Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-17-19 / 114. szám

1997. május 17-19., szombat-hétfő iiWiMJ A spanyol tenger, az erdő világa, szobai csendélet rénke néni magángalériája , jinny i szépség van a világon, amit szeretnék megörökíteni... ” FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Videón a Honfoglalás Árpád szerepében az olasz filmcsillag, Franco Nero Aranysárga piskóta és üdítőital az asztalon, halk zene szól a sarokban, a falakon mindenütt képek. Két idős asszony üldögél, az egyik hímezget, a másik gyönyörködik maga alkotta munkáiban. A látvány valóban lenyűgöző. A képeken megelevenedik a spanyol tengerpart, az erdő élővilága, a szobai csendélet. Lenne még mutatnivaló, de a helyet már kinőtte a tulajdonos, Ilovszky Béláné. Orosházán a Dózsa György utcán talál­ható a magángaléria, ahová betértünk egy kis beszélgetésre. Az időpont nem véletlen: házigazdánk, Irénke néni má­jusban tölti be 80. életévét, a napokban ünnepli születésnapját és éppen 5 esztendővel ezelőtt nyitotta meg a galé­riát. — A családban nem volt vita, hogy legyen, vagy ne legyen. Van egy na­gyon megértő férjem, aki mindig pár­tolta a dolgaimat. Sokat segített abban, hogy ez a rengeteg kép el is készüljön. Amit itt látni azonban nem a teljes élet­mű — mutat a falakon függő alkotások­ra. — A többinek már nem jut hely, azokat otthon a bútorok elé állítom, úgy kerülgetjük valamennyit. —Mikor kezdett festegetni? — Hajói belegondolok, én erre szü­lettem! Már elemista koromban rajzol- gattam, a tanárom egy fővárosi gyer- mekrajz-kiállításra el is küldte a mun­kámat. Később javasoltak a képzőmű­vészeti főiskolára, de én voltam a csa­ládban az egyetlen lány, szükség volt rám, és különben sem volt divat elen­gedni a lányokat Budapestre a mi időnkben. Fiatalasszonyként még sokat festettem — mindig természet után és olajjal —, majd hosszabb kihagyás után (család, gyereknevelés stb.) ismét kéz­be vettem az ecsetet. —Mi lesz a képek sorsa? — Megtartóm valamennyit vagy el­ajándékozom, de a legritkább esetben adom el. —Mostanában is feste get? — Egyre többet! Időm van, és még annyi szépség van a világon, amit sze­retnék megörökíteni. És természetesen szeretném megmutatni másoknak is, ők is gyönyörködhessenek bennük. — Irénke néninek töretlen alkotó­kedvet, boldog születésnapot és jó egészséget kívánunk! Csete Ilona A tavaly december 12-én bemutatott Honfoglalás című film az elmúlt két évtized legnagyobb magyar mozisikere lett: öt hónap alatt 600 ezren nézték meg! Ez a fantasztikus szám csupán néhány amerikai akciófilm nézettségé­hez mérhető, illetve filmművészetünk 60-as, 70-es évekbeli virágkorára emlé­keztet. A millecentenáriumi évfordulóra ké­szült film iránt jelentős külföldi érdeklődés tapasztalható. Koltay Gá­bor, a Honfoglalás rendezője március­ban részt vett a film Los Angeles-i, New York-i és washingtoni vetítésein. Mindhárom bemutató zsúfolt nézőtér előtt zajlott, s elismerő fogadtatásban részesült. A New York-i vetítést megte­kintette Anthony Quinn is, aki a bemu­tató után melegen gratulált Koltay Gá­bornak és Franco Nerónak, a film főszereplőjének. A krónikához tarto­zik, hogy Koltay Gergely filmzenéjé­nek a Magneoton kiadásában megjelent CD-je és kazettája rekordidő alatt aranylemezes lett. Koltay Gábor az elmúlt hónapokban sok közönségtalálkozón vett részt, szá­mos vidéki városban és kisebb települé­sen is megfordult. Mint tudósítónknak elmondta, nem tud meghatottság nélkül visszaemlékezni azokra a beszélgeté­sekre, annak a mélyről jövő, őszinte szeretetnek és lelkesedésnek a meg­nyilvánulására, amellyel a legkülön­bözőbb foglalkozású emberek, idősek és fiatalok a filmet fogadták. E tapasztalatok, s az előzetes felmé­rések azt jelzik, hogy a Honfoglalás film napokban megjelent videokazet­tája iránt is széles körű érdeklődés nyil­vánul meg. A kazetta kapható az ország valamennyi kultúrcikkboltjában, to­vábbá személyesen és telefonon is megrendelhető a Korona Film irodájá­ban, Budapesten. Koltay Gábor történelmi játékfilmje Nemeskürty István forgatókönyve alap­ján készült, nagy sikerrel vetítették megyénkben is Trankó Barnabás: Volt egyszer egy Erzsébet-díj... ü^önyv készül Spéter Erzsébetről, az ismert művészeti alapítvány tevő­ről. A kötetben jeles írók, publicis­ták, a művészeti élet olyan kiválósá­gai mint Czine Mihály, Görgey Gábor, Miskoiczi Miklós, Peterdi Pál, Sas József és mások írásai villantanak fel egy színes egyénisé­get, a magyar színházművészet pártfogóját, az Erzsébet-díj létreho­zóját. Amikor néhány nappal ezelőtt Spéter Erzsébet Békéscsabán járt, átadta Trunkó Barnabás írását, amely a kötetet megelőzve lapunk­ban jelenik meg először. A Magyarországon megjelenő Ki ki­csoda? című kötetben Spéter Erzsébet neve nem szerepel. Pedig ott kellene lennie valahol a SPENCER, Bud és a SPILBERG, Steven között. Sokan arra gondolnak: Erzsébet biztosan a születé­si évét titkolja. Akik viszont ismerik, azok jól tudják, hogy erről szó sincs; korát soha nem tagadta, sőt néha még dicsekszik is a 81 évével. Ezt manapság nem sokan tehetik meg. Ha lenne a lexikonban egy SPÉTER ERZSÉBET szócikk, az nyilván renge­teg téves adatot tartalmazna. Például azt, hogy az illetőnek nincs gyermeke. Pedig van neki! Úgy hívják, hogy: Er­zsébet-díj. Szellemi atyja talán a nagy OsCar lehetett, bár Erzsébet erről a ka­landról diszkréten hallgat. A díj — mint minden, amihez Erzsé­bet nyúl — ki volt találva. A menetrend­szerűen osztogatott állami kitüntetések és szolgálati ordók mellett az Erzsébet- díj szokatlan intézmény volt. Nem hiva­tásos lobbysták jelöltek, hanem profik— és nem állami bürokraták ítélték oda, hanem a közönség. Ebből aztán lett nagy kavarodás a művészeti életben! Az első díjkiosztás emlékezetesen alakult: valószínűleg Erzsébetet is be­vitték az erdőbe. A kültúrtörténészek még sokáig fogják emlegetni azt a ne­vezetes Vigadó-béli nyitányt, amely el­homályosította az Öröm-ódát, de még a Sztálin-kantátát is. És felnyomultak a hívatlan szponzorok is, akik próbálták learatni azokat a babérokat, amelyeket nem igazán nekik szántak. Még a díja­zottak is megrettentek a túlméretezett és túlcukrozott kelet-amerikai show- tól, mert úgy tűnt, hogy az az est nem is róluk szólt. De az Erzsébet-díj akkora találmány volt, hogy még ez a premier sem tudott sokat ártani neki. Sőt mások se nagyon. A díj egy csapásra olyan népszerű lett, hogy divatba jött visszautasítani már a jelölést is. A kandidálást főleg azok utasították — ab ovo—vissza, akiknek egyébként esélyük sem volt arra, hogy felkerüljenek a listára. Aztán valamilyen felfoghatatlan fo­lyamat okán az Erzsébet-díj jelentősen felértékelődött. A már említett Ki ki­csoda? lexikonban egyre több, művészekről szóló szócikkben jelent meg a büszke közlés, hogy az illető Erzsébet-díjat kapott. — Kaptál már Erzsébet-díjat, vagy még mindig csak Kossuth-díjas vagy? — froclizták egymást a művészek a színházak társalgóiban. Aztán egyszer csak vége lett a dal­nak és a táncnak... A díj alapítója vitába keveredett a hazai pénzintézeti szférá­val, hajói emlékszem, valami méltatlan kamat-affér miatt. A vitában — itt most nem részletezendő okok miatt — egy perc alatt igazságot tudnék tenni, de itt többről van szó. Abba maradt az Erzsébet-díj, mintha elvágták volna... Ott állt a sok művész —mintha átvágták volna... Mert ha van Erzsébet-díj, akkor azt lehet dicsérni vagy cikizni: de ha nincs — akkor mindez értelmetlenné válik. Persze az üresen hagyott ajtónyílás­ba sokan rögtön betették a lábukat. Gyorsbüféhálózatok vettek tenyémyo- matot derék sportolóktól, tavaszonként pedig a kiválasztott színész-elit döngeti betonba lábnyomait a pesti Broodway- n, de az egész fel nem érhet az Erzsébet- díjjal. Kell az Erzsébet-díj! Nem a díjjal járó pénz miatt, bár az sem közömbös, de hittel vallom, hogy a bronzszobrocs­ka — akár csak az Oscar —, boríték nélkül sem veszítene az értékéből. Kell az Erzsébet-díj! A közönségnek jobban kell, mint az alapítónak vagy a várományosoknak! A játék miatt! Mert az Erzsébet-díj egy nagy össznépi já­ték, a szó legnemesebb értelmében. Já­ték, ahol csak nyertesek vannak. Kell az Erzsébet-díj! A díjat senki­nek nincs joga elvenni tőlünk. Még az alapítónak sem! Igen, lehet, hogy nálunk a demokrá­cia még gyerekcipőben jár, de ez a cipő már szorítja. Nem az a megoldás, hogy mezítláb kell járatni! Jó lenne, ha nem a bankárok dönte­nék el, hogy lesz-e ismét Erzsébet-díj. Ez nem lenne méltó sem a díjhoz, sem az alapítóhoz. És az alapítványhoz sem, amelynek alapgondolata: mindig a kö­zönség dönt! És a közönség már döntött... Kedves színházlátogató! Az OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága 1993-ban Nívódí­jat alapított, amely a Jóki Szín­ház 1996/97. évadjának legki­emelkedőbb férfi és női alakítá­sát, valamint a legjobb rendezői munkát hivatott jutalmazni. A legmaradandóbb élményt nyújtó színészi teljesítménye­kért járó díj odaítélése a közön­ség szavazatai alapján történik, melyhez ezúton kérjük az Ön szíves segítségét. Fontos szá­munkra az Ön véleménye, mely­nek megtételét ezen a szavazó­lapon várjuk Öntől. Emlékeztetőül a színház elő­csarnokában felállítottunk egy tájékoztató táblát, mely az évad 6 előadásának szereposztását tartalmazza. Szavazatát a színház előcsar­nokában elhelyezett urnába kér­jük bedobni vagy a Jókai Szín­ház címére postán szíveskedjen azt eljuttatni. Segítségét előre is köszön­jük! Tisztelettel: Jókai Színház, OTP Bank Rt. Békés Megyei Igazgatósága Sinka-centenárium előtt Sinka István 1897. szeptember 24-én született Nagyszalontán. A centenáriumi évfordulóról a Magyar írószövetség, a vésztői önkormányzat és a szeghalmi Péter András Gimnázium közö­sen emlékezik meg. A rendez­vény fővédnöke lesz Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke. Kaszai János, Vésztő polgár- mestere, Vaszkó Tamás, a szeg­halmi gimnázium igazgatója, Szabó Ferenc, a megyei múzeu­mok nyugalmazott igazgatója és Szabó Béláné, a vésztői könyv­tár vezetője a Sinka-centenáriu- mi programok egyeztetése vé­gett a napokban Budapesten ke­reste fel Pomogáts Bélát. Az ün­nepi programszervezők közül néhányan Nagyszalontára is el­utaznak. M.B. Jótékonysági est az iskolában Az Okányi Általános Iskoláért Alapítványt a télen hívták életre az iskola pedagógusai az oktatás feltételeinek javítá­sára. Kincses Károlyné el­mondta: május 17-én (szom­baton) este 7 órakor az Okányi Általános Iskolában Pünkösdi alapítványi bál elnevezéssel nagyszabású rendezvényt tar­tanak. A rendezvényt rövid műsor vezeti be. De lehetőség lesz táncra, zenére, a régi naplók­ban való búvárkodásra, vala­mint kötetlen beszélgetésekre és persze vacsorára is. A szervezők várják a volt diáko­kat, tanárokat, okányi elszár­mazottakat. A rendezvény tel­jes bevétele az alapítvány számláját gyarapítja majd. (i) Szavazólap Az 1996/97-es évad legkiemelkedőbb férfi alakítása:..................................................... .....................(név) női alakítása:....................................................... ..........(színdarab) .... .................(név) ..........(színdarab) MJÁRu^ Rendkívüli reklámárai ág viirmíí vásár a főbejáratnál! Kínálatunkból: — pamut ágynemű-garnitúra — pamut ágynemű-garnitúra — egyszínű krepp garnitúra — mintás krepp garnitúra 2500 Ft helyett 1890 Ft 2500 Ft helyett 1990 Ft 3500 Ft helyett 2890 Ft 3700 Ft helyett 3290 Ft Amíg a készlet tart! ijjÁRUH^ Újdonságok !™H3j Békéscsaba a műszaki osztályon! Közületek, intézmények, magánszemélyek! — Az ORFK, valamint a biztosítók által hitelesített VIRO típusú számzáras, mágneskártyás, digitális, falba és aljzatba építhető dekoratív kivitelű széfek — UNITASS típusú, vandálbiztos, esztétikus, higiénikus, utántöltős adagolók, (WC-papír, papírtörölköző, folyé­kony szappan) kedvezményes áron, minta után meg­rendelhetők, utántöltő anyag folyamatosan biztosítható! — TRINÁT festékek, alapozók, hígítók, valamint belső fal­festékek, ecsetek. (62425)

Next

/
Oldalképek
Tartalom