Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-17 / 139. szám
MEGYEI KORKÉP 1997. június 17., kedd A vizsgálat lezárult, s nem felejthető Lebenszkynek, Albelnek mennie kell? FőUUnk volt. (t) Ballagi Géza történetíró, az MTA tagja, aki 1851-ben Szarvason született, 1907-ben ezen a napon halt meg Sárospatakon. 1875-től 1902-ig a sárospataki jogakadémián politikai tudományokat tanít, 1901 és 1905 között szabadelvű párti országgyűlési képviselő. Lefordította és magyarázatokkal látta el Bluntschli A politikai pártok című munkáját. Fontos a reformkor előtti magyar politikai irodalomról szóló munkája. Tehetséggondozó. (z) A köröstarcsai művelődési ház, a Soros Alapítvány támogatásával június 23—30-a között tehetséggondozó tábort rendez hátrányos helyzetű fiatalok számára. A programban önálló és csoportos alkotómunka, művészeti tevékenység, szakmai konzultáció, művészettörténet, s természetesen szabadidős programok szerepelnek. A szervezők a részvevőket a Kettős-Körös partján, sátorban helyezik el. A zenei tábort Varga Zsolt gitárművész, a képzőművészeti tábort Papp Zoltán művész-tanár, a mozgásművészeti tábort Macskinné Poór Erzsébet művész-tanár vezeti. Nyugdí|as-§lkerek. (1) Mezőkovácsházán a „Barátság” nyugdíjasklubból 21-en vettek részt a közelmúltban megrendezett megyei nyugdíjas Ki mit tud?-on. A több kategóriában folyó versenyen Koósz Istvánná versmondásával, Máthé László és felesége, valamint Kúrái Béláné énekével érdemelt ki emléklapot. A „Vadvirág” kórus a II. helyet szerezte meg — ők augusztusban a békési gálaműsoron is fellépnek. Korábban a nyugdíjasklubok és idősek „Életet az éveknek” országos szövetsége által Budapesten rendezett versenyen Kerekes Mihályné szólóénekét ismerték el díszoklevéllel. Vajon mire jutott a gyulai gimnáziumépítési ügyben eljáró önkormányzati ad hoc vizsgálóbizottság? A jelentés főbb megállapításait, következtetéseit érdemes számba venni. A bizottság által rögzített tények gyakorlatilag megegyeznek azzal, amit a március 5-én és 6-án megjelent Gimikrimi című írásunkban a nyilvásosság elé tártunk. Helyzeténél fogva a bizottság közvetlenül is betekinthetett iratokba, így néhány körülmény még élesebb megvilágításba került. Megállapítják például, hogy az Erkel gimnázium főépületének egyházi tulajdonba adásakor nevetségesen kis összeget kért a város, a kárpótlási összeg szakszerű meghatározása a polgármesteri hivatal feladata lett. volna. Miként az ő dolguk lett volna az egyháznak átadott ingatlan — ugyancsak elmaradt — telekkönyvi átvezettetése. Ráadásul az épületért cserében az Erkel gimnázium fejlesztésére kárpótlásként kapott összeget a város 1993-ban és 1994-ben egyszerűen felélte. A jelentés szerint az építési területként számításba vett Kossuth—Károlyi utcai, máig felhasználatlanul álló ingatlanok kisajátítására több mint 23 milliót költött a város. Az e helyre tervezett, ám meg nem valósított gimnáziumépület tervezéséért közel 28 milliót fizettek ki. A jelentés a jegyző felelősségét tárta fel abban, hogy a gimnáziumok fejlesztésére kért címzett állami támogatásért benyújtott kérelem módosítása a határidőig, 1995. április 14-éig nem került a képviselő-testület elé. Leírták, hogy akkor április 13-án vitte fel valaki a két minisztériumba a polgármester és a jegyző által aláírt anyagot úgy, hogy a pályázatot megalapozó testületi határozat április 14-ei dátummal szerepelt benne, ugyanakkor valójában csak április 24-én tárgyalta meg a testület. Az irat ügyszámát és a testület döntését a hivatal „megelőlegezte”. A jelentéskészítők sem értik, miért kellett a tisztségviselőknek az 1995. szeptember 4-ei ülésre készült előterjesztést előzetesen megküldeni a Belügyminisztériumnak. Ráadásul a felterjesztett előterjesztés hiteles másolatként feltüntetett szövege eltért attól, amit a képviselők kézhez kaptak, illetve, amit az ülés jegyzőkönyve tartalmaz. A szeptember 4-ei testületi döntést a politikai helyzet változásával és a háttérben működő lobbyk hatásával magyarázzák a vizsgálók, hozzátéve, hogy e pályázat benyújtása is nélkülözte a gondos előkészítést. A szeptember 4-ei döntés hatására újraírt pályázat alá a törvényes pályázatbenyújtási határidő napját, április 14-ét írták dátumként. Sőt, iktatás és kísérő nélkül indult a pályázat a Belügyminisztériumba, ahol minden dokumentálás nélkül vették át azt—szeptember 5-én. Dr. Albel Andor alpolgármester elismerte, hogy ő vitte fel az anyagot. Állítása szerint ezen a napon, a Belügyminisztériumban testületi felhatalmazás és jóváhagyás nélkijl (lényegesen) módosította az előző napi határozat összesen 300 milliós — 100 millió saját erőt és 200 millió támogatást tartalmazó — összegének évenkénti ütemezését. A jelentés szerint ezzel súlyosan megsértette az önkormányzati törvényt, jogtalanul elvonta a testület hatáskörét és semmibe vette a közokirat szentségét. E pályázathoz a jelentés szerint az 1993 júniusában engedélyezett tervcsomagot tették, melyet (új tervként) a békéscsabai polgármesteri hivatal 1995. augusztus 30-án nem csupán engedélyezett, hanem jogerőre is emelt. (E terv építési engedélyét az akkori köztársasági megbízotti hivatal 1993. őszén megsemmisítette, s volt egy sokkal szerényebb terv engedélyezve, még 1994 áprilisából — szerk.) Arra a beruházásra, mely alapján ma az Erkel gimnázium építése folyik, nem írtak ki tervezői pályázatot. A bizottság megállapítja: a terv műszaki és oktatásszervezési tartalmáról Gyula főépítészének, a város vezetőinek nem volt tudomása — a tervező a hivatal felhatalmazására maga járt el a tervezés ügyeiben. Ráadásul a tervezett épület — a képviselő- testület hozzájárulása nélkül — 400 négyzetméterrel kisebb lett a pályázottnál, ám a számításba vett költség nem csökkent. A jelentés súlyos megállapítása, hogy az Erkel gimnázium építése a mai napig valójában jogerős építési engedély hiányában folyik. Ennek egyelőre beláthatatlan következményeit a városnak viselnie kell — derül ki a jelentésből. Azt sem mulasztották el feltárni, hogy a kivitelező kiválasztása során az e célból készült tendertervben a testület véleményének kikérése nélkül tovább csökkentették a terv műszaki tartalmát. A jelentés a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal és annak vezetője felelősségét is felveti az ügyben. A BM illetékes helyettes államtitkárához 1997. március 5-én írt levelükben — a jelentés fogalmazása szerint — a megyei hivatal igyekszik megszépíteni a gyulai képviselő-testületi döntésekkel kapcsolatos történéseket, de kénytelen elismerni azt, hogy az ügyben szándékosan vágy hanyagságból határozatiszám-elírások és beja- vítások történtek, illetve a hivatal vezetője igyekszik elbagatellizálni az ügyet. A bizottság feltárta, hogy a pályázati anyag 1995. április 13-ai Budapestre juttatásának körülményei nem tárhatók fel: a menetlevelek, útiokmányok, útielszámolások, a napidíj-kifizetése- ket igazoló okmányok szőrén- szálán eltűntek. Ugyanakkornem vizsgálták e szigorú számadású pénzügyi okiratok eltűnésének felelősségi oldalát. A hivatal aljegyzőjéből, két osztályvezetőjéből alakult belső vizsgáló csoport tényfeltárását korrektnek találták, de észrevételezik, hogy e csoport a szükséges jogi következtetésekkel adós maradt. A bizottság őket, a Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét és a Belügyminisztérium illetékes főosztályvezetőjét egyaránt elmarasztalja azért, mert — fogalmazásuk szerint — igyekeztek az okiratok jogi sorsát „csúsztatni”. Külön érdekesség: a gyulai hivatali vizsgálócsoport „tollából” is két, eltérő tartalmú jelentés lelhető fel. A másodikat Lebenszky Attila polgármester— ígérete ellenére — máig sem küldte meg a testület tagjainak. A jelentés összegzéssel zárul. Kimondják, hogy dr. Lebenszky Attila polgármestert, dr. Albel Andor alpolgármestert és dr. Lúczi József volt jegyzőt az ügyben súlyos felelősség terheli, mivel a hivatalos személyek iránti közbizalommal visszaélve szabálytalanságot követtek el. A bizottság úgy látja: az érintettek ezt hivatali hatáskörükkel visszaélve valósították meg, beosztásukból, hatalmi helyzetükből adódó lehetőségeiket valótlan közokirat készítésére használták fel úgy, hogy a képviselő- testület döntési kompetenciáját egyoldalúan felrúgták. A jelentés szerint valamennyien tisztában voltak tettük következményeivel,, ezért a szándékosságot is megállapíthatónak találták. A bizottság ezek alapján kéri Lebenszky Attila polgármestert és dr. Albel Andor alpolgármestert, hogy e tisztségeiket önként szüntessék meg. Ha erre nem lennének hajlandóak, akkor kezdeményezik, hogy a képviselő- testület rendeljen el fegyelmi vizsgálatot ellenük, illetve sorozatos törvénysértő tevékenységük, mulasztásuk miatt a testület nyújtson be keresetet a bírósághoz a polgármester és az alpolgármester tisztségének megszüntetése érdekében, egyben kérje tisztségükből való felfüggesztésüket. Dr. Lúczi József volt jegyzővel kapcsolatban azt javasolják: az ügyben ismeretlen tettes ellen folyó büntetőeljárás jogerős befejezésének eredményétől függően döntsenek majd: érvényesítsenek-e kártérítési igényt vele szemben. Mivel a polgármesteri hivatal tavalyi átszervezését követően máig rendezetlen hatásköri káosz keletkezett, javasolja a bizottság, hogy az új jegyző a szeptemberi ülésig rendezze a munkaköri leírásokat, s erről, valamint az átszervezés eredményéről tegyen jelentést. Kiss A. János Kábeltévé-ügyben „győztek” az aláírásgyűjtők Tehetség, tudás, tisztaság Reformátuskovácsháza régi igénye a kábeltévé bevezetése. Mivel a gerincvezeték a belvárosban végződik, így onnan kell(ene) a jelentős távolságra levő településrészre átvezetni a földkábelt mintegy 1,2 millió forintért. A lakók többször kérték az önkormányzat segítségét, majd legutóbb falufórumot tartottak, illetve aláírásokat gyűjtöttek, amit 335 aláírással juttattak el a képviselő-testülethez. A bekötésről a napokban rendkívüli testületi ülésen döntöttek a mezőkovácsházi városházán. Mint aztBakos Isn’án polgár- mester elmondta, az önkormányzatnak érdeke, hogy a külső városrészben lakók is in- formáltabbak legyenek, hisz így kiküszöbölhetők a „kocsmai hírek”. Másrészt ismeretes, hogy a 2-es csatorna műholdra kerül és a kábellel nem rendelkezőknek csak az 1-es műsor marad. A bekötéssel 7 magyarnyelvű csatornához jut a lakosság és talán ezzel is csökkenthető a két településrész korábbi megkülönböztetése. Igaz, a költségvetés felosztásakor egyfajta sorrendiséget állítottak fel az útépítések javára, de átcsoportosítással megoldható a kérés. Végül a testület a tv vezetőjével történt egyeztetés után (június 16-ai kezdéssel) a szolgáltatás bővítése mellett döntött, melynek költségeihez 600 ezer forinttal és egy árokásó gép munkájával járultak hozzá. (hm) Megkérdeztük olvasóinkat Mit terveztek a nyári vakációra? A Városházi esték sorozat keretében rendezték meg Sutyinszki Beáta fuvolaművész és Zsig- mond Zoltán orgonaművész hangversenyét a békéscsabai városháza dísztermében. A koncerten olyan csodában volt részem, amelyben már régen nem. Sutyinszki Beáta! Érdemes ezt a nevet megjegyeznünk több okból is. A többszörös nemzetközi verseny győztes Bea kemény csatákban vívta ki magának a művésznő titulust. A szakma már felfigyelt teljesítményeire. Most a közönségen a sor, hogy ezt a végtelenül szerény és tisztalelkű profi művészt a magáénak tudja, leikébe fogadja. Mi, csabaiak újra örülhetünk, hogy egy városunkból származó leány öregbítette tovább városunk hírét. Bizonyította, hogy a komolyzene, melyet méltatlanul sokan tartanak unalmasnak, milyen lebilincselő tud lenni. A magas fokú felkészültség és lelki tisztaság által a zene azzá vált, ami. Hangokból összegyúrt igazsággá, melyet nem az ész fog fel tévedésektől nem mentesen, de a lélek tévedhetetlenül. Zsigmond Zoltán zongoraművészt a legnagyobb elismerés kell, hogy övezze. Hőstettnek számító teljesítményként kell értékelnünk közreműködését Sutyinszki Beáta műsorszámaiban, hiszen az a zongora, mely a rendelkezésükre állt, méltatlannak mutatkozott ahhoz a színvonalhoz, melyet a művészek képviseltek. Schumann Három románca és Pulenc Szonátája még egy igazi profi hangszeren is művészt próbáló, nehéz feladat, hiszen e darabok lényegi vonásaihoz tartoznak a legérzékenyebben kezelt hangzási finomságok. Mindezek ellenére a zongorás számok — a két Chopin-etüd és a polonéz, majd Gershwin Kék rapszódiája, amelyet négykezes változatban hallhatott a közönség Zs. Pap Éva közreműködésével — szinten tudták tartani végig e 9sodálatos hangversenyt. A két zongoraművésznek kívánom, hogy a közeljövőben legyen lehetőségük az itteni közönség előtt tehetségükhöz méltó hangszeren is megmutatni tudásukat, profizmusukat. Csontos J. Tóth Edit, 5. osztályos, nagy- bán he gyesi tanuló: — Nagyon vártam már az igazi nagybetűs VAKÁCIÓ-t. Végre nem kell mindennap rohanni az iskolába és délutánonként biflázni a feladott leckét. Mivel a bizonyítványom jó erős négyes lesz, így megígérték a szüleim, hogy egy hétre el utazunk a rokonokhoz Budapestre. Jó lesz kikapcsolódni, szeretek tv-t nézni, strandra járni és természetesen a barátnőkkel is szervezünk egy-két „dumcsis” összejövetelt. Emellett segítek a háztartásban és mivel paprikát termesztünk, a fóliában is elkel egy kis segítség. Szőke Edit, 8. osztályos, nagy- bánhegyesi tanuló: — Az általános iskola után remélem a szüleim elengednek a diszkóba a barátnőimmel. Szeretném kihasználni a nyarat, hogy őszre kipihenten kezdjem Békéscsabán a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakmunkásképzőt. A helybeli termálfürdőt biztosan többször meglátogatom, valamint szeretek kerékpározni, kirándulni. Emellett a héten nyitott a faluban a mozi, erre is nagyon kíváncsi vagyok. A kötetlen ki- kapcsolódás után a szüleimmel 1-2 hétre tervezzük, hogy elmegyünk Dunavarsányba és a Velencei-tóhoz. Kocsis Anikó, 8. osztályos, nagy- bánhegyesi tanuló: — Nagyon vártam a nyarat és úgy érzem a jeles bizonyítványért meg is érdemiek egy kis pihenést. Békésre a Szegedi Kis István Református Gimnáziumba jelentkeztem továbbtanulni és még előtte Szombathelyen töltök majd egy hónapot a rokonoknál. Tavaly is 6 hétig voltam ott és jól éreztem magam. Emellett a családban már hagyomány, hogy — apukám közreműködésével —nyári munkát vállalok a tsz-ben és a határban hagymarózsát szedünk, a napraforgót idegeneljük, vagy ami adódik. Közben persze jut idő a kikapcsolódásra és szórakozásra is. Mile Petra, 7. osztályos, nagy- bánhegyesi tanuló: —Szeretem anyarat, mert ilyenkor a pihenésre több idő jut és kevesebb a kötelezettség. Az évzáró után a szüleimmel 2—3 napra Németországba utazunk a rokonokhoz. A nagybácsival táborozást is terveztünk Bánhorvátra. Nyáron még az idő is gyorsabban telik, pedig augusztusban illő lenne egy kicsit előre is készülni. Lehet, hogy nem minden valósul meg, de a fürdőzés, a kötetlen tévézés, a baráti összejövetelek egy kis magnózással biztosan jó kikapcsolódás lesz. Jó, hogy végre itt a vakáció! H. M. FOTÓ: SUCH TAMÁS így kezdődött egy élet... A békéscsabai yédőnők ismét jó ötlettel álltak elő. így kezdődött... címmel szeretnék az édesanyák, édesapák első közös kórházi babaszületési élményét a szülőszobából, a babás szobából megőrizni, mások számára is élvezhetővé tenni. Az anyatej világnapját ötödik alkalommal rendezik meg Békéscsabán , s a pályázatot erre az alkalomra hirdetik meg. A védőnők várják az édesanyák, édesapák beszámolóját elbeszélés formájában arról, mit jelent számukra szülőnek lenni, hogyan élték át együtt a szülés pillanatait. Elképzelhető például, hogy a leendő édesapa a folyosón izgult, vagy mit jelentett a kórházban, a babás szobában töltött néhány nap, a szoptatás első kísérletei. A legsikeresebb pályamunkákat díjazzák, illetve az ünnepi műsorban programra tűzik. A beküldési határidő: 1997. június 30. A cím: Védőnői Szolgálat, Békéscsaba, Gyulai út 18. A pályázatok értékelése, az ünnepi műsor augusztus 1-jén, az MDF Nagy Imre téri székházában lesz. B. Zs.
