Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-11 / 160. szám
8 Heti gazdasáG 1997. július 11., péntek Ellentmondásosan indult a privatizáció A KLASSZIKUS KOLÓNIÁI. ÉS CSERESZNYE MELLÉ BOLTI BÚTOR Mégsem volt sikertelen... A magyarországi privatizáció zárószakaszához érkeztünk. Ä ’90-es évek legelejétől kezdődött folyamatot a közvélemény olykor sokkal élesebb kritikával illette, s ennek tartalma sokszor nem egyezett a magánosítást irányító szakemberek álláspontjával. Legutóbb Békéscsabán, a megyeházán szervezett találkozón értékelték neves előadók a privatizáció és a modernizáció tapasztalatait, közöttük dr. Kovács Árpád, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatóságának elnöke. Az ÁPV Rt. elnöke nem titkolta ugyan, hogy az elmúlt hét esztendőben negatívumok is kísérték a honi privatizációt, összefoglalójában mégis az eredményekre helyezte a hangsúlyt. Érdemes még egyszer idézni egyik gondolatát: „Ma még nehezen hisszük el, de igaz: a privatizáció a magyar gazdaság sikertörténete.” Elemzéséből kiindulva a konferencia szünetében arra kértük Kovács Árpádot, értékelje a Békés megyében lezajlott privatizációt. — Végignéztem a listát, amivel jöttem, hogy egyáltalán létezik-e olyan vállalat, amelynek a privatizációjáról szó lehet. Gyakorlatilag egy kézen megszámolható, hányán állnak még a sorban. Az érintett területeken, ahol privatizálni lehetett, az értékesítések megtörténtek. Kétségtelen, ezek során akadtak hibák, emlékezünk a közismert Békés megyei történetekre. Esetenként nagyon nehezen oldottuk meg a feladatokat. — A problémát okozhatta az is, hogy ez a vidék az országos átlaghoz képest szegényebb, kevesebb a helyben mozdítható tőke. Ugyancsak gond és sokszor emlegetett tény, hogy Békés megye nehezen megközelíthető térség. — Én nem azt érzem, hogy szegény a megye. Sokkal inkább azt kell látni: speciális adottságú a megye abban a tekintetben, hogy az iparnak meghatározott részei települtek ide, illetve jelentős a mezőgazdaság, s az élelmiszeripar érdekeltsége. Ismerünk nagyon jól sikerült akciókat a korai szakaszból, majd a közelmúltból. Az utóbbi időben az volt a törekvésünk, hogy olyan láncolatokat hozzunk létre a privatizáció során, amelyek a hosszú távú együttműködéseket biztosítják. Egyébként a napokban eredménytelennek hirdettünk ki egy olyan élelmiszer- ipari akciót, amely éppen azzal függött össze, hogy nem láttuk biztosítottnak: a beszállítók és a gyár harmonikusan tud együttműködni. A Békés Megyei Gabonaforgalmi Vállalatra gondolva például úgy hiszem, sikerült ezt a célt elérni. Reményeink szerint a hűtőház ügye is rendeződik. Gyakorlatilag nem ismerek olyan hátralévő akciót, amely Békés megyét érintené. Vége, higgyék el — bármily’ hihetetlen is —, ebben az országrészben is befejeződött a privatizáció. Nem tartom rosszul sikerültnek, ellentmondásosan indult, a térség nehézségeiből adódóan talán több problémával volt terhelt. Mégsem volt sikertelen... L. E. Berényi berendezés a porcelánboltba (Folytatás a 7. oldalról) — 35 millió forint komoly? Ennyi ugyanis a tagi kölcsönál- lomány. Piaci kamatot fizet a szövetkezet a tagoknak a pénzük után. — Mostanában egyre-másra alakulnak át társaságokká a szövetkezetek. Önöknek megfelel a szövetkezeti forma? — A társadalomnak nem felel meg, nekünk igen. Egyébként szövetkezete válogatja, hogy mi az előnyösebb, kívülállóként nem lehet megítélni, célszerű-e a társasággá alakulás. —Foglalkozik-e a berényi faipari szövetkezet a társasággá alakulás gondolatával? — 1992-ben, a törvény előírásának megfelelően megtörtént természetesen nálunk is az új típusú szövetkezettéalakulás, a vagyonnevesítés, elszámolás a külső üzletrész-tulajdonosokkal. Azóta több, mint 50 millió forintot áldoztunk üzletrész- visszavásárlásra. Ennek ellenére, mivel a szövetkezetünk 1951 óta működő tradicionális cég, még mindig soknak találjuk a külső üzletrész-tulajdoni hányadot, féltjük ezt a homogén közösséget, ami nálunk igen fontos, a termelésben meghatározó erőt képvisel. De hogy a kérdésre feleljek, a gazdasági körülmények, és egyáltalán az a megítélés, ami az utóbbi években a szövetkezetek tekintetében tapasztalható, előbb-utóbb rákénysze- ríthet bennünket az átalakulásra. Kérdéses egyelőre a rosszul megfogalmazott szövetkezeti törvénytervezet, ami számunkra elfogadhatatlan. — Végül egy gyakorlatias, a hazai vásárlóközönséget érintő kérdés: valóban tervezik a fővárosban lévő öt szerződéses üzletük mellett saját bemutatóterem nyitását Békéscsabán is? — Igen, megpályáztuk a vagyonkezelő rt. által kiírt Szent István tér 18. alatti üzletet, ami fodrászat volt. Itt bútorbemutató termet és vállalkozói központot szeretnénk kialakítani. Nagyon bizakodunk, mert tudomásunk szerint egyedüli pályázók vagyunk. Emellett 200 négyzetméterünk van július 1-jétől a csabai Univer- zál Áruházban, amit akkor is megtartanánk, ha a pályázatot elnyerjük, mert a két üzlet jól kiegészítheti egymást. Tóth Ibolya Új építőanyaggal jelent meg a cég a magyar piacon Terminál-tempó: itt a panel, ott a dinnye Terjeszkedik a Békés Terminál: a nemzetközi szállítmányozási és kereskedelmi kft., amelynek jellegzetes lila épülete a megyeszékhely egyik kapujában, a 44-es és a 47-es út találkozásánál áll, egy új építőanyaggal jelent meg a magyar piacon. A PANPLAST Békés fantázia- nevű műanyag építő panellel a minap, a Csaba Expón rukkolt ki a cég, s a jelek szerint a szakma érdeklődő figyelmével tünteti ki a terméket. A Békés Kft. Magyarországon kizárólagos forgalmazási joggal értékesíti a panelt, amelyet éppen a mai napon mutat be a szakmának: építész cégeket és magánszemélyeket, tervezőket és felhasználókat hívtak meg a mai bemutatóra, számítva véleményükre. Ezen új üzlet bevezetéséről, valamint a cég tradicionális kereskedelmi tevékenysége, a zöldség-gyümölcs export alapjain kifejlesztett új dinnyetermeltetési, értékesítési rendszerükről beszélgettünk a héten Putnoki Gáborral, a Békés Termál kereskedelmi osztályvezetőjével. Panelból épült fel ez a garázs FOTÓ: LKHOCZKY PÉTER Beszámolt a komlósi gazdajegyző A gazdasági helyzet romlása és a hozzá kapcsolódó munkanélküliség felborította azt a stabil, megbízható rendszert, ami az 1990-es évek elejét jellemezte. 1992-ig — szövetkezeti keretek között — biztos megélhetést nyújtott a mezőgazdasági tevékenység. A kárpótlási és az új szövetkezeti törvény lehetővé tette, hogy a régi földtulajdonosok és a szövetkezeti tagok földhöz jussanak és önállóan gazdálkodjanak. A munkahelyek megszűnésével a munkanélküliségből való kivezető utat és a megélhetést látták maguk előtt a mai szó- használattal élve az őstermelők. A falugazdász hálózat az FM irányításával elsősorban az információáramlás, a kezdő gazdák termelés-szervezési, szaktanácsadás céljára jött létre. 1995ben azonban a kamarák alakulásával a hálózat átkerült az Agrárkamara irányítása alá mint gazdajegyzői hálózat. A feladatok bővültek a kamarai teendőkkel. E feladatsor kibővült az őstermelői igazolványok kiállításával — tájékoztatta a tótkomlósi képviselőket Ácsné Panyor Katalin gazdajegyző a legutóbbi testületi ülésen, ahol napirendre került a gazdajegyzői munka. Mint az a beszámolóból kiderült, 1996-ban Tótkomlóson a gazdajegyzőn keresztül 366-an igényeltek valamilyen mező- gazdasági támogatást. 1997. június 16-áig 750-en váltottak őstermelői igazolványt, de a gazdajegyző szerint december 31-éig ez a szám eléri a 2 ezer darabot is. Csete I. —Mindenekelőtt: miből készült, mire képes ez a panelanyag? — Polikarbonátból készült műanyag építő panel a szóban forgó újdonság, amely nyugaton már nem ismeretlen, és hadd tegyem hozzá, ott nem is olcsó termék. Jellemző rá, hogy jó ellenálló képességű, széleskörűen felhasználható, rendelkezik a hagyományos építőanyagok előnyeivel is. Ám ezeken túlmenően számos kedvező tulajdonsága ismert, nevezetesen: nem kíván különösebb karbantartást, rendkívül jó a hőszigetelő képessége, kül- és beltérben egyaránt alkalmazható, anyagában UV-sugárzás elleni védelemmel rendelkezik. Mínusz 35 és plusz 65 Celsius-fok között az anyag jellemző tulajdonságai nem változnak, nem porlad szét, nem válik rideggé. — Milyen méretben forgalmazzák, és mi épülhet belőle? — A panel vastagsága változó, lehet 20,40 és 60 milliméter, de szélessége egységesen 30 centiméter, és a panelok hossza 6 méter. De tudjuk szállítani pontos szabásjegyzékkel kísért megrendelő alapján a kívánt hosszméretben is. Üreges szerkezeténél fogva megfelelő merevséget és hőszigetelést biztosít, formailag jól alakítható, ezért a helyi építészeti stílusba illeszthető. Nagyon fontos tulajdonsága, hogy nem gyúlékony, sőt, önoltó tulajdonsággal bír. Épülhet belőle kereskedelmi helyiség, üzlet, raktár, kórház, laboratórium, élelmiszerbolt éppúgy, mint sportterem, kiállítóterem, iroda, hotel, garázs, lefedhető vele úszómedence. —M egfizethető? — Ilyen jellemzőkkel bíró termék nincs a magyar piacon, ennél csak vékonyabb, és más célra alkalmas polikarbonátból készült elemmel lehet találkozni. Annak az ára messze meghaladja a PLAN- PAST Békés árát. — Az új üzlet után hadd kérdezzek egy régiről, a kezdettől fő profüba vágó mezőgazdasági termékexportról, amelyben évek óta meghatározó tétel a dinnye. Itt a szezon, van-e piac? — Harmadik éve foglalkozunk görögdinnye-felvásárlással és -exporttal, s az idei évtől ennek a termelését is finanszírozzuk. —Mekkora területre kötöttek szerződést a termelőkkel? — Nagykamarás központtal, abban a térségben mintegy 700 hektárra. A várható termésnek megfelelő külföldi piacot biztosítottuk az árunak, lengyel, balti államokbeli, skandináv és német piacra szállítunk. Idénykezdéskor előleget nyújtunk, majd értékesítés után a napi piaci ár szerint fizetünk. — Ez nagyon érzékeny, kényes pontja az üzletnek! — Mi hosszú távon szeretnénk ezt a vertikumot működtetni, fontos számunkra a termelők bizalmának megőrzése. Ezért nyitottak vagyunk, az árképzés folyamatába a termelőink bizalmát is élvező kiválasztott személynek betekintést engedünk. A felvásárlást követő tíz napon belül fizetünk, amelynek bizonyosságáról cégünk esetében az elmúlt években is már meggyőződhettek a termelőink. Azokkal a termelőinkkel, akikkel kölcsönös megelégedés alapján hosszú távon együtt tudunk dolgozni — és igénylik—, megfelelő piacelőkészítés után a későbbiekben esetleg más terményekkel is hasonló módon működtetni kívánjuk ezt az új termeltetési és értékesítési rendszerünket. T.I. Aktuális Térségi vízgazdálkodás közcélú társulással A Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat — amely 185 ezer hektár területet lát el — tevékenységi körébe a belvízvédelmi és kettős hasznosítási csatornarendszerek kiépítése, karbantartása, valamint az aszálykárok csökkentése érdekében öntözőrendszerek kialakítása, üzemelése tartozik. Mindezt pályázati pénzből valósítják meg, amelyhez a saját erőt a befizetett érdekeltségi hozzájárulások biztosítják. A közgyűlés határozata szerint 1997. januártól az érdekeltségi hozzájárulás összege hektáronként a garantált búza felvásárlási ára 10 kg-ra vetítve. Idén ez 150 forint/ha, amit a jogszabály szerint a tulajdonosoknak vagy a föld bérbeadásával a földhasználónak kell megfizetni — hallottuk nemrég egy mezőkovácsházi tájékoztatón, ahol dr. Czecze Lajos igazgató az önkormányzatokat, a földtulajdonosokat és a belvízvédelem helyzetét érintő közérdekű változásokról szólt. — Az érdekeltségi hozzájárulás kérdésében érdekes helyzet állt elő — mondta az igazgató —, mivel július 31 -éig kell kiértesíteni a földhasználókat és nekünk ebből a költségből kell(ene) az egész éves munkálatokat elvégezni, megoldani a társulat működését. A közcélú beruházások saját erejét pedig — differenciált érdekeltségi hozzájárulásként — annak a közigazgatási területnek kell biztosítani, amelyet érint a megépített mű. —Jelentkeztek-e új feladatok a belvízvédelem terén? — A külterületi öntözés mellett mindinkább előtérbe kerülnek a belvízvédelmi feladatok is. Mezőkovácsháza térségét például 3 közcélú csatorna érinti, melyek közül kisebb területet érint a Tótkomlóséri mellékág, valamint a Csatókamrási csatorna. A Reformátuskovácsháza— Kunágotaéri csatorna viszont meghatározó, hisz a belterületet átszelve viszi el a csapadékvizet. A kialakult vízrendszerek miatt veszélyeztetettség szempontjából első Orosháza, Tótkomlós, míg Mezőkovácsházán az említett csatorna állapota miatt jelentkezik gond. A rendbetételhez közel 9 millió forintot kellene Mezőkovácsháza és Kun- ágota önkormányzatának felvállalni, amit a települések maguk döntenek el. Egyébként minden településen felül kell vizsgálni a belvízvédelmi tervet és az új helyzethez kell igazítani. Sok településen nincsenek gyűjtők, csak a szikkasztó árkok, amelyek nem csak a csapadékvizet szikkasztják el. Ilyen „befolyások” találhatók például a már említett reformátuskovácsházi csatornába. A szennyvíztelepek körül a lakóterületre beszivárgó bűz miatt akad probléma. A településeken elmondtuk, hogy a biztonságos vízkezelésre mindenkinek a saját portáján kell a csatornákat, az átereszeket rendben tartani, amiben akadnak még hiányosságok. —Milyen új gondok merültek fel a tulajdonváltás után? — A kárpótlást követően az üzemi meliorációs csatornák kikerültek a nagyüzemek tulajdonából, így sorsuk rendezetlen. A nagyüzemi táblák megszűnésével mindenki saját táblabejárót akar. Van, ahol az utakat és csatornákat belemérték a kárpótlási területbe, így földzárakat raknak le, hogy be tudjanak járni. Korábban a térségi melioráció nem érintett minden területet, ezért a belvízvédekezést a nagyüzemi táblák mellett nem kellett elvégezni. Néhány 10 ha víz alatt volt, nem jelentett gondot, most viszont az 1—2 hektáros birtok- nagyságnál ez komoly probléma. Orosházán a repülőtér mellett például több 100 ha víznyomott terület van, amelyre csak úgy kapható támogatás, ha az ott levő tulajdonosok kérik. A tulajdonváltás kihatással van az öntözésre is, ami egyes esetekben nem kedvező, mert, ha a szomszéd nem akar öntözni,, akkor nem tudnak szolgalmi jogot bejegyezni. Egyébként a földtulajdonosok megtalálása sem egyszerű. Ismerve az öntözés problémáját elképzelhető az is — említette —, hogy ne csak a Szárazéren, hanem (Végegyházát érintve) a tótkomlósi rendszeren át is jusson öntözővíz a dél-békési térségbe, amelyre bőven lenne kapacitás. Természetesen ez az ezredforduló feladata lesz — hangsúlyozta. Végül az igazgató azzal a kéréssel fordult az önkormányzatokhoz, hogy mivel szervezetük kényszerérdekeltségben jött létre és munkájuk a föld használatához kötődik, segítsenek megértetni a földtulajdonosokkal, hogy a hozzájárulások megfizetésével a saját, biztonságosabb gazdálkodásukat segítik elő. Halasi Mária
