Békés Megyei Hírlap, 1997. március (52. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-22-23 / 68. szám
^ 1997. március 22-23., szombat-vasarnap MEGYEI KÖRKÉP \ 4 w fi «&RÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Kiscégből középvállalkozás Gyulán Március 22., a víz világnapja Diáknapok, (c) A Békéscsabai Szlovák Gimnáziumban az iskola diákönkormányzatának szervezésében fordított, valamint egészségnevelő napot tartanak március 25—26-án, kedden és szerdán. A megválasztott diákigazgató Sutyinszki János intézményvezetőtől veszi át az iskola kulcsait és vezényli le a programokat. Lesz sportdélután kosár- és röplabdával, diszkó, az egészségnevelő nap előadásain pedig a fiatalokra leselkedő veszélyekre, problémákra, betegségekre hívják fel a figyelmet. A diáknapok rendezvényeire vendégeket is várnak az intézménybe, a szlovákiai Trencsénből és a Gyulai Román Gimnázimból érkeznek diákok. Játozóltáz. (u) Húsvéti játszóházat rendez a Békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskola ma az iskola aulájában, ahol ajándékkészítés, színjátszókor bemutatkozása és lovaskocsikázás várja az érdeklődőket. Ínyenceknek, (cs) Orosházán, a Hotel Alföld éttermében nemzetközi hidegkonyhai cukrásztermék-bemutatót rendeznek március 23-án 10 órától. A kiállított finomságokat nem csak nézni lehet, de a kiállítás végén tombolán meg is lehet majd nyerni. Nyertek. (i) Körösújfaluban a helyi művelődési házat—az épület leromlott állapota miatt—már több mint hét éve nem használják. Ám ez az áldatlan állapot hamarosan véget ér. Kincses István polgármester elmondta: a Millenniumi Felújítási Programirodától telefonértesítést kaptak, mely szerint a művelődési ház felújítására 6,8 millió forintotnyertek. Ebből a pénzből — tizenöt helyi közhasznú foglalkoztatásával — hat hónap alatt elvégzik a művelődési ház teljes felújítását. A Siva Építőipari és Általános Szolgáltató Kft.-t 1990-ben alapították Gyulán, a Csőtisz Gmk utódjaként. A cég időközben adósságmentes középvállalkozássá nőtt. Fő profiljuk az építőipar. Elsősorban megyénkben tevékenykednek, de nem csak itt — tudtuk meg Kiss József igazgató-cégtulajdonostól, hiszen például nemrégiben a mezőtúri Nemzeti Szálloda felújítását fejezték be. — A Berettyó, ma Nemzeti Szálloda beruházója a holland— magyar Klíma Rt., mi a fő- vállalkozó kivitelezők voltunk. Az rt. megvásárolta az elhanyagolt századeleji szállodát, a külső-belső felújítás közel 150 millió forintos munkát jelentett számunkra, amelyet öt hónap alatt végeztünk el. A műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően állítottuk helyre a homlokzatot, a gipszstukkókat, amely nem volt egyszerű feladat. A belső térben a szálloda mellett üzletek kaptak helyet a tulajdonos igényei szerint. Határidőre, hiánypótlás nélkül adtuk át a beruházást. — Van ma elég munka az építőiparban? — Válogatásra nem sok a lehetőség, amint az elmúlt évek változatos kivitelezései is mutatják. Többek között a békéscsabai Fenyves Szálló, Gyulán a Gyógypedagógiai Intézet tanügyi épületeinek felújítása, Gyulaváriban a Szép Alkony Idősek Otthonának magasépítési munkái, a Bay Zoltán Általános Iskola tantermeinek kialakítása mellett magánlakásokat építettünk. Amikor csaknem tíz éve megjelentünk építőipari kivitelezőként, a szakcégek nem kis ellenállásába ütköztünk, mára azonban elfogadtak bennünket, létszámunk, felszereltségünk, likviditásunk mutatja, számolnak velünk. A megye középcégei közé nőttünk, a tervezéstől a kulcsátadásig vállaljuk a feladatokat. Az elmúlt évben cement nagykereskedést nyitottunk, kész betont is árusítunk. Vevőink jelezték, jó lenne ha más építőanyagokat ugyancsak vásárolhatnának nálunk, így nyitottunk most telephelyünkön tüzépet, a későbbiekben létesítünk burkolóanyag- és szerelvénymintaboltot. — Mennyien találnak a Sivánál munkát? — Most már másfél, két éve több mint százan dolgoznak nálunk, 90-en a fizikai állományban. Büszkék vagyunk cégünk öt mérnökére, a vezetés színvonalának emelkedését jelzik. A művezetés területén is mérnököket alkalmazunk. — Kevés a középvállalkozás Magyarországon, megyénkben még kevesebb. Az építőiparban mi ennek a magyarázata? — Egyik oka a szabályozó- rendszer, óriási az állami elvonás. Másrészt a magánvállalkozásoknak nem érdeke a magas dolgozói létszám, sok „bajt” jelent ez. Szociális igények, nyilvántartások, társadalombiztosítás... Bonyolultabb az irányítás, miközben a munkához való hozzáállás sem mindenkinél egyforma. Ezért alkalmaznak szívesebben a magáncégek inkább alvállalkozókat, mint saját munkaerőt. Mi is nagy alvállakozói körrel dolgozunk, időközönként még 2—300 szakember felkérésével. Mégis amellett döntöttünk, hogy kell a stabil létszám, ugyanis rájuk számíthatunk minden pillanatban. A középvállalkozások kis számának az is oka, hogy a piac szűk, kevés a munka, nagy a küzdelem, amelyet a beruházók megpróbálnak kihasználni: leszorítják az árakat, a vállalkozásoknál maradó nyereséghányad nagyon kevés... Az építőiparban szeretnénk ezután is boldogulni. Több pályázaton indulunk, az éves kivitelezési teljesítésünknek 300 millió forint fölöttinek kell lennie, ezt csak nagyobb munkákkal lehet elérni. Pályázatot nyújtottunk be Gyulán, a Mágocsi utcai ön- kormányzati lakások építésére, vannak békéscsabai lehetőségek és más pályázatok is lesznek még... Mára a Békés megyei építőipari vállalkozások is megpróbálják koordinálni kapacitásaikat, koncentrálni a szakmát, a tőkét. Ez a jövő útja, szeretnénk ebben partnerek lenni. Szőke Margit A víz az élet egyik alapvető eleme, felbecsülhetetlen érték. Nélkülözhetetlen, semmi mással nem helyettesíthető. Szervezetünkben a víz hiányának három nap a végső határa. Az ember sokáig nem törődött a vízzel, és mostanra egyik napról a másikra súlyos gondok forrásává vált. Ezért az ENSZ 47. közgyűlése a víz és környezet nemzetközi konferencia, illetve a környezet és fejlődés konferencia javaslatára március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította, és felhívta a világ országait: ünnepeljék meg e napot. Az első, 1993-as, rendkívül szerény ünneplést követően Békés megyében is minden évben méltó keretek között emlékeznek meg a víz fontosságáról. Megyénkben már korábban is fontos ügy volt a víz. Akár felszín alatti víz vagy belvíz, folyóvíz, árvíz formájában jelentkezett. Van, amikor az a baj, hogy kevés van belőle, van amikor az, hogy sok. Örvendetes a vízzel kapcsolatban, hogy gyógyvízkincsünk A hét végén a Szarvasi út 2. szám alól elköltözik, s hétfőn 11 órakor új helyén, a Széchenyi tér 8. szám alatt —• az egykori munkásőrség épületével szemben—nyílik meg a békési totózó. A Szerencsejáték Rt szegedi területi igazgatóság munkatársaitól megtudtuk: miután megvásárolták, s a Gulyás- Szaki Kft. kivitelezésében felújításra került a város központjában lévő, most már saját tulajdonú, 66 négyzetméteres üzletben nagyobb forgalomra számítanak. A nyitás alkalmából a békési jelentős a megyében. Az idei víz világnapján az ünnepi ülés szervezői a gyógyvizekre irányították a figyelmet. Ennek kapcsán a megye legnagyobb fürdőjében, Gyulára tervezték az ünnepi ülést. Sajnos, ezen ünnepi megemlékezésnek a Gyulai Várfürdő Kft. nem tudott helyet adni (!?). Csak teremre lett volna szükség, hiszen az előadókat a rendezők Békés Megyei Vízművek Rt., a Magyar Hidrológiai Társaság Békés megyei területi szervezete és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság biztosította. Ennek ellenére nem marad rendezvény nélkül megyénk. Március 22-én szerte a világon irányuljon figyelmünk a vízre, életünk nélkülözhetetlen elemére, és a gyógyvízre, mint gyógy- tényezőre. Ezen a napon emlékezzünk arra, hogy óvnunk kell vizeink tisztaságát, és védekezzünk kártételei ellen, nem csak vízügyi szakmai körökben és nem csak március 22-én, hanem az év minden napján, életünk végéig. Góg Imre totózóban — két hétig — új játékot is bevezetnek: azok a fogadók, akik legalább 1400 forint értékben vásárolnak totó-, lottó- és Kenó szelvényt, vagy különböző sorsjegyeket, azok két darab Koronasorsjegyet kapnak ajándékba, amellyel személygépkocsit és egymillió forint összeghatárig különböző összegeket nyerhetnek. A napokban vette át nyeremény személygépkocsiját az a gyomaendrődi fogadó, aki Korona-sorsjeggyel nyerte a járművet. —sz— Csecsemőgondozók versenye A Vöröskereszt Orosházi Szervezete általános iskolások részére egészségvédelmi és csecsemőgondozó-versenyt rendezett a József Attila általános iskolában. A védőnőkből, csecsemőgondozókból álló szakmai zsűri bírálta el a diákok teljesítményét. Az egészségnevelők versenyébe 5, a csecsemőgondozókéba 9 csapat nevezett. Eredmények: az egészségnevelőknél 1. és 2. az Orosházi 3-as Számú Általános Iskola két csapata (felkészítő: Horváth Antal), 3. az Orosházi Evangélikus Általános Iskola (felkészítő: Mudráné Juhász Gabriella). Csecsemőgondozók: 1. a Gádorosi Némann Valéria Általános Iskola (felkészítő: Imre Sándorné), 2. és 3. az Orosházi 3-as Számú Általános Iskola két csapata (felkészítő: Bozóné Óvári Judit). (esete) A gyulai cég újította fel Mezőtúr patinás szállodáját FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET / • Uj helyen a békési totózó A Baltikum visszakacsint 5. A MIG-29-es vasúton érkezik „Akár vadászrepülőgépen is hazamehettünk volna!” „Úgyse ültem még MIG-29-esen!” — a már Budapest felé tartó elnöki különgépen a tréfás megjegyzések Pintér Józsefnek, egy MIG29-es vadászrepülőgép újdonsült tulajdonosának szóltak. Pintér úr csöndes derűvel nyugtázta a hallottakat, majd kérésünkre lapunk tudósítóját is beavatta a nem mindennapi üzlet részleteibe. Mint elmondta, a Pintér Művek többek között atomerőművek nukleáris berendezéseinek gyártásával foglalkozik. Többek között ők építették a Paksi Atomerőmű azon berendezését, amely a fűtőelemek közepes és hosszú távú tárolására alkalmas. Ennek bemutatására utazott a Baltikumba. —Az atomerőmű hulladékok tárolása Lettországban és Litvániában még megoldatlan. A tárgyalásokkor számbavettük milyen lehetőségek vannak a berendezés Magyarországon való legyártására, illetve kiszállítására, amely természetesen a magyar hatóságokkal egyeztetve történne -— tudtuk meg elöljáróban Pintér Józseftől, aki elárulta, litvániai tárgyalásakor, mint mellékinformáció jutott tudomására, hogy lehetőség lenne egy MÍG 29-es vadászrepülőgép megvásárlására. — A Pintér Művek két hónapja kapta meg az engedélyt, hogy a cég keretein belül hadtörténeti múzeumot alapítson Kecelen. Eddig 150 vagon hatástalanított fegyver került hozzánk, a 15. századitól a legmodernebbekig. A MIG-család valamennyi tagja megvan, egyedül a csúcstechnológiával megépített 29-es hiányzott. Nos, a megvásárlása folyamatban van, s úgy néz ki, hogy a gép hatvan napon belül vasúton megérkezik Kecelre — mondotta Pintér József, aki szerint a gépvásárlás óriási üzlet volt, de arról hogy mennyibe került, már nem kívánt nyilatkozni. A baltikuni is privatizál A két balti állam méltán vívta ki a külföldi tőke, az üzleti világ érdeklődését. Rövid idő alatt konvertibilis valutát teremtettek, növekvő termelést produkálnak. Litvániában a GDP tavaly 3,6 százalékkal nőtt, ’97-re pedig 4,2 százalékos növekedést jósolnak. A külföldi befektetők tavaly 450 millió dollárt hoztak az országba. A privatizációs program első szakasza ’91-ben kezdődött el és ’95 közepén fejeződött be. Ekkor az állami tulajdonú vállalatok 30 százaléka került magánkézbe. A program második lépcsője tavaly indult. Ez 200 vállalat privatizálását tűzte ki célul. Ám a legnagyobb állami szolgáltató rendszerek magánosításához még csak ezután látnak hozzá. Békés piacot hódított A baltikum a legtöbb magyar cég számára még fehér folt a külkereskedelem térképén. Ezt erősítette meg dr. Kibédi-Varga Lajos, a Békéscsabai Hűtőipari Rt. export-import menedzsere is, aki ugyancsak tagja volt a Göncz Árpád köztársasági elnököt kísérő üzletemberi delegációnak. A gyorsfagyasztott élelmiszerek gyártásával, kül- és belkereskedelmével, illetve bértárolással foglalkozó cég 1962- ben alakult. — 1994-ig csak nyugati országba exportáltunk. A rendszerváltással így mi nem veszítettük el a piacainkat. Amíg a cégek jórészt a piacvesztéssel keletkezett romokat építgetik újjá, nálunk nincs ilyen gond. Nem a kényszerhelyzet diktálja, Egy szép épület Riga óvárosából hogy kelet felé is forduljunk, hanem annak igénye, hogy a vevőkör összetételét minőségben megváltoztassuk. Kö- zép-Kelet-Európába, így Szlovéniába, Horvátországba és Bosznia-Hercegovinába 1992 óta szállítunk. A volt szovjet tagállamok közül Oroszországgal van kapcsolatunk. Ez egészen újkeletű. Januárban járt itt egy moszkvai nagykereskedelmi cég igazgatója, s a tárgyalások eredményeként az első kamionnyi szállítmány már útban van az orosz főváros felé — hallottuk dr. Kibédi-Varga Lajostól, aki a két balti államban tett látogatás eredményéről is beszámolt. — A tárgyalásokat követően Litvániában két Cég, Lettországban pedig egy jelezte, hogy vásárolni szeretne. ígérték, hogy hamarosan küldik a megrendelést. A megbeszélésen kiderült, eddig Lengyelországból importálták a gyorsfagyasztott zöldségeket. Ám a mi termékünket tetszetősebb csomagolásúnak, így jobban eladhatónak találták. S bebizonyosodott az is, hogy az áraink is versenyképesek—nyilatkozta a Hűtőipari Rt. menedzsere, aki arra számít, évente mintegy ezer tonna gyorsfagyasztott terméket tudnak majd eladni a két balti országban. Mint elmondta, óriási lehetőség volt, hogy tagja lehetett a delegációnak. —Az államfő egyik alkalommal úgy fogalmazott, hogy az elnöki látogatás esernyője alatt a kereskedelmi kapcsolatok is erősíthetők és bővíthetők. Magam is megtapasztaltam, az ő „védőernyője” alatt könnyebb üzletet kötni. Ugyanakkor tanúi voltunk a hazai és a lett Ipar- és Kereskedelmi Kamara együttműködési szerződése aláírásának, ami biztató lehet a jövőre nézve. Végezetül, ez az út csak megerősített abban, hogy a balti piac is olyan, mint bármely másik: szükség van a termékünkre és fizetnek érte. (Vége) Csath Róza
