Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-19-20 / 167. szám
Jó vitéz költőnk jelenése a gyulai várban alassi és Monteverdi találkozása A színpadon sátor, asztal, szék, körben facölöpök, melyek a nézőtér oldalán is felhúzódnak. Megszólal a zene, s a töprengő ének: nincs vissza, nincs előre... Vendég érkezik, az őrt hamar lefegyverző Balassi, az egri hadnagy. Finomság és duhaj erő találkozik, hatásos kezdés. A történet szerint 1594-ben vagyunk, Esztergom váránál, ahol a császári seregek a töröktől visszafoglalásra készülnek. Itt találkozik Balassi Bálint, a középkorú magyar vitéz és költő a fiatal Claudio Monteverdivel, aki a mantovai heFceg kíséretében, udvari muzsikusaként ugyancsak Esztergomnál tartózkodott. A lexikális tények ezt nem igazolják. Monteverdi (1567, Cremona — 1643, Velence), a madrigálok mestere, Vincenzo Gonzaga herceget mint udvari muzsikus több ízben elkísérte külföldi útjain, Magyarországon is jártak 1595- ben és 1596-ban Esztergom és Visegrád alatt. Balassi Bálintot, a magyar nyelvű lírát világirodalmi rangra emelő költőt (1554, Zólyom — 1594, Esztergom) a várostromnál hazájáért harcoló katonaként lőtték meg. Néhány nap múlva meghalt. Azaz, a nyugat-európai kultúrájú muzsikus, Monteverdi és a harcok dúlta magyar föld költője nem találkozhattak. Azért a történelmi körülmények kínálták a lehetőséget az Esztergomi Várszínháznak, hogy Balassi Bálintról darab szülessen. A szerző, Mészöly Gábor szerint 1594-ben ott volt a várnál Vincenzo Gonzaga udvari zenészeivel, a még pályálya elején járó Monteverdivel. A gondolattal el lehetett játszani: mi lett volna, ha mégis beszélhetnek egymással? A darab nem akart a realitásokhoz görcsösen ragaszkodó mű lenni, „csak” a kor felrajzolásával kihozni belőle mindazt, ami századok múltán is „Európába igyekezve” megdöbbent: mi változott? A játék dramaturgiája szerint Balassi és Monteverdi kockajátékba kezdenek, melynek a tétje, melyikük legyen az első rohamra indulók, azaz a halálra ítéltek között? Monteverdi veszít, Balassi azonban nem fogadja el az áldozatát: ez a mi földünk, a mi harcunk, csak a miénk! Megjelenítőjének, Mihályfi' Balázsnak a kiáltása érzelmekkel teli, fájó és büszke. A szerző finoman érzékelteti, mennyire megdöbben a csipkegalléros muzsikus, hogy beszélgetőtársának, akivel egyek a művészet tökéletesítésének akarásában, egyetlen verseskönyve sem jelent meg, míg a piros csizmás Balassi azon, miként lehet egy rajzért annyi pénzt kiadni, amennyit egy ember nem ér errefelé. Miközben Balassi és Claudio, megfor- málója a főiskolás Nagy Ervin, szőtték a gondolatokat harmóniáról, a fegyverben álló fél Európáról, Istenről, hazáról, szerelemről, a tudásról, a szerencséről, megjelentek Balassi életének eseményei, alakjai. Losonczy Annát, nagy szerelmét Gregor Bernadett keltette életre, Dobó Krisztinát, első unokatestvérét, akivel érdekházasságot kötött, Németh Zsuzsa alakította. Jó volt Balassi András szerepében — a nógrádi főispán sikeresen fosztotta ki vagyonából a családot — Mihály Pál és a vérfertőzési pert indító Dobó Ferenc, a sógor Dengyel Iván alakításában. Az emlékek jeleneteit a Fehérmasz- kosBede Fazekas Szabolcs kötötte össze. Rossa László zenéje csaknem végig szólt. Az érzelmi szálat képviselték és Balassi költészetét. (Sajnos, a hangosítás időnként fél teljesítményt nyújtott.) A zene finoman öltöztette az előadást. A szerző felhasznált virágénekeket, népzenét, madrigálmotívumokat, még rockos elemeket is. Iglódi István rendezése tisztelte a gyulai várat, az előadásban a várfoktól a nézőtérig mindent felhasznált, ezzel mozgalmassá téve a játékot. Igaz, műfaji megjelölése szerint zenés történelmi játékot láttunk, ám a dalok sokasága visszavetette az előadás ívét. Noha voltak ütköztetések a mondanivalóban, lehetett nevetni nyelvi fordulatokon, hiányzott a drámai csúcspont. Balassi figurája gyakrabban volt csibészes, mint robosztus fenegyerek, Claudio pedig nem mindig szerepe miatt vált ernyedtté. Mindenbe belekóstoló nyáresti komédiafélét láttunk. Bizonyára nem volt könnyű az előadásmódot megválasztani, a végén maguk is azzal tették a helyére: finita la commedia... Szőke Margit A két ellentétes kultúra megszemélyesítője, Nagy "Ervin (Claudio Monteverdi balról) és Mihályfi Balázs (Balassi Bálint) fotó: kovács Erzsébet 1997. július 19-20., szombat-vasárnap illinium Három óra Rigó Jancsival Nagyon jól szórakoznak majd — ígéri Moravetz Levente rendező A cigánybanda a humort képviseli a darabban. Felvételünkön Rigó Jancsi és Balázs bácsi, azaz Gergely Róbert (balról) és Krum Ádám Sőt, egyenesen vissza is adná a belépőjegy árát — ha rendelkezne felette —, amennyiben valaki is csalódottan távozna a nézőtérről —jegy ezte meg tréfál- kozva Moravetz Levente, akit a Rigó Jancsi című Fényes Szabolcs—Békeffy István operett rendezőjeként hívtunk fel. A háromfelvonásos operettet, amely három vidám órát ígér és szép muzsikát, ő vitte színre a Pécsi Nemzeti Színházban és Gyulán, július 23-án és 24-én este a tószínpadon is bemutatja társulata. Több mint százan érkeznek, énekesek, zenészek, táncosok, a színház énekkara, a Pécsi Balett, a Pécsi Szimfonikus Zenekar és a kaposvári Csíky Gergely Színház zenekara. A Rigó Jancsit januárban mutatták be Pécsen és a jövő évadban is műsoron tartják. A gyulai tószínpadot már szemrevételezték, a helynek megfelelően kissé átalakítják a kőszínházi díszletet, hisz a tavon nincs zsinórpadlás. — Élt két híres cigányprímás, mindkettőt Rigó Jancsinak hívták — mondta a történetről a rendező. — Az egyik nagyon tehetséges muzsikus volt. a másik nagyon szép. Az operett szerzői a két nevezetes prímás életútjáról írtak egy történetet Rigó Jancsi címmel. Kálmán Imrét is megihlette a történet, az A cigányprímás. A Rigó Jancsi slágerekkel teli, minden dala ismerős a közönség előtt, a Van-e szerelmesebb vallomástól a Kellene ma éjjel egy kis hacáréig, a Szeretni bolondulásig... Az eredeti operett néhány számát kicseréltem, ez a műfajnál gyakran előfordul. A siker engem igazolt. Egyébként összesen két, gyengébb dalról van szó, ezeket cseréltem ismertebbekre, a többi eredetileg is benne van a műben. A Rigó Jancsi történet századeleji, Budapesten indul a Nagyfuvaros utcában, folytatódik Párizsban és New Yorkban fejeződik be. Az egyik Rigó Jancsi, a legendás bejárta a világot, megfordult a cári udvarban is és mindenütt óriási sikerrel hegedült. A másik Rigó Jancsi is bejárta a világot, de hányatott élete volt Chimay hercegnővel való szerelme folytán és elég nyomorultul halt meg. A történet rendezése meghagyja a közönségnek a választás lehetőségét, melyik Rigó Jancsit látják: aki karriert futott be vagy aki tönkremegy... A Fényes-operett, melyet játszanak, a két emberből gyúrt egy sorsot, ez a Rigó Jancsi nagy karriert fut be és az övé a kaland is Chimay hercegnővel— magyarázta Moravetz Levente. A darabot korhű ruhákban játsszák, remélik a díszletben sem lesz a közönségnek hiányérzete. Rigó Jancsit Gergely Róbert alakítja vendégként—ő is a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt popkarrierje előtt—, Chimay hercegnőt Lesznyák Katalin, a táncos—komikus ficsúr szerepét Fillár István jelenítette volna meg, sajnos ínszakadást szenvedett, így váltótársa, Fogarassy András jön Gyulára. A cigánybanda a humort képviseli a darabban, az összetartó együttes részese a karriernek és részese a szerelmi kalandból következő bukásnak is. — Az előadás az operettek között a színház egyik legnagyobb sikere. Méltatlanul elfelejtett mű volt, nem futott be nagy karriert, akadtak hiányosságai. Átláttam, miért nem tudott olyan siker lenni, mint amilyet megérdemelne. Leporoltam, húztam, toldottam, igazítottam, s amikor színre vittem, megjött a karrier! A gyulai színház kérte, szeretné, ha bemutatnánk. A Várszínház múltját, jelenét ismerve dicsőségnek tartjuk, hogy ott játszhatjuk, mindenkit szeretettel várunk! — búcsúzott a Rigó Jancsi rendezője. —Szőke— Jazzfesztivál sztárokkal Énekel Sebestyén Márta Ma este a várszínpadon a jazz szól, 20.30 órától az immár 6. fesztiválon kitűnő muzsikusok játszanak a közönségnek. (A koncertet megelőzően a vár előtt 16 órától gyulai, békéscsabai, szegedi zenészek hangolják a műfajra az érdeklődőket.) A jazzfesztivál e muzsika sokféle irányzatát öleli fel, a Dél-alföldi Szaxofon Együttes a magyar népzene és az improvizatív muzsika ötvözetét nyújtja a szaxofon, klarinét, furulya, kaval, cső és ütőhangszer megszólaltatásával. A Kutas Zsolt trió az egyik legígéretesebb fiatal együttes, a Warner Brothers kiadó most jelentette meg lemezüket, anyagát bemutatják a Várszínház közönségének. Az együttes fiatal tagja, Borlai Gergely kora ellenére a legjobb magyar jazzdobosok egyike, akit két ízben más zenészekkel már hallhattunk Gyulán. A harmadik együttes, Lantos Zoltán és Dresch Mihály duója a keleti zene és jazz improvizatív keverékét mesterfokon nyújtja. Az est sztárvendégei Gárdonyi László és Garrison Fewell, akinek lemeze az amerikai listán ötödik, vérbeli sztárzenész. Gárdonyi László ugyancsak a bostoni Berklee College of Music tanára. Magyarországon két fellépést vállaltak, Budapesten és Gyulán. Sz. M. A Kárpát-medence népzenéjét, népdalait szólaltatják meg vasárnap este a várszínpadon 20.30 órától a legkiválóbb magyarországi előadók, közülük nem egy már világhírnévre tett szert. A népzene nagy érdeklődéssel várt fesztiválját a Gyulai Várszínház második alkalommal rendezi meg, művészeti vezetője a gyulai származású Halmos Béla, aki Sebő Ferenccel elindította a hetvenes években a magyarországi táncházmozgalmat. (A fesztivált megelőzően két fiatalokból álló népzenei együttest hallhatunk a várnál, 18.30-tól 20.15 óráig.) A mostani fesztiválprogramot Gedeon József színház- igazgató és Halmos Béla „komponálták”. Itt lesz a délszláv népzenét játszó Vujicsics együttes, az eredeti cigányfolklórt képviselő Rományi Rotá együttes, a világot járt és a magyar parasztzenét nagyhírű színpadokra emelő Muzsikás együttes, s az egyedülálló hangú énekesnő, Sebestyén Márta. O Tarhoson tanító édesanyja révén ugyancsak kötődik megyénkhez. Halmos Bélát is újra halljuk hegedülni. A vasárnapi est valamennyi közreműködője régen letette már névjegyét az autentikus népzene megszólaltatásában, kíváncsian várjuk, az idők során miként csiszolták tovább a mának visszaadott gyöngyszemeket. —ö— Ha esik, akkor is! (ö) A Gyulai Várszínház mindenképpen megtartja a szombat esti jazz- és a vasárnap esti népzenei fesztivált — tájékoztatta lapunkat Gedeon József színházigazgató. Ha esne, a koncerteknek nem a várszínpad, hanem az Erkel Ferenc Általános Műveló'dési Központ színpada ad otthont. Játék a Hollóval! Lapunkban rendszeresen bemutatjuk a kaposvári Holló és Társa Könyvkiadó új köteteit, és olvasóink közül sokan részt vettek azon a nyereményjátékunkon, melyen a helyes megfejtők között értékes könyveket sorsoltunk ki. Most ismét játszani hívjuk a könyv szerelmeseit, játékunk ezúttal öthetes. Szombati lapszámainkban közöljük a rejtvényt, ami egy fénykép, és a film világhódító útjával, történetével, híres alkotásokkal és színművészekkel, a technika csodájával kapcsolatos. A helyes megfejtők között minden héten kisorsoljuk David Parkinson könyvét, ami a Holló kiadó gondozásában és a Fiatalok Oxford könyvtára sorozatban jelent meg, 12—18 éveseknek szánta a szerző, de felnőtteknek is hasznos útmutató A mozi. Kérdésünk: Ki van a fényképen? A színművész nevét írják meg! Beküldési határidó': 1997. július 25. Címünk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba Pf.: Krisztina királynőt játszotta 1933- ban 111. A megfejtéseket postai levelezőlapon küldjék el címünkre, és írják rá: Játék a Hollóval! A helyes megfejtők között kisorsolt könyvet postán küldjük el a szerencsés nyertesnek. N. K.
