Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-11 / 160. szám

Mégsem volt sikertelen... A privatizáció tapasztalatait összegzi dr. Kovács Árpád, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő' Rt. igazgatóságá­nak elnöke. (8. oldal) Terminál-tempó APANPLASTBékés fantázianevű műanyag építő panellel a minap, a Csaba Kxpón rukkolt ki a cég. (8. oldal) Piaci körkép A békéscsabai piacon a meggynek 200 Ft/kg az ára, a cseresznye még ennél is drágább, 220 Kt/kg. (9. oldal) A KLASSZIKUS KOLONIAL ÉS CSERESZNYE MELLÉ BOLTI BÚTOR Berényi berendezés a porcelánboltba Magyar cégnek talpon maradni, sőt, előbbre jutni, a nyugati piacon új üzletet tető alá hozni — pestiesen szólva, nem semmi ez manapság, kiváltképp nem, ha hozzátesszük: szövetkezeti formában működő termelőüzemről van szó. Nevezetesen a Mezőberényi Faipari Szövetkezetről, amely az 1960-as évek derekától tiszta profilú bútorgyártó cég. Nevét-hírét, szakmai rangját elsősorban kolóniái termékeinek köszönheti itthon és külföldön. Az 1970-es évek közepétől exportra is termelő szövetkezet ugyanis különösen 1988-tól egyre többet szállított a nyugati piacra, köszönhetően annak, hogy időben és jól mérték fel a gazdasági körülményeket, lehetőségeket. Felismerték egyfelől a belföldi piacon csökkenő fizetőképes keresletet, másfelől kihasználták azt, hogy exportpályázatok révén fejlesztési forrásokhoz lehetett jutni. Napjainkban a szövet­kezet termelésének 80 százaléka export, ami a cég számára a létbiztonságot és a fejlődést jelenti. A herényiek a minap, a Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából vehették át a Magyar Iparszövetség kitüntetését. Új arc Kneifel Istváné a Békés megyei nagy cégek vezetői között, aki április 1-jétől kinevezett vezérigaz­gatója a Körös Volán Rt.-nek. Gyermekkora óta Gyu­lán él, az Erkel gimnáziumban érettségizett, 1982-ben pedig diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karán. Első munkahelye a gyulai vízgépészeti vállalat 2-es gyáregysége volt, ott technoló­gusként, majd üzemvezetőként dolgozott 1977-ig. Ab­ban az évben kapta meg a második, gépipari gazdasági mérnöki diplomáját, s megtörtént a munkahelyváltás is. A Körös Volán gazdasági főmérnöke, később műsza­ki üzemvezetője lett. Különböző személyi problémák miatt egy évre elhagyta a vállalatot. A visszatérésig, 1991-ig a békéscsabai ipartestület ügyvezető igazgatói teendőit látta el. A Körös Volánnál nyitott „második fejezet” már műszaki igazgatóhelyettesként, nem sok­kal később műszaki igazgatóként jegyezte Kneifel Ist­vánt. Tavaly szeptembertől megbízott vezérigazgatói minőségben irányította a céget. 39 éves, felesége Kneifelné Szilágyi Mária adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló. Gyermekei: Norbert 14 éves, Andrea 5 esztendős. Vezérállásban — Ón milyen vezetői stílust tart követendőnek ? —Azt szeretem, ha a lehető legtöbb dologról időben értesülök. Ezzel ter­mészetesen nem kívánom kivenni a kollégáim kezéből a döntést. Sok kér­désben kollektív elhatározás szüksé­ges, így a vezetés, a cég működtetése konszenzuson keresztül valósul meg. A Körös Volánnál 760—770-en dol­goznak a megye minden területén. Mindenkit természetesen nem ismer­hetek, akikkel közvetlen munkakap­csolatban állok, úgy érzem, elfogadtak. Jó kollektívával dolgo­zom. —El tudja-e feledni munkaidő után a hivatást? — Nehezen, de igyekszem, nem lehet ugyanis egy problé­mán folyamatosan őrlődni. Pillanatnyilag nyugodt időszakot élünk a cégnél, a jövőbeni, tervezett privatizációról meg­lehetősen kevés a biztosnak tekinthető információnk. A meglévő gondoknak, a járműpark-rekonstrukciónak, -cseré­nek költségvetési támogatásként kell lecsapódnia. A jelenlegi tarifákból ugyanis ez nem valósulhat meg. Visszatérve a kérdéshez: nagyjából ezek a témák foglalkoztatnak, de otthon el kell felejteni őket. Igyekszem a gyerekekkel elidőzni. Van egy szűk baráti társaságunk, a magja még a középiskolás évek alatt alakult ki, azóta természetesen bővült ez a kör. Szeretek vadászni, de az idő — s ennek nyomán a kedv hiányában inkább csak jelképes hobbim. —Külföldön járva megnézi-e az autóbuszokat, esetleg ki is próbálja őket? —Persze, ez szakmai ártalom. El kell ismerni, a nyugati és a hazai technika nem teljesen azonos. A fejlett országok eszköz­ellátottsága nem hasonlít a miénkhez, mi sajnos évekkel elma­radunk tőlük, s nem is látjuk a kibontakozás esélyét. Nem azt mondom ezzel, hogy nálunk minden rossz, egy adott színvona­lon biztonságos a szolgáltatás. —Ón mivel közlekedik? — Autóval, a munkába a cég gépkocsijával, egy Opel Omegával járok. Évekkel ezelőtt gyakran buszoztam, amikor Gyuláról utaztam át naponta dolgozni. Ezzel együtt jól isme­rem a cég járműparkját, a telephelyen gyakran látom az autó­buszokat, az esztétikai állapotokat, érzékelem a gondokat. —Saját autó? —Egy Opel Vectra. — Voltak-e már álmatlan éjszakái utasok panaszai miatt? — Nem, olyan horderejű panaszokkal még nem találkoz­tam, természetesen kisebbek, jogos bejelentések érkeztek hoz­zánk, de azokat megoldottuk. A cég helyzete, az itteni feszült­ségek okoztak már álmatlan éjszakákat. —Gyermekkori vágyai közül melyek valósultak meg? — Nehéz erre a kérdésre válaszolni. Sok mindent elértem, anyagi, egzisztenciális vágyaim teljesültek. Úgy érzem, keve­set utaztam még, s most nem a hivatali teendőimmel kapcsola­tos, szakmai programokra gondolok. A gyulai vízgépészeti vállalatnál töltött éveim alatt két hónapot dolgozhattam Algé­riában, bejártam Európát, voltam Egyiptomban, Törökország­ban. Ami adósságom: szeretnék sok mindent megmutatni a gyerekeimnek a világból. Azokat, amikről álmodtam gyerek­koromban, s nem teljesülhettek. L.E. Lehet csomagolni, szállítani! Egy szép kolóniái szekrény Berényben FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Most éppen a termékváltás időszakát éli a szövetkezet. A hagyományos kolóniái, a cse­resznyefából készült bútorok, az étkező- és dohányzóasztalok és a modem kárpitosáru mellett megkezdődik a bolti berendezé­sek gyártása. Ezzel a témával kezdjük a beszélgetést a Mező­berényi Faipari Szövetkezetben Puskel Márton elnökkel. — Németország legnagyobb porcelángyártó cége, a Villeroy és Boch megrendelésére készít­jük ezeket a bolti berendezése­ket. Több millió márkás évi for­galmat, hosszú távú együttmű­ködést ígér ez az üzleti kapcso­lat. Az nyilvánvaló, hogy magas minőségi követelményeket tá­maszt a vevő, de vannak tapasz­talataink a nyugati piacon, hi­szen hosszú évek óta szállítunk elsősorban Németországba és a skandináv államokba, kisebb té­telben angol és tengerentúli megrendelésre. Most készülünk egyébként az ISO 9001 minő­ségtanúsítvány megszerzésére. A munkafolyamatokat azonban már most is e szabvány szerint végezzük.-— Kapacitásbővítést említett az új üzlet kapcsán. \ au miből fejleszteni? — Igen. Kihasználjuk a pá­lyázati lehetőségeket is, a mér­leg szerinti eredményünket tőkésítjük, és tagi kölcsön is se- gít. —Ez utóbbi komoly forrás? (Folytatás a 8. oldalon) Hírháttér A MŰTÉT SIKERÜLT, A BETEG TÚLÉLHETI A magyar gazdaságban az idén folytatódott a tavalyi év második felében meg­kezdődött lassú gazdasági növekedés — állapítják meg a Kopint-Datorg Rt. kutatói idei második kon­junktúrajelentésükben. Tájékoztatójukon rámutat­tak, hogy bár az ipari ter­melés bővül, bázisa még viszonylag szűk. A növekedés legfonto­sabb hajtóereje a beruházá­si javakat gyártó ágazatok erőteljes, 70 százalékos bő­vülése. A kutatók az egész évet tekintve a .beruházások 10 százalékos fellendülésé­vel és a fogyasztás 1,5 száza­lékos emelkedésével számol­nak. Előrejelzésük szerint a belföldi kereslet várható nö­vekedése nemcsak a behoza­talhoz, hanem a hazai terme­lés bővüléséhez is hozzájárul majd. A gazdaságkutatók koráb­bi jelentésükhöz képest most a GDP fél százalékkal na­gyobb, azaz 2,5 százalékos növekedésére számítanak. Az inflációt éves szinten 18-19 százalékra becsülik, s bár a külkereskedelmi deficit 3 mil­liárd dollár fölé is emelked­het, a folyó fizetési mérleg 2 milliárd dollárra prognoszti­zált hiányát kezelhetőnek tart­ják. A kutatók úgy vélik, hogy ezek az adatok önmagukban nem adnak okot gazdaságpoli­tikai beavatkozásra. A Kopint-Datorg munkatár­sai szerint a gazdaság jövő évi kilátásait — így külső egyensú­lyának alakulását — kedve­zőtlenül befolyásolhatja, ha az infláció letörésének legfőbb és egyoldalú eszközévé ismét az ár­folyam-politika válik. Ez ugyan­is idővel a hazai termelés nem­zetközi versenyképességének gyengüléséhez vezethet. A Kopint-Datorg Rt. máso­dik konjunktúrajelentése az úgynevezett rendszerváltó or­szágok helyzetét is elemzi. Eszerint a gazaasági-társa- dalmi átalakulás nyolcadik évében több országban is, így Bulgáriában, Romániá­ban, Csehországban és Szlo­vákiában olyan súlyos egyensúlyhiányok alakultak ki, amelyek kezelése lassít­hatja, illetve megakaszthat­ja a már megindult növeke­dést. Oroszországban és Uk­rajnában a depresszióból való kilábalás késlekedik. A gazdasági növekedés­ben Lengyelország áll a tér­ség élén, ahol ugyancsak növekvő, de még kezelhető a külső egyensúlyhiány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom