Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29-31 / 74. szám
O A HÉT TÉMÁJA 1997. március 29-31., szombat-hétfő ...és Jézus legyőzte a halált Egy nappal vagyunk Nagypéntek, a keresztény és keresztyén világ legdrámaibb napja után. Amikor Isten Fiát, a Megváltót—akit több évszázad óta várt a választott nép — megköpködik, meggyalázzák, megkínozzák és keresztre feszítik. Megdöbbentek az apostolok, megdöbbentek és kétségbeestek követői. Mint ahogy közel kétezer éve megdöbbenünk ma is, mi is, hívei és követői. De mégis évről évre bizalommal énekeljük ,,A keresztfához megyek, mert máshol nem lelhetek nyugodalmat lelkemnek. ” Már közel két évezrede tudjuk, hogy a halál, a tragédia, a csüggedés csak átmeneti, mert minden Nagypéntek után jön a feltámadás, a keresztény és keresztyén világ legnagyobb ünnepe. Allelujás Húsvét, az öröm, mert Jézus legyőzte a halált, harmadnapon feltámadott. E feltámadás nélkül keresztény hitünk, vallásosságunk ingatag alapon nyugodna. Itt a tavasz, a természet csodálatos ébredése, rügypattanások és virágzások kezdete, csak széjjel kell néznünk. Itt lesz a tavasz hátterében az üres sírbolt, amely biztosít arról, hogy az élet vége nem a halál és a sírhant. A bűn és a rossz győzelme nem végleges! Jézus feltámadásának legnagyobb jelentősége, alapja a történelmi bizonyosság. Mert voltak tanúk. A tanúk Krisztus barátai s ellenségei. Barátai a tanítványok, megfélemlítve (ismerjük az érzést), elrejtve, hitükben megrendülve. A szent asszonyok, akik reménytelenül szomorkodnak és kenettel jönnek a sírhoz. Ezek az emberek egyszerre hívő, bátor, törhetetlen erejű apostolok lesznek és bátor hitvallást tesznek Krisztus mellett, még akkor is, ha vagyonuk, javaik elvesztését, kiközösítést, sőt vértanúságot szenvednek érte. Mert találkoztak a Feltámadottal! Nekünk, hívőknek Húsvét misztériuma bebizonyítja az ember hallhatatlanságát, Krisztus megváltói hivatását és tanításának isteni tekintélyét. A világ sokszor akarja elhomályosítani ezeket az alapvető igazságokat, és nekünk kell annyi erőnk legyen a következetes és áldozatos életre, amely szerény tanulságával másokat is az örök élet reménységével tölt el. De nekünk, gyulaiaknak, Apor Vilmos tisztelőinek eszünkbe jut az 52 évvel ezelőtti dráma, amikor 1945 Nagypéntekén halálos lövéseket kapott az ősi Győr, üldözöttek védelmére kelt püspöke, aki negyedszázadon át volt Gyulán, ,a szegények plébánosa”. A hordágyon, sebesülten, ujjai közt a rózsafüzérrel csak annyit mondot: „...köszönöm azúr Jézusnak, hogy Nagypénteken Vele együtt szenvedhetek..." A műtét utáni ébredésekor emberi természete visszariad a szenvedéstől, mintha azt mondaná: nem vállalom! De aztán később—- mint Jézus az Olajfák hegyén, O is igent mondott Istennek! Micsoda párhuzama a Gondviselésnek! Apor püspökkel pontosan az történik és szinte ugyanakkor, mint Mesterével a Getsemáni kertben. Körös-körül alszik Jeruzsálem, mint most az éjszakába merült Győr. Első kérdése titkárához: történt-e bántódása a hölgyeknek? A titkár azt válaszolta: nem, semmi. Ekkor hangzottak elAporVilmos legszebb szavai: „...hála Istennek! így tehát a Jóisten elfogadta az én áldozatomat.(Balássy László) Apor püspök betegágyán azt suttogja: „...felajánlom szenvedésemet' a híveimért...” Sebesülésének első pillanatától kezdve ezzel a tudatossággal vállalja a legnagyobb kínokat is. Úgy távozik el ebből a világból, mint a nagy Szentek! Bizonyára Gyulát látja és Győrt, az embereket, akiknek oly sokszor segített, a szegényeket és az üldözötteket. Jézus feltámadott, hogy megváltson és üdvözítsen és életünknek értelmet adjon. Apor Vilmos példát mutatott egész életével és halálával. M.T. szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt. És ímé nagy földindulás lön; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra... Az angyal pedig megszólalván, mondá az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszítettjézust keresitek. És menjetek gyorsan és mondjátok meg az őtanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt. Imé megmondot- tamnéktek. És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak. Mikor pedig mennek vala, hogy megmondják az ő tanítványainak, ímé szembe jőve ő velők Jézus, mondván: Legyetek üdvözölve! Azok pedig hozzá járulván, megragadák az ő lábait, és leborulának előtte. Akkor monda nékik Jézus: Ne féljetek; menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem... A tizenegy tanítvány pedig elméne Galileába, a hegyre, ahová Jézus rendelte vala őket... És hozzájuk menvén Jézus szála nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében. (Résziét Máté evangéliumából) El Greco: Szentháromság (Madrid) A feltámadásról, a megújulásról és a hitről Húsvét a nagyvilágban Magasabb rendű kötelességeink A húsvét története és a kereszténység tanítása ismert és könnyen megérthető: Jézus Krisztus nagypénteken meghalt a kereszten, hogy harmadnapon feltámadva megváltsa a világot. Feltámadásával bebizonyította, hogy a halál után van megújulás. De meg tud-e újulni földi életében napjaink embere, és körülötte a világ? — erről beszélgettünk dr. Gál Ferenccel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektorával. — Az egyháznak az a feladata, hogy hirdesse tanítását, és eljuttassa azt az emberekhez—mondja a teológia professzora. — A lehetséges befogadók azonban annyifélék, ahányan vannak, és az eredményt a legkülönbözőbb hatások befolyásolják. De mindez immáron kétezer éve van így, s mindig voltak — és lesznek — hitvallók, a hit tagadói és közömbösök. Az igen optimizmusa —Milyen arányban él ez a három embercsoport hazánkban ? — A hatásokról szólva nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Magyarországon több mint negyven évig hirdették hivatalosan, az állampolitika szintjén a materializmust, tagadták Isten létét. Két generáció nőtt fel ebben a szellemben, és úgy, hogy a vallásról, az egyházról, a papokról csak rosszat hallott. Mindez természetesen nem maradt hatás nélkül, az egyház azonban megmaradt, és hívei sem hagyták el. A Szentírásban olvashatók Jézus Krisztus szavai: „Ha majd a világ végén eljön az Ember Fia, talál-e hitet a Földön?” A kérdés tehát nem új keletű, s bár szó nincs a világ végéről, a válasz—az igen — kimondható. Az igen pedig csakis optimizmust fejezhet ki. Egyben azonban realisták is vagyunk. Mert amíg búza van, mellette a konkoly is megtalálható. —Mi a történelmi tendencia? Erősödnek és sokasodnak a hitben élők? — A földi élet kísértésekkel teli. A magyarországi materializmushoz hasonló következményekkel járt egyes nyugat-európai országokban az anyagi jólét. Rendszerint könnyen járhatóak azok az utak, amelyeken félrefut az ember élete. A húsvét azonban a többi között arra figyelmeztet— hadd emlékeztessek a Krisztussal keresztre feszített két lator példájára —, hogy a tévesztett útról vissza lehet fordulni. Bűnbánattal és még inkább cselekedettel. Az egyháznak az is feladata, hogy figyelmeztesse az embereket magasabb rendű kötelességeikre. Ennek egyik megnyilvánulási formája a katolikus püspöki kar tavaly kiadott körlevele, amely a hívekhez, s velük együtt minden jóakaratú emberhez szól a magyar társadalomról, helyzetéről. —Ezzel a meglehetősen nagy visszhangot kiváltott dokumentummal a napi politika színterére lépett az egyház? — Nem erről van szó. Az egyház mindig is hirdette az igazságosságot, a szeretetet, és meg„A húsvét a többi között arra figyelmeztet, hogy a tévesztett útról vissza lehet fordulni” győződésem szerint ezt teszi a körlevéllel is. Az élet—atársada- lom—köznapi megnyilvánulásait és gondjait számba véve olyan követelményeket önt szavakba, hogy emberek, ne használjuk ki egymást, próbáljunk ítéleteinkben és a javak társadalmi elosztásában igazságosak lenni. Hívők a templomokban —Az egyház és hívei találkozásának és párbeszédének elsőrendű színhelye a templom. Megtelnek-e Isten hajlékai vasárnaponként? — Akkor sem szabad elveszíteni a reményünket, ha nem telnek meg. Az egyház nem templomokat épített elsőként. Hol kell imádni az Istent? — kérdezték tanítványai Jézustól, az evangélisták írásai szerint. Lélekben és igazságban kell imádni — válaszolta. A templom persze fontos a számunkra, mert az imádság, és egyben a gyülekezés, a közösség helye is, egyfajta szociális helyszín is, de ma már számos formája van annak, hogy eljussunk híveinkhez. És — ismétlem — minden jóakaratú emberhez. Azt is gondoljuk, hogy a hívők száma sokszorosa a rendszeresen templomba járókénak. Ezt látszanak bizonyítani anagy ünnepek—például a karácsonyi éjféli misék, a húsvéti feltámadási körmenetek — valóságos tömegei is. Gondoljunk bele, a húsvét a világon hány ember számára jelenti a feltámadást, a megújulást, hány ember lelkében erősíti a jövőbe vetetthitet! Cselekedni keU —Professzor úr egyetemi oktatóként, rektorként napjai nagy részét fiatalok között tölti. Gondolkodásukban, erkölcseikben, céljaikban milyennek látja őket? — Ahány ifjú ember, annyi egyéniség, az azonban különösen örvendetes, hogy megtalálható köztük az a szociológiai értelemben vett pozitív mag, amely képes maga köré tömöríteni és magával húzni a többieket is. Azt tapasztalom nap mint nap, hogy nagyon sok olyan család van Magyarországon, amelyre sem az imént említett keleti, sem a nyugati befolyás nem volt képes hatni. Ok tudatosan élik a maguk életét, teszik a dolgukat, és hatásuk kisugárzik. Nincs okunk a borúlátásra, az igazságot, a szeretetet és a hitet azonban mindig hirdetni kell. Deregán Gábor A tavasz kezdetén már az ókorban is ünnepeltek az emberek: örvendezve köszöntötték a megújult természetet a latinok, a görögök is, de a pogánynak mondott népek is. Nálunk is hagyományosak voltak a különféle téltemető, tavaszköszöntő játékok, amelyekkel a rontást próbálták meg elűzni. A valamikori hagyományok beilleszkedtek aztán a húsvéthoz kapcsolódó szokások közé. A mieinket talán ismerjük, nem árt kicsit körülnézni hát a nagyvilágban is. Az ünnepkörhöz tartozó keresztény szertartások már a nagyhét közepén megkezdődnek a világ számos országában. Spanyolországban — akárcsak Olaszországban, Belgiumban és más európai országokban is — helyi népszokásokkal tarkított egyházi körmenetek jelzik a nagyhét beköszöntét. A spanyol nagyvárosok közül kétségtelenül Sevilla nyújtja a leglátványosabb képet a XV. századból eredő felvonulásaival, amelyek mindegyike egy-egy templomhoz kötődik, tíz- és tízezrek részvételével. A körmenetekben baldachin alatt viszik a hívek Jézus Krisztus vagy Szűz Mária üvegtartóba helyezett szobrát. A menet végén vezeklők haladnak, égő gyertyával kezükben. A katalóniai Géronában a csontváznak öltözött vezeklők órákon át járják a haláltáncot a templom előtt, míg az aragóniai Alcanízban vagy Calandában egész nap megszakítás nélkül dobolnak. Görögország, Oroszország, Szerbia, Amerika és Ausztrália ortodox templomaiban — a Julianus-naptámak megfelelően — egy héttel később kondulnak meg a húsvéti harangok, mint a katolikus vagy protestáns vallású országokban. És nem csak az időpont más, mások a szokások is — legalábbis Görögországban. A görögök nem ismerik például a húsvéti nyuszit, és mit sem tudnak a gondosan elrejtett tarka húsvéti tojásokról. A görög lakosság több mint kilencven százalékát kitevő ortodox hitűek szigorúan betartják a húsvétot megelőző böjtöt. Nagypénteken színpompás körmenetekben vonulnak végig a városokon és falvakon, Krisztus virágfüzérekkel díszített koporsója mögött. Kréta szigetén citromvirággal ékesítik a koporsót. Nagyszombaton készítik el az asszonyok a húsvéti bárány belsőségeiből főzött, keleti fűszerekkel ízesített levest, miközben a férfiak szakszerűen nyársra húzzák a leölt bárányokat. A gyermekeket megajándékozzák ilyenkor és nem maradhat el a húsvéti gyertya sem. Éjfélkor kivétel nélkül minden ortodox görög elmegy az éjféli misére, amelyet a szabad ég alatt mondanak — bármilyen legyen is az idő. A szent húsvéti tüzet repülőgép hozza egyenesen Jeruzsálemből és rendőri kísérettel érkezik minden városba, minden községbe. Miután elhangzott a pópa ajkáról a Feltámadt Krisztus! köszöntés — egyébként a görögök húsvét után negyven napon át így köszöntik egymást —, a hívek ennél a tűznél gyújtják meg húsvéti gyertyáikat, amelyekről majd egy éven át a házioltár előtt égő olajmécsest lángra lobbant- ják. FEB Az oldalt összeállította: Muzslai Katalin
