Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-04 / 53. szám

6 Családi magaziN 1997. március 4., kedd „Katica jeligével egy hölgy a következőket kérdezi: Egy, a nők számára nagyon fontos (mellesleg pedig teljesen elha­nyagolt) kérdéssel szeretnék önhöz fordulni: pontosan mi­vel és hogyan lehet teljesen szőrteleníteni a női nemi szer­vet (a horot\’álást kivéve, mivel az igen kellemetlen és veszélyes is)? Szőrtelenítő krémmel lehet-e, nem károsak-e a henne lévő vegyi anyagok? És ha krémmel lehet, akkor milyennel? Kedves asszonyom, kérdésével kapcsolatban érdek­lődtem néhány nőgyógyász kollégánál, de a borotváláson kívül senkinek sem volt jobb ötlete. Azt kérdezték, hogy minek kell leborotválni? Nem tudtam megmondani, mert ön sem írta meg. Olyanról hallottak már, hogy a szőke vagy vörös fanszőrzetű hölgyek férjei feketére festették azok nemi szőrzetét, de a teljes szőrtelenítésről még nem, ha nem •nőgyógyászati célból történik. Annyi tanácsot azért kap­tam, hogy valószínű ugyanúgy kell vele eljárni, mint a hónalj szőrtelenítésével, de részletes tájékoztatást ők sem adtak. Javaslom, keressen fel egy orvoskozmetikai intéze­tet, ahol ellátják önt a megfelelő tanácsokkal. A „Gyors futár” jeligés levélben egy lány a következőket írja: 17 éves leány vagyok. Amikor a menstruációm elérke­zik, hirtelen megnőnek a melleim és amikor véget ér, ugyan­olyan lesz, mint volt. Most vettem észre, hogy mellemen a bőr mintha megszakadna. Bizonyára a hirtelen alakválto­zást nem bírja a bőröm. Arra lennék kíváncsi, hogy ezeket a szakadásnyomokat valamilyen módon el lehet-e tüntetni? Kérem, minél hamarabb válaszoljon! Kisasszony, a női szervezet hormonháztartás-rendszere felelős a petesejt beéréséért, a mensturáció megjöveteléért, a mellek serdülőkori kifejlődéséért, a zsírpárnák lerakódá­sáért stb. A mell időnkénti alakváltozása (pl. terhesség, menzesz) is a hormonháztartás-rendszer működésének különböző változásaival magyarázható. Javaslom, pana­szával keressen fel egy nőgyógyászt, aki ha fontosnak tartja, elküldi önt endokrinológiai kivizsgálásra, sőt bőrgyógyásszal is konzultálhat. A TŰSAROK FELELŐS A NŐK TÖBBSÉGÉNEK LÁBPROBLÉMÁIÉRT — — : Ami a férfiszemet vonzza Minden nő tudja, hogy a magas sarkú cipő férfiszemvonzóvá varázsolja a lábat, stílust ad a mozgásnak. Ám azt keveseb­ben tudják, hogy a viseléséért nagy árat kell fizetni.Az orto­pédorvosok szerint a hölgyek nyolcvan százaléka nem elége­dett a lábbelijével és viselése közben több-kevesebb fájdal­mat érez. Nem éri meg a divat miatt ekkora áldozatot hozni, hiszen ennek következtében a statisztika szerint a nők hetven százalékának a lába tartósan deformálódik! A nők túlnyomó többsége lábproblémával küszködik, többek között a magas sarkú, szűk cipők miatt, amivel csak az egyik baj az, hogy elszorítja a lábfejet. Amikor állunk, nor­mális körülmények között a testsúly 70 százaléka a sarkon, 30 százaléka a lábfej elején nyugszik. A tűsarok ezt a terhe­lést viszont megfordítja. Az ál­landó lábujjhegyen járás, Vala­mint a meredek szögbe kény- szerített láb és az összepréselt ujjak fájdalmat okoznak, a ha­rántboltozat túlterhelt lesz és le­süllyed. Emellett a láb nem ké­pes megfelelően egyensúlyban tartani a test ingadozását, ezért a mozgás a térdet, a csípőt és a hátat is megterheli. Az izmok megfeszülnek; a nap végére ki­fáradnak. Ezek a cipők a felelősek a harántsüllyedésért, a kalapácsujj kialakulásáéit — járás közben az ujjak kalapács­helyzetbe kerülnek —, a büty- kösödésért, valamint az első talprészen kialakuló égő fájda­lomért. Kényelmes és jó járást a 3—4 centis sarkak biztosítanak. A nők azonban nem mondanak le egykönnyen a mutatós tűsarok­ról. Hogy megelőzzék a bajt, íme néhány hasznos tanács: Lehetőleg a nap rövidebb szakaszában viseljenek tű­sarkú cipőt, s ha tehetik, többször váltsanak lábbelit. A váltakozó sarokmagasság jótékony hatású. Az izmok karbantartásához naponta né­Kényelmes és jó járást a 3-4 cm-es sarkak biztosítanak. így elkerülhetjük, hogy lábunk, derekunk megfájduljon hány perces tomagyakorlatra van szükség: külső talpélen já­rás, sarkon, lábujjhegyen állás és járás, valamint a hasizmok erősítése. Cipővásárláskor gondolni kell arra is, hogy a műanyagtal­pú, műbőr cipőkben való állan­dó csúszkálás súlyosbítja a tű­sarok által okozott problémá­kat. Lehetőleg természetes anyagból gyártott cipőt vásá­roljunk! Ezekben a láb kellő­képp szellőzik és nem gombá- sodik. A vékony, csúszós, mű­anyagtalp alkalmatlan téli vise­let. Nyáron a vastag gumitalp célszerűtlen. A cipő felsőrésze lehetőleg egy darab bőrből le­gyen, mert különben a rosszul elhelyezett varrások és díszíté­sek törik a lábat. Lehetőleg es­tefelé vásároljunk cipőt, hiszen ekkor a legnagyobb kiterjedésű a láb. Olyat válasszunk, amely­be ekkor is fájdalom nélkül be­leférünk és a cipő talpkiképzése a láb felépítését követi! Ne vegyük meg, ha próba közben úgy érezzük, satuba szorították lábunkat! Vitathatatlan, hogy a tűsarkú cipő elegáns, nőies, többen ész­reveszik benne az embert, mint egy bakancsban. A szépségért szenvedni kell — mondják. De ha nem muszáj, akkor ne tegyük. Az Íriszdiagnosztika csodái Yang doktor varázslatos kezei (Folytatás az 5. oldalról) hogy manuálterápiás, illetve akupunktúrás kezelést javaso­lok a vizsgált személynek vagy éppen más szakorvosi vizsgá­latra irányítom. — Mennyi időt vesz igénybe és mennyire kellemetlen a vizs­gálat? ' — A vizsgálati idő minden­kinél attól függ, milyen az egészségi állapota. Átlagosan tizenöt-húsz percig tart egy di­agnózis meghatározása, de előfordulhat az is, hogy tovább és egyáltalán nem kellemetlen. A vizsgált személynek mind­össze annyi a dolga, hogy nyi­tott szemmel üljön egy speciá­lis műszer elé és várja meg a diagnózis végét. Ez a módszer teljesen fájdalommentes, rend­kívül nagy biztonsággal megál­lapítható vele az illető egészsé­gi állapota. — Tapasztalatai alapján mi­lyennek látja az itteni emberek egészségi állapotát? — Tudja, a vizsgálataimra nem csak beteg emberek jön­nek, hanem egyre többen keres­nek fel olyanok is, akik preven­tív jelleggel féléves vagy éves rendszerességgel figyelik a szervezetükben zajló folyama­tokat. Ezzel mintegy mege­lőzve az esetleges komolyabb betegségek kialakulását. Ami pedig a konkrét panasszal érkezőket illeti, nos a legtöbb­jüket sikerült meggyógyítani vagy enyhíteni a panaszát. Mindezek alapján azt mondha­tom, hogy az itteni emberek egészségi állapota olyan, mint a magyar embereké általában. Meglátszik rajtuk, hogy szere­tik az igazi magyaros ételeket, fűszereket. Egyre több ember­nél tapasztalható ezen a tájon is a fokozott stresszhatás, a moz­gásszegény életmód és néhá- nyuknál az elhízás, amelyen ha nem segítünk időben, bizony később komolyabb problémá­kat okozhat. Azok tájékoztatására, akik a következő vizsgálat időpontja iránt érdeklődnek, közöljük, hogy a nagyszámú jelentkezőre való tekintettel a következő te­lefonszámokon célszerű előze­tesen időpontot kérni: keddtől péntekig 9—18 óráig a 66/325- 296; szombattól hétfőig 8—20 óráig a 66/326-092. (PR) Ha valaki, hát e sorok írója lehetőleg mindenféle-fajta ter­mészetgyógyász által hirdetett praktikákat kipróbál. Ez majd­nem természetes, hiszen ha írni akar bármelyikükről is, meg kell tapasztalja a szolgáltatást. Be­vallom, fenntartásokkal foga­dok minden gyógyító kúrát. Per­sze másként kopogtatok be egy rendelőbe, ha ott orvos-termé­szetgyógyász fogadja a pacien­seket. Semmiféle fenntartásom nem volt tehát, amikor Békés­csabán, a Bajza utca 1. szám alatt rendelő dr. Yang Tie Junhoz ballag­tam el egy fá­rasztó, idegtépő nap után. Hal­lottam ugyanis a természet- gyógyászról, aki hazájában, Kínában főor­vosként prakti­zált. Semmi másra nem vágytam, mint arra, hogy fel­frissüljek az ő speciális masszázsa ál­tal. Elvártam, hogy fájó, meszes gerincemet és nyakamat megróbálja helyre­rázni. * A rendkívül szimpatikus, mo­solygós férfi látszólag kortalan. Pár mondatot már jól beszél ma­gyarul. Hófehér köpenyt visel, s patyolattiszta lepedőt terít a vizsgálóasztalra. Hasra fek­szem, s ellazítom gondolatai­mat, s hagyom, hogy Yang dok­tor varázslatos kezeivel megro­pogtassa fájós csontjaimat, fel­lazítsa letapadt izmaimat. Na­gyon érti a dolgát. Jó félóra után úgy állok fel, mintha nyolc órát aludtam volna. — Gyere még! Egyszer nem elég... — mondja Yang doki, s az az igazság, hogy nem esik nehezemre igent mondani. Miután én vagyok az utolsó paciens, arra kérem, beszélges­sünk. Készségesen áll a rendel­kezésemre. Keresi a szavakat, de akadozó mondataiból kide­rül, hogy dr. Yang Tie Jun osztályvezető főorvosként dolgozott hazájában egy ezer­ágyas kórházban. A kínai tradi­cionális természettudományok doktora. Édesapja, sőt nagyap­ja és dédapja is orvos-termé­szetgyógyász volt. Volt ki be­vezesse az egyetemen kívül is az ötezer éves hagyománnyal bíró kínai gyógymód rejtelme­ibe. Úgy tűnik azonban, hogy itt megszakad a sor, mert két fia közül egyik sem választotta az orvosi hivatást. 1989-ben érke­zett hazánkba. Először Héví­zen dolgozott, majd Békéscsa­bára hívták. Yang doktor kezelési mód­szere az akupresszúrára, a masszázsra épül és az úgyneve­zett akupunktúra pontokat ingerlő különleges lámpára. Sikeresen gyógyítja az ideg- rendszeri, az emésztőrendszeri, légzőszervi, nőgyógyászati, bőrgyógyászati panaszokat, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Azzal búcsúzom, hogy egy hét múlva ismét felkeresem. Hi­szen jól tudom, egyetlen kezelés valóban nem elég a fájó hát és a ropogó nyak gyógyításához. B. V. LELKI ÉLET A PSZICHOLÓGUS SZERINT NEM ÖNGYILKOS NÉP A MAGYAR Nem ül rajtunk átok (Folytatás az 5. oldalról) Elismerte például Széchenyi nagyságát, de hozzátette: ön­gyilkos lett, mert a magyar már csak ilyen. A befelé for­dulásunk, a bizalmatlansá­gunk és az örökös kétkedé­sünk „hagyománya” tehát a Monarchia idejére vezethető vissza. De tévedés ne essék: az utódállamokban, tehát a cseheknél, az osztrákoknál és a szlovákoknál szintén ma­gas az öngyilkossági arány. S bár erről kevés szó esik, a top­lista élén találhatók a skandi­náv államok is. Azért állítom, ne lovaljuk magunkat abba, ne higgyük el azt, hogy vala­miféle háttere van az önpusz­tításnak. Mert ha ezt elfogad­juk, félő, úgy is cselekszünk majd. — Míg a férfiak öngyilkos­sági szándéka komoly(abb), a nőkről azt tartják, hogy in­kább pillanatnyi felindultsá- gukban kívánnak véget vetni életüknek. Tény viszont, hogy már a szándék is súlyos lelki problémára utal. — A nők öngyilkosságá­nak gyakran hiszteroid ka­raktere van. Viszont minden öngyilkossági szándékot ko­molyan kell venni. Akkor is, ha többszöri kísérletről, ha úgy tűnik, érzelmi zsarolásról van szó. A szakirodalom az öngyilkossági kísérletet „sí­rás a segítségért”-ként értéke­li. A tapasztalat az, hogy aki egyszer megkísérelte az ön- gyilkosságot, újra megpró­bálkozik vele. — Úgy tudom, abban a családban, ahol már elő­fordult az önkéntes halál, na­gyobb d valószínűsége an­nak, hogy valaki újra megte­szi. — Sajnos, napjainkban is ez a gyakorlat, továbbá az is tény, hogy a szociális-gazda­sági helyzet romlása, a telje­sítmény-orientáltság növeli az öngyilkosságok számát. A tettek motivációs hátterében persze több ok húzódik meg, sérülések hosszú sora. Aztán elég egy jelentéktelen nézet- eltérés — és nincs tovább. Ez az a bizonyos utolsó csepp a pohárban, miközben ott van az is, hogy valaha valaki a családban a problémáit ön- gyilkossággal „oldotta meg”. — Mi az oka annak, hogy egyre több nyugdíjas meg is­kolás korú sem retten vissza az öngyilkosságtól? — Az idősek fokozottan úgy érzik, nincs helyük a csa­ládban, s ettől elmegy az élet­kedvük. A bajokat sokszor az anyagi gondok is tetézik. A megfásult emberek kezelésre szorulnak, ám erre alig van le­hetőség. A gyerekek esetében sem más a helyzet. A megvál­tozott értékrend a felnőttben kudarcélmények sokaságá­hoz vezet, s ha ezt kivetíti a gyermekére, akkor... Az az is­kolarendszer, amely nem a nevelésre összpontosít, ha­nem oktatáscentrikus, szin­tén fokozza a tanulók feszült­ségét. És ami a legfájóbb: a pedagógus sem képes ennek csökkentésére. Sőt! Sajnos, sokszor sem a család, sem az iskola nem tanítja meg a gye­reket a feszültség, az ag­resszió feldolgozására. Az ag­resszió kifelé vetülése gyak­ran bűnözéssel, befelé vetülé­se pedig öngyilkossági kísér­lettel végződik. Nem biztos, hogy halállal, de tudjuk: az alkoholizálás, a kábítószere­zés is lassú öngyilkosság. — Euripidész szerint „még a rút élet is szebb, mint a szép halál”. Napjainkban hogy le­hetne elfogadtatni ezt az óko­ri bölcsességet? — Meg kell találnunk em­berhez méltó, új hitünket. Nemcsak a vallás szerepére gondolok, noha arra is. És tu­datosítanunk kell, hogy mindig, minden körülmé­nyek között adott az újrakez­dés lehetősége. P. Sz. SZEXPOSTA Dk. Bordás Sándor rovata „Gyere még!Egyszer nem elég.

Next

/
Oldalképek
Tartalom