Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-04 / 128. szám

1997. június 4., szerda EXKLUZÍV . BÉKÉS MF.GVF.Í HÍRLAP Gyula város közoktatási intézményeinek Amint a gyulaiak előtt bizonyára ismert, a helyi képviselő- testület április 28-ai ülésén megbízta a Gyula Consult Kft.-t, hogy döntési javaslatot dolgozzon ki a város közoktatási intéz­ményhálózatának átalakítására. A napokban elkészült 41 olda­las (18 táblázattal és 6 ábrával kiegészített) dokumentum — melyet a cég tulajdonos-ügyvezetőjéről a közvélemény Cséfán- tanulmányként ismer — szerkesztett változatát alább olvashat­ják. A szöveg nem tartalmazza az általános részt, a tanulmány készítésekor alkalmazott módszert, a jelenlegi kritikus helyzet­hez vezető okok elemzését (1—3. fejezet), valamint a Román Tanítási Nyelvű Oktatási Intézmény, az Alapfokú Művészeti Iskola, az Erkel Ferenc Zeneiskola helyzetének áttekintését (ezek jövőjét nem érinti a tanulmány). Nem közöljük továbbá az összegző (6—7.) fejezeteket, a táblázatokat és az ábrákat. 4. Gyula város költségvetésének elemzése A helyzetelemzés során megál­lapítást nyert, hogy a közoktatá­si intézményhálózat terén elhú­zódó döntések a város költség- vetésére aránytalanul nagy ter­het rónak. A város költségvetése pilla­natnyi helyzetének elemzése el­engedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a város közoktatási intéz­ményei struktúráját érintő dön­tés fontosságát és a város jövőjét is befolyásoló döntési súlyát igazán érzékelhessük. A tanulmány készítői úgy ér­zik, hogy a költségvetés jelenle­gi helyzete miatt azonnali dönté­seket kell hozni a város közokta­tási struktúráját illetően. Adataink szerint a 2 milliárd 409 millió 753. ezer forint fő­összegű városi költségvetés be­vételi oldalán az egyensúly megteremtését a 110 millió 207 ezer forint működési hitel, 45 millió értékű kötvény mellett 224 millió 215 ezer forint felhal­mozási bevétel teremti meg. Ha e jelentős felhalmozási bevétel tartalmát részleteiben vizsgál­juk (telek- és ingatlaneladás, önkormányzati bérlakások eladá­sa, Dégáz-részvény értékesítése), akkor megállapítható, hogy a be­vételi összegek egyszeri, csak az 1997- es költségvetési évben megjelenő likvidbevételek. Ha az 1997-es költségvetési tervből kiemeljük az ebben az évben szereplő beruházási téte­leket, úgy a bevételi (szennyvíz­hez kapcsolódó beruházás 178 millió 894 ezer, oktatási célú be­ruházás 150 millió 828 ezer, összesen 329 millió 722 ezer fo­rint), mint a kiadási oldalon (szennyvízhez kapcsolódó 199 millió 2 ezer, oktatási beruházás 235 millió 370 ezer, összesen: 434 millió 372 ezer forint), ak­kor megállapítható, hogy a beru­házások külső forrásokat meg­haladó összege 104 millió 650 ezer forint. A korrekt összeha­sonlíthatóság érdekében az elfo­gadott költségvetési rendelet óta eltelt időszakban született dön­tésnek megfelelően ezt az össze­get célszerű módosítani a Bay Zoltán Általános Iskola torna­termi címzett támogatásra be­nyújtott pályázati összegével (4 millió a bevételi és 2 millió fo­rint a kiadási oldalon), tehát a beruházások külső forrásokat meghaladó korrigált összege: 102 millió 650 ezer forint. Az 1998-as költségvetési év­ben tervek szerint a fejlesztési kiadások bevételi oldalán a szennyvízhez kapcsolódóan 60 millió 208 ezer, az oktatási be­ruházáshoz kapcsolódóan 51 millió 67 ezer, összesen 111 mil­lió 275 ezer forint külső forrás prognosztizálható, míg a kiadási oldalon a szennyvízhez kapcso­lódóan 118 millió 885 ezer, az oktatási beruházáshoz kapcso­lódóan 76 millió 267 ezer, egyéb fejlesztési kiadáshoz kapcsoló­dóan 14 millió szerepel, össze­sen 209 millió 152 ezer forint. 1998- ban tehát a fejlesztési célú kiadások külső forrásokat meg­haladó összege 97 millió 877 ezer forint. [A költségvetési ren­delet 6. sz. mellékletében sze­replő összegek közül a tornater­mi céltámogatást érintő tételek mellett (36 millió-18 millió fo­rint) nem vették figyelembe a Bay Zoltán Gimnázium kialakí­tására beállított 48 millió forin­tot, mivel a tanulmány által később ismertetésre kerülő dön­tési javaslat ezt a kiadási tételt megtakarítja a város számára.] Az első két bekezdésben leír­taknak megfelelően a város költ­ségvetését 1998-ban is közel olyan mértékű tervezett többlet- kiadás terheli a fejlesztési kiadá­sok terén, mint az 1997-es évben (1997: 102 millió 650 ezer, 1998:97 millió 877 ezer forint). Amennyiben a bevételi és a kiadási oldal szerkezetében nem következik be radikális válto­zás, akkor az 1998-as költségve­tésben 370 millió forintnál na­gyobb hiány finanszírozását kell megoldani. (Nem számítva az egyéb hatásokat, amelyek egy­értelműen a hiány emelkedésé­nek irányába hatnak, mint az inf­láció, a bérnövekedés, az állami normatíva növekedésének ki­adási növekedést el nem érő mértéke stb.). Az 1997-ben képződő hitelál­lománnyal együtt ez hatalmas ka­matterheket ró a városra, a hiány további generálódását jelenti. Mivel Gyula város önkor­mányzata nem rendelkezik olyan forgalomképes és szabad vagyonnal, amelynek likvid pénzeszközzé tételével ezt a több száz milliós hiányt finan­szírozni tudná, ezért csak a hitel jöhet szóba. A tanulmány készí­tőinek véleménye szerint józa­nul gondolkodó bank nem he­lyezhet ki olyan hitelt, amelynek megtérülését nem látja biztosí­tottnak. Csak a hiányt generáló struk­túra és működtetés radikális vál­toztatásával, szigorú takarékos- sági intézkedésekkel kerülheti el a város a pénzügyi csődöt. A tanulmány ennek szellemében tesz javaslatot az elfogadott ok­tatási koncepcióhoz kapcsolódó közoktatási intézményi struktú­ra kialakítására, figyelembe véve a szféra működőképes­ségének megtartását. Egyúttal nyomatékosan alá kell húzni, hogy a tanulmány tárgyát képező önkormányzati közokta­tási intézményhálózat a maga 440 millió 297 ezer forintjával az 1997. évi költségvetés bevé­teli oldalának 18,27 százalékát, az oktatást érintő beruházások forrásbevétele 150 millió 828 ezer forint összeggel pedig 7,35 százalékát teszi ki, ami összesen 25,62 százalék. Ezzel szemben a kiadási oldalon az 1997-re terve­zett működési kiadások 629 mil­lió 662 ezer forintos összege 26,13 százalékot, az oktatási be­ruházások 235 millió 370 ezer forintos összege pedig 9,77 szá­zalékot tesznek ki, ami összesen 35,9 százalék. Javasoljuk a költségvetés va­lamennyi tételének sürgős felül­vizsgálatát, és további azonnali takarékossági intézkedéseket. 5. Gyula város közoktatási intézményeinek struktúráját érintő döntési javaslatok 5.1 Óvodák Alapmegállapítások A városban a születések szá­ma évek óta 320—330 gyermek között stagnál. A demográfiai trend alapján semmiképpen sem számíthatunk a születések szá­mának jelentős emelkedésére. Az óvodákban ellátott gyerme­kek száma és a születések száma között a magától értetődő ével­tolódást figyelembe véve logi­kus az összefüggés. Az önkor­mányzati óvodákat gyakorlati­lag csak a gyulai gyerekek ve­szik igénybe, vidékiekre nem le­het számítani, ezért a rendszer zártnak tekinthető. A születések számának 1993-ig tartó folya­matos csökkenése és ennek az óvodai beiratkozásra kifejtett hatása miatt az 1997. szeptem­ber 1-jétől várható iskolába lé­pést, illetve az előzetes új óvodai beiratkozásokat figyelembe véve, a gyermekek létszámában további csökkenés következik be. Az eddigi óvodai kapacitás­hoz képest új kapacitásként megjelenhet á református egy­ház második óvodája. A városi óvodai kapacitás és a gyermeklétszám változásának összefüggését vizsgálva kitű­nik, hogy a következő évre 117 gyermekkel kevesebb iratkozott be. Az elmúlt évek tapasztalata szerint év közben legfeljebb 10—15 százalékos új beirat­kozás várható, ezt figyelembe véve is, az óvodát igénylő gyer­mekek száma 1997. szeptember 1-jétől mintegy 80—90 gyer­mekkel csökken. A demográfiai adatok válto­zásából prognosztizált csökke­nés és a létszámváltozás így tel­jesen egybeesik. Az egy gyer­mekre jutó éves kiadás a gyer­meklétszám radikális csökkené­se miatt az alábbiak szerint vál­tozik: 1996-ban gyermekenként 95 100 forint, 1997. szeptember 1-jétől pedig — a struktúra vál­tozatlanul hagyása mellett — 117 100 forint. Döntési javaslat 1. Az óvodai struktúrában ellá­tott gyermekek létszámának ra­dikális csökkenése miatt feltét­lenül indokolt egy óvoda bezá­rása. 2. A megszüntetésre javasolt óvoda kiválasztásánál az alábbi szempontok szerint tesz a tanul­mány konkrét javaslatot: az ön- kormányzathoz érkező norma­tív állami hozzájárulás mértéké­ben nem történhet kedvezőtlen változás, az 1997. szeptember 1- jétől várható csoportonkénti gyermeklétszám, az óvodák te­rületi elhelyezkedése a város­ban, a változtatással érintett gyermekek száma, a megszünte­téssel érintett gyermekek elhe­lyezhetősége a közelben, a meg­szüntetéssel érintett ingatlan ál­lapota, területi elhelyezkedése, forgalomképessége stb. A fenti szempontok figye­lembevételével a tanulmány a Hajnal utcai óvoda azonnali megszüntetését javasolja. Javaslat a megvalósításra A megszüntetés kivitelezése a szakmai szempontok figye­lembevételével történjen. En­nek megvalósítása a tanulmány készítőinek nem feladata. De ah­hoz, hogy a változásnál érintet­tek köre minél kisebb vesztesé­get szenvedjen, a kivitelezéshez segítséget nyújthatnak a követ­kezőjavaslatok: 1. A Hajnal utcai és a Béke sugárúti óvodába beiratkozott 12, illetve 16 gyermek átíratása más óvodákba (mindenütt van kapacitás e gyermekek befoga­dására). 2. A Hajnal utcai óvoda két csoportját lehetőleg együtt tart­va, áthelyezni a Béke sugárúti óvodába. 3. A Béke sugárúti óvodában szeptember 1-jétől megmaradt töredékcsoport gyermekeit szét­osztani a három másik csoport­ba. Az így kialakuló csoportlét­számok kezelhetőek. A Hajnal utcai gyermekek együtt marad­nának eddigi óvónőjükkel. A személyes beszélgetések során szerzett információk alap­ján a képviselő-testületi döntést követően lejár több óvodai pe­dagógus szerződése, így jelen­tősebb végkielégítési összegek kifizetését elkerülve oldható meg a javasolt strukturális vál­toztatás. Amennyiben mégis szükséges végkielégítést fizet­ni, az összegek — a költségveté­si törvény alapján — vissza­igényelhetők a központi költ­ségvetésből. Az átszervezés so­rán az óvodák vezetésének lehe­tősége lesz minőségi szelektá­lásra a teljes óvodapedagógusi kör vonatkozásában. A demográfiai trendet figye­lembe véve fel kell készülni arra, hogy a következő évben további gyermek létszám-csökkenés várható. A tanulmánynak nem volt fel­adata az óvodák gazdálkodását elemezni, de e téren is lát tartalé­kokat. A döntési javaslat eló'nyei a struktúra változatlanul ha­gyásának alternatívájával összehasonlítva: — A Hajnal utcai óvoda 1997. július 1-jei megszüntetése idén 3 708 000, szeptember 1 -jei megszüntetése 2 672 000, az 1998-as költségvetési évben pe­dig 6 588 000 forint közvetlen költségvetési megtakarítást je­lent. Az óvoda 1997. július 1-jei megszüntetése az idén 3 108 000, szeptember 1-jei megszüntetése pedig további 2 072 000 forint kiadásmegta­karítást jelent. A város központjában, a pol­gármesteri hivatal közelében lévő ingatlan felszabadul és a továbbiakban hasznosítható. A döntési alternatíva elfogadása esetén az óvodák kihasználtsága a városi óvodai struktúra egé­szében egyenletesen nő. Az óvodai pedagógusok létszámá­nak rugalmas, a teljes óvodai intézményhálózatra kiterjedő csökkentése. A megmaradó óvodák relatíve kedvezőbb helyzetbe kerülnek. A megszün­tetésre kerülő óvodából az esz­közök terítése a többi óvodába. 5.2 Általános iskolák Alapmegállapítások A demográfiai trend alapján 1992—1997 között az általános iskolákban tanuló gyerekek szá­ma folyamatosan csökkent és nem várható a trend megváltozá­sa. Az általános iskolákban szin­te kizárólag gyulai gyerekek ta­nulnak, vidékről nem lehet szá­mítani további diákokra, így az általános iskolák rendszere zárt­nak tekinthető. Az egyházi álta­lános iskolákban tanuló diákok aránya a gyulai általános iskolá­sok körében 1997 szeptem­berétől tovább nő. A közoktatási törvény előírásában az 1—6. osztályra előírt max. 26 fős és a 7—8. osztályra előírt max. 33 fős osztálylétszámokat figye­lembe véve, illetve a már eddig kialakult, ezt meghaladó osz­tálylétszámokat elfogadva, az önkormányzati általános isko­lákban 1997. szeptember 1-jétől 309 gyermekkel kevesebb lesz. Az egy tanulóra jutó kiadás az önkormányzati általános iskolá­ban — a struktúra változatlan hagyása esetén — az 1996. évi 93 100-ról 1997 szeptemberétől 108 370 forintra emelkedik. Döntési javaslat Maradjon meg a kialakult ön- kormányzati iskolai struktúra. A tanulók létszámának radikális csökkenése, az egy tanulórajutó fajlagos kiadások növekedése miatt viszont feltétlenül indo­kolt az induló elsős osztályok 11-re csökkentése. Korrekciós osztályt nem indítanak, s a to­vábbi évfolyamokon egy osz­tályt összevonással meg kell megszüntetni. A leépítendő két általános is­kolai osztály meghatározásánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: — az osztályösszevonásokat lehetőleg iskolán belül kell meg­valósítani az oktatásban alkal­mazott pedagógiai módszerek figyelembevételével, azok kü­lönbözősége esetén az átjárható­ság biztosítása elvének tisztelet­ben tartásával, — az osztályok számának csökkentését lehetőség szerint úgy kell megoldani, hogy a több épületben működő iskolák egy épületbe koncentrálódjanak a dologi kiadások csökkentése és ingatlanok felszabadítása érde­kében, — az osztályok számának csökkentése illeszkedjen bele a hosszú távon elképzelt általános iskolai struktúrába. Fenti szempontok figyelem- bevételével a tanulmány 3 he­lyett 2 osztály indítását java­solja az Implom József Általá­nos Iskolában, 1 osztályt összevonással javasol meg­szüntetni a Bay Zoltán Általá­nos Iskolában, a korrekciós osztályt javasolja megszüntet­ni az 5. sz. iskolában. A tavalyi 105 osztály ezzel 100-ra csök­ken. El kell érni, hogy az 1. sz. általános iskola Károlyi Mi­hály utca 6. sz., az Implom Jó­zsef Általános Iskola Jókai utca 30., a Bay Zoltán Általá­nos Iskola Rajk László utca 2. sz. épületeiből az iskolák köz­ponti épületébe kerüljön az oktatás. Javaslat a megvalósításra 1. Az Implom József Általá­nos Iskolába jelentkezett 57 gyermeket 3 helyett 2 osztály­ban kell indítani. Az öt kimenő nyolcadikos osztály helyett 2 új elsős osztály indul. 2. A Bay Zoltán Általános Iskola jelenlegi hetedikes (szeptembertől nyolcadikos) 3 osztályából 2 osztályt kell létre­hozni (57-en tanulnak jelenleg 3 osztályban, a törvény szerint megengedett legnagyobb lét­szám 2 osztályban: 66). 3. Az általános iskolákkal tör­tént megegyezés értelmében az 1997/98-as tanévben korrekciós osztályt nem indít a város, illet­ve megszűnik az 5. sz. iskolában a tavalyi elsős korrekciós osz­tály. A javasolt döntési alternatí­va előnyei a struktúra válto­zatlanul hagyásának alterna­tívájával összehasonlítva — A javaslat 5 osztállyal csökkenti az általános iskolai osztályok számát, egyidejűleg az oktatást központi épületekbe koncentrálja. Á javaslat 1997- ben július 1-jei megvalósítás esetén 5 681 000, szeptember 1 - jei esetén 3 787 000, míg 1998- ban 12 751 000 forint közvetlen megtakarítást eredményez a vá­ros költségvetésében. A javasolt döntési alternatíva az oktatás központi épületbe koncentrálásával felszabadítja a Károlyi Mihály u. 6. sz. épületet, amely a továbbiakban a Sem­melweis Egészségügyi Szak­képző Iskola elhelyezését oldja meg, a Jókai Mór u. 30. sz. épü­letet, melyet az Erkel Ferenc Gimnázium használhat fel az összevonás után a gazdasági in­formatikus szakképző tagozata elhelyezésére. A Rajk László u. 2. sz. épület felszabadul és a továbbiakban hasznosítható. Az oktatás egy iskolaépület­be, illetve épületcsoportba kon­centrálódik, mely az oktatás irá­nyítása szempontjából szakmai­lag kedvező. Az évfolyamon­kénti 11 osztályra beálló öt isko­lás általános iskolai struktúra a 13 kifutó osztálynak köszön­hetően évente automatikusan to­vábbi racionalizálásra ad lehe­tőséget, illetve a kifutó és induló osztályok különbsége évente ja­vítja az elhelyezési feltételeket. Az ingatlanok felszabadításá­val, a 105 osztály 100-ra csökke­nésével lehetőség nyílik a fel- szerelési tárgyak, berendezési tárgyak elosztására, a megmara­dó osztályok számára minőségi Ahol a dolgok eldőlnek: a gyulai városháza fotó: kovács Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom