Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-16 / 113. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1997. május 16., péntek Közérdekű hirdetmény, (n) A villamos energia árának emel­kedése miatt az arra rászorultak támogatást igényelhetnek. Az Energia Alapítvány által vala­mennyi fogyasztóhoz eljuttatott adatlapot május 23-ig lehet be­nyújtani a békéscsabai polgár- mesteri hivatalban. A szociális iroda május 16-tól május 23-ig minden munkanapon (kedden is) 8.30-tól 17 óráig áll az ügyfe­lek rendelkezésére. Tálas-program.(k) Az ősi misztériumok, tudásunk felújí­tása, az emberiség fejlődése a vízöntő korszakban címmel me­ditációval egybekötött, ingye­nes előadást tartanak május 17- én és 18-án 10—17 óráig Békés­csabán, a Vasutas Művelődési Házban. A négy témakört átfogó program előadója Tálas László, a Misztériumok Baráti Társasá­ga Kultúrtörténeti Egyesület el­nöke lesz. Meghívták őket. (gh) A battonyai S. O. S.-gyermekfalu­ból és a helyi általános iskolából ma délelőtt 35 gyermek tekint­heti meg ingyenesen a Békés Megyei Jókai Színház Só című musicaljét. A fiatalokat Konter László igazgató és Csányi Tibor gazdasági igazgató hívta meg az előadásra. Divatbemutató, (ö) Gyu­lán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban ma 19 órától divatbemutatót rendez az Avana Bt. a gyulai cégek közre­működésével. Férfikar, (cs) Orosházán, a Petőfi művelődési központ és az evangélikus egyház meghívásá­ra látogat a városba a Honvéd Férfikar. Az evangélikus temp­lomban május 16-án 18 órakor lép közönség elé a kórus Liszt— Kodály-hangversennyel. Orgo­nán közreműködik Teleki Mik­lós, vezényel Tóth András. Hátin Iratokkal, (gh) A méh­keréki határforgalmi kirendeltségen jelentkezett kilépésre M. L. magyar állampolgárságú férfi egy 2,3 millió Ft-ot éró' Mercedes 230 C típusú sze­mélygépkocsival május 13-án. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a Magyarországról ellopott jármű adásvételi szerződése hamis, ezért a határőrök M. L.-t nem csak gép­kocsilopás, hanem magánokirat-ha­misítás vétségének alapos gyanúja miatt is feljelentették a Sarkadi Rendőrkapitányságon. „CSAKNEM MINDIG MEGBOCSÁTJUK AZT, AMIT MEGÉR­TÜNK” (Lermontov) Asztalos- és lakatosüzem Orosházán A beruházás 30 millióforintba került, a cél, hogy itt készül­jenek termékek saját felhasználásra FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Az orosházi kórház nagyre­konstrukciójának és a vásár­csarnoknak a kivitelezője a Bé­kés Megyei Általános Építő­ipari és Vállalkozási Rész­vénytársaság. Az rt. fennállása óta immáron másodszor tett a vezetés olyan lépést, ami a több lábon állást, a szolgáltatási kör bővítését jelenti. Ezúttal Oros­házán avatták fel az asztalos- és lakatosüzemüket. Mint azt tájékoztatójában dr. Bodzás Júlia elnök-vezér­igazgató elmondta, a megyei Területfejlesztési Tanács tava­lyi pályázatán 14 millió forintot nyertek, ezt kipótolva készül­hetett el ez a telep a Szentesi úton, amit a tervezettnél 3 hó­nappal előbb adtak át rendelte­tésének. (A beruházás 30 millió forintba került, körülbelül 15- 16 milliót fordítottak a gépbe­szerzésekre.) Céljuk az, hogy itt készüljenek nyílászárók, egyéb épületasztalos-ipari termékek saját felhasználás­ra, később pedig itt végezhe­tik majd ezek forgalmazását is. Az üzemben jelenleg 25-en dolgoznak, de ez a létszám gyarapodhat — tudtuk meg az átadáson, ami üzemlátogatás­sal ért véget. Csete Ilona Képzésbe kalkulált piacgazdaság A Mohácsy iskola öröme: ennyi kiváló diák! Gyulán, a Mohácsy Mátyás Kertészeti és Élelmiszeripari Szakképző Iskola tanítványai kimagasló eredményeket ér­tek el a tanulmányi versenyeken, az utóbbi évek legtöbb jó eredményét — mondták örömmel Daka István igazgató és Lengyel Sándorné kertész szakmai igazgatóhelyettes. A fertődi Porpáczy Aladár or­szágos szakmai emlékverse­nyen Monostori Cecília dísznö­vénykertész szakközépiskolás 4. helyezést ért el. Az országos szakmai tanulmányi versenyen valamennyi kertészeti szakkö­zépiskola képviseltette magát, a döntőbe jutott 31 egyéni versenyző közül vívta ki magá­nak a rangos helyet. A szakmai elméleti tantárgyakból nem kell érettségi vizsgát tennie és egye­temi felvételijéhez plusz 10 pontot visz. Negyedik helyezet­tek lettek a szakmai csapatver­senyekben az iskola dísznö­vénykertészei és hatodikok az általános kertésztechnikusok, így egyedül a Mohácsy lehet büszke arra, hogy mindkét ker­tészszakmában az első hat kö­zött voltak csapatai. A húsipari szakmában a Szombathelyen tartott Szakma kiváló tanulója országos verse­nyen Nagy Tibor hentes-mé­száros tanuló harmadik helye­zést ért el, elnyerve a Húsipari Dolgozók Szakszervezete kü- löndíját is. A végzős tanuló a húsipari szakmai tantárgyakból jeles osztályzattal kap felmen­tést. Daka István igazgató szerint az iskolában a több éven át tartó pedagógiai szervezőmunka gyümölcse ért be. Jelentős ál­lomás volt 1993, amikor az iskola megvásárolta az akkori Munkácsy szövetkezet kerté­szeti telepét, ahol új tangazda­ságot alakítottak ki. Azóta több olyan fejlesztést vittek véghez, amely az általános kertészeti képzést, ezen belül az iskola fő profiljának számí­tó dísznövénykertész szakmai képzést segíti. A korábbi gya­korló területen nem tudtak ilyen magas szakmai kultúrát biztosítani. Emellett az iskola tantestületének sikerült mind a kertészeti, mind a húsipari te­rületen igen jó szakmai gárdát szervezni. Á mérnöktanárok és szakoktatók valamennyien egykor a termelésben dolgoz­tak, mellé megszerezték a pe­dagógiai, műszaki tanári is­mereteket is. Az 1993-as év úgy is fordulópontot jelentett az iskola életében, hogy meg­kezdték a dísznövénykertész szakmában a német nyelvű képzést. A nyelvismeret lehetővé tette, hogy a tanulók németországi gyakorlatokon vegyenek részt. Á húsipari ta­nulóknak szintén német nyel­ven tanítják a technológiát, ugyancsak részt vehettek a külországi gyakorlatokon. A mostani helyezettek is mindkét szakmában többször jártak né­metországi gyakorlaton, amely hozzájárult eredményeikhez. Á kertészeti iskola fennállása, majd az 1980-as húsipari képzés indulása óta több alkalommal voltak tanulóik az első öt helye­zett között vagy éppen a legjob­bak. Ez az év most azért kiemelkedő, mert sokan értek el jó eredményt—fogalmazták meg. Az országos versenyeken, amelyek elméleti és gyakorlati részből állnak, az utóbbiban egyre nagyobb szerepet játszik a minőség. A piacgazdálkodás követelménye, hogy a tanuló ne csak szakismerettel rendelkez­zen, hanem minőségi produktu­mot tudjon előállítani a verse­nyeken. Az iskola húsipari tan­üzemében, kertészeti tangazda­ságában igazi piaci viszonyok között dolgoznak, gyakorolnak a tanulók. Több mint száz ma­gánkertésszel, virágboltossal állnak kapcsolatban, illetve magánhenteseknél, húsboltok­ban gyakorolnak. Tudják, akik virágot nevelnek vagy húsipari terméket állítanak elő, hogy megrendelésre, eladásra teszik, tévedni nem szabad. A szakmai igényesség, a minőségre törek­vés segítette őket a versenyeken is — összegezte az iskola igaz­gatója. Intézményükben más megyékből is tanulnak, egy di­ákjuk például záhonyi. Szőke Margit Védjék meg a Gyulai Várszínházát! (Folytatás az 1. oldalról) maguk teremtették elő. Gedeon József az idei évad programját ismertetve elmondta, széles ré­tegekhez szólnak, fesztivál jel­leggel. Az ünnepélyes megnyitó július elsején lesz. Játszanak a várban és a tószínpadon. A nyitóelőadást, a Carmina Bura- nát a nemzetközi hírű aradi fil- harmónia zenekara és énekkara mutatja be. Gyulán először lesz színpadon a Jézus Krisztus szu­persztár. Zenés történelmi játék­kal emlékeznek Balassiról, lesz jazz- és népzenei fesztivál, a Pé­csi Nemzeti Színház bemutatja a Fényes—Békeffy-operettet, a Rigó Jancsit, a Phaedra című drámát a Craiovai Nemzeti Színház, Bulgakov Mester és Margaritáját magyar nyelven a Bukaresti Nemzeti Színház és a Zsámbéki Szombatok. Színre ke­rül a Liliomfi Balikó Tamás ren­dezésében és Az ember tragédiá­ja Csiszár Imréében. A Várszín­ház művészeti vezetője elmond­ta, a széles történelmi tabló állítá­sa helyett a Kolozsvári Nemzeti Színházzal a gondolatot mutatják fel a jelmez, a díszlet, a tánc, a zene segítségével. Gyula pezsgő kulturális élet elé néz. Egyelőre... Sz. M. Semmisnek nyilvánított fegyelmi (Folytatás az I. oldalról) 3,8 millió forint értékben. A vezetői közösségünk úgy dön­tött, még a határidőn belül meg­fellebbezzük a megyei munka­ügyi bíróság döntését. Nem az igazgató fegyelmijének meg­szüntetése ellen van kifogásunk, hanem a megfogalmazást, amely szerint törvénysértő a közgyűlés határozata, azt nem tudjuk elfogadni. A közgyűlés rendeletéinek törvénysértő vol­tát, ismereteink szerint, csak az alkotmánybíróság állapíthatja meg. A munkáltatói és a fegyel­mi jogkört egyaránt a közgyűlés gyakorolja intézményei felett. A végső pontot tehát, hogy a fel­lebbezés érvényben marad-e vagy sem, a jövő heti közgyűlés dönti el. Bede Zsóka A sugárzás: élet vagy halál? Mózsa Szabolcs professzor, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem professzora atomerőmű­orvosi diplomával, közvetlen cser­nobili, a korabeli Szovjetunióban és a napi szakirodalomban hatalmas tapasztalatokkal rendelkezvén mai fantasztikus tudományos fejlettsé­gű korunk emberi életet veszélyez­tető eseményeiről, tényezőiről szervezett tanácskozáson volt Gyula tegnapi vendége. Számos orvos, rokonszakma képviselője jött el a Pándy Kálmán Kórház­ban rendezett Csemobillal kap­csolatos előadására. Három nappal a robbanás után hallott közvetlen információkat a nyugati rádióadókból, sajnálato­san kezelnie kellett az atomrob­banás következményeiben szen­vedő betegeket, rendszeresen fi­gyelemmel kísérte a tizenegy év­vel ezelőtt történteket. Tárgyila­gosan beszélt mindezekről, hoz­zátéve, hogy az emberiség ma olyan sugárözönben él, nem sza­bad misztifikálni a valóban drá­mai csernobili eseményeket, hi­szen környezetünket elemezve az a csoda, hogy egészségesen is élünk. „A csoda nem az, ha meg­betegszünk, hanem, ha meg­gyógyulunk, ha élünk”—mond­ta szomorú iróniával. A világ szakemberei már Csernobil előtt tudták, hogy ekkora energiafo­gyasztást igényelve, az atom­energia, a sugárzó erő létével, az emberi mulasztásokat ismerve nagy baj érheti az emberiséget. Részletezte az erőmű felépített- ségét, biztonsági rendszerét, ve­szélyeit, a történteket, arról vilá­gosította fel a hallgatóságot, hogy akkor, ott valójában félkatonai kí­sérlet történt Moszkva utasításá­ra. Hazánkban is mintegy ötszö­rösére nőttek a káros sugárzások, az egyes vidékeken jobban ter­jedve, másokon, így az Alföldön is kevésbé. A nagy hallgatások, félrevezetések korában erre az le­hetett a bizonyíték, hogy a nyuga­ti országok elsőként Magyaror­szágról fogadtak élelmiszer- és gyümölcsszállítmányokat. Előadásának további részében tért ki az orvosokat leginkább érintő klinikai következmények­re, egészségkárosító hatásokra. B.Zs. Perenita Kétegyházán Immáron negyedik alkalommal rendezik meg ma Kétegyházán, a Táncsics Mihály Művelődési Házban a román általános iskolások Perenita elnevezésű néptánctalálkozóját. Kérdésünkre Szelezsán Péter, a művelődési ház vezetője elmondta, hogy a házigazdák mellett Pusztaottlakáról, Gyuláról, Elekről, Méhkerékről, illetve Hajdú-Bihar és Csongrád megye néhány településéről is érkeznek fellépők. A csoportok délelőtti bemutatkozó műsorukon kívül dél­után közös tánctanuláson is részt vesznek. A rendezvény hivatalos megnyitó­ját 10 órakor tartják, és a megjelenteket köszönti Budai János, az országos román önkormányzat elnöke is. (c) Az esélyek adottak Veszteséggel zárt a Munkácsy Kistérségek ígéretes lépése Azért dolgozunk, hogy legalább a gyerekeink érezzék majd a válto­zást — e szavakkal nyitotta meg tegnap Békéscsabán a Közéleti Szalon második rendezvényét dr. Köteles Lajos főiskolai tanár, a rendezvény házigazdája. Az MTA Békés Megyei Tudomá­nyos Testületé által életre hívott rendezvény tegnapi előadója dr. Simon Imre, az Európai Régiók Gyűlése Kelet—Nyugat Bizott­ságának soros elnöke, ország- gyűlési képviselő A felzárkózás esélyei a Körös-tájon témában tartott elődást, beszámolva a tér­ségben elért eredményekről is. A házigazda bevezetőjében el­mondta: a felzárkózás szükségessé­ge az 1970-es években fogalmazó­dott meg először, ekkor döbbent rá a megyei vezetés, hogy Békés megye egyaránt az ország és az Alföld perifériájává vált. Dr. Simon Imre elemzéséből kiderült, hogy a határmentiség nem mindig jelentett pozitívu­mot. Jelenleg azonban a helyzet biztató, az időnként rendezésre szoruló problémák ellenére Ma­gyarországnak jók a kapcsolatai a szomszédos országokkal. Simon Imre arra a kérdésre válaszolva, hogy van-e esély a felzárkózásra, a pillanatnyi állapotot mérlegelve határozott igennel válaszolt, majd konkrétumokat ismertetett. Megtudtuk: a beindítható PHARE-projektek közül, ötben érintett Békéscsaba. Pozitívum­ként könyvelhető el az is, hogy Békés megye Romániával érint­kező határszakaszán három köz­úti és két vasúti határátkelőhely van. Az utóbbi években létreho­zott megyei Területfejlesztési Ta- nács, a Békés Megyéért Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány, vala­mint a Körösi Csorna Sándor Főiskolán az ősztől beinduló pénzügyi, közgazdász képzés egyaránt a megye és a térség fejlődésének fellendülését szol­gálják. —Both— A gyulai Munkácsy Mező- gazdasági Szövetkezet csütörtö­kön délelőtt tartotta az elmúlt gazdasági év zárszámadó köz­gyűlését az Erkel művelődési központban. A szövetkezet az 1992-ben történt átalakulás óta lényegében vagyonkezelőként működik, a mezőgazdasági te­vékenység négy önállóan gaz­dálkodó kft.-ben folyik. Szénási Lajos, a szövetkezet igazgatótanácsának elnöke, ér­tékelve a tavalyi év tevékenysé­gét, külön-külön beszélt az azo­nos — Munkácsy — előnevű Táp, Mezőszolg, Tej és Szárító kft.-k teljesítményéről, melyek közül egyedül a Tej Kft. volt veszteséges, ami az előző évekről áthúzódó nehézségek­kel magyarázható. Maga a szö­vetkezet 19,9 milliós veszteség­gel zárt, ennek legfőbb oka a földhaszonérték államilag ga­rantált áron való kifizetése volt, valamint a rendkívül rossz cu­korrépatermés. Az elnök elő­terjesztette az ez évi tervet is, mely szerény, valamivel keve­sebb, mint 1 millió forintos nye­reséggel számol. A közgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el az elnök tavalyi évről szóló be­számolóját, valamint az ez évi tervet. A szövetkezetnek 600 hektár olyan területe van, mely nem nevesíthető — természetvédel­mi terület. A Körös—Maros Nemzeti Park illetékeseivel folynak a tárgyalások e terület eladásáról. Az elnök szerint mintegy 15 millió forint bevétel­re számíthatnak, s ha ezt az összeget tartós betétként bankba helyezik, annak kamataiból rendszeresen segíthetnék a szö­vetkezet nyugdíjasait évente. A közgyűlés úgy határozott, hogy megvárják a megállapodás létre­jöttét, s utána döntenek a pénz felhasználásáról. P. F. A dél-alföldi régióban megala­kult kistérségek képviselői talál­koztak kedden Makón, ahol megfogalmazták törekvéseiket, együttműködésük erősítését, ki- terjesztését a régió, illetve a határmenti vidék feljesztése cél­jából. A találkozón megalakult a Dél-alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesülete, amely egyedülálló abban a tekintetben, hogy úgynevezett „alulról indu­ló kezdeményezés volt”, jogok­kal rendelkezik, s erős hatást gyakorolhat a területfejlesztési tanácsokra. A kistérségek jelentőségéről, kifutási lehetőségeiről dr. Tímár Juditot, az MTA Regionális Ku­tatások Központja Alföldi Tu­dományos Intézetének békés­csabai osztályvezetőjét kérdez­tük a konferencia után. — Emlékezetes, hogy a kis­térségek 1992—93-ban alakul­tak meg a legnagyobb számban, nálunk is létrejött néhány, olyan is, amelyet azóta elfelejtettünk. Az a sajnálatos, hogy a mieink — bár nem voltak rosszak — lemaradtak a legjobbaktól, olya­noktól, mint például a csereháti vagy a zalakari. Az ő példájuk bizonyítja, hogy a kistérségeket sokkal jobban kellene társadal- masítani, nagyobb szerephez juttatni a vállalkozókat, a civil szervezeteket. A kistérségi tár­sulások szinte mindegyike ma már rendelkezik gazdaságfej­lesztési programmal, csak kissé megkéstek, s amint említettem, nincs szerves kapcsolatuk a he­lyiekkel, a társadalmi, gazdasá­gi szereplők széles körével. A most létrejött térségfejlesztési társulások egyesülete ígéretes lépés volt, hiszen sokat segíthet abban, hogy meghatározzanak közös programokat, fejlődési irányokat, amelyekkel mind több, térségfejlesztést célzó for­rásra pályázhatnak. L. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom