Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-16 / 113. szám

Brüsszeli pénzekkel a csatlakozásig Phare B Békéscsabán áprilistól megkezdődött a munka a Phare- CBC regionális programirodá­ban. (6. oldal) Erősségük... A szarvasi áfész elnöke a közgyűlé­sen felhívta a figyelmet a szövetke­zet struktúrájában végrehajtott változásra. Felszámolták a felvásárlási és termeltetési tevékenységet. (6. oldal) Piaci körkép Mezőkovácsházán a keddi hetipiacon az uborka ára mérséklődött 180 forintra, az új káposzta 80, a téli 70 forint volt. Megjelentek a friss fóliás paprikák. (7. oldal) A Békés Megyei Hírlap Melléklete A/ ÍGÉRETEK MÁSKÉPPEN HANGZOTTAK! — SZERZŐDÉST SZEGETT AZ ÖNKORMÁNYZAT? — HARC A KISPIACÉRT _____________________________________________________________________________________________________________________________________9___ Va laki sakkot kapott Sarkadon Sarkadon két éve működik az új vásártér a város mértani középpontjában. Annak idején nagy vita előzte meg a beru­házást, hiszen sokan úgy vélték, nem szabad a piacot elvinni a régi helyéről, a belvárosi Széles utcából. A Széles utcaiak többsége persze örült, amikor kiderült, költözik a vásártér, hiszen a piaci napokon közlekedési járművel se ki, se be nem lehetett hajtani a házakhoz. Ezzel szemben a „kispiacosok” (a saját terményeiket áruló nyugdíjasok) tovább harcoltak a megszokott belvárosi helyükért. Számukra pofon volt a döntés: nekik is ki kell vonulniuk az új helyre. Két év telt el a nagy port kavart viták óta. A vásártéren működő pavilonsor egyik kiskereskedő bérlője, a 37 esztendős Boldogh György így nyilatkozott az eddi­gi tapasztalatairól: — Sajnos, az új piac nem vál­totta be a hozzá fűzött reménye­ket. Legalábbis eddig. A nyitás­kor rengeteg bérlője volt a sor­nak. Volt itt ékszeres, rövidárus, ki tudja, hány büfés, aztán egy­szer csak sorra adogatták vissza a kulcsokat. Csak azok marad­tak meg, akiknek a boltjuk ho­zott is valamit a konyhára. A hibát több dologban látom. Sze­rintem hiába van a piac a város mértani középpontjában, ha nem itt van a vásárlóerő. A vásárlóerő a tömbházakban, a Széles utca közelében van. Itt— mint Sarkadon ez köztudott — kertes házakban élnek az embe­rek. Ez azt jelenti, hogy megter­melnek minden olyan zöldséget, gyümölcsöt, amit a piac nyújtani tud. A vásárlóerőt mi, keres­kedők alapvető kiindulási szem­pontnak tartjuk, de velünk senki sem tárgyalt ezekről a kérdé­sekről. Nem akarom bántani az önkormányzatot, kritikámat in­kább építő szándékkal, tanul­ságképpen mondom. Azt is problémának látom azonban, hogy a testületben nincs olyan ember, aki igazából felkarolná a helybéli vállalkozókat. Tudom, erre a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány sarkadi irodájára hi­vatkoznának, amit a helyi vállal­kozók segítésére hoztak létre, de bevallom, a hitelhez, amit itt kí­náltak nekem, olyan sok feltételt szabtak, hogy az embernek el­ment a kedve a dologtól. A ban­kokról már nem is beszélek. A bevétel pedig olyan kevés, hogy abból fejleszteni szinte lehetet­len. Munkahely nincs, akkor ho­gyan tovább? — Sokan azért béreltünk itt helyet, mert eleinte sok bizta­tást kaptunk — folytatta. — Ha megnyílik a határátkelő, óriási lesz a forgalom. Ez a pavilonsor egy mindennapos bevásárlóközpontja lesz a te­leki embereknek. Európai színvonalú helyiségben dol­gozhatunk, és így tovább... De nem lett nagy a forgalom. Csak piaci napokon jönnek az emberek, akkor is csak délig. Kinek éri meg alkalmazottat tartani ezért!? És az „európai színvonalú” helyiségek sem egészek olyanok, mint az ígé­retekben szerepeltek. Rosszak a nyílászárók, gyorsmunkára vallanak a raktárak, már ahol van... Ha tíz év múlva, amikor lejár az önkormányzat és a befektető Vásártér Kft. közötti szerződés, milyen állagú pia­cot kap majd az önkormány­zat? (Folytatás a 6. oldalon) Hírháttér Lakáskamat-csökkentés? Az OTP április elseje óta átla­gosan két százalékkal mérsé­kelte lakáshiteleinek a kama­tait, s július 1-jei hatállyal újabb 2 százalékkal mérsékli az 1988. december 31. előtt, illetve az 1994. január l-je után engedélyezett lakáshite­lek kamatát. Majd szeptember 1-jei hatállyal azoknak a la­káshiteleknek a kamatait, amelyeket e két időpont között folyósítottak. A lakáshitel- kamatok mértéke így 26—29 százalékra csökken. Látszólag bonyolult intéz­kedéssorozatról van szó. Va­lójában azonban a dolog egy­szerű. A felsorolt időpon­tokban, illetve időtarta­mokban az infláció mértéke s így az úgynevezett névleges kamatoké eltért egymástól. A névleges kamatok azok a szá­zalékok, amelyeket a hitel összege után ténylegesen fi­zetni kell az adósoknak. Ezen belid van a reálkamatláb, az a százalékos összeg, ami az inf­lációs ráta levonása miatt a névlegesből ténylegesen meg­marad a hitelezőnek. Ha a névleges kamatláb 20 száza­lék és az inflációs ráta. a fo­gyasztói árak egy év alatti emelkedésének százaléka 18, akkor a reálkamatláb 2 száza­lékot tesz ki. Az OTP és egyéb bankok által végrehajtott ka­matlábcsökkentés egyik ténye­zője tehát az inflációs ráta csökkenése, amely mérsékel­tebb névleges kamatláb mel­lett is lehetővé teszi a reálka­matláb változatlanul tartását. Ezt annál inkább teheti OTP és más bank. mert az inf­láció ütemének csökkenése nyomán először a betétesek­nek és a folyószámla-tulajdo­nosoknak fizetett. iín. névleges betéti kamatokat csökkentette s csak később a hitelekét. Ez­zel az OTP és a bankok fő be­vételi forrása, a két névleges kamatláb kiilönbözete — amit szaknyelven marzsnak nevez­nek— először egyenesen nőtt, majd a korábbi szintre állt vissza. A kamatlábcsökkentésnek azonban nem ez az egyetlen kiváltó oka. Az is hozzájárult ehhez, hogy fokozódott a ban­kok közötti verseny. Azok a bankok is behatolnak a lakos­sági piacra, amelyek koráb­ban csaknem kizárólag nagy- vállalatokkal foglalkoztak. Ráadásul megjelentek a lakás­takarékpénztárak a lakásfi­nanszírozásban . Ahhoz, hogy az OTP meg­tarthassa uralkodó szerepét a lakossági, s ezen belül a lakás­finanszírozási ágazatban, egyre kedvezőbb feltételeket kell megállapítania ügyfelei számára. Bácskai Tamás Tirják László 34 éves, erdőmérnök, ökológus, a Körös— Maros Nemzeti Park igazgatója. Érettségi után a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen tanul tovább, második diplomáját a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzi. Pályáját erdőmcrnökként kezdi Gyulán, majd hamarosan a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet vezetője, hivatásos természetvédő lesz. 1994-ben kérik fel a szarvasi szék­helyű Körös—Maros Természetvédelmi Igazgatóság megszervezésére, illetve vezetésére. Az intézmény idén alakult át nemzeti parkká. Tirják László békéscsabai születésű, családjával most is a megyeszékhelyen él. Felesége, Valéria pedagógus. Két gyermekük van: Márk hétéves, Valika öt. Vezérállásban — Egyik előadásán csempészek kar­maiból kimentett teknőst, lenyúzott medvebőrt és elpusztított madarak fotóját mutatta a hallgatóságnak. A látvány, s az elhangzottak valósággal sokkolták a közönséget. — Természeti környezetünk nap­ról napra pusztul. A Föld élővilágát, ha tetszik, az ember lételemét érő támadásokat nem lehet elkendőzni. A természet tisztelete nagyon fontos, s fontos az is, hogy felnövőben az új generáció, amely egészen másképp fog viszonyulni az erdőhöz, a fához. — Mi az a plusz, ami hivatásos természet\'édővé tesz vala­kit? — Az iskolai éveim alatt rendszeresen jártam a természet- védelmi területeket. Emlékszem, mennyit bosszankodtam, hogy ez vagy az, miért van úgy? Amikor feladatul kaptam a természetvédelmi igazgatóság megszervezését, ezeket a 15 évesen és később megfogalmazott elképzeléseket is sikerült valamilyen szinten megvalósítani. Aki ezt a hivatást választja, az eleve természetszerető ember, aki élete végéig hordja ennek „bélyegét”. —Igen fiatalon nagy szakmai kihívás elé állította az étet. — Harmincegy évesen kértek fel egy intézmény megszer­vezésére. Az intézmény működik és megkapta a nemzeti park rangot. Számomra ez egy megismételhetetlen és életre szóló élmény, ugyanakkor életre szóló tanulság is. — A nemzeti park köze! ötvenezer hektár alapterületű. Hogyan lehet átlátni, irányítani egy ekkora szervezetet? — Nehéz úgy vezetni, hogy a kollégák egy részével csak telefonon tartjuk a kapcsolatot. A hivatali teendők mellett igyekszem minél többet járni a területen, tapasztalatot gyűjte­ni. Ráadásul rendkívül szerteágazó a tevékenységünk. Kardoskúton szürkemarhagulyánk van, az árterekben erdőink, Dévaványán bemutatóközpontunk. Ez megkívánja, hogy vala­mennyi munkatársam sokoldalú legyen és folyamatosan ké­pezze magát. —A zöld mozgalmak egyre erősebben hallatják hangjukat. Egyik markáns példa erre a Greenpeace. Hogyan vélekedik ezekről a szerkezetekről? — A nyugat-európai zöld mozgalmak jelzik, hogy milyen gyors ütemben változik az emberek szemíélete. Napról napra többen állnak a természetvédelem ügye mellé. A civil mozgal­mak az állami természetvédelem fontos kiegészítői. A radiká­lis zöld csoportok, mint a Greenpeace, multinacionális cégeket tudnak térdre kényszeríteni. Tevékenységük használ a környe­zetvédelem ügyének. Magam is több természetvédőegyesület­nek vagyok tagja. — Mit tart a modernizációról? — A fejlődés hajszolása nem csak természeti kárt okoz. A modernizációval a társadalomnak is lépést kell tartani, s ez óhatatlanul értékek elvesztésével jár. —Azt mondják, hivatás és művelője formálják egymást. Ont mire tanította meg a munkája? —Arra, hogy a természetet nem lehet leigázni. A természet­nek törvényei vannak, ezeket a törvényeket tisztelni kell. ezeket meg kell tanulni, s ezekkel együtt kell élni. A természet pusztítása az emberiség pusztítását is magával vonja. —A családdal már eltervezték a nyaralást? — Igen. Sokat járunk Székelyföldre, egy kis hegyi faházba. Az a környezet, a családom jelenléte, s egy jó könyv számomra a kikapcsolódás legjobb formája. Ezen a nyáron is a székelyföl­di fenyőerdei házban töltünk két hetet, majd néhány napot még a Duna deltájánál, ott, ahol a természet szinte érintetlen. —Köszönöm a beszélgetést! Csath Róza „ Úgy hittük, hat-hét év alatt mindez kamatostul megtérül” fotó: kovács ERZSÉBET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom