Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-04 / 128. szám
jRÉKÉS MEGYEI HlRLAPEXKLUZÍV 1997. június 4., szerda struktúráját érintő döntési javaslatok csere megvalósítására, így összességében valamennyi iskolánál a jobb eszközök alkalmazására. A tanulmányban javasolt döntési alternatíva stabilitást, biztonságos hátteret ad az öt önkormányzati általános iskola hosszú távú szakmai munkájának. 5.3 Gimnáziumok Alapmegállapítások a város középfokú oktatásáról A város középfokú oktatási intézményhálózatának egy részét a Békés megyei önkormányzat (Munkácsy Mihály Középiskola és Szakmunkás- képző Intézet, Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Szakképző Iskola), illetve a katolikus egyház (Karácsonyi János Katolikus Gimnázium, Göndöcs Benedek Népfőiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium) irányítja. A tanulmányban ezeket csak mint környezeti tényezőket vesszük figyelembe. Amíg az óvodák és iskolák esetében (az egyházi intézményeket is beleszámítva) zárt rendszerként lehetett figyelembe venni az önkormányzati intézményeket, addig a középfokú oktatást nyílt rendszernek tekinthetjük. A Gyulán végző nyolcadikosok 56—68 százaléka folytatja tanulmányait a város középfokú közoktatási intézményeiben. Az 1992—1996 között végzett, a Gyulán gimnáziumi képzésben tanulmányaikat folytató nyolcadikosok közül az Erkel Ferenc Gimnáziumban 41—54, a Bay Zoltán Gimnáziumban 19—25, a Román Gimnáziumban 6—13, a Karácsonyi János Gimnáziumban 15—26 százalék tanult tovább. 1997-ben a végzős nyolcadikosok körében az Erkel Ferenc Gimnáziumba jelentkezés 25 százalékos növekedést, a Bay Zoltán Gimnáziumba egy- harmadára csökkenést hozott az előző évi beiratkozáshoz képest, míg a Román Gimnáziumba, illetve a Karácsonyi János Gimnáziumba a jelentkezés alig változott. A Munkácsy gimnáziumi osztályai egyre növekvő arány- ban, 1997-ben 15 százalék körüli értékben „részesednek” a végzős gyulai nyolcadikosok gimnáziumi továbbtanulásában. A gimnáziumi képzésben és az egészségügyi szakképzésben résztvevők alakulását viszgálva megállapítható, hogy 1992—96 között a Román Gimnázium fokozatosan 135 fős létszámúról 100 fős gimnáziumra csökkent, évfolyamonként egy-egy osztályra. Az Erkel Ferenc Gimnázium az 1992. évi 500 főről 400- ra, 15 osztályról 12-re alakult át. Ezzel egy időben megjelent a városban gimnáziumi kapacitásként a Karácsonyi János Gimnázium után a Bay Zoltán Gimnázium, később a Munkácsy gimnáziumi tagozata. Ezekben a gimnáziumi osztályokban a tanulói létszám az 1992. évi 131-ről (4 osztály) 1996-ra 501-re (19 osztály) emelkedett. Az egészségügyi szakképzés szerkezete több lépcsőben átalakult, míg 1992-ben 365-en vettek részt benne, 1996-ra ez a szám 90-re csökkent. Gyula tapasztalati oktatási vonzáskörzetének (20 település) demográfiai adatai alapján az 1983—1996 közötti években a születések száma 727—796 között; aránylag stabil értéken állandósult. Ugyancsak tapasztalati tény, hogy a végző nyolcadikosok kétharmad része Gyulán folytatja tanulmányait, ez kis változásokkal 500 elsőst jelent ezekről a településekről az elkövetkező időszakban. A gyulai születések és a város általános iskoláiból kikerülő 8. osztályosok számát, valamint azt a tényt figyelembe véve, hogy a Gyulán végzett nyolcadikosok szintén megközelítően kétharmad része (250 fő) folytatja tanulmányait Gyulán, megállapíthatjuk, hogy az elkövetkező időszakban a gyulai középiskolákba 750 fő körüli elsős tanuló várható, amely a demográfiai trendnek megfelelően némileg még csökkenni is fog. A gyulai középiskolák 1996 szeptemberében 772 fővel indítottak új osztályokat (Bay 60, Erkel 107, Román 27, Karácsonyi 44, Mohácsy 138, Munkácsy 195, Göndöcs 201), közülük 356-an gimnáziumba járnak. Előzetes információink szerint az oktatási intézmények távlati elképzeléseikben még további kapacitásokat kívánnak létrehozni. Kíméletlen harc várható a tanulók „megszerzéséért”, a középiskolákba íratásért. Csökkenő osztálylétszámok várhatóak, ezáltal az egy tanulóra eső fajlagos költség növekszik, változatlan struktúra esetén nő a fenntartói kiadás. Gyakorlatilag megszűnik a kiválasztás, a színvonal romlik, elsősorban a gimnáziumi osztályokban. Alapmegállapítások az ön- kormányzati gimnáziumokról Gyula önkormányzata az előzőekben ismertetett demográfiai, strukturális és egyéb okokkal magyarázható kapacitástöbbletet és az ezzel járó színvonalcsökkentést a gimnáziumi képzés terén két módon tudja befolyásolni: 1. A város a környezeti tényezőként szereplő, gimnáziumi képzést folytató Karácsonyi János Katolikus Gimnázium és a Munkácsy Mihály Középiskola és Szakmunkásképző Intézet működését irányító döntéshozókkal megegyezésre jut az új gimnáziumi kapacitások kialakítása előtt. 2. A város a saját döntési körbe tartozó két gimnázium esetében a racionális gimnáziumi kapacitás elérése érdekében a megfelelő döntést meghozza. A döntést befolyásolják azok a tények, amelyek a tanulmány készítésének pillanatában érvényesek, a környezet megváltozásából fakadóan a korábbi határozatok, ígéretek felülvizsgálatát teszik szükségessé. Ezek a következők: 1. A város költségvetése kritikus helyzetbe került, bármilyen új, oktatási célt szolgáló ingatlanberuházás megvalósíthatatlan. A városban olyan szabad ingatlan, amely egy gimnázium elhelyezését megoldaná, nem áll rendelkezésre. (A Károlyi Mihály u. 6. sz. ingatlan a Semmelweis Egészségügyi Szakképző Iskola elhelyezését oldja meg). 2. Az alapvető egészség- ügyi, oktatástechnikai stb. feltételek hiánya miatt a Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola működését jelenlegi helyén folytatni nem lehet. 3. Szeptember 1-jétől új épü- letszámnyal, jelentős épületkapacitással bővül az Erkel Ferenc Gimnázium. 4. A Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző tanári karában hét pedagógusi állás betöltetlen. 5. A Bay Zoltán Gimnáziumba 58 diák jelentkezett, ami igazolja a leírt gimnáziumi kapacitásfelesleg kialakulásának trendjét. Hosszú távon a négy osztályos önkormányzati gimnázium elegendő az előzőekben ismertetett környezeti tényezőket is figyelembe véve. A két gimnáziumban meglévő kapacitástöbb- let miatt az osztálylétszámok csökkennek, a képzés fajlagos költsége nő. A Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola jelenlegi helyzete, ahogyan a diákok, szülők, pedagógusok, az iskola igazgatója minden kommunikációs csatornát felhasználva jelezték is, tarthatatlan, ezért a jelenlegi formában és helyen való további működés alternatíváját elveti a tanulmány. Milyen további alternatívák vannak a Bay Zoltán Gimnázium és Szakképző Iskola tarthatatlan helyzetének megoldására? Az önkormányzati gimnáziumként való további működés feltétele megfelelő ingatlan megléte vagy megépítése lenne, ami a költségvetés jelenlegi helyzete miatt megoldhatatlan és szükségtelen pazarlás lenne. A közoktatási törvényben megfogalmazott feltételek nem állnak rendelkezésre az alapítványi gimnázium működtetéséhez. Mivel az alapítványi iskola alapítási szándéka eddig nincs dokumentálva, ezért semmilyen jogszerű eljárás nem hajtható végre. A Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola működését segítő Bay Zoltán Tehetséggondozó Alapítványnak a gimnázium igazgatója által adott tájékoztatása szerint nem áll rendelkezésére olyan tőke, ami elegendő lenne az alapítványi gimnázium elhelyezésének megoldására. Amennyiben a szülői kérésnek megfelelően az önkormányzat ingatlanok átadásával és 50 millió forinttal létrehozná az alapítványi gimnáziumot, viselnie kellene az ezzel járó terheket is. Az előzőekben leírtak miatt az ön- kormányzatnak nem érdeke újabb, nem a döntési körébe tartozó gimnázium létrehozásának támogatása. Mindezek alapján az alapítványi működtetésnek sem a megvalósíthatósága, sem az előkészítettsége miatt nincs felelősen vállalható realitása. A „Békés megyei feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv 1997—2003” tanulmányban leírtak, illetve a korábban kinyilvánított vélemény alapján a tanulmány készítői nem látják realitását annak, hogy a Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola finanszírozását átvállalná, illetve elhelyezését megoldaná a Békés megyei önkormányzat. A létrehozott értékek megőrzése, a tanulók, szülők érdekeinek védelmét szem előtt tartva, nem javasoljuk a Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola azonnali, jogutód nélküli megszüntetését. A valamennyi vizsgált kritériumnak legjobban megfelelő egyedüli megoldásnak a Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola és az Erkel Gimnázium egyesítését látja, a kialakult értékek megőrzésével egyidejűleg. Döntési javaslat A Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola és az Erkel Ferenc Gimnázium összevonásával hosszú távon egy négyosztályos önkormányzati gimnázium és informatikai szakképző iskola létrehozása az Erkel Ferenc Gimnázium oktatási infrastruktúrájára építve. Javaslat a megvalósításra 1. A tanulók, a pedagógusok érdekeinek és a létrehozott értékek védelmében, a Bay Zoltán Gimnázium valamennyi osztálya és a gimnáziumi oktatásnak megfelelő törvényi képesítéssel rendelkező valamennyi pedagógusa, az osztályok változatlanul tartásával az Erkel Ferenc Gimnázium keretén belül folytatja munkáját. 2. Az elsős tanulók vonatkozásában, illetve az 1997. szeptember 1-jétől indítandó osztályok számában az új igazgató az egyesített tantestület véleményének kikérésével döntsön. 3. 1998. szeptember 1-jétől évente 4 gimnáziumi osztály induljon, évente csökkentve az egyesítés okozta átmeneti zsúfoltságot. 4. A Bay Zoltán Gimnázium osztályai és az Erkel Ferenc Gimnázium osztályai az Erkel Gimnázium -1997. szeptember 1-jén átadásra kerülő új oktatási épületében, az átalakításra kerülő régi épületben és a kollégiumban kialakított két osztályteremben, oktatásszervezéssel elhelyezhetőek. 5. Az informatikai szakképzés, mely szervezetileg az Erkel Ferenc Gimnáziumhoz tartozik, illetve a Gábor Dénes Műszaki Főiskola, a korábban javasolt döntésnek megfelelően felszabaduló Jókai Móru. 30. sz. épületében elhelyezhető, a szükséges számítógépes infrastruktúrával együtt. 6. Figyelembe véve a kollégiumok statisztikai adatainak összesítését, a Bay és Erkel kollégiumában elhelyezett tanulókat el lehet helyezni az Erkel kollégiumában, a férőhely megfelelő növelésének minden feltétele adott a kollégium épületében. Az 1997. szeptember 1- jétől beiratkozó kollégisták lány-fiú összetételének ismeretében lehet dönteni a vegyes kollégium kialakításáról. A javasolt döntési alternatíva előnyei a struktúra változatlanul hagyásának alternatívájával összehasonlítva A javasolt alternatíva legnagyobb előnye, hogy százmilliós nagyságrendű, felesleges kapacitásokat létrehozó ingatlanberuházástól mentesül a város. A két gimnázium összevonásával a két kollégium és a tanári kar is összevonásra kerül. A javasolt megoldás alapján valamennyi, megfelelő képesítéssel rendelkező pedagógus megtartja állását. Az összevonással a pedagógusok alkalmazása hatékonyabbá válik, és a Bay Zoltán Gimnáziumban jelenleg betöltetlen hét pedagógusi állás megtakarítható. Ugyancsak megtakarítható a Bay kollégiumban— az egy kollégiumba történő összevonással — 11 állásból 8 állás. A javasolt döntési alternatíva az idén augusztus 1 -jei megvalósítás esetén 6 300 000, szeptember 1 -jei megvalósítás esetén 4 200 000 forint, míg 1998- ban 14 100 000 forint közvetlen megtakarítást eredményez a város költségvetésében. Az összevonás eredményeképpen és az új épület birtokbavételével a jelenlegi állapothoz képest még az összevonás átmeneti időszakában is kedvezőbb elhelyezést kapnak mind az Erkel Gimnázium, mind a Bay Gimnázium tanulói. A korszerűen felszerelt új és átalakított iskolaépület méltó feltételeket biztosít a város gimnáziumának, a pedagógusok végre a szakmai munkára koncentrálhatnak. Az 1998/1999-es tanévre tornateremhez jutnak a tanulók, melyre más elhelyezés esetén nincs belátható alternatíva. A Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola tanulói elhelyezésére tett ígéret a kitűzött időpontra ezáltal teljesül. Az összevonás eredményeképpen a Munkácsy Mihály utcai volt bölcsőde épülete és a Béke sugárúti Bay kollégium épülete felszabadul, tovább- hasznosítási lehetőséget biztosítva a városnak. A két gimnázium és kollégium önkormányzati tulajdonban lévő berendezési tárgyait egy gimnáziumban, kollégiumban lehet koncentrálni, így minőségi szelekciót megvalósítani. Mivel a Bay Zoltán Gimnázium és Informatikai Szakképző Iskola értékeit megmenti a javasolt döntési alternatíva, így várhatóan a Bay Zoltán Tehetség- gondozó Alapítvány nem vonja meg a támogatását az eddig kedvezményezett tanulóktól, így az alapítványi számítástechnikai eszközök a Jókai u. 30. sz. alatt méltó elhelyezést nyerhetnek. A 16 osztályos önkormányzati gimnáziummá való kifutás során évente javul az elhelyezési körülmény, illetve további megtakarításra nyílik lehetőség. A Jókai Mór u. 30. sz. alatt elhelyezendő, az Erkel Ferenc Gimnázium struktúrájába tartozó informatikai szakképzés épületet és eszközöket biztosíthat a Gábor Dénes Műszaki Főiskola gyulai tagozatának, ezzel bevételhez juttathatja az intézményt. A javasolt döntési alternatíva minden felmerült kérdésre megnyugtató választ ad, hosszú távú, stabil strukturális hátteret biztosít a minőségi oktatás kibontakoztatásához, a régi és új értékek megőrzéséhez. 5.4 Egészségügyi szakképzés Alapmegállapítások Gyula életének meghatározó tényezője a Pándy Kálmán Megyei Kórház. A városról kialakított képet jelentős mértékben befolyásolja az intézmény. A város önkormányzatának alapvető feladata, hogy a közoktatási intézményhálózatán keresztül segítse a megyei kórház állandósult szakemberhiányának megoldását. A megyei kórház gyakorlati oktatási bázisára, a DOTE Nyíregyházi Egészség- ügyi Főiskolai Kar diplomás ápoló szak szakmai segítségére építve a Semmelweis Egészség- ügyi Szakképző Iskolának stabil helye van Gyula város közoktatási intézményhálózatában. A főiskola kész segíteni az egészségügyi szakképző iskola oktatási, szakmai munkáját. A gimnáziumi érettségire épülő 3 éves szakképzés állami normatív hozzájárulás magas értékének köszönhetően 1997. évben a tervezett összes kiadásból (22 millió 148 ezer forint) az önkormányzat hozzájárulásának tervezett összege nem éri el az 5,5%-ot (1 millió 212 ezer forintot). A DOTE Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Kar diplomás ápolói szak működtetésére szerződéssel átadott két önkormányzati ingatlan a diplomás képzés működtetéséhez szükséges. A tanulmány feltétlenül szükségesnek érzi a szakképző iskola elhelyezésének hosszú távú megoldását. Döntési javaslat A két párhuzamos osztállyal működő Semmelweis Egészségügyi Szakképző Iskola nyerjen végleges elhelyezést az általa részben már igénybe vett Károlyi Mihály utca 6. sz. teljes ingatlanban. A Kossuth Lajos u. 19. sz. alatt található kollégium továbbra is működjön jelenlegi funkciójának megfelelően. A javasolt döntési alternatíva előnyei 1. A Károlyi Mihály u. 6. sz. alatti oktatási épület hosszú távon biztosítja az évfolyamonként 2 párhuzamos osztály zavartalan oktatását, külön épületberuházási igény jelentkezése nélkül. 2. Az egész ingatlan átadása megoldja a jelenleg más helyen működő részlegek összevonását is egy épületbe. 3. A Károlyi Mihály u. 6., mint oktatási épület, a Kossuth Lajos utca 19. sz. alatt található kollégium és a Pándy Kálmán Megyei Kórház, mint gyakorlati oktatási helyszín helyileg viszonylag közel található, megkönnyítve az egységek közötti zavarmentes közlekedést. 4. A Román Tanítási Nyelvű Iskola és Gimnázium Vár utcai kollégiumépülete szükség esetén lehetőséget biztosít a kollégium későbbiekben előfordulható férőhelygondjainak megoldására. A tervezet szerint az Erkelfelújított és új szárnnyal bővített épületébejárnak a bay sok ARCHÍV FOTÓ
