kiemeljük. — Egyáltalán, miért dönt úgy egy fiatal, csinos doktornő, hogy grafoló­giai tanulmányokat végezzen? — A téma az 1980-as évek elejétől foglalkoztat. Abban az időben alig le­hetett a grafológiával kapcsolatos iro­dalomhoz jutni. 1960-ban — tudomá­som szerint — az országban Csütörtök Csaba volt az egyetlen, akinek műkö­dési engedélye volt, de könyve csak halála után négy évvel jelenhetett meg. Az 1985-ös év forradalminak számít a grafológia történetében. Ekkor adták ki ugyanis dr. Agárdi Tamás „Grafoló­giáról mindenkinek” című könyvét. 1991 -tői grafológiai intézet működik a fővárosban. Az utóbbi években pedig mondhatom, divat lett a grafológia, s annak legújabb ága, a grafoterápia kü­lön érdeklődést kelt. —Irásgyógyítás? — Bizonyos írássajátosságok tuda­tos megváltoztatása javíthatja a moz­gászavart. A lelki problémák megol­dásában is segítséget nyújthat. A be­tegségre jellemző írásjel: például a „k” betű „hasa” többek között azt is jelen­ti, hogy a mozgás kivitelezése nehéz. Ennek formálását, ha kisiskolás módra gyakorolja a paciens, az orvosi terápia mellett segíthet a harmonikusabb mozgás kivitelezésében. Természete­sen egyetlen írásjel sem tulajdonságra, sem adott betegségre nem utalhat, mindig az írás összességéből alakul ki a személyiségrajz és a betegségre uta­ló gyanú. Ahogy a klasszikus grafoló­gus mondta: „egy jel nem jel!” — Az orvosi tevékenységen túl, a mindennapi életben hol hasznosítható még a grafológia? — Nagyon sok helyen. Például a munka- és pályaalkalmasság elbírálá­sában, s bármilyen meglepő, a párvá­lasztásban is. —Itt álljunk meg egy pillanatra. Azt állítja, ha például ismerkedni szeret­nék és jeligés hirdetésemre kézírással válaszolnak. Ön segíteni tud abban, ki lesz a megfelelő párom? — Több levélből nagy biztonsággal ki lehet választani azt a két-három írást adót, akivel érdemes találkozni. Ezt követően pedig Ön dönt... —Félre ne értsen, nem vizsgáztatni akarom, de készültem erre a beszélge­tésre. Három, általam jól ismert sze­mély kézírását hoztam el, hogy ,,tesz­telje” . Természetesen itt az ő bele­egyezésük is, hogy az eredményt fel­használhatom ebben a riportban. Egyikük egy nagy cég vezetője, mási­kuk jóhírű főorvos, a harmadik paci­ens pedig friss diplomás tanár. — Nos, kezdjük a főorvossal. Ő alapvetően olyan személyiség, akire az értelmes „énodaadás”, józan sze­retet jellemző. Rendkívül okos, tehet­séges és mindemellett szerény, segítőkész. Igazi jó ember. Életét tu­dományos érdeklődés — és tevé­kenység is meghatározza. Logikusan gondolkodik, gyorsan dönt, határo­zott. Manapság mégsem lenne kiváló vezető, mivel túlzottan jóindulatú. Az anyagiak nem foglalkoztatják, in­kább a szellemi értékeket becsüli. Mértéktartó, fegyelmezett. Cseleke­deteiben precíz, az élet minden terü­letén megbízható. (Az érintettnek megmutattam Tor­ma doktornő elemzését. Apró meg­jegyzésen kívül tökéletesnek találta, elfogadta.) — Nézzük a fiatalembert, aki az egyetem padjai közül most lépett a nagy betűs ÉLETBE. — Nagyon érdekesek a betűveze­tései. A valós énjét nehezen megmu­tató, távolságtartó, művészi érzékkel megáldott férfi, aki rendkívül fantá­ziadús, mégis jelenlegi életszakaszát passzivitás jellemzi. Remek tervei vannak, de kitartása már kevésbé, így a megvalósítással gondok merülnek fel. Igazi énjét — hogy mennyire sze­retnivaló — csak közvetlen baráti, családi környezetében képes megmu­tatni. (Karcsi, a Fiatalember nem hisz a grafológiában. Mégis meglepődött, amikor megmutattam a jellemzését. Összességében igaz — summázta a doktornő munkáját.) — A harmadik írás elkövetőjét jól ismerik a megyében. Mi az őírásáról a véleménye. — Intelligens, intellektuális alkat. Harmonikus egyéniség, aki külsejé­ben is elegáns, kiváló az esztétikai érzéke. Határozott ember; racionáli­san, logikusan gondolkodik. Elképze­léseit igyekszik megvalósítani. Erős, önérvényesítő törekvései vannak. Mindemellett kedves, alkalmazkodó; alapvetően jóindulatú. Ismereteit jól kamatoztatja. Számtalan ötlete van. Megfelelő az önértékelése ahhoz, hogy képes legyen mindezeket meg­valósítani. Elveiért határozottan kiáll, de odafigyel, elfogadja mások vélemé­nyét is. Jó politikai és üzleti érzéke van. — Én tudom, hogy a meghatározá­sok nagyon is jellemzik őt, ám égy kézlegyintéssel csak annyit mond: ez a jellemzés túl szépre sikerült. Béla Vali

Next

/
Oldalképek
Tartalom