Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-11 / 160. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. július 11., péntek Földi nk volt. (u) Ezen a napon hunyt el 1981-ben a battonya-tompapuszíai születé­sű Molnár C. Pál festő, grafi­kus. 1912-ben aradi főreál isko­lai tanulmányai alatt az orszá­gos ifjúsági rajzpályázat első díjasa. A budapesti Rajztanár­képző Főiskola elvégzése után a Szinnyei családdal mint házita­nító Svájcba utazott. Itt rendez­te első két kiállítását. 1923-ban egyéves franciaországi tartóz­kodás után hazatért. A Belve­dere szalonban lévő kiállítása elismeréseként az Est meghívta rajzolójának. Mind hazai, mind nemzetközi elismerésben része­sült— számos díj és érem tulaj­donosa. Művészetének népsze­rűsége talán a klasszikus medi­terrán hagyományok és a 20. századi ember nyugtalanságá­nak sajátos kombinációjából ötvöződik. Grafikáin, karakter­rajzain a pontos megfigyelés elegáns, nagyvonalú stilizálás­sal, expresszív kifejezőerővel párosul. Torjai kirándulás, (cs) A gádorosiak 7 éve tartanak kap­csolatot az erdélyi Torja község­gel. Kölcsönösen látogatják egymást a település vezetői, sportolói, kultúrcsoportjai. A hét végén a tavalyi meghívásnak tesznek eleget a gádorosiak. A 12 fős delegációban a polgár- mester mellett két települési képviselő, valamint családok utaznak Erdélybe. A vendégek most sem mennek üres kézzel, az ottani iskola számára visznek ajándékokat. Az előadást tartók az idén először csoportokat is szerveztek, így az elméletet és a gyakorlatot össze tudták hangolni FOTÓ: LEH0CZKY PÉTER Bezárta kapuit a nyári egyetem Befejezték tanácskozásukat a segítőfoglalkozásúak ötödik nyári egyetemének részt­vevői. A július 3—9. között Békéscsabán a TIT Körösök vidéke Egyesülete által szer­vezett, tartott rendezvényre az ország minden részéből ér­keztek szociális munkások, pedagógusok, mentálhigié- nikusok, pszichológusok, csa­ládgondozók. — Ebben az évben arra tö­rekedtünk, hogy a plenáris előadásokat tartók csoporto­kat is szervezzenek. így az el­méletet és a gyakorlatot mind­jobban össze tudták kapcsolni a hallgatók, és több alkalom teremtődött az eszmecserére — mondta Pelle Tamásné irodavezető titkár. — Én először vettem részt ilyen rendezvényen. Sajná­lom, hogy csak most találkoz­tam ezzel az ismerettel, szem­lélettel. Mint pedagógus mon­dom, hogy á fiataloknak lehetőséget kellene teremteni az iskolában, hogy mentálhigi­énés, önismereti foglalkozáso­kon vegyenek részt. Ezzel is elősegítve, hogy tisztában legyenek értékeikkel, hiányos­ságaikkal, hogy megtalálják helyüket a világban. Az iskolá­ink teljesítményközpontűak. Az elméletet sulykolják a diá­kokba a gyakorlat rovására, de az, hogy egy kicsit önmaguk­kal is foglalkozzanak, végképp háttérbe szorul. Pedig ez na­gyon fontos, ha nem a legfon­tosabb. Hiszen nem lesz mindenkiből tudós, de min­denki érző ember, aki kapcso­latban él, gyermekeket nevelő szülő lesz — mondta Szabó Ilona békéscsabai közművelő­dési munkatárs. Dr. Kígyós Éva pszicholó­gus, a nyári egyetem egyik előadója, aki önismereti cso­portot is vezet, meghívott ben­nünket, tartsunk velük az utol­só foglalkozásra. A résztve­vők így számoltak be az élmé­nyeikről: — Aki emberekkel foglal­kozik annak szüksége van arra, hogy jól ismerje önma­gát, határait, tudjon energiájá­val gazdálkodni — kezdte a pszichológusnő. — A segítő- foglalkozásúaknak ^szerszá­ma” a személyisége, ezért kar­ban kell tartani, mert külön­ben károkat okozhatnak ön­maguknak és másoknak. Eb­ben a csoportban relaxált (el­lazult) állapotban szimbó­lumokkal dolgoznak a jelen­levők. Kevés szóval, de annál nagyobb intenzitással figyel­nek arra, mi idéződik fel, mi történik bennük. —Már nem először veszek részt a nyári egyetemen, de ilyen csoportban még nem voltam. Önismeretet ígért, hát adott is keményen — mondta Hajósiné Varga Katalin haj­dúsámsoni szociálpedagógus. — Én először vagyok itt — vette át a szót Fáskerti György, a gyulai Családsegítő Központ hajléktalanszállójá­nak munkatársa, aki bibliaok­tató. — Kíváncsi vagyok, ho­gyan tudom hasznosítani a ta­nultakat, ha majd konfliktus­helyzetbe kerülök. Zsabka Erzsébet Szennyvízcsatorna-hálózat épül Orosházán Orosházán az önkormányzat az elmúlt időszakban az ivó­vízbázis védelme érdekében és a rossz vízvezető képességű (időszakosan belvizes) talaj­adottsága miatt terveket és szakértői tanulmányokat ké­szített szennyvízcsatorna- programjához. A szennyvíztisztító telep el­készült, így annak kapacitása lehetővé teszi a városban kelet­kező lakossági szennyvíz befo­gadását, tisztítását. Az önkor­mányzat a meglévő tervek bir­tokában pályázatot nyújtott be a Békés Megyei Területfej­lesztési Tanácshoz és központi céltámogatásra a város 3 terü­letének szennyvízcsatorna-há­lózat megvalósítása érdeké­ben. A beruházás megvalósítá­sához szükséges további költ­ségek biztosítására az érde­keltségi területek lakosságá­nak bevonását megszervezték az egyéni képviselők. Az ön- kormányzat képviselő-testüle- te 1997 márciusában határoza­tával kezességet vállalt a beru­házásra felvett hitelek visszafi­zetésére. A kivitelezési munkák (az Integrál Gmk jóvoltából) ta­valy novemberben megkez­dődtek a Vas vári és a T ompa— Teleki utcákban, folytatódott a Kazinczy és Torkos utcákban. A műszaki átadás és az üzembe helyezés 1997. április 24-én megtörtént. A Dózsa György utcában folytatódik a kivitele­zés, a szennyvízcsatorna-sza­kaszok július 31-éig elkészül­nek az ütemterv szerint a Dó­zsa György utca hiányzó ré­szén a Zombai utcáig, a Kelet és a Zöldfa, a Luther, a Nagyatádi, a Dalnok, a Csabai, az Eötvös, a Mező, a Székely és a Tavasz utcákban. (cs) Megkérdeztük olvasóinkat Hol töltenének el szívesen egy hétvégét? Szakálos Agnes, 16 éves, gyomaendrődi középiskolás: — A tengerparton. Régóta érdekel a tenger élővilága, min­den ezzel kapcsolatos termé­szetfilmet megnézek és sokat olvasok róla. Jól úszom, ezért a tengeren a búvárkodást sem hagynám ki. Ha szerencsém van, még kardszárnyú delfint is látnék. A köznyelv gyilkos bál­nának hívja őket, s roppant ve­szélyesnek tartja, nyilván azért, mert azokból a buta filmekből indulnak ki, amelyekben szere­pelt ez az állat. Szendrei Mária, 65 éves, Gyomaendrődön nyaraló nyu­galmazottfőelőadó: — A bolgár tengerparton. Korábban minden nyarat ott töl­töttem, ismerőseim, barátaim él­nek ott. Sajnos néhány éve meg­szakadt velük a kapcsolatom, nem is levelezünk. Jó lenne is­mét kiutazni hozzájuk, megnéz­ni, hogyan élnek. A hétvégéket leginkább a gyomaendrődi tel­ken töltjük, ahol igyekszünk megtermelni a család éléskam­rájába a télire való zöldséget és gyümölcsöt. Petneházi Sándorné, 35 éves, gyomaendrődi hivatásos anya: — A Balatonon. Nem jártam még ott, ezért vágyok rá, hogy lássam. Legszívesebben Balatonfüredre utaznék, sokat hallottam róla, mennyire szép és milyen sok ott a látnivaló. Ter­mészetesen a családommal mennék, lenne strandolás és ha­jókirándulás. A gyermekeink nagyon szeretik a családi kirán­dulásokat. Ha felkerekedünk, mindig a budapesti állatkertet keressük fel. Az ottani tengernyi érdekesség megunhatatlan. Czibulka Éva, 24 éves, gyesen lévő gyomaendrődi anyuka: — A Balatonon. Bár ez nem csak vágyálom, hiszen minden nyáron Balatonszabadin töltjük a vakációt, s idén is oda készü­lünk. A barátaink élnek ott. A Balatont a gyermekeink is na­gyon szeretik, strandolunk, ha­józunk, és kirándulunk a közeli Siófokra. Ha tehetnénk, akkor másfelé is utaznánk, például a tengerpartra. Görögországot vá­lasztanám, az ottani látnivalók és a kultúra miatt. —r— FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Olvasóink írják — ...... .......... = A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Telefonláz Monoron Tavaly mint oly sok embert, engem is elkapott a telefonláz, és ismerőseim biztatására be fizettük az előfizetői előleget. Az előszerződés megkötése­kor a Hungarote! Rt. munkatársai aggodalomra nem adtak okot, misze­rint mi nem a városban lakunk, hanem Orosháza külterületén. Monoron. Türelmesen vártunk, hamarosan letelik az egy év határidő, s mint kiderült, a többszöri mérés szerint Monor területe nem esik bele az Orosházán felállított adótorony sugárzási körzetébe. Ezt meg is értettük, mi, akik 30-40-en várjuk a telefonbeszerelést „rendületlenül". Meg­nyugtattak minket, megoldják ezt a problémát. Közülünk van jó néhány ember, akinek letelt a vállalat által az előszerződésben meghatározott beszerelési idő. Azóta többen jártunk az orosházi irodában, érdeklődtünk telefonon.de sajnos, érdemi, kielégítő választ nem kaptunk. Már több hete ígérgetéseket kapunk az orosházi igazgatótól, de ezenkívül semmit. Aggodalmunknak eggyel kevesebb oka lehetne, ha az egyetlen nyilvá­nos fülke nem romlana el heti rendszerességgel, legtöbbször hét végén. Talán ha újra.s a HungarotelRt. egyoldalas hirdetéseiben olvasható, mostani akciója ideje alatt fizetnénk be az előleget, azonnali bekötésre kerülnénk. Horváth Endréné, Orosháza Köszönet a támogatóknak! A gábortelepi temetőkápolna építéséhez a következő személyek, illetve családok nyújtottak anyagi támogatást: Wirshingné Ucsnyik Mária, Darvas Tamás, Hrabovszki György és családja, Laduver Attila és családja, id. Hrabovszki Györgyné és leánya, Tóthné Kacsda Piroska, Priskin Ilona, Czakó István, Gain Mihály, Sudor János, Kovács Gáborné, Bacsu Frigyesné, Kun Pál, Kunos Lajos, Rangasz Béla, Zemencsik Jánosné, id. Kiss György, Laukó Imréné, Trank Jánosné, Laukó Mihály, Lavrovics János és családja, Kovács Lászlóné, Kunsági János, özv. Széli Istvánné, Kovács Mária, id. Fodor Jánosné, Annus Imréné, id. Majsai Gábor, Kisföldi József né, B. Nagy Árpád, Plaskovics István és családja, Szécsényi Jánosné, Sudár Ferenc, Köpi Zoltán, Staub Krisztián, özv. Szemenyei Józsefné, Csende Tibor, özv. Varga Józsefné, Kosa Zsu­zsanna, Jakab Bálint, ifi. Fodor Mihályné, Veres Ernőné, Sipos Tihorné, Mezei Andrásné, Hrabovszki Andrásné, Forgó Tibor, For­gó Istvánné, Bohus Ferencné, Acs Mihályné, id. Magyarfalvi Józsefné, Kvasz Pál, Magyarfalvi Péter, özv. Magyarfalvi Pétérné, özv. Asztalos Péterné, ifi. Magyarfalvi Józsefné, Nagy Zsiga Józsefné, Rangon Ferenc. * A szervezők további adományokat várnak. Az összegek a gábortelepi postahivatalban fizethetők be. Kulturális napok 288 órában Kétegyházán 1980 óta rendeznek nemzetközi képzőművészeti tá­bort. Az idén első alkalommal — civil kezdeményezésre — a képzőművészeti táborhoz kap­csolódva, az önkormányzat támo­gatásával június 28-a és július 12- e között Kétegyházi Kulturális Napokat tartanak. A kulturális na­poknak külön aktualitást ad a nagyközség címerének felavatása és a felújított tájház megnyitása. A kulturális napok ad otthont az első román nemzetiségi néptánctábomak, ahol több mint negyven romániai, pusztaottlakai, eleki és kétegyházi gyermek vesz részt. Tegnap Garzó Máriával, a községből elszármazott költőnő­vel találkozhattak az érdeklődők, és véget ért az önkormányzat által meghirdetett kispályás labdarú­gótorna. Ma délelőtt dr. Németh Gyula, a Külügyminisztérium főosztály­vezető-helyettese nyitja meg a fel­újított tájházat. Este kiállítás nyí­lik a képzőművészeti tábor alkotá­saiból a mezőgazdasági szakisko­lában. Szombaton délelőtt tartják a Kétegyházáról elszármazottak találkozóját, ahol szeretnék meg­alakítani a Kétegyháziak Baráti Körét. Délután kettőkor dr. Tabaj- di Csaba államtitkár avatja fel a község címerét és zászlóját, majd a főtéren a baptista egyház fúvós­zenekara ad térzenét. Utána a könyvtárban kétegyházi alkotók és a községet kutatók, történel­méről publikálok mutatkoznak be. A művelődési házban a helyi együttesek lépnek fel, a délután a tájház, a templomok, az iskola folyamatosan nyitva tart és megtekinthető. A Kétegyházi Kulturális Napok este 19 órakor közös értékeléssel ér véget. Az eseményekről 288 óra címmel kétnyelvű kiadvány jelent meg, mely alapja lehet egy, a jövőben rendszeresen megjelenő kétegy­házi újságnak. K. A. Könyvtárlátogatók Gádoroson Gádoroson a könyvtár alapvető közművelődési feladatokat lát el. A mindennapi élet nehézsé­gei sajnos befolyásolják az olva­sók számát is. Elsősorban a tanu­lók és a nyugdíjasok járnak a település könyvtárába. — Az olvasószolgálati mun­ka során mindent megteszünk, hogy tagjainknak minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amire szükségük van. Fontos feladatunk még a tájé­koztatás, amit folyóiratok, napi­lapok által biztosítunk—mond­ta a legutóbbi testületi ülésen az intézmény vezetője. Az intézmény dolgozói az évi költségvetésben biztosított keretösszegből oldják meg az ál­lománygyarapítást, de pályáz­nak is, tavaly így szereztek 215 darab könyvet. A Soros Alapít­ványhoz benyújtott pályázatuk nyomán 1996-ban 54 elsőkötetes író, költő munkáját kapták meg. A könyvtári munka színesebbé tételét szolgálja az „Egészségesebb életmódra ne­velés” klub indítása. Az olvasók részéről azonban sok esetben tapasztalható fe­gyelmezetlenség, a könyveket nem viszik vissza időben. Feb­ruárban volt egy betörés is, elvit­ték a tolvajok a videomagnót 44 kazettával és néhány magnóka­zettát is magukhoz vettek. A fel­derítésnek köszönhetően azon­ban áprilisban az intézmény visszakapta a technikát. (Csete)

Next

/
Oldalképek
Tartalom