Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-16 / 113. szám
6 Heti gazdaság 1997. május 16., péntek Valaki sakkot kapott Sarkadon Galovicz Mihály Phare-CBC irodavezető a nyertes és a készülő programcsomagról Brüsszeli pénzekkel a csatlakozásig « (Folytatás az 5. oldalról) Az önkormányzattól Czeg- lédi András műszaki osztályvezetőt kérdeztük. A következőket mondta: — A pavilonsoros elképzelés lehet, hogy nem vált be, de maga a piac szenzációs. Eredetileg úgy volt, hogy működik a mindennapos piac, és akkor a pavilont bérlő kereskedők is megélnek. Sajnos, megmaradt a régi szokás, miszerint csak piaci napokon, csütörtökönként és vasárnaponkéntjönnek ki az emberek. Nyilván ehhez igazodtak a sátras kereskedők is. Véleményem szerint hiába lenne a piac a régi, belvárosi helyen, ezen a vásárlói szokáson ott sem tudtak volna változtatni. A Vásártér Kft.-vei való szerződésünk szerint egyébként tíz év múlva csak az alépítmény kerül vissza a város tulajdonába, a pavilonsor továbbra is a Vásártéré marad. Tíz év múltán ők döntenek róla, eladják-e, elviszik-e. Még az is lehet, hogy továbbra is ők működtetik a piacot. Ez azonban az akkori önkormányzat és a Vásártér Kft. megállapodásán múlik... S hogy mit szól a témához dr. Miklós Pál, a kft. egyik tulajdonosa? íme: — Valóban nem működik minden úgy, mint ahogyan azt a szerződés megkötésekor gondoltuk. Akkor még nem voltak letiltva a külföldiek a piacról, nem kötötték kereskedői engedélyhez az árusítást, sokkal nagyobb forgalomra számítottunk a határátkelő megnyitása kapcsán. Szóval nem a piac helyével van a gond, hanem a vásárlóerővel. Sarkad népe szegény, nincs miből költenie. Ezt akár országos gondként is mondhatnám, de itt fokozottan érvényes. Mi mindent megtettünk annak érdekében, hogy ez a piac naponta működjék. A nem piaci napokon például ingyen árulhatnak a kereskedők és az idős nénik. De így sem jönnek el, mert nincs, aki vásároljon tőlük. Azt is hibának látom, hogy néhány hangadó nyomására visszaállították a belvárosban a kispiacot. Ezzel pedig az önkormányzat folyamatosan szerződést szeg. így még nehezebb ideszoktatni az embereket. Annak idején azért fektettünk 30 millió forintot a vásártér megépítésére, mert úgy hittük, hat-hét év alatt mindez kamatostul megtérül, s az utolsó három-négy évben már a tiszta nyereség folyik be. Ezzel szemben a kétéves tapasztalatunk azt mutatja, ha nem lesz gazdasági fellendülés az elkövetkezendő években, akkor örülnünk kell, ha tíz egyenlő részletben visszajön a befektetésünk. Mintha szalmazsákba dugtuk volna a pénzünket! A gondokról szólva Miklós Pál azt is elmondta, hogy az ön- kormányzat négymillió forinttal részt vállalt a beruházásban, amit a Vásártér Kft. három év alatt szeretett volna visszavásárolni. Erre azonban fedezet nem lévén, kérték az önkormányzatot, tekintsen el az eredeti tervtől. Akkor ezt nem szavazták meg a képviselők. Legutóbb a területbérleti díj és a parkoló-bérleti díj egyéves halasztását kérték az önkormányzattól, hiszen az anyagi helyzetük továbbra sem javult. Közülük az egyiket elfogadta a testület. — Ez is több, mint a semmi — sóhajtotta a tulajdonos —, de az igazi megoldás a magyar gazdaság fellendülése lenne. A pavilonok állapotára vonatkozóan a következőkkel egészítette ki az elmondottakat: — Sok távoli helyről jöttek el megcsodálni ezt a vásárteret. Hogy rosszak a nyílászárók vagy van néhány apróbb gond a felépítmények körül, az sajnos a magyar építőipar paklijában benne van. De ha jelzésünk van bármilyen hibáról, kijavíttatjuk azt— Magyar Mária Békés Megye Képviselő-testületének Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszer-ipari Szakképző Iskolája PÁLYÁZATOT HIRDET 1 fő kollégiumi, férfi nevelőtanár! munkakörre. Pályázati feltétel: általános iskolai vagy középiskolai tanári végzettség. 1 fő, környezetvédelmi ismeretek tanítását ellátó szaktanári álláshely betöltésére. Pályázati feltétel: felsőfokú környezetvédelmi szakmai képzettség. A pályázathoz mellékelni kell: >» szakmai önéletrajzot • erkölcsi bizonyítványt a megjelölt végzettséget tanúsító oklevél másolatát. Jelentkezési határidő: 1997. június 13. ~ Cím: 5700 Gyula, Eötvös u. 14. Tel./fax: (66) 463-726. | A Phare-CBC program békéscsabai regionális irodája kedden nyílt meg hivatalosan, de a munka jóval korábban, április 1-jétől megkezdődött a megyeházá harmadik emeletén. Az iroda március 15-étől kinevezett vezetője, Galovicz Mihály előtt nem ismeretlen fogalom a területfejlesztés, hiszen előtte a megyei önkormányzat gazdasági osztályán a Déli Autópálya projektjével foglalkozott — ma is büszke rá, hogy részt vett e munkában —, s hasonlóképpen jó tanulópénznek tekinti a Nagyalföld Alapítványhoz fűződő tevékenységét. Galovicz Mihály a Budapesti Műszaki Egyetemen két diplomát szerzett, okleveles közlekedési mérnök, illetve közlekedési gazdasági mérnök. Angolul és oroszul beszél. Békéscsabán él, 35 éves. Ami pedig a bevezetőt illeti, némi cáfolattal kezdi: — Az irodavezetői és a projektmenedzseri állásra összesen 17 pályázat érkezett, tehát bőséges volt a kínálat. A számomra kedvező döntés valószínűleg annak köszönhető, hogy a ’96-os Phare-CBC program előkészítésében néhány kollégámmal együtt részt vettem. Ezzel együtt is — azt hiszem — a korábbi tevékenységem szerves továbblépéseként értékelhetjük, hogy megkaptam ezt a nem hétköznapi munkát. A kolléganőm, a projektmenedzser Kalapáti Magdolna lett, ő többek között azzal szerzett előnyt, hogy kiválóan beszél románul. — Brüsszelben tavaly novemberben fogadták el a magyar—román határrégiót érintő' programot, s 5—5 millió ECU támogatást szavaztak meg. Április óta mi történt a négy magyar megye központjában, itt az irodában? — A program beindításához szükséges stratégiai, illetve féléves munkaterv befejezését egyengettük. A stratégiai terv az 1999-ig tartó programot fogja át. Lényegében a projekt végrehajtását segítjük, összefogjuk, és az ellenőrzést is mi végezzük. Csendben kezdtünk dolgozni, mégis sokan érdeklődtek, jöttek az ötletekkel a kamarák, az ön- kormányzati társulások, kérdezték, mikor lehet pályázni. Mi is látogattuk a tíz nyertes projekt menedzserét, emellett kapcsolatban állunk a budapesti irodával és a soproniakkal, ők nyertek először pályázatot határon átnyúlóprogrammal, 1995-ben. — A magyar térség számára biztosított 5 millió ECU-t teljes mértékben kimeríti a tíz projekt? Galovicz Mihály: „Csendben kezdtünk dolgozni, mégis sokan bekopogtattak hozzánk ” FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET — Nem, az úgynevezett kis projektek alapjára, amely 1000—10 000 ECU, lehet még pályázni. Ez az idén felhasználható pénz, s természetesen a pályázatokban megfogalmazott célnak a határon átnyúló hatást kell kiváltania. Pályázhat például Phare-pénzre két testvértelepülés középiskolája egymás közti kapcsolat kialakításához. — Milyennek ismerte meg a romániai partnereket? — Örömmel hallottuk a hírt, hogy a romániai oldalon a regionális iroda Aradon nyílik meg, amiért egyébként a mi megyei önkormányzatunk és a Phare- CBC iroda is aktívan lobbizott. A kapcsolattartásban egyébként a négy megye tanácsa sokat dolgozik, a félelmeim inkább abból táplálkoznak, hogy Romániában erősen centralizált a ’97-es előkészítés, a ’96-ost is Bukarestben találták ki. — Úgy hallottuk, már a ’97- es pályázat előkészítésével is foglalkoznak. — Igen, hamarosan megjelenik a sajtóban a pályázati kiírás. Öt fő terület élvez elsőbbséget e körben: a területi tervezés és fejlesztés, az infrastrukturális fejlesztés, a gazdaságfejlesztés és idegenforgalom, az emberi erőforrások fejlesztése, illetve a természet- és környezetvédelem. A cél ismét az, hogy 5 millió ECU-ig elszámoljunk. Az Európai Bizottság márciusban született döntése szerint a Phare nem segélyprogram, hanem a középkelet európai országok számára a csatlakozás előkészítését szolgáló pénzügyi forrás. Ez már magasabb optikát ad a Phare- nak. Bízunk abban, hogy az idén és jövőre is jó projekteket dolgozunk ki, amelyekkel már átléphetünk a következő évezredbe, vagyis folyamatossá válhat a felkészülésünk az uniós tagságra. L. E. Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ: változás a struktúrában Erősségük a kiskereskedelem A gazdaság stabilizációjára irányuló törekvések nem jártak eredménnyel, a feketegazdaság háttérbe szorítására tett intézkedések nem hoztak hathatós eredményt. E politikai és közgazda- sági környezetben keresték a helyüket az áfészek az ország gazdaságában — fogalmazott a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ közelmúltban tartott tisztújító küldöttgyűlésén, az elmúlt öt év gazdálkodását értékelve Bődi Jánosné elnök. A elnök felhívta a figyelmet a szövetkezet struktúrájában végrehajtott változásra. Felszámolták a felvásárlási és termeltetési tevékenységet. Fokozatosan megszüntették a vendéglátóipari tevékenységet, a vendéglők és italboltok többségét értékesítették. Az öt év alatt a szövetkezet 3,3 milliárd forint árbevételt ért el, amelyből 3,1 milliárd a kiskereskedelemből származott. Mint Bődi Jánosné beszámolójából kiderült, a szövetkezet tavaly 171 dolgozót foglalkoztatott. Jórészt a kiskereskedelmi tevékenységnek és az ingatlanhasznosításnak köszönhetően 889 millió forint nettó árbevételt értek el, amely 14 százalékkal több mint az 1995-ös évben. Az elnök a tavalyi év gazdálkodásáról is beszélt, amely, mint fogalmazott, nem a tervezettnek megfelelően alakult. Nyereség- tervüket nem tudták teljesíteni, a gazdasági évet 595 ezer forintos veszteséggel zárták. A szövetkezet profilbővítést idén sem tervez, bevételének 95 százalékát a kiskereskedelmi tevékenységből reméli. Célként 1997-re 960 millió forint árbevételt és 1,5 millió forint nyereséget tervez. Bődi Jánosné hangsúlyozta, a rendszeres bolti ellenőrzésekkel és a beszerzések felülvizsgálatával csökkenteniük kell az áruromlásból és a bolti lopásokból eredő veszteségeket. Az üzletekben dolgozók javadalmazási rendszerét pedig úgy kell alakítani, hogy az ösztönözzön a többletteljesítmény elérésére és a racionális létszámgazdálkodásra. Cs.R. A kereskedelemben foglalkoztatottak ösztönző javadalmazására törekszik a vezetés —felvételünk a szarvasi áfész diszkontáruházában készült Aktuális A JÖVŐNK A JÓ MINŐSÉGŰ SZÁNTÓFÖLDRE ÉPÜL Huszonegy település összefogott, hogy felmérve a dél-békési térség településein jelentkező gazdasági, társadalmi és infrastrukturális problémákat a megoldásra közös tervet dolgozzanak ki. Cél, hogy a területfejlesztés érdekében együtt, nagyobb hatékonysággal léphessenek fel. A kistérségi vizsgálódással, valamint a komplex terv elkészítésével a Dél-Békési Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása és a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Regionális Kutatások Központját bízta meg. A kistérségi gazdaságfejlesztésről szóló tanulmányterv elsőként a napokban Kunágotán tartott körzeti területfejlesztési társulás ülésén került elemzésre, melynek koordinátora Takács Dezső, a társulás elnöke, témavezetője dr. Baukó Tamás, az MTA tudományos munkatársa, a kutatási csoport vezetője volt. „A térségből az évtizedeken át elvont források helyi erőből csak hosszú távon, legkevesebb 10—15 év alatt pótolhatók. A lassú folyamat mellett szükségszerűen megjelennek új negatív jelenségek és sűrűsödnek a már most is tapasztalható elsősorban demográfiai és mentális hátrányok. A rendszerváltás utáni szerteágazó események a dél-békési kistérségben is megerősítették a piacgazdaság bevezetésének kényszerhatásait” — hallottuk a bevezetőben. Mint dr. Baukó Tamás rámutatott, az elemzéseknél abból indultak ki, hogy a megye egyötödében homogén, jó minőségű termőföld található és ebből éppen a délkeleti rész, amelyre alapozni lehet. A szántógazdálkodás és ezáltal a területhasznosítás aránya Dél-Békésben a legmagasabb. Köztudott, hogy a mezőgazdaság soha nem volt túl preferált területe a kormánynak, de remélik, az átalakulások ebben is kedvező változást hoznak. Kiemelten fontos tehát — hangsúlyozta — minden külső forrásbevonásra irányuló tevékenységet felerősíteni, sőt egyre inkább szükséges a nemzetközi pénzek felhasználása is. Ehhez pedig nem ágazati, hanem a térségfejlesztési lehetőségeken keresztül vezet az út. Mint mondta, az erőforrások felkutatása nem jelent kifejezetten új feladatot a kistérséget képviselő személyeknek, intézményeknek, de feltétlenül nagyobb aktivitást, és az eddigieknél több központi információs hely szervezett igénybevételét. A térségfejlesztés keretét az ökológiai adottságok, a keleti határmenti földrajzi helyzet, az infrastruktúra állapota, a középtelepülések túlsúlyával jellemezhető térszerkezet, a népesség felgyorsult fogyatkozása, szakmai és korösszetételének negatív változása mellett a köz- gondolkodásban az új iránti fogékonyság elemei adják. A hosszú távra szóló fejlesztésre — a korlátozó hatások ellenére — az előnyök hasznosítására, a településeken készített SWOT- analízis alapján 7 témakörben kiemelt projektet dolgoztak ki. Ehhez társul még egy úgynevezett térségmenedzseri irodahálózat kialakításának, valamint az EU-hoz való csatlakozás vidéki esélyeinek terve. A dél-békési önkormányzatok kistérségi társulása ülésén a SWOT-elemzés részleteit, majd erre építve a gazdaságfejlesztés legsarkalatosabb pontjait a megjelent szakemberek mutatták be előadásaikban, amit a települések polgármesterei véleményeztek. A társulásban résztvevők a tanulmánytervet apróbb kiegészítéssel elfogadták, amely a döntés értelmében, a megyei területfejlesztés részeként képviseli a kistérség érdekeit. Halasi Mária
