Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-16 / 113. szám
1997. május 16., péntek SOROZAT Tizenhat nap Latin-Amerika négy országának nyolc városában 5. Cancún maya nyelven: Aranykígyó Nyilvánvaló volt, hogy nem nyaralni megyünk Latin-Amerikába; azt azért mégsem gondoltam, hogy elbúcsúzunk Rio de Janeiró- tól, Sao Paulótól és Buenos Airestől anélkül, hogy „megkóstoltuk” volna az Atlanti-óceánt! Tizenegy napnak kellett eltelni, mire végre megmártózhattunk a Karib-tengerben, a festői Can- cúnban, a Ráktérítőtől délre, a Mexikói-öblöt délkeletről határoló Yucatán-félsziget csücskénél. Sosem láttam még türkizzöld és azúrkék tengert! Ami vakítóan fehér és púderfinom homokot nyaldos szelíden; mintha porcukorral szórták volna fel a partot, a legfinomabb, legfehérebb minőségből! A víz kristálytiszta, és nagyon messze kell beúszni ahhoz, hogy ne lássunk le a tenger fenekére. Szubtrópikus az éghajlat, a legalacsonyabb nappali hőmérséklet 18—22, a legmagasabb 32—34 Celsius-fok. Minden feltétel biztosítva, Mexikó legkedveltebb üdülőparadicsomának kiépítése a hetvenes években kezdődött el. Cancún maya nyelven azt jelenti: Aranykígyó, s a közelben páratlan indiánkori emlékek csalogatják az utazót, ezek közül Chichén Itzára látogattunk el. Itzák kútnyílásai — magyarul; öt kút, valójában a mészkő talajban kialakult erecskéket összegyűjtő víztárolók. Ma is vitatják, hogy maya vagy tolték eredetű volt-e az itzá törzs; valószínűbb, hogy maya, és a mai Guatemala területéről már i. sz. az V. század elején megkezdett vándorlásai során alapította Chichén Itzát. A város máig tisztázatlan okból 690 táján elnéptelenedett, 300 évig Csipkerózsika-álmát aludta. majd Tollas Kígyó (maya nevén Kukulkán), legendás hírű tolték vezér csapatai ezen a területen építették fel új központjukat. A XII. századtól kiújuló tolték—maya csatákban megint kihalt a lakosság, és újabb 300 év múltán fedezték fel a régészek. A XVIII. század végén az Amerikai Egyesült Államok konzulja megvásárolta a területet, a kiásott többezer éves áldozati tárgyak, arany ékszerek amerikai múzeumokba vándoroltak. A mexikói kormány 1923 után vette kézbe a kutatásokat. A régi maya város maradványai közül talán a legszebb az 55-ször55 méteralap- területű, 24 méter magas és 9 egymásra épült teraszból álló Kukul- kán-piramis, ami épen megmaradt. Mexikó 1821-ben nyerte el függetlenségét, több francia és amerikai intervenció következett; az Egyesült Államokkal 1848-ban kötött békeszerződésben lemondott 2,5 millió négyzetkilométernyi területéről (Texas, California, Arizona, Uj-Mexikó, Colorado, Nevada). 1861-ban spanyol, francia, angol csapatok foglalták el nagy részét, ’64-ben Habsburg Miksát ültették trónra, ’67-ben a korábban elűzött Juárez visszatért, a császárt kivégeztette, visszaállította a köztársasági államformát. Diktatúra, polgárháború, új alkotmány, a két világháború között indult meg a gazdasági fejlődés, ’29-ben alakult meg az azóta megszakítás nélkül kormányzó Forradalmi Intézményes Párt. A negyvenes évektől a nagy amerikai befektetések hatására javult a gazdaság helyzete, a hatvanas évektől a fejlődéssel együtt növekedett a külföldi eladósodás. 1994-ben a korrupciós ügyekbe keveredett Salinast Emesto Zedillo váltotta fel az elnöki székben és szigorú stabilizációs programot vezetett be. A történelmi kitérő után vissza a jelenbe, Cancúnba! Amiről nehéz elhinni, hogy valóság, olyan Chichén Itzát Kukulkán (Tollas Kígyó) hódította meg, tiszteletére emelték az 55-ször 55 méter alapterületű piramist káprázatosak a színek, a növények. Mintha romantikus mesejáték színpadi díszletébe tévedtünk volna. Különleges formára nyírják a fákat, bokrokat, a nádfedelet itt sásból készítik a házikók fölé. Tündérországban szívesen időztünk volna még, de április 13-án A Karib-tengeri Cancún meseszép üdülőközpont, ahol a víz türkizzöld és azúrkék, a homok fehér és púderfinom tovább kellett repülnünk Mexikóvárosba. Tenochtitlánt — a Mexikói Egyesült Államok fővárosának elődjét — az aztékok 1325-ben alapították; 20 milliós lakosságával ma a Föld legnépesebb metropolisa. Az Anáhuac-me- dencében, 2300 méter magasan, a Texcoco tó által körülvett szigetre épült; a medencét délkelet felé vulkánkoszorú zárja le, két kiemelkedő csúcsát, az 5452 méter magas Popocatepétl-t és az 5290 méter magas Ixtaccíhuatl-t örökké hó fedi. Mivel a csapadék nem tud lefolyni, a várost több árvíz sújtotta; ugyanakkor csak a tó feltöltése árán növekedhetett a település, a föld alól ivóvizet kellett szivattyúzni, így kiszáradt a medence, ezért gyakran porviharok zúdulnak a város fölé. 1536-ban itt létesült az ország és egyben a földrész első nyomdája, ’51-ben az Újvilág egyik első egyeteme, ahol több, mint negyedmillió diák tanul ma. A spanyol barokktól a legmodernebb stílusirányzatokig mindent felvonultató, óriási városban könnyen eltéved az idegen. Az Antropológiai Múzeum előtt Esőisten 8 méter magas és 167 tonna súlyú szobra fogadott, az ősi kultúrák gyűjteménye fantasztikus! A várost számozott, nyugatkelet felé haladó sugárutak és észak-déli utcák szelik át — akárcsak New Yorkban, itt mégis bonyolult a közlekedés. Sok az egyirányú útvonal, s ha végre eljut az ember oda, ahová szeretne, nem biztos, hogy vissza is talál. A földrengésveszély miatt kevesebb a toronyépület, mint más metropolisban — azért van bőven. Á legmagasabb a 41 emeletes Mexikó-torony (Tone de México), ami és a legújabb építmények az 1985. szeptember 19- ei földrengéskor nem szenvedtek károkat. A Catedral Metropolitana Latin-Amerika legnagyobb katedrálisa. Nyolcsávos sugárút vezet a Három Kultúra Terére: egykoron aztékok piactere, 1524-től itt áll a ferencesek temploma, ehhez ma már modem lakótelep is társul. (Folytatjuk) Niedzielsky Katalin BÉKÉS MEGY É É R T VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI A LAPÍTVÁNY 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5. * Tel:(6ó)442-520 Fax:(66)445-520 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS PÉNZINTÉZETEK RÉSZÉRE! A BÉKÉS MEGYÉÉRT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI ALAPÍTVÁNY mikr ohitelpr ogr am j «inak bonyolítására pályázatot hirdet megyei székhelyű és hatáskörű pénzintézetek részére. AZ ALAPÍTVÁNY OLYAN PÉNZINTÉZETEK PÁLYÁZATÁT VÁRJA, AKIK: ❖ elkötelezettek a kis- és középvállalkozói szektor iránt ❖ jó kapcsolatokkal rendelkeznek ezen a területen ❖ színvonalas ügyfélszolgálattal rendelkeznek ❖ ügyintézésük gyors és pontos ❖ vállalják a jelenlegi hitelállomány kezelését a futamidő végéig, az alapítvány által biztosított nyilvántartó program használatával, valamint az új hitelkihelyezések teljes körű adminisztrációs bonyolításával. A pályázat tartalmazza a szervezet jelenlegi felépítését, létszámát, eddigi eredményeit, meglévő és tervezett szolgáltatásait, melyeket elsősorban a kis- és középvállalkozások számára kíván nyújtani, továbbá a pénzintézet elképzelését a hitel kezeléséről és kapcsolattartásról a Vállalkozói Központtal. A pályázat beadási határideje: 1997. május 31. A pályázatokat levélben a Békés Megyéért Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz kell eljuttatni (5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 5.). A borítékon kérjük feltüntetni: „MIKROHITEL PÁLYÁZAT”. További információ kérhető Andó Ágnestől, az alapítvány mikrohitel managerétől a (30) 556-315-ös telefonszámon. változata CIB BANKKÁRTYA Mindent tud, amit egy bankkártyának tudnia kell! *r r* Vállalati és egyéni ügyfeleink rendelkezésére áll a CIB VISA, illetve a CIB Eurocard-MasterCard bankkártyák valamennyi Mmms 9^' % . II I M Kártyaszámlakamat magánszemélyek részére 500 ezer forint alatt 15% 500 ezer forint - 3 millió forint 17,5% 3 millió forint telelt 18% A KULCSSZÓ: CIB Felvilágosítás: (06-1) 266-9380 További szolgáltatásainkról kérjük érdeklődjék fiókunkban: 5600 Békéscsaba, Wlassich sétány 7. Tel.: (66) 454-293 Pénztári órák: hétfő-csütörtök: 8.30-12 óra, 13-14.30 óra, péntek: 8.30-12 óra
