Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

MEGYEIKORKEP 1997. június 13., péntek Tegnap délután a békéscsabai városháza udvarán búcsúztatta a tanévet többszáz kisdiák a Békés Megyei Hírlap vendégeként fotó: kovács Erzsébet A Városházi esték és a Hírlap nyertesei Tegnap délután Békéscsabán, a városházán kialakított nyári színház színpadán tartott kon­certet Hangya Imi és Tücsök Peti, ezzel búcsúzhatott a tan­évtől sok-sok kisdiák. Eköz­ben a Fiume Hotel konyhájá­ban sürgölődött az a három ol­vasónk, akik beneveztek a Kis- kegyed konyhája által meghir­detett főzőversenyre. Az elké­szült narancsos csirkéket a szi­gorú zsűri (Miskolczy Miklós, a Kiskegyed főszerkesztője, Andó Tamás, a Fiume Hotel igazgatója, Tóth Miklós, la­punk ügyvezető igazgatója és Gajdos József színész-koreog­ráfus) kóstolgatta és bírálta. A legjobb szakácsnőnek a sar­kadi Csizmadia Imréné bizo­nyult. A második helyezést a békéscsabai Püski Júlia, a harmadikat a sarkadi Balázs Jánosné nyerte el. A Hírlap napjának befejezéseként a Mikroszkóp Színpad Kiske­gyed kabaréját tekinthették meg a Városházi esték vendé­gei. A fó'díjat, a Délibáb Utazási Iro­da húszezer forintos utazási utal­ványát Balogh Mihályné, békés­csabai olvasónk nyerte. A Békés Megyei Hírlap kávéskészletét Ko­máromi István gyulai, teáskészlet­ét Kádi Nóra békéssámsoni, reg- gelizó'készletét Csóti Györgyné pusztaföldvári és Gyó'ri Jánosné lökösházi olvasónk veheti át a na­pokban. Hírlapos esernyőt aján­dékozunk Árvái Ferencné nagy­szénás! és Veres Imre gyulai, sütőtálat Szatmári Ferencné kamuti és Bárány Anita tarhosi já­tékosunknak. A hírlap pólóját vihe­ti haza Mészáros Mihályné domb­egyházi és Harmat Józsefné békés­csabai olvasónk. A Kiskegyed című újság pólóját, esernyőjét nyerte Nagy Zoltán, Békéscsaba, ifj. Seres Ferenc Gyula. Kuffer Gáborné, Békéscsaba, Gyulai Ferencné, Gyula és Gilanné Radványi Rózsa, Csabacsűd. A Városházi esték pro­dukció ajándékát Szász Péterné Békéscsabáról, Csiillög Bálint szin­tén Békéscsabáról, Balázs Gyuláné Gyuláról, Szujó Györgyné Gyoma- endrődről, Vastag Adrienn Békés­csabáról, dr. Egriné Papp Piroska Ecsegfalváról és Éliás Béláné Orosházáról nyerte. A fenti nyere­ményeket a napokban a Békés Me­gyei Hírlap Szerkesztőségében ve­hetik át. A. Gy. Az özvegyi nyugdíjról Jó pozíció a lappiacon Testvértelepülések, (m) Mezőgyánba több mint 50 erdé­lyi gyermek és pedagógus érke­zését várják a közeljövőben. Ta­valy a romániai testvértelepülé­seik, Kisbacon és Magyarher- mány fogadta az Erdélybe láto­gató mezőgyániakat, így ez most az elmúlt évi találkozó „visszavágója”. A magyar falu gazdag programkínálattal várja a vendégeket: szegedi, ópusztaszeri, gyulai és vésztő- mágori kirándulásokat tervez­nek számukra. Fórum, (e) Tóth Sándor or­szággyűlési képviselő a készülő nyugdíjtörvényről tart lakossági fórumot a dombegyházi műve­lődési házban ma 19 órától. Festmények, tusrajzok. (c) Gendrovics Zsoltnak, a tehetsé­ges békéscsabai alkotónak fest­ményeiből, tusrajzaiból rendez­nek kiállítást Békéscsabán, az ifjúsági ház Előtér Galériájában. A tárlatot június 16-án, hétfőn 17 órakor Herczeg Tamás, az ifjúsági ház igazgatóhelyettese nyitja meg. A kiállítás anyagát Vágréti János festőművész vá­logatta. Húsbolti betörők, (z) A minap hajnali fél ötkor betörtek Békésen, a Széchenyi tér 2. szám alatt lévő hús­boltba. A négy gyanúsított — P. Jó­zsef R. István, R. Róbert és A. Antal, valamennyien a rendőrség régi „kuncsaftjai” — 30 ezer forint érté­kű kolbásszal távozott. A zsák­mánnyal nem jutottak messze, a betöréstől néhány száz méterre, ép­pen osztozkodás közben a rendőrök lefülelték a társaságot. Később kide­rült, alig félórával korábban egy élel­miszerboltban jártak, ahonnan — mintegy 2 ezer forint értékben — tejet és tejtermékeket loptak. Ellopták. (e) Békéscsabán, a Sza­bó Dezső utcából tegnap 9 és 12 óra között ellopták az AGL—471-es, grafitszürke Volkswagen Passat sze­mélygépkocsit. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud az autóról, je­lentse a békéscsabai rendőrkapi­tányságon. Bombariadó, (e) Ismeretlen női hang közölte tegnap telefonon a bé­kési posta alkalmazottjával, hogy az épületben 5 perc múlva bomba rob­ban. A rendőrség megtette a szüksé­ges intézkedéseket, a bejelentésről pedig kiderült, hogy vaklárma volt. Meghaltak, (e) Végegyháza és Mezőhegyes között tegnap 13 óra után nem sokkal egy személygépko­csi férfiutasa rosszul lett és meghalt. Holttestet találtak a rendőrök a kondorosi tanyavilágban is, az ott lakó férfit legalább két hete érte a halál. A rendőrség bűncselekményre utaló nyomokat nem talált. Szénahazaltűz. (e) A gyulai tűzoltókat tegnap 9 óra 40-kor egy eleki szénakazaltűzhöz riasztották. A kár 10 ezer forint, a keletkezési okot szakértők vizsgálják. Nagyszénáson, a Platán panzió­ban tartották soros értekezletü­ket a Békés Megyei Hírlap ter­jesztési ügynökségvezetői. Ez­úttal Pataki Antalnak, az oroshá­zi terület vezetőjének vendégei voltak munkatársaink. Körtvélyesi Csaba terjesztési vezető irányítása mellett érté­kelték az elmúlt hónap munká­ját. Külön is kiemelték, hogy to­vább tart a példányszám stabili­A búrok földjén, Dél-Afrika egy magyar szemével címmel jelent meg Nédó Géza, a Heti Délkelet újságírójának első riportkötete. A szerző az év elején töltött kö­zéj egy hónapot a távoli ország­ban. Hogy kiknek ajánlja köte­tét? „Mindazoknak, akik kíván­csiak e távoli ország lakóira, akik között a világ szinte minden nációja megtalálható. De azok­nak is ajánlhatom, akik — sze­rencséjük folytán (no és anyagi lehetőségük okán) — egyszer zálódása. Több, mint egy éve folyamatosan sikerült a terve­zett példányszámot tartani, ami a mai magyar sajtópiacon elis­merésre méltó eredmény. A ta­nácskozáson az árus és elő­fizetői terjesztésen túl egyéb szakmai kérdések, elemzések is előtérbe kerültek, s a további, rövid távú feladatokat fogadták el a résztvevők. A tanácskozást munkaebéd követte. (s) eljutnak e szép és érdekes or­szágba. Egzotikus, gazdag or­szág Dél-Afrika, ahol az embe­rek többsége barátságos, köz­vetlen. A két tenger által átölelt, csodálatos természeti adottsá­gokkal megáldott területet teljes körűen bemutatni szinte lehetet­len. Erre nem is vállalkozhat­tam, arra viszont igen, hogy né­hány dél-afrikai magyar csalá­dot bemutassak. A riportkötet hamarosan kapható lesz a köny­vesboltokban. (y) Területfejlesztés és infrastruktúra Békéscsaba a Kárpát-medence kö­zéppontjában van, az infrastuktúra, a hírközlés és közlekedés fejlettsége magával vonja a gazdasági, társa­dalmi élet fejlődését egyaránt — mondta dr. Goda Péter, a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság igaz­gatója a Magyar Tudományos Akadémia Békés megyei tudo­mányos testületé által életre hí­vott Közéleti Szalon tegnapi ren­dezvényén, a békéscsabai Szlo­vák Kultúra Házában. Megyénk földrajzi pozíciója vi­tathatatlan, az információs infra­strukturális fejlődésnek látható eredményei vannak. Magyarország Európa-uniós csatlakozása elkép­zelhetetlen a közlekedés fejlesztése nélkül, tennivalók vannak még a csatornázás, a vízgazdálkodás te­rén. Fontos erősíteni az ár- és belvíz- védelmet, hisz ez megyénket hatvá­nyozottan érinti. (b) „OTT KELL FÚRNI A DESZKÁT, AHOL A LEG­VASTAGABB.” (Schlegel) Három nyugdíjas barátnőmmel találkoztam tegnap, mindhár­man egyedül maradtak már. Ho­gyan is lesz az özvegyi nyugdíj? — estek nekem. — Nagyon félek, hogy rosszabbul járok — kezdte Esz­ter. — Most 20 400 forintot ka­pok, az úgynevezett együttfo­lyósítási határig. A saját nyugdí­jam nagyon alacsony. Eszter semmiképpen nem jár­hat rosszabbul. Kiszámolják a jövő évi nyugdíját a régi mód­szerrel (20 400 szorozva az eme­lés százalékával), és kiszámol­ják az új rend szerint is (saját nyugdíja szorozva az emelés százalékával + az elhalt férje nyugdíjának 20 százaléka). Amelyik több, azt fogja kapni. Tudni kell, hogy a 20 százalék megállapítása előtt az elhalt há­zastárs nyugdíját is megemelik a halála eltelt évek emeléseivel. — És én mit kapok? — kér­dezte Ilonka. — Az én saját nyugdíjam több, mint 20 400, és — Küzdelem és megbékélés — ez Kiss György kiállításának címe. Üzenete van ennek a há­rom szónak. Emlékeztet arra az időre, amikor a szobrász nem volt fontos a városnak. Amikor apró, talán nem is tudatos fi­gyelmetlenségekkel újra és újra megsértették. Amikor nem nyúl­tak utána, amikor nem tartották földinek, amikor nem láttak ben­ne Mestert, amikor nem jelentett többet, mint bármelyik gyulai polgár, aki vasárnap délelőt­tönként végigsétál a Megyeház utcán, vagy beül a Százévesbe egy habos kávéra. Jó lenne hin­ni, a cím ennek az időszaknak a lezárására is utal — mondta dr. Arpási Zoltán tegnap délután a zsúfolásig megtelt gyulai Dürer teremben, a Munkácsy-díjas festőművész tárlatának megnyi­tóján. Lapunk főszerkesztője a most semmiféle özvegyi nyug­díjat nem kapok. Ilonka kifejezetten jól fog jár­ni, a saját nyugdíja mellé — bár­mennyi is az — megkapja meg­halt férje nyugdíjának 20 száza­lékát. Karola nagyot sóhajtott. — És én ki után kapjak? — Az elvált férjem még él, szegény Jenőmmel pedig nem voltunk összeházasodva. Karola esetére az a szabály vonatkozik, hogy az élettárs is kaphat özvegyi nyugdíjat, ha az együttélés legalább tíz évig tar­tott vagy abból gyermek szár­mazott. Természetesen felhívtam az özvegyek figyelmét arra, hogy most még csak egy tervezetről vitázik a parlament, amit talán egy hónap múlva fogadnak el, és addig még változhatnak a rész­letek. A kormány tervei szerint a jövő évtől lépnek életbe az új nyugdíjtörvények. Simonffy Ágnes továbbiakban méltatta a Gyulá­ról elszármazott, Budapesten élő művész kiállított festménye­it, grafikáit, plakettjeit, vert ér­meit és kisplasztikáit, munkás­ságának legszebb darabjait. Szólt a művész gyulai gyöke­reiről, a városhoz kötődéséről, vallásos neveltetéséről és mes­tereiről. Beszélt a gyulai Kálvá­riához készített stációkról, ame­lyek kicsinyített mása ott látható a Dürer teremben, s amelyeket Kiss György Lebenszky Attila polgármesternél tett látogatása­kor tegnap a városnak ajándéko­zott. A kiállításra kivitelében igé­nyes és szakmailag pontos kata­lógus jelent meg. Ennek szer­kesztése és a kiállítás rendezése dr. Havassy Péter múzeumigaz­gató munkáját dicséri. (P) A művész és gyermeke fotó: kovács Erzsébet Egy magyar búrföldön Kiss György életműkiállítása A sugárvédelmi mérőkocsi hordozható műszerével megállapít­ható a radioaktív szennyezettség mértéke fotó: kovács Erzsébet A katasztrófák és az ember A nukleárisbaleset-elhárítással Európa-szerte szervezetten fog­lalkoznak, az 1996-os svájci, majd az idei finn gyakorlatot követően jövőre Magyarorszá­gon rendeznek nemzetközi erő­próbát. Ezzel a gondolattal kö­szöntötte a megyei polgári védel­mi parancsnokság rendezvényét dr. Simon Imre, a megyei védelmi bizottság elnöke tegnap Békés­csabán. A nukleárisbaleset-elhá- rítás és az INEX-gyakorlatok té­makörében felszólalók közül elsőként Obert Ferenc, a Belügy­minisztérium Polgári Védelmi Országos Parancsnokságának osztályvezetője többek között a Körösök árvizeivel kapcsolatos tapasztalatokról elmondta, hogy 1980-ban 17 ezer 800 hektárt ön­tött el a víz, 15 ezren védekeztek az ár ellen, és 40 ezer ember életét közvetlen veszély fenyegette. A ’95-ös árvíz ugyancsak 40 ezer ember életét veszélyeztette, de a védekezést egészen más körül­mények határozták meg. Ma a katasztrófák megelőzése, elhárí­tása össztársadalmi feladat. Az embereknek saját maguknak kell az önvédelmi feladatokat ellátni­uk, s az állam segít e munkában. Az OECD Atomenergia Ügy­nöksége kezdeményezésére va­lósult meg az INÉ—2 gyakorlat- sorozat — mondtaZlo/w; László, a nukleárisbaleset-elhárítási kor­mánybizottság titkára — azért, mert a balesetelhárítás nem ismer országhatárokat. A cél az infor­mációcsere hatékonysága, az or­szágokon belül a döntési eljárás folyamatos finomítása, a lakos­ság hiteles, pontos tájékoztatása. A program gyakorlati bemuta­tója keretében a résztvevők meg­tekinthették — először Békés megyében — a sugárvédelmi mérőkocsit, amelyben megtalál­hatók az Európában beszerezhető legkorszerűbb eszközök. Közöt­tük jó néhány, speciális felada­tokra készült szoftver hazai fejlesztők munkája. L. E. Sarkad perre készül Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő' Részvénytársaság az önkormányzatok egyre növekvő nyomására felülvizsgálat alá vonta az önkormányzatokat megillető vagyonról (belterületi földértékek) hozott korábbi döntését. Sarkadon két területet (a Dél-ma­gyarországi MÉH Nyersanyag- hasznosító Vállalat és a BÉKÖT sarkadi telephelyeit) érinti e kér­dés. A BÉKÖT esetében az átala­kulási vagyonmérlegben rögzí­tettek szerint a telephely belterü­leti föld értéke: közel hétmillió forint. A korábban teljesített részvénykiadás során a város ebből csaknem 3 millió forint értékű rész­vénycsomagot már megkapott, így még közel négymillió forint illeti meg az önkormányzatot. Mivel az ÁPV Rt. a társaságban részvények­kel már nem rendelkezik, ezért a kötelezettségét — a tervek szerint — készpénzzel elégíti ki. Emellett megfizetik a BÉKÖT alapításának időpontjától (1992. január 1-jétől) számított évenkénti 20 százalékos kamatot is. Más számadatokkal; de ha­sonló a helyzet a MÉH-telep esetében is, ahol 402 ezer forint­tal (plusz az átalakulás idő­pontjától számított évenkénti 20 százalék kamattal) tartozik az ÁPV Rt. Sarkadnak. A város képviselői azonban vitatkoznak az rt. által elismert 20 százalékos kamatok kifizetésével. Szerin­tük ugyanis a gazdálkodó szer­vezetek között felszámolható késedelmi kamat összege illeti meg az önkormányzatot, amely­nek mértéke változó. Jelenleg 43 százalék, ami a jegybanki ka­mat kétszeresét jelenti. A város­atyák ez utóbbi variációt szavaz­ták meg annak ellenére, hogy tudják, e magasabb mérték érvé­nyesítése csak peres úton lehet­séges. —ria

Next

/
Oldalképek
Tartalom