Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-24 / 95. szám

1997. április 24., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Fedezzük fel újra Dalmáciát! (2.) Begicsék magyarul tanulnak Omiszban Omiszban minden együtt van... már suvickolják ezt a kirándu­lóváró kishajót is A szerző felvétele Körösi főiskolai napok Folytassuk Dubrovnikban kezdődött dalmáciai felfedező utunkat kissé északabbra! A Peljesacs-félszigettel szomszé­dos Makarska is remek szállás­helyeket kínál, élen a Meteor Szállóval. Kispénzűként ma­gam talán inkább mégis a szom­szédos omiszi apartmanokra szavaznék. Egy kupica travarica A homokos strandú, meredek ormú hegyek lábánál épült Omisz „negyedórás városka”, könnyű becserkészni. Betérve az óváros egyik keskeny ke­resztutcájába még a befüggö- nyözött ablakon át is feltűnik egy pinceszoba, két oldalon 8— 8 fekete keretes fotóval. A sor a 20 évesen elesett Névén Pavic- Zvirkóval kezdődik, 1991. no­vember 2-án halt meg. A dél­szláv háború a statisztikák sze­rint tízezer horvát áldozatot kö­vetelt és 25 ezren sebesültek meg, váltak rokkanttá. Talán két háznyira innen, a Mirabella bár előtti, kocka ala­kú téren fiatalok beszélgetnek, élvezik a békét, olykor talán halottaikra emlékeznek. A Renka Sperca alighanem a leg­keskenyebb utca Omiszben. Unaseg Marina pinceborozója úgy az utcácska közepén talál­ható, a homlokzaton jól látha­tóan ott himbálózik egy hatal­mas rozsdás csónaklámpa. A rozsdamarta szerkezet jó szol­gálatot tett valaha éjjelente gazdájának, ha elbújt a Hold. Fényére ugyanis hamar a bárka köré sereglettek a halak, aztán már csak a hálót kellett köréjük vonni... ,,Lovna szvicsu”, va­gyis vadászat lámpával — így hívják nem csupán romantiká­val kecsegtető, hanem megél­hetést is jelentő halászművele­tet. Marin bácsi hatvanhárom­ban adta a fejét kocsmanyitás­ra, és ahogy itt mondják, aranyérmes idegenforgalmi munkás. Kedvünkért előhoz egy ötliteres befőttesüveget, merőkanállal lejjebb gyömö­szöli benne a füveket és óvato­san merít a nedűből kétgyűszű- nyivel. Travaricának hívják és párját ritkítóan fenséges pálin­ka. ,.Ötvenféle gyógyfűből ke­rekedik ki az íze” —magyaráz­za, elégedetten lesve a félho­mályos konobában, vagyis pincében az itóka magyar ide­genforgalmi szakemberekre gyakorolt hatását. Hetvenöt évének összegzése: ,,A máso­dik világháborúban három fronton is harcoltam, voltam Tito partizánja is. Háromszor estem fogságba, háromszor kényszerültem megszökni. Sen­kinek se higgyetek, csak a be­csületesnek!” Csak néha egy kicsivel előbb tudnánk, ki a becsületes, Marin bácsi. A parti főút mellett, az autós­kempinggel szemben a negyve­nesek közé tartozó Begics úr apartmanjába szívesen vissza­jönnék a nyáron. Még fürdő­szobáinak vízcsapja is arról árul­kodik. hogy húsz márkáért is le­het vonzóan magyart várni, mert hogy nyelvünk tanulásába is be­lefogott. Pozor! Ez a felirat kivétel nél­kül minden szolgáltatóhely be­járatánál olvasható. Tartalma addig nem meglepő, hogy aki nem ad számlát, jól megbünte­tik, akár 20 ezer kunára is. Az érdekesebb, ami ezután olvasha­tó: „Kupci! Ako nemate racum, mozete biti..." szóval, hogy: ,,Vásárlók! Ha nincs számlátok, 50 kuna büntetéssel sújtunk.” Kísérőnk konkrét példával szol­gál. Rokona kisvendéglőt vezet és a hathatós jogokkal felruhá­zott gazdasági rendőrség egy hétre minden magyarázat nélkül bezárta. A helyi újságok megír­ták, de aztán kiderült, minden rendben. A tulaj — bár kérte — még egy felmentő papírt sem ka­pott, csak egy ötletet: forduljon a sajtóhoz, majd megírják azt is, hogy nem sáros... Mielőtt valaki ezért a kis tör­ténetért megmosolyogna, hadd egészítsem ki azzal, hogy vet­tem az abbáziai sétányon egy 12 kunáról tízre lealkudott tengeri csigát. Szavamra, számláról egy szó sem esett. Vagyona egy katolikus kereszt A reptér szomszédságában lévő „Resnic Pavilonok” nevet viselő vendégfogadó helytől Trogir és Split egyformán be­látható. Itt is lázas munka fo­lyik. A tágas, új, központi épü­letben már csak a festés és belső szerelés van hátra. A bungalókat a menekültek és katonák alaposan lelakták, egyszerűbb őket ledózerozni. De vajon hová költözik majd Ana Tescera, aki egykedvűen morzsolgatja egyetlen „va­gyonát”, egy katolikus kereszt láncát. A nem messzire eső Kijevóból üldözte a sors ide, faluját most kezdik újjáépíteni. Némi pénzt kap az államtól. Urát még 45-ben elvesztette, fia Szolinban kapott lakást, de olyan kicsi, hogy oda nem me­het. ,,Hogy mi lesz velem? Isten tudja” — motyogja. Nem szo­morú, még mosolyra is mozdul barázdált arca, mielőtt fekete­sége eltűnik a rozoga házikó­ban. (Folytatjuk) Fábián István Főiskolai napok kezdődtek hétfőn a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán. Hétfőn Kibédi Varga Áron iro­dalomtörténész, irodalomtudós és akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémia tagja tartott előadást. Kedden játékos vetélkedők, cseresznyekerék és diszkó volt. Dr. Kulcsár Árpád filozófus-teológus Létezik-e gazdasági csoda a mai Magya­rországon témában tartott elő­adást. Tegnap dr. J. Nagy László Kelet-Európa — felzárkózási Orosházán a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola a tavalyi egyéni és csapatverseny első helyezése alapján kivívta magának a jogot az országos CADy Számítástechnikai Ver­seny megrendezésére. Ez a ran­gos esemény nyitánya az iskola ünnepi éveinek, amit a 60 éves gimnáziumi képzés és az 50 éves Táncsics Mihály név használata tiszteletére indítanak 1997-ben. A zord idő ellenére sokan érkez­tek kedden délután Végegyhá­zán a művelődési házba, hogy megnézzék és részt vegyenek a Békés Megyei Hírlap ajándék­műsorán. Elsőként a terembe lé­péskor érte meglepetés a részt­vevőket, mivel az ingyenes tom­bolajegy mellé kedvcsinálónak a nagybánhegyesi Zalka Tej Rt. Túró Rudiját is megkóstolhat­ták. Mivel az általános iskolások a hétvégi rejtvény megfejtésével készültek e napra, ezért Szabó Zsuzsa, a műsor háziasszonya és dr. Tóth Miklós, kiadónk veze­esélyek Nyugatról nézve cím­mel tartott előadást. Pszicholó­giai tréning, szexuálpszicho- lógiai előadás, tanár-diák „ rúgd-vágd!” és diák-fői­gazgató választás is lesz. 13 órai kezdettel dr. Kemény Gábor egyetemi docens Az ember és stílus témában beszélget az érdeklődőkkel. ír népzenei összeállítást hallhattak a részt­vevők miközben a „Főiskola Szépe” választás zajlott. A főiskolai napok a Winchester­ben zárultak. — Both — Április 24-én és 25-én tehát az ország legjobbjait várják Oroshá­zára. Az első napon a versenyzők írásbeli feladatokat oldanak meg (a műszaki rajzolóképesítés meg­szerzéséhez). E mellett a vendég­látók CAI-CAL-bemutatót is szerveznek fórummal egybeköt­ve. Másnap a gyakorlati felada­tok következnek, a nevezők meg­kapják a felvételi feladatsort is. (cs. i.) tője még a műsor megkezdése előtt külön az alsó és felső tago­zatosok között kisorsolta a sze­rencsés nyerteseket. Ezt kö­vetően a Milla Trió zenés, hu­moros „páros” számai hatottak a nevetőizmokra és teremtettek jó hangulatot. Izgalmat keltő volt a pihenő időre hagyott tombola­sorsolás is, ahol sok meglepetés talált gazdájára. Balázs Pali nosztalgiaslágerei előadása köz­ben a lelkes közönség pirosra tapsolt tenyerekkel és hangos együtt énekléssel fejezte ki tet­szését a műsor iránt. H. M. Országos számítástechnikai verseny Hírlap-műsor Végegyházán e*é itt a tavasz! Április 21-től május 18-ig akció az ország valamennyi Jééé Diszkontjában! Letti tej dobozos, 0.5, 1.5, 2.8%, 1 liter Milli tej dobozos, 0.5, 1.5, 2.8%, 1 liter Csemege-Julius Meinl tejföl, 0.5 liter Roma sós margarin, 500 g EVE Bords svéd margarin, 500 g Finomliszt, 1 kg Bacon szalonna táblás, füstölt-főtt, 1 kg Konyhakert zöldborsó, 1 kg Marokkói olajos és chilis szardínia, 125 g Alupakk, 10 m Tix Color mosópor, 2.4 kg regi ar/ 92, OC Í92,0Í \15, S0,0\ 99,0C /739, u| ar 89.00 89.00 99.00 159.00 199.00 53.00 599.00 199.00 69.00 95.00 699.00 Akciós áraink a készlet erejéig érvényesek! Jééé Mennyi! És csak ennyi! A Hat versenyszám közlekedésből Közlekedési versenyre kaptak meghívást Békéscsaba általá­nos iskolái, amelyet sok helyen el is fogadtak, hiszen tegnap, az ifiházban 7 intézmény 90 felső tagozatos diákja gyülekezett a játékos vetélkedésre — kaptuk a tájékoztatást Kárpáti Béla alez­redestől, a megyei balesetmeg­előzési bizottság titkárától. Az egyes számokban 10—10 fős csapatok indultak, egyéni ver­seny ezúttal nem volt. A fiatalok 6 versenyszámban mérkőztek meg. A Kresz elméleti próba két fajtáját, a tesztlapost és a számítógépest ismerhették meg közelebbről a csapatok. Az ügyességi próbákban elsősegély- nyújtásból, a gyalogosokra vo­natkozó szabályokból kellett „megmérkőzni” (ez utóbbiról igazán nem is tudtak a gyerekek, ezért sok hibát vétettek), és meg­határozott időre kellett megbir­kózni a kirakójátékkal. Különle­gességként irodalmi feladatot is megoldottak, egy verset kellett írniuk a versenyzőknek. Az összesítések alapján az is­kolák közül első lett a 10-es, második a 2-es, harmadik pedig a Madách utcai általános iskola. Az ifiháztól minden gyerek ajándékot, illetve az első öt he­lyezett tortát kapott. A megyei balesetmegelőzési bizottság az első három csapatnak tárgyju­talmat nyújtott át. L. E. Erős, életképes gazdaságot! A Békés Megyei Területfejlesz­tési Tanács a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Regionális Ku­tatások Központja Békéscsabai Osztályát bízta meg a megye te­rületfejlesztési koncepciója el­készítésével. A koncepción dol­gozó szakemberek tegnap Szar­vas térségi önkormányzatok képviselőit invitálták meg egy fórumra, ahol a felvázolt fejlesz­tési célokat tárták eléjük. Kíván­csiak voltak arra is, hogy az álta­luk meghatározott hat fejlesztési irány közül melyiknek adnának prioritást a jelenlévők. Nos, a Szarvas térségiek a verseny- képes gazdasági szerkezet ki­alakítását tartották elsődlegesnek. E téma előadója Sztankó János, a Bé­késcsabai Vállalkozói Cent­rum Kft. ügyvezető igazgatója volt. Mint kifejtette, megyénk gazdasági potenciáljának csökkenése, az elmaradott inf­rastruktúra, a szerény tőkebefektetés egyaránt a gaz­dasági szerkezet átalakítását indokolja. A megoldandó fel­adatok közé sorolta a vállalko­zásfejlesztést segítő intéz­ményrendszer létrehozását, továbbá a termőföld és a ter­mészeti környezet minőségének megőrzését. Az Emily szalonban Békéscsabán A békéscsabai Futakiné Szabó Emília mosolyogva fogad tavaly ősz óta létező divatszalonjában. Á második emeleti, belvárosi szalon ugyan még nem teljesen azonos az álmaival, de már közelíti azt. — Tíz éve dolgozom női sza­bóként — meséli —, de csak há­rom éve határoztam el, hogy di­vatszalont nyitok. Az idősebb lá­nyom sokáig Olaszországban ta­nult, s az ő révén ismerkedtem meg egy bolognai divatterve­zővel, akitől nagyon sokat tanul­tam és tanulok ma is. Negyed­évenként tíz napot kinn töltök nála, divatbemutatókra járok, s kóstolgatom a szakmát. Tőle ta­nultam meg, hogy a szabás-varrás művészet, s hogy a vendégnél fon­tosabb semmi sem lehet. Az ő divatszalonja előttem az a példa­kép, amit magam is szeretnék megvalósítani itt, Békéscsabán. Ez, amit most lát, még csak a kez­det — mutat körbe az ízlésesen berendezett, tágas fogadótérben. A polcokon szebbnél szebb kel­mék sorakoznak, amihez a következőket fűzi: —Az anyagokat Olaszország­ból hozom. A vendéggel közösen választjuk ki, milyen színből, mi­lyen fazonú ruhát készítsek. Ha az illető maga hoz anyagot, akkor abból dolgozom. Az új kuncsaft­tal először elbeszélgetek, próbá­lom megismerni az elképzelését, az egyéniségét. Sohasem erő­szakolok rá megoldásokat senki­re, de ha tanácstalan az illető, segí­tek. Nagyon fontos számomra, hogy a vendég elégedetten távoz­zon. Sokaknak sikerült visszaad­nom az önbizalmát, az életkedvét azzal, hogy nálam azt érzi, itt min­den érte van. Sokan visszajárnak hozzám (rengeteg budapesti meg­rendelésem van), úgyhogy lassan alkalmazottal kell dolgoznom. A terveim szerint egy darabig még magam is varrók, de később, ha sikerül megteremteni az álmaim szalonját, csak a vendégekkel sze­retnék foglalkozni... A békéscsabai divatszalon te­lefonszáma: (66) 442-543.

Next

/
Oldalképek
Tartalom