Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-03 / 153. szám

1997. július 3., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Ki tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Az új bankjegy titkai FölMnk volt. (u) Ezen a napon hunyt el 1971-ben a szarvasi születésű Salacz Pál orvos, szülész-nőgyógyász, az orvostudományok kandidátu­sa. A budapesti tudományegye­temen szerzett diplomát. 1920- tól a II. sz. Kórbonctani Intézet­ben, majd a Női Klinikán volt gyakornok, tanársegéd, majd adjunktus. 1935-ben magánta­nárrá lett. 1934—38-ban az orvosegyesület főtitkári teen­dőit is ellátta. 1944-től a Köz­ponti Állami Kórház, majd 1949-től nyugdíjba vonulásáig az Országos Testnevelési és Sportegészségügyi Intézetben a szülészeti és nőgyógyászati osz­tályon volt főorvos. Több kül­földi tanulpiányúton vett részi, számos előadást tartott. Fő ku­tatási területe a nőgyógyászati műtéttan, a női nemi szervek rákos megbetegedései, a terhes- gondoztás volt. Kékesi-tárlat, (r) Kékesi László, a szarvasi születésű bé­lyegtervező és festőművész val­lásos témájú templomi képeiből nyílik emlékkiállítás július 5-én, 17 órakor Leányfalun, a Pefőfi Művelődési Házban. A megnyi­tót követően szabadtéri szentmi­se lesz a Szent Anna templom előtti téren. Kékesi László mintegy 850 bélyeget terve­zett, amelyből hatszáz kül­földön jelent meg. Mestere a két világháború közötti kor­szak legnagyobb hatású fres­kóművésze, Márton Lajos volt. A mostani tárlat része a művész legidősebb fiának, Kékesi László Ferencnek édesapja teljes életművét fel­dolgozó munkájának. A kiállí­tás augusztus 5-ig tart nyitva. Szépül az iskola, (r) Az idei nyáron folytatódik a békés- szentandrási Hunyadi János Ál­talános Iskola felújítása. Befes­tik a főépület hátsó frontját, to­vábbá kicserélik a kastélyépület tantermének elkorhadt padlóját. Indokolt lenne a fűtéskorszerű­sítés is, ám ez pénz híján a jövő évre marad. A bankjegy mérete 154 mm x 70 mm, papírjának alapszíne fehér. Az előoldalon Szent Ist­ván király arcképe, az értékjel­zések számokkal és betűkkel kiírva, a MAGYAR NEMZETI BANK felirat, a hitelesítő alá­írások, a köztársasági címer, valamint a hologram hatású fémcsík, a rejtett kép, az Előoldal A bankjegyet fény felé tartva, bal oldalon a nyomtatott arckép tükörképével egyező árnyalatos vízjelkép látható. Az alatta két betűből és hét számjegyből álló vízszintes, valamint a bankjegy jobb szélén a függőleges sorszám színe vörös, UV-fényben a víz­szintes sárga, a függőleges vörös színben fluoreszkál. Hátoldal Rejtett kép. A bankjegyet kö­zel szemmagasságban tartva, síkban elforgatva az MNB fel­iratjelenik meg. illeszkedőjel és a sorszámok láthatók. Ä hátoldalon Eszter­gom látképe, az értékjelzések, az illeszkedőjel és a csökkent látóképességűek számára ki­alakított jel található. A bank­jegy meghatározó nyomatré­szei (arckép, hátoldali kép, ér­tékjelzések) metszet-mély- nyomtatással készültek. Eze­ken a helyeken a festékréteg jól tapintható, a többszínű alapraj­zolatokból kiemelkedik. Az alaprajzolatok egyes mintáza­tai mind az elő-, mind a hátol­dalon UV-fényben fluoresz­kálnak. A Pénzjegynyomda Rt.-ben készült bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikus- művész tervezte. A papírban lévő biztonsági szál fény felé tartva mindkét oldalról ellenőrizhető. Fe­lületén apró betűk­kel nyomtatva a MAGYAR NEM­ZETI BANK fel­irat olvasható. KIRÁLY Hologram ha­tású fémcsík, felületén az MNB felirat és a köztársasági cí­mer látható. A csík bal oldalán az értékjelzés olvasható: 10 000. ÜR aSSsr^iii 7^5 Illeszkedőjel. A bankjegy elő- és hátoldalára nyomtatott áb­ratöredékek fény felé tartva H betűvé egé­szítik ki egy­mást. y FORINT TfggZE! FORINT TÍZE fgjgEg FORINT TfeEZEl jpgpQRlNT TÍZEZEI IWNTTtg GYÁR NEMZET! BANK MAGYAR NEMZET M2ETI SANK MAGYAR NEMZETI BANK Mi NK MAGYAR NEMZETI BANK MAGYAR Ni GYÁR NEMZETI BANK MAGYAR NEMZET MZEfndANK MAGYAR NEMZETI 8ANK M. NK MAGYAR NEMZETI BANK MAGYAR NE 3YARNEMZETI BANK MAGYARNEMZET Mikroírás. Az előoldalon nagyítóval vizsgálva a TÍZEZER FO­RINT felirat olvasható. A hátoldalon a vízjel fölött és alatt mikroírással nyomtatva a MAGY AR NEMZETI BANK felirat olvasható. A papír anyagában lévő, látható jelzőrostok színe zöld. UV- fényben kék, vörös és zöld színben fluoreszkáló jelzőrostok láthatók. A csökkent látóképességűeket segítő azonosító jel. Olvasóink írják 1 • Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Köszönet a gyors segítségért Rövid idő leforgása alatt kétszer szorultam a békéscsabai Autó-Brill segítségére, mindkét esetben utazás előtti napon és mindkét esetben segítő szándékú, megértő, együttérző emberekkel találkoztam. A legutóbb Sódar Pál úr önzetlen segítsége és Goda Pál szerelő gyorsasága szakértelme járult hozzá gondom megoldásához. Ezúton kívánom megköszönni segítségüket, akik az autósokért dolgoznak és őket,.szolgálják" a szó igaz értelmében. Bencze László, Kétegyháza Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal Két olyan esetről írnék, ahol a takarékosság, az éssszerűség nem sokat jelentett. Pár évvel korábban a békéscsabai önkormányzat kicseréltet­te az összes utcai névtáblát, akár indokolt volt, akár nem. Tény, hogy volt néhány rozsdás, kopott, olvashatatlan tábla, de legalább annyi maradt meg szinte új állapotban a régi, tartós, tűzzománcos fajtából. Azokat is leszedték... értelem nélkül. Állítólag az új alumínium tábla tartósabb, nem rozsdásodik. Ez igaz. De az is, hogy a kirakás óta eltelt pár év alatt sok megfakult, a festett szöveg nem bírja a napfényt, az időjárás szeszélyeit. A régi táblák fél évszázadnál is öregebben is lényegesen különb állapotban voltak, mint új társaik. Egy kis fáradsággal meg lehetett volna állapítani, hol szükséges a csere. Takarékosság? Úgy látszik, a felesleges táblák ára nem számít a költségvetésnek. S még valami: az új táblák mérete nem azonos a régivel, így meglátszik az eltávolított tábla helye, különösen, ha mellé tették az újat. Borzasztóan csúnya látvány, főleg az új, frissen vakolt épületeken. A másik eset még elgondolkodtatóbb. Az. Előre-pályát felújították, szép vaskerítést húztak a lelátó köré a Kórház utcában, megakadályo­zandó a nem kívánatos személyek behatolását. Eddig érthető a dolog. De az már kevésbé, hogy pár héttel később szétvagdosták a vaskerítést, csak egy kis korlát maradt az út felől. Ezután a feljárólépcsőket burkolták be vasrudakkal a fenti cél érdekében. Érdekes, ezt nem tudta korábban a tervező mérnök, menedzser vagy más ,fontos” illetékes? Miért kellett a betonba szerelt vaskerítést szétszedni, S vajon mi lett vele? Ki vitte el, mit csinált vele, netán hobbikertbe került olcsói?) áron ? Olyan sok a pénze akár az önkormányzatnak, akár a sportegye­sületnek (annak, aki megrendelte és fizette az eredeti kerítést), hogy ide-oda kapkodva szedesse szét a pár héttel korábban elkészült épít­ményt? Így azután lehet sóhajtozni az üléseken, hogy erre sincs, arra sincs pénz. De felesleges kiadásra igen. Igaz, magyarázatot mindenre lehet találni, de az sajnos nem megoldás. Dr. Budur Lajos, Békéscsaba A kisebbségi sportnap szponzorai Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, Budapest, Mól Rt. orosházi üzemegysége, Orosháza—Kardoskút; Magyar Vörös- kereszt Békés megyei szervezete, Békéscsaba, Sanopharma Gyógy­szer-kereskedelmi Rt., Békéscsaba, Gyomai Kner Nyomda Rt., Gyomaendrőd, Henkel Magyarország Kft., Körösladány, Békés Me­gyei Jókai Színház, Békéscsaba, Szirén Ruházati Szövetkezet, Szarvas, Unicon Rt., Békéscsaba, Vas-, Fémipari Szövetkezet, Szar­vas, Plasto Ball Bt., Szarvas, Giulio Kötőipari Rt., Gyula, Szabóipari Szövetkezet, Gyula, Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete, Bé­késcsaba, Békés Megyei Testnevelési és Sportintézet, Békéscsaba, Békés Megyei Szabadidős Klubok Tanácsa, Békéscsaba, Szeghalom város polgármesteri hivatala, Szeghalom, Békés megye képviselő- testületének nemzeti és etnikai kisebbségi bizottsága, Békéscsaba. Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleményük a vegyszerhasználatról? Bogár Pál, 37 éves, battonyai lakos, a József A ttila M űv elődési Központ dolgozója: — Ellenzem a mezőgaz­dasági kemikáliák ilyen mértékű és ilyen módon történő haszná­latát. A növényvédős repülő­gépek a város szélső házai fölött fordulnak meg, s egészen biztos, hogy oda is szórnak a permetből, ahol mi lakunk. Ez egyértelmű­en káros a szervezetre. Roland, a legkisebb gyermekünk állandó­an bőrkiütésektől szenved. Sze­rintem ezért. Deák István, 65 éves, dombegy­házi nyugdíjas: — Öt-hat hold földem van, azt is a szövetkezet műveli. Akik maguk gazdálkodnak, azok álta­lában „megspórolják” a vegy­szerezést, s mivel ma már á ka­pálás sincs ínyére a népnek, el­gazosodnak a földek. Azt gon­dolom tehát, hogy igenis szük­ség van ezekre a szerekre. Baj abból lehet, hogy a kistermelők apró puttonyokkal szaladgálnak ide-oda, s nem mindegyikük tudja, hogy miből mennyi kell. Lénái d Ferenc, 52 éves, lökös- házi rokkantnyugdíjas, kiskeres­kedő: — Amikor az Antall-kor- mány visszaadta a földet, arra gondolt, hogy majd a kister­melők előveszik a kapát, s meg­szűnik az ember és a föld mérge­zése. Ezután elvtárs úrék potom áron fölvásárolták a földeket, s most rissz-rossz gépekkel, kellő szaktudás nélkül tovább mérge­zik a környezetünket. Gaztenger és méreg övezi a falvainkat, ezek a pusztulás biztos jelei. Berta Pál, 44 éves orosházi tele­fonszerelő: —A vegyszereket—tisztelet a kivételnek—gyakorlatilag ész nélkül alkalmazzák. Gyermek­koromban az ásott kutakból is lehetett inni, most 30-40 méter mélyen is szennyezett a víz. A termelőszövetkezetek fénykorá­ban is sok visszaélés történt, de azért a mostaninál lényegesen nagyobb volt a szakmai kontroll. Ma amit találnak, vagy amit el­lopnak, azt is kiszórják. M.Gy. A SZERZŐ FELVÉTELE Alkalmi munka jogszerűen A nyugdíjtörvények, az igazság­szolgáltatási reformcsomag és az alkotmánymódosítás árnyékában tárgyal az Országgyűlés még egy nagyon fontos javaslatot. A kor­mány szeptember 1-jétől be kí­vánja vezetni az alkalmi munka- vállalók (napszámosok) könyvét, s vele együtt a közterhek egysze­rűsített befizetésére szolgáló köz­teherjegyet. Kinek lesz ez előnyös? -— kér­deztük Földesi Zoltán Békés me­gyei szocialista képviselőt, aki a vitákban is részt vett. — Mindenkinek az érdekét szolgálja. Az alkalmi munkavál­lalóét azzal, hogy így minden munkával töltött napja jogszerűvé válik: beszámít a nyugdíjba, és az illető jogosult lesz egészségügyi szolgáltatásra és baleseti ellátásra. Két év alatt alkalmi munkából összeszedheti a munkanélküli el­látásban maradáshoz szükséges 180 napos biztosítási időt. A munkásokat alkalmilag fog­lalkoztatónak is előnyös ez a for­ma, hiszen egyetlen bélyeg, az úgynevezett közteherjegy megvá­sárlásával, és a könyvbe ragasztá­sával egyszerre leróhatja a társa­dalombiztosítási járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói és munkavállalói járu­lékokat, valamint a személyi jöve­delemadót. Nem kell bujkálni, nem kell a különböző törvé­nyektől, hatóságoktól félni. Az el­járás gyors, egyszerű. Jó ez a do­log minden adófizető állampol­gárnak, mert csak akkor lehet csökkenteni a bérekre rakodó köz­terheket általában, hajóval többen fizetnek adókat és járulékokat. Szerintem ebben a társadalom­ban kell lennie valamiféle szolida­ritásnak! Nem lehet egyik oldalon állandóan csak tartani a kezet, és a mindenkori kormányt hibáztatni mindenért: alacsony a nyugdíj, magas az infláció, rossz az egész­ségügyi ellátás, és így tovább. En­nek' van egy másik oldala, vala­honnan be kell szedni ezeket a pénzeket. Most megpróbálják be­vonni a közterhek fizetésébe azo­kat az alkalmi foglalkoztatókat és foglalkoztatottakat, akik eddig egy fillért sem adtak a köznek. Remélem, működik majd, és be­válik az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás —fejezte be nyilatkozatát Földesi Zoltán. S. Á.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom