Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-17 / 139. szám

1997. június 17., kedd HAZAI TÜKÖR íj-----------------------------------------------------------------------­---------------------------------------------------------------------------------------------------------­A szerkezeteket ugyanaz a kéz fabrikálta Politikai merényletet sejtenek Nagyon valószínű, hogy ugyanaz készítette az SZDSZ XV. kerületi irodájában va­sárnap megtalált robbanó­szerkezetet, mint aki az idén már három hasonlót elhelye­zett a két koalíciós párt kü­lönböző pártirodáiban - mondta szerkesztőségünknek Gergelics Zsóka, a BRFK saj­tószolgálatának vezetője. Erre a következtetésre jutottak a szakemberek a mostani és a korábbi merényleteknél alkal­mazott eszközök, a csőbombák hasonlóságából. Ami az előzményeket illeti: az első „pártirodai” bombát ez év február 9-én az MSZP XIV., Rákosfalva part 4. szám alatti helyiségében helyezték el. Ez fölrobbant, de csak üvegkárok keletkeztek. A másodikra március 16-án, az SZDSZ XVI., Köztársaság út 6-8. számú irodájában buk­kantak rá - ezt hatástalanítot­ták. Április 21 -én az MSZP IV., Nádor utca 21. számú épületé­ben robbant bomba - de csak üvegek törtek be. A vasárnap hatástalanított bomba előző társainál nagyobb erejű volt; szakvélemények szerint ha a szerkezet műkö­désbe lép, száz méter sugarú körben komoly pusztítást oko­zott volna. Készítője egyébként időzítőként egyszerű mechani­kus órát használt. A rendőrség szerint a meg­hiúsult merénylet célja az lehe­tett, hogy megrongálja az iro­dát. A szabaddemokraták azon­ban - mint frakcióvezetőjük elmondta - politikai indítékra gyanakszanak. sz. e. Elidőztek a vendégek a sátrakban Emlékezés a mártírokra 1956 örökségén nem civódni kell; a forrada­lom emlékét úgy kell ápolni, hogy hazánk és a múltat sokszorosan megszenvedett népünk egészének javát szolgálja. E gondolat jegyében idézte az 1956-os forrada­lom és szabadságharc mártírjainak emlékét tegnap Csiha Judit tárca nélküli miniszter. A Nagy Imre és társai kivégzésének 39. év­fordulója alkalmából a Rákoskeresztúri közte­metőben tartott emlékünnepségen a miniszter asszony követendő példaként szólt az egykori miniszterelnök emberségéről és magyarságáról, mártíromságot is vállaló politikai moráljáról. Németh Bálint, az 56-os Szövetség elnöke arra emlékeztetett: a mártírok bűne csupán az volt, hogy olyan korszakban küzdöttek a sza­bad, független, demokratikus Magyarországért, amikor az idegen érdekek szolgálata számított a legfőbb érdemnek. Az emlékműnél közös koszorút helyezett el, majd Nagy Imre és a vértanúk szimbolikus sír­jánál, valamint a 298-as parcella központi kop­Az örökség az egész népé fotó: feb/kallus jafájánál együtt rótta le kegyeletét Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyű­lés elnöke és Horn Gyula miniszterelnök. Együtt koszorúztak a Történelmi Igazságté­tel Bizottság, a Magyar Politikai Foglyok Szö­vetsége és az 56-os Szövetség vezetői. Göncz Árpád, Gál Zoltán és Horn Gyula megkoszorúzta Nagy Imre belvárosi szobrát is. Csökkentik a szolgálati időt Éles bírálat a fiataldemokraták címére Az újdonságokat és a hagyomá­nyos programokat is színvona­lasnak, tartalmasnak értékelték a megyei önkormányzat vezetői — dr. Pelcsinszki Boleszláv al- elnök, dr. Biri István főjegyző, Kovács Mihály pénzügyi, Szik­lai Zoltán területfejlesztési osztályvezető —, tegnap, a me­gyeházán tartott sajtóbeszélge­tésen, a múlt heti Csaba Expót összegezve. A romániai partnermegyék­ből a bihari és a krasznói elnök először látogatott Békésbe. A küldöttségek láthatóan a kap­csolatteremtés, -bővítés gyakor­lati oldalára helyezték a hang­súlyt, s elidőzve a sátrakban tá­jékoztatókat, cégnévsorokat, re­ferenciákat gyűjtve arra voltak kíváncsiak, hogyan lehetne „összehozni” a két megye vál­lalkozóit. Azért is fontos szá­mukra a gazdasági kapcsolatok létrehozásának feltérképezése, mert Románia most áll a privati­záció előtt. A kovásznaiakkal még az idén többször találkoz­nak a békésiek, többek között turisztikai, urbanizációs téma­körök áttekintésére. A vendégek szeretnék, ha Békés megye, il­letve a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány segítségével Ko- vásznában irodát nyitnának. Terveik szerint felveszik a kap­csolatot a szarvasi Haltenyész­tési Kutató Intézettel a halte­nyésztés kovásznai fejlesztése céljából. A partnermegyék vál­tozatlanul kínálják a természe­tes ásványvizet, amelyhez ma­gyar palackozó és forgalmazó jelentkezését várják. (e) A munkanélküliség leküzdése mindennél fontosabb A vésztői munkanélküliség jelenlegi helyzetéről Tóth Ferencné dr., a Békés Megyei Munkaügyi Központ Szeghal­mi Kirendeltségének vezetője tájékoztatta tegnap a helyi képviselő-testületet. MegtudtuK: Vésztőn 552 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. A téma tárgyalásakorKasza/ Já­nos polgármester kifejtette: sok gondja van egy önkormányzat­nak, ám azokon belül is elsőd­leges a munkanélküliség elleni küzdelem. Fejlődés csak pénz­zel lehetséges, pénzhez pedig jövedelemre van szükség. Ezért a helyi rendeleteknek ösz­tönöznie kell a vállalkozásokat. Régen a két-háromszáz sze­mélyt foglalkoztató vállalat volt a nagy cég. Ma viszont arra a cégre, ahol már 50 ember dolgo­zik, azt mondjuk, hogy nagyvál­lalat. Örülnünk kell annak is, ha valamelyik cégtől nem külde­nek el öt-hat dolgozót, hanem őket valamilyen támogatási for­mával sikerül megtartani. Ezért az efféle támogatások térén cél­szerű volna rendszeresen tájé­koztatást tartani Vésztőn is. A polgármester megköszönte a tájékoztatást és kiemelte a he­lyi önkormányzat és a szeghalmi munkaügyi kirendeltség jó kap­csolatát. , M. B. Ismét heves napirend előtti viták színhelye volt tegnap a par­lament ülésterme. Kovács László külügyminiszter történelmi jelentőségű eredményként szólt arról, hogy Magyarország eljutott az euroatlanti szervezetek küszöbéig. Hozzátette azonban, hogy bi­zonyos politikai erők nem ér­tik a parlamenti demokrácia lényegét. Másképp aligha kö­vetelnék, hogy a kormány a ciklusból hátra lévő egy évben már ne tegye meg az általa szükségesnek vélt lépéseket - mondta. Kovács László bírálta Or­bán Viktor pártelnököt azért, mert a közvéleményt időről időre az Európai Unióhoz tör­ténő csatlakozásunk ellen pró­bálja hangolni. Kijelentette, hogy a kormány az euroatlanti integrációt pártpolitikai érde­kek felett álló nemzeti ügynek tekinti. Kérte, hogy ezt az el­lenzéki pártok is hasonlóan ítéljék meg. Deutsch Tamás (Fidesz) le­szögezte, hogy az elmúlt há­rom év alatt az MSZP-SZDSZ koalíció számos olyan döntést hozott, amelyek szemben áll­nak az ország érdekeivel. Ezek a lépések csak azt a célt szol­gálják, hogy az ország mű­ködő vagyonát az utolsó szö­gig széthordják. Tegnap a Ház megkezdte a honvédséggel és a fegyveres erőkkel foglalkozó három tör­vény módosítását, ami tartal­mazza a sorkatonai szolgálat idejének csökkentését. A ja­vaslat a fegyveres és a fegyver nélküli katonai szolgálat idő­tartamát 9 hónapban állapítja meg, a kétgyermekesek a je­lenlegi 6 hónap helyett 3 hó­nap sorkatonai szolgálatot tel­jesítenek. A csökkentett időt az 1997. február 1-je után be­vonult hadkötelesek esetében kell majd alkalmazni. S. Á. ÍJj rendőrségi központ. Nyolcemeletes tömbből és 16 emeletes toronyból álló szék­házba költözik az Országos, a Budapesti, valamint a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság. Az angyalföldi irodaház a legnagyobb, amely igazgatási intézményként az utóbbi évtizedek­ben épült. FOTÓ: FEB/D1ÓS1 Nincs MSZP állásfoglalás. A Magyar Szocialista Párt or­szággyűlési képviselőcsoport­jának hétfői ülésén nem foglalt állást a Vatikánnal kötendő szerződés ügyében, mert idő előttinek tart mindenféle dön­tést. Az SZDSZ parlamenti frakciójának ülésén elhangzott: bíznak abban, hogy mégsem kerül sor pénteken a megálla­podás aláírására a Vatikánnal, akár oly módon is, hogy a Szentszék kéri esetleg annak elhalasztását. Roma csomagterv. Rövide­sen a kormány elé kerül a ci­gányság problémáival foglal­kozó intézkedési csomag - je­lentette be dr. Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségi Hivatal elnöke a hét végén Győrött rendezett roma találkozón. Hegyesiné szerint a politikai akaraton túl legalább 10-15 év szükséges az előítéle­tek megváltoztatásához. Decembertől mőholdváltás. A Duna Televízió vezetése ki­tart 1996 karácsonyán bejelen­tett szándéka mellett - amelyet az Antenna Hungáriával kötött érvényes szerződés is megerősít - hogy várhatóan ez év decem­berétől a Duna Televízió műso­rát a Hot Bird-IV műholdról (Kelet 13 fok) sugározza. Gabonaexport-engedélyek. Az idei termésű gabonák közül búzára - a hazai szükségleteken felül - mennyiségi korlátozás nélkül kaphatnak exportenge­délyt azok, akik megfelelnek a feltételeknek. Árpából csak 150 ezer tonnát lehet idén a külpia­cokon értékesíteni. Az engedé­lyek érvényessége július 1 -jétől október 31-ig tart, és ez semmi­lyen indokkal nem hosszabbít­ható meg. Ugyancsak július 1- jétől lesz érvényes a búza 15 ezer forintos tonnánkénti garan­tált ára. Erről döntött a földmű­velésügyi és az ipari miniszter. Új ifjúsági szövetség. Teg­nap megalakult a Szent László Ifjúsági Szövetség, amely párt- politikától mentes, nemzeti szellemiségű, a keresztény ér­tékrenden alapuló, nyitott szer­vezetként kíván működni. Ezt Bakonyi Tibor, a szövetség alapító elnöke jelentette be. Elmondta azt is, hogy a szerve­zet Göncz Árpád támogató ja­vaslatára vette föl a Szent László nevet. Bombariadó. Nem találtak robbanóanyagot a rendőrség tűzszerészei a Főpolgármesteri Hivatalban, amelyet a hétfő délelőtti bombariadó után át­vizsgáltak. Reggel 9 óra tájban robbantásos fenyegetésről szóló bejelentés érkezett a vá­rosházára. Az 1000 dolgozót foglalkoztató, gyakorlatilag nyitott házként üzemelő hiva­talt sikerült gyorsan kiüríteni. Grimaszolni, csettinteni nem szabad Az utóbbi időben egyre több magyar bor ért el dobogós helye­zést a nemzetközi versenyeken. Legutóbb Brüsszelben 25 or­szág 1180 itala között 12 hazai bor is felvette a versenyt. Az eredmény: két arany- és három ezüstérem. Nem sokkal előtte Veronában a szekszárdi és az egri Bikavér verte a mezőnyt. A siker titkáról, a borok megmérettetésének mikéntjéről kérdez­tük Zilai Zoltánt, a Magyar Szőlő és Borkultúra Alapítvány ügyvezető igazgatóját, aki maga is borbíró.- Szőlőkultúránk ezeréves ha­gyományai, történelmi borvi­dékeink- és az ország kitűnő természeti adottságai együtt adnak esélyt arra, hogy jó mi­nőségű borokat készíthessünk. Ezüst- és aranyérmek, okleve­lek jelzik a sikereket.- Milyen követelményeknek kell megfelelniük a rajthoz álló boroknak?-A nemzetközi borízlést a piac illetve a fogyasztók elvá­rásai határozzák meg. A fehér borok közül ma a könnyed, gyümölcsösebb, szőlőízű, illa­tos, alacsony alkoholtartalmú fajták felelnek meg a nemzet­közi bordivatnak. Ugyancsak kedvelt a rozé, amely nálunk még csak most jön divatba. A vörös borok közül a mélyszínű, vaskos borok mellett egyre in­kább tért hódítanak a „lezse- rebb” ízűek. A hagyományosan jó minőségűek azonban to­vábbra is a testes, bársonyos, gazdag csersavtartalmú, fahor­dóban érlelt, idős vörösborok.- Mit vizsgálnak a borbírók?- A borbírálat során a párat­lan számú - öt-hét fős - nem­zetközi zsűri tagjai legfeljebb azt tudhatják, hogy melyik or­szág mely borvidékének italát kóstolják. A termelők kiléte mindenkor szigorúan titkos. A megmérettetés a fehér, a vörös, a fiatal és a muzeális borok ka­tegóriájában zajlik, íz, szín, tisztaság, illat és más ismérvek szerint.- Miként zajlik a ceremónia?- A bírálók tiszta levegőjű, száraz, hűvös helyiségben fehér asztalok mellett „dolgoznak”. Nem szólhatnak egymáshoz, grimaszolni, csodálkozni, uj­jongani, csettinteni nem sza­bad, mert az befolyásolná a többieket. Döntésük között nagy eltérés nemigen lehet, ha mégis, akkor ennek oka elfo­gultság, vagy az, hogy az illető a minősítéskor nem jól alkal­mazta a nemzetközi mércét.-A dicsőségen túl mit jelent a borásznak, ha érmet nyer?- Az érmés italok előtt világ­szerte megnyílnak a piacok. Az a termelő, gyártó, aki korábban ismeretlen volt, egy csapásra ismertté válik.- Említene néhány győztest?- Champion-díjas lett tavaly az 1983-as évjáratú, 6 putto­nyos Tokaji Aszú, az 1964-es évjáratú Egri Leányka, és az 1993-as Villányi Cabemet Sauvignon. Újvári Gizella Búcsú Tixray Idától. A háború előtt indult nagy szí­nészgeneráció egyik nagy művészétől vettek búcsút tiszte­lői tegnap Budapesten, a Farkasréti temetőben. Az életé­nek 90. évében elhunyt Turay Ida alakját, személyiségét Bánffy György színművész idézte fel. Elmondta: évtizede­kig külföldön élt, majd hazatérve több szerepet tett emlé­kezetessé. Nagy sikerű filmek egész sorában játszott, éle­tének lényege volt a rivalda, a fény. fotó: feb/kallus györgy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom