Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-07 / 56. szám
10 Heti gazdaság 1997. március 7., péntek Öregszik a megye járműparkja — Az autó kevesek kiváltsága lesz? A SZEGÉNYSÉG NÉHA DRÁGA MULATSÁG Ötvenmilliós beruházással bővítik A CSABAI INKUBÁTORHÁZAT Építőipari álmok ÉS KrONBORG-VALÓSÁG Ez bizony nem megy tovább FOTÓ: SUCH TAMÁS (Folytatás a 9. oldalról) Manapság egy ötvenmillió forintos építőipari kivitelezési lehetőségről sok vállalat álmodik. A műhelycsarnok létesítésére kiírt pályázatra is tizenheten jelentkeztek, közülük választották ki a Kronborg Kft.-t. Nagy Mihály, a társaság ügyvezető igazgatója nem is tagadja, hogy mennyit jelent egy építőipari cégnek az ilyen megbízás. — Bár nem tapasztalom, hogy kevesebb lenne a megrendelés, de jelenleg sűrűn előfordul, hogy a megbízó egyáltalán vagy időben nem fizet az elvégzett munkáért. Többen nem mérik fel kellően anyagi helyzetüket, holott előzetesen árajánlatot teszünk. Lassan a mezőgazdaságban is jártasak leszünk, hiszen sokszor attól függ a fizetés, mikor tudja eladni az ügyfél a gyógynövényt, a krumplit vagy a kukoricát. Én azonban nem engedhetem meg, hogy tartozzak a tb-nek, az adóhivatalnak, mert akkor „elásom magam”, és például pályázatok elnyerésére kevés esélyem van. —Ha már itt tartunk, az inkubátorház műhelycsarnokának kivitelezési pályázatához milyen referenciamunkákat mellékeltek? — Kondoroson építettünk a közelmúltban egy hasonló acélvázas csarnokot, sokat dolgozunk a gyulai Erkel Hotelnek, a Szarvasi Vas- és Fémipari Rt.- nek, a békéscsabai önkormányzatnak, a megyei rendőr-főkapitányságnak, a Sanopharma Rt.-nek. Emellett számos, nagy alapterületű, igényes családi házat is építettünk. A közelmúltban nyertük el egy Békéscsabán épülő áruház belső épületgépészeti munkáinak kivitelezését is. — Ez egy nagyságában középkategóriájú cégtől igen tartalmas lista. — A Kronborg harminc alkalmazottat foglalkoztat, tevékenységi körünk a kőműves- munkáktól a szakipari és épület- gépészeti munkákig terjed ki. Ha szükséges — mint a műhelycsarnoknál is —, alvállalkozókat vonunk be. Visszatérve a felvetésre, manapság nehéz fossz munkát eladni, és ennek a híre is gyorsan terjed. Akinek van pénze építkezni, az jól megnézi, hogy kit választ. Megfelelő árakkal, minőséggel, referenciamunkákkal, a határidő pontos betartásával lehet elnyerni és megtartani a bizalmat. Az áraknál maradva: többek között emelkedtek az energia- és üzemanyagárak is. Aki azonban most az építőipari piacon kíván (meg)maradni, az nem terhelheti rá teljesen pluszköltségeit a megrendelőre, mert már ott kopogtatnak a következő, jobb ajánlattal. Nyemcsok László Sokan és sokféleképpen próbálták már kimutatni, igazolni, vagy éppenséggel tagadni a szegénységet. Talán a statisztikusoknak van a legnehezebb dolguk, amikor felállítják a sorrendet a települések, a térségek, a megyék, egyes országrészek között, esetleg az emberek körülményeit vizsgálják fizetésük, egzisztenciájuk, foglalkozásuk alapján. Amikor pedig elkészülnek a számsorok, és közismertté válnak, azonnal támadások, bírálatok érik őket. A szegénységet nem köny- nyű, megkockáztatjuk: képtelenség statisztikai adatsorokkal kimutatni. Amikor a nincstelen- ség az ember társául szegődik, az mindenhol megjelenik, levakar- hatatlan. Olykor felesleges kiadásokra, újabb és újabb erőfeszítésekre kényszeríti az embert, mígnem kiderül: a szegénység néha nagyon drága dolog. Hogyan jutottunk erre a következtetésre? Statisztikai adatokkal (!) és ami még fontosabb, gyakorlati tapasztalatokkal igyekeztünk körbejárni, menynyire viseltes, öreges a megye járműparkja.Dr. Szeberényi Andor, a megyei közlekedési felügyelet igazgatója és Susánszki György járműfelügyeleti osztályvezető megerősíti" sejtésünket: Békés megye hátrányos helyzete, elmaradottsága a gépkocsik átlagos életkorával, állapotával is alátámasztható. Haladás a jólét felé? Nézzük előbb a statisztikai számokat (amelyekből ugyan még nem szabadna végkövetkeztetéseket levonnunk, azonban bizonyos tendenciákról, folyamatokról árulkodnak). A gépkocsi átlagéletkora évről évre növekszik, 1993-tól ’95-ig 11,18, 11,64, illetve 12,08 évre emelkedett. Országosan ugyanez a szám 10,44, 10,93 és 11,24 év. Országos adatokkal nem tudjuk összehasonlítani azt az emelkedést, ami a megye járműállományának gyarapodását jelzi, mindenesetre tény, hogy az említett három év alatt több, mint 5 ezerrel szaporodott a személyautók, tehergépkocsik, autóbuszok, vontatók, motorkerékpárok, pótkocsik száma összesen (103 197,106 126,108550). Elvileg a jólét felé haladást kellene igazolnia annak, hogy ’93 és 95 között ugrásszerűen megemelkedett a „nyugati” gyártmányú (tehát nem a volt KGST-orszá- gokból származó) személygépkocsik aránya: 1993-ban 14,4, 1994-ben'23,4, 1995-ben 33,2 százalékra nőtt. Tudjuk azonban, hogy a „nyugati” nem minden esetben korszerű, jó állapotú járgányt jelent (erre- még visszatérünk írásunkban). Lezárult egy korszak A felügyeleti szakemberek ritkán használt fogalmat említenek, amikor azt mondják, Nyu- gat-Európában régen kialakult a járműfenntartói rendszer, azaz minden gépkocsit az előírások szerint visznek a szakszervizbe, így 3—4 év múlva kifejezetten jó, újszerű állapotban adják el őket. Ugyanez nálunk is tapasztalható, de csak az új járművek esetében. A többinek nincs szervizkönyve, a harmadik, negyedik tulajdonos képtelen utánajárni, hogy elődei milyen gondosan ellenőriztették az autót. Számtalanszor előfordul, hogy éppen az az alkatrész romlik el, amelyik hónapok óta a hiánycikklista éllovasa, vagy kapható ugyan, de megfizethetetlen. Ilyenkor lépnek előtérbe az ügyes kezűek, barkácsolnak, „megberhelik” a kocsit, aminek a célszerűsége vitathatatlan — hiszen ismét gurul egy ideig —, de nem használ a járműnek, mert megbomlik az alkatrészek egymáshoz illeszkedése, működésének harmóniája. A gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy az életszín- vonaUés a gépjármű állapota szorosan összefügg egymással. De vajoh mennyire drága fenntartani egy olcsó autót? Ä szabályok értelmében az új személy- gépkocsik műszaki érvényessége 3 évre szól. A használt autók forgalmi engedélye a gyártási évet követő 3 naptári éven belül 3 évre, azon túl pedig 2 évre érvényesíthető. Az idő haladtával tehát egyre sűrűbben kell műszaki vizsgára felkészíteni, elvinni az autót, amely természetesen mind-mind költség. Maradva a jogszabályoknál, emlékezhetünk a legújabb rendelkezésre, amely szerint 1997. január 1-jétől hazánkban csak modem katalizátorral ellátott autó helyezhető először forgalomba. Ezzel lezárult a nagy nyugati autóvásárlási korszak, amelynek során tömegével zúdultak Magyarországra a tíz év körüli 4—500 ezer forint értékű valutáért vásárolt járművek. Ez a lehetőség tehát megszűnt azok számára, akik legfeljebb ennyi pénzt tudtak összekuporgatni autóra. Nem várható javulás Békés megyében tavaly 4 ezer 326 forgalomba helyezés előtti műszaki vizsgálatot végeztek, ebből 1310 esetben egyedi forgalomba helyezési engedélyt kértek (használt járműre, egyedi behozatal után). A két szám különbsége (3016) adja az újként forgalomba helyezett járművek mennyiségét. (Meg kell jegyezni, hogy nagyon sok, más megyében forgalomba helyezett jármű kerül Békés megyei üzemeltetőkhöz.) Annak ellenére, hogy nehezen becsülhető meg a megyei illetőségű üzemeltetők által forgalomba helyezett új járművek száma, elmondható, hogy Békés megye járműállományának évente 4—6 százalékát helyezik újként forgalomba. Ez az arány hosszú távon sem képes jelentősen javítani a gépkocsik magas átlagéletkorán. A benzinüzemű autók kategóriájában a modern katalizátoros járművek aránya tavaly 1,8- ról 4 százalékra nőtt az előző évihez képest, a forgalomba helyezési feltételek változásának következtében. A korábban feltett kérdést — mennyire drága fenntartani egy olc§ó autót? — ki kell egészítenünk egy másikkal: az átlagos életszínvonalon élő emberek miként bocsátkozhatnak autó- vásárlásba, ha a régi járgány kiszolgált? Az elemzők úgy vélekednek, hogy egyre többen nem tudják kicserélni autójukat, legfeljebb valameddig még szerel- getik, javíttatják (ez pedig nem olcsó mulatság, bizonyíthatják azok, akik kéthetente, havonta viszik szerelőhöz a kocsit). S beáll az ördögi kör: egy autó (netán jó autó) vásárlásához állás, jó fizetés kell. Jó néhány állást eleve úgy hirdetnek meg, hogy a jelentkező gépkocsival rendelkezzen. Sajnos ma kevés cég teheti meg, hogy dolgozójának autót is adjon a feladata ellátásához. Mindezekkel szemben Békés megyében mégsem csökken számottevően a járművek vizsgájának, illetve a járművezetői vizsgát tevők száma. A statisztikai adatokból levonható következtetéseket tehát hol visszaigazolja, máshol pedig cáfolja az élet. Azt azonban nehezen vitathatjuk, hogy az autó — kiváltképp egy jó kocsi — egyre kevesebbek kiváltsága lesz vidékünkön. . _ Sörivókká váltak a magyarok Az egy főre jutó sörfogyasztás 1995-ben, literben számolva. (TA SR) Aktuális Az 1997. ÉVI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSAI - 3. Az 1996. évi LXXX11I. törvény módosította a személyi jövedelem- adóról szóló 1995. évi CXV1I. törvényt. A következő" hetekben gazdasági mellékletünkben Varga Aliz összeállításában (APEH Békés Megyei Igazgatósága) közreadjuk a legfontosabb változásokat. Ingó, Ingatlan és vagyoni értékű jog 1997-től 20%-os lineáris adó terheli az ingóság, az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmeket. Ä járadékba kapott ingó dolog átruházása esetén megszerzésre fordított összegnek az illetékk iszabás szerinti értéket, ennek hiányában a szokásos piaci értéket kell tekinteni. Ha az önkormányzati bérlakást a bérlő megvásárolja, a lakás későbbi eladásakor szerzési értéknek a vételi szerződésben szereplő tényleges (kedvezményes) vételár számít. Lakásépítés, -bővítés tényét a fennmaradási engedély benyújtásával is igazolni lehet az adóhatóságnak. Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből... A tartási, életjáradéki és öröklési szerződésekből származó jövedelmek közül csak az maradt adómentes, amely a magánszemély más magánszeméllyel kötött szerződésből származik. Ha egy cég ingóság, ingatlan vagy vagyoni értékű jog fejében tartást, járadékot fizet, a magánszemély ebből származó jövedelme adóköteles. A kifizetőnek a magánszemély ezen jövedelme után 20% adót kell fizetnie. Amennyiben a magánszemély tartását ellenérték nélkül vállalja bármely kifizető, a tartás összege természetbeni juttatásnak minősül és az arra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell a 44%-os adót megfizetni. Az ellenérték nélkül folyósított pénzbeli életjáradékból 27% adót kell levonnia a kifizetőnek. Osztalék adózása 1997. január 1-jétől kötelezően az szja-törvény hatálya alá tartozik minden egyéni vállalkozó. Az osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani: a) az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen magánszemélyre jutó értéket. b) az a) pontban meghatározott összegnek ki kell számítani az osztalék-megállapítás évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese szerinti részét, c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20%, a további rész után 27% az adó mértéke. E rendelkezés alkalmazásában a társas vállalkozás saját tőkéje az osztalék-megállapítás évét megelőző adóévre vonatkozó számviteli beszámoló mérlegben kimutatott saját tőke. Az adója 27%. Az ügyvédi irodák tagjai részére választási lehetőséget biztosít a törvény. Egy ügyvédi iroda esetében azonban valamennyi tag részére azonos módszer alapján kell megállapítani az adót. A választott módszertől a következő két adóévben sem lehet eltérni. Az egyik módszer: az osztalék-kifizetés évét megelőző adóév december 31 -éré elkészített mérlegbe kimutatott saját tőke értékelési tartalék nélküli összegének az iroda egy tagjára jutó részéből kiindulva kell megállapítani a jegybanki alapkamat kétszeresével számított hányadot. Az ennek megfelelő összeg után az adó mértéke 20%. Az osztaléknak az ezt meghaladó része pedig 27%-kal adózik. A másik lehetőség: az osztalék-kifizetés évét megelőző adóévben az egyes ügyvédek részére személyes közreműködés címén kifizetett összeget kell az osztalékkifizetés évének 1. napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével megszorozni. Az osztaléknak az említett összegig terjedő része után az adó mértéke 20%, az ezt meghaladó rész utál 27%. Az egyéni vállalkozók esetében az úgynevezett vállalkozói kivéthez viszonyítva kell megállapítani a 20, illetve a 27%-os adó alapját. A külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelemre nem kell alkalmazni a kettős adómértéket, ezen jövedelmek adója egységesen 20%. Ha külföldön már vontak le adót az osztalékból, akkor itthon ennyivel kevesebbet kell megfizetni. Az olyan országból származó osztalék után, amely országgal Magyarországnak nincs egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, 5% adót mindenképpen meg kell fizetni (akkor is, ha külföldön 20%-nál több adót vontak le).
