Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-08-09 / 33. szám

1997. február 8-9., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP FölMnh volt. Február 9-én született Békéscsabán 1889-ben Székely Jenő gyógyszerész, író, szer­kesztő. A budapesti egyete­men 1917-ben nyert gyógy­szerészi oklevelet. Részt vett a gyógyszerészek szak- szervezetének megalakítá­sában. A felszabadulás után a főváros gyógyszer­tári ellenőre. 1946-ban A gyógyszerész című lap fele­lős, majd főszerkesztője. Szépirodalommal is foglal­kozott, írt regényeket, szín­darabokat. Heghosszabítra. (i) Okányban az iskolaigazga­tói teendők ellátásával— mivel a pályázati kiírás iránt érdeklődés nem mutatkozott — június 30-áig Holecska Gyulát bízta meg a képvi­selő-testület. Ezzel egy idő­ben a testület úgy döntött: a vezetői álláshelyet ismét megpályáztatja. A pályázat kiírásának határideje május 15-énjármajdle. Beruházásra, (i) A körösladányi önkormány­zat 16 millió 600 ezer forint névértékű DEMÁSZ-rész- vényt vehetett át a kö­zelmúltban. Hogy ezeket mennyiért sikerül majd ér­tékesíteni, ma még nem tud­ni. Ám egy biztos: a befolyt pénzt beruházásokra fordít­ják majd Ladányban. Lakatlan házak, (i) Biharugrán több mint ötven üres házat tartanak számon, miközben az országban haj­léktalanok tízezrei élnek. Ezért a legutóbbi falugyűlé­sen felmerült: célszerű vol­na az ugrai lakatlan házakat valamilyen formában bené­pesíteni. A helybéliek a fa­lugyűlésen részt vevő or­szággyűlési képviselő, Ma- tuska Sándor segítségét is kérték a témában. Régtáj rádió. (cs) Orosházán a hét végétől a Rá­dió 47 csapata 17 órakor új stúdióból jelentkezik. A név­változás is napirenden van, de ehhez még meg kell várni­uk az ORTT engedélyét. (Folytatás az 1. oldalról) az évben pedig valamennyi para­méternek meg kell felelni. Mind­ezekkel eljutottunk abba az álla­potba, hogy—az első forgalomba helyezés körében — ha valahol Európában egy jármű nem felel meg a követelményeknek, az Ma­gyarországon sem helyezhető üzembe. így most már nem le­szünk az európai, „levetett” jár­művek továbbhasználói. — Mit tudhatunk az először forgalomba helyezett jármű­vekről? — Egyrészt a vadonatúj jár­művek tartoznak ebbe a kategó­riába, illetve amelyek először kapnak magyar rendszámot. Ta­valy összesen 167 ezer járművet helyeztek először forgalomba, ebből 94 ezernullkilométerest, a többi használt gépkocsi volt. Utóbbiakra különlegesen érde­kes ez a környezetvédelmi meg­fogás. Nálunk 4 ezer 500 típus­bizonyítványt kellett felülvizs­gálni a rendelkezés első lépcsőjeként, ebből 1750 felelt meg a mai követelményeknek. Ez egy minőségi váltás a rend­szerben, lényeges pluszfeladatot is jelent, hiszen akik a rendelet életbe lépése után hoztak be gép­járművet, magasabb küszöbbel találkoztak. — A nehézgépjárművek köz­lekedésének hétvégi korlátozása főként az érintett fuvarozók, szállítók oldalán váltott ki nagy felzúdulást. Fuvarozók között kevesebb kontár — A 7,5 tonna feletti járművek közlekedésének korlátozása kí­sérlet volt tavaly 3 hónapon ke­resztül. A jogalkotó alapvetően a környezetvédelem, azon belül a zaj- és az emisszióértékek csökkentése, valamint a közle­kedésbiztonság érdekében hozta meg ezt a szabályt. Némi hátsó gondolat volt, hogy amennyiben külföldön hasonló szabályozás miatt valahol leállnak a jármű­vek, akkor azok ne a Magyaror­szágon parkolás céljával szer­vezzék a forgalmat. Úgy érez­tük, hogy a 3 hónap megfelelt a jogalkotói elképzeléseknek, a feladat egyébként az iránymuta­táson túl ellenőrzési munkát is jelentett, mintegy 6 ezer 700jár­művet állítottunk meg az érintett időszak alatt, ennek 10 százalé­kában találtunk valamilyen hiá­nyosságot. A fuvarozók is átren­dezték egy kicsit a szokásaikat. Azok, akik kritizáltak, alap­vetően mégis elfogadták a ren­delkezést. Szerették volna per­sze, ha a nyári, hétvégi időszakban valahol egy kis ol­dást is beépítenek a korlátozás­ba. Ugyanakkor, ha a forgalom­mal érintett átkelési szakaszok mentén élőket kérdeznénk, hogy Minőségi váltás a rendszerben Tóth István: „Ha valahol Eu­rópában egy autó nem felel meg a követelményeknek, az nálunk sem helyezhetőforga­lomba” FOTÓ: SUCH TAMÁS mit jelentett egy hétvégi korláto­zás, akkor azt kell mondanunk: náluk nagyobb volt az elfogadta­tás. A kritikák után az idén bizo­nyos finomításokat is bevezet­tek. A korlátozás jánuár 1-jétől minden vasárnap és ünnepna­pon, a nyári időszak három he­lyett két és fél hónapig tart reggel 8-tól 22 óráig. Fontos változás, hogy a lakott területen belüli költözködésre, mixerszállításra, sport- és kulturális rendezvény megtartásához kapcsolódó szál­lításra lehetőség nyílik. —Nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a szakemberek a belföl­di áruszállítás szabályozásá­nak. — Tavaly július 1 -jén járt le az a határidő, ameddig a jogal­kotó kötelezte a belföldi fuva­rozókat, hogy egy feltételrend­szernek megfelelve engedélyt kérjenek a belföldi árufuvaro­záshoz. A folyamat a felügyele­teken csapódott le, ekkor kaptak sárga rendszámot a járművek. A rendelkezés bevezetése előtt 24 ezer tulajdonosnak 54 ezer áru­szállító szolgáltató járműve volt Magyarországon bejelentve. Az ügy végén emelkedtek a szá­mok, 25 ezer tulajdonos 78 ezer járművel rendelkezett. Ebből arra következtettünk, hogy egy ilyen szabályozás mindig felhív­ja a figyelmet az érintett szolgál­tatásra, így néhányan most lép­tek a fuvarozók táborába. Döntően azonban a növekedés oka az, hogy akik eddig enge­dély nélkül tevékenykedtek, va­gyis kontárok voltak, azok most legalizálták magukat. Július el­seje után ellenőriztük a fuvaro­zókat, mintegy 14 ezer belföldi áruszállító járművet állítottunk meg, 10 százalékuknál talál­tunk valamilyen hiányosságot, de csupán 35 esetben indítot­tunk szabálysértési eljárást, ennyi volt összesen a kontárok száma. Erősödik az útépítési fegyelem — Az elmúlt év változásaihoz tartozik, hogy szélesedtek a közlekedési felügyeletek ható­sági jogosítványai. Mennyiben érték el azt acélt, hogy egységes közlekedési hatóságként mű­ködjenek? — A közúti közlekedési tör­vény úgy rendelkezett, hogy a korábban települések jegyző­inél elhelyezett úthatósági jog­kört átemelte a közlekedési fel­ügyelethez. Ez azt jelenti, hogy a 70 ezer kilométernyi önkor­mányzati útnak a hatósági ügyei kerültek a felügyeletek­hez. Szakmailag nekünk ez nem jelent új feladatot, hiszen az összes többi út hatósági ügyei­vel eddig is foglalkoztunk. Emögött természetesen nem azt kell látni, hogy megnövekedett a darabszám, hanem erősödik az utak építésével kapcsolatos fegyelem. Néha azt éreztük — anélkül, hogy sértenénk az ön- kormányzatokat —, hogy időnként önmaguknak nem ad­tak engedélyt, nem is adhattak volna, és megpróbálták leegy­szerűsíteni az útépítések kérdé­sét. Ez időnként szakszerűtlen­séghez, és később szakmai, mű­szaki problémákhoz vezetett. Most úgy látjuk, az utak építé­sével kapcsolatos minőségi kér­dések jobban a helyükre kerül­nek. A közlekedési felügyele­tek 129. évüket kezdték meg tavaly szeptember 1-jén, ezen belül 5 éve működünk a jelenle­gi formában. Ez utóbbi időszakot tekintve úgy gondo­lom, elértük a célt, hogy egysé­ges közlekedési hatóságként dolgozunk. — Milyen jogszabályi válto­zásokra számíthatunk a közel­jövőben? — Ebben az évben tervezi a jogalkotó a járművizsgáztatás rendszerének a korszerűsítését. Várhatóan feszesebb, szigo­rúbb körülmények között, zárt technológiában lehet majd vizs­gáztatni, ez inkább a közlekedé­si hatóságot, illetve a „közelé­ben” dolgozókat érinti, valójá­ban a biztonság oldalán lesz na­gyobb a hatása, természetesen az ügyfelek érdekében. Több jogszabály készül, így a hajózá­si törvény, folyamatban van a tengelytúlsúly-korlátozásra vo­natkozó jogszabály korrigálá­sa. Minden évben emelkedik a partnereink száma, feltehetően az idén is így lesz, mindent megteszünk annak érdekében, hogy elégedettek legyenek. Igyekszünk ott lenni, ahol kell, és segíteni az embereket. Ennek csak úgy tudunk eleget tenni, ha a partnereink is segítenek ne­künk, együttműködnek velünk. László Erzsébet Megkérdeztük olvasóinkat Tartanak-e a bűnbandáktól? Jónás László, 16 éves, a mező- berényi Petőfi gimnázium diák­ja:-— Nem ismerek bűnbandá­kat, nem volt dolgom velük, ugyanis nem adtam rá okot, hogy találkozzam az alvilághoz tartozókkal. Hallottam és ol­vastam róluk, hogy többnyire gonoszak, semmitől sem riad­nak vissza. Nem tagdom, félek tőlük. Nem irigylem a pestie­ket, mert közismert: a legtöbb szörnyűség ott történik. Sajnos sokszor tehetetlen a rendőr­ség... Darányi Sándor, 22 éves, békési hentes: — Nem nagyon tartok a bűnözőktől, nem vagyok egy kötözködős típus, elkerülöm a rossz kinézetű, kétes elemeket. Nem szeretném, ha engem zsarol­nának, vagy a családomat zaklat­nák, esetleg környezetemben rob- bantgatnának, ezeket biztosan je­lenteném a rendőrségnek. A ban­dákkal szemben, a lakosság nyu­galmáért hiányolom a rendőrség keményebb fellépését. Az embe­rek félnek, s valamit tenni kellene, ugyanis egyre több a bűnöző. Özv. PankotaiIstvánné,53 éves, tarhosi szabász: — Megmondom őszintén: félős típus vagyok, az utóbbi időben megszaporodtak a gaz­emberek, a rendőrség szinte te­hetetlen velük szemben. Tudo­másom szerint itt a faluban még nem jelentek meg bandák, s bí­zom benne, hogy messze elkerü­lik ezt a vidéket. Tarhos kicsi és összetartó település, errefelé nem jellemző a betörés, itt min­denki mindenkit ismer, s ha egy idegen feltűnik valahol, arról rö­vid idő alatt az egész falu tud. Garzó Elek, 74 éves, köröstar- csai nyugdíjas: — Félek a bűnbandáktól. Nem értem, hogy az illetékesek miért nem hatnak oda, hogy a rendőrségnek olyan hatásköre legyen, mellyel meg lehet sza­bályozni őket. A rendőr a szó szoros értelmében legyen a rend őre, őrködjön, legyen joga, nagyobb hatásköre és tekinté­lye, s ne a kivilágítatlan kerék­párossal, vagy a járdán bicik­lizővei szemben legyen szigo­rú- —sz­kot: ): SZEKERES ANDRÁS Talpra áll a Béköt? Ezer dolgozó kérését hagyták figyelmen kívül Tegnap hivatalosan is beje­lentették: a BCB Rt., közis­mertebb nevén a Béköt, ismét eladásra került. Az új tulajdo­nos, Sümeghy Csaba bizton­ságot, fellendülést ígér (mint minden eddigi tulajdonos). A gyárban dolgozók érdekkép­viseleti szervei, az üzemi ta­nács és a szakszervezeti bi­zottság úgy gondolja, meg kell adni neki a bizalmat. De az eladás módjával nem tud­nak egyetérteni—tudtuk meg Brachna Lászlóné üzemi ta­nács elnöktől és szakszerve­zeti titkártól: — Még január végén ke­restük fel a Magyar Külkeres­kedelmi Bank Rt. (MKB Rt.) vezérigazgató-helyettesét, Miklós Gábort azzal a kérés­sel, hogy semmiféle beleszó­lásunk és belelátásunk nincs a gyár eladása érdekében tett lépésekről. A bank akkor azt a választ adta, ezek az ügyek üzleti titkot képeznek, és a szakszervezetnek csak priva­tizáció esetén lehet ilyen ügyekben beleszólási joga. Itt pedig csak részvényeladások­ról van szó. Csakhogy gya­korlatilag az egész részvény- csomagot eladták, és ez a lé­pés az egész dolgozói kollek­tívát érinti. —Született-e ennek ellenére bármiféle megegyezés akkor? — ígéretet kaptunk arra, hogy írásos kérdéseinkre feb­ruár hatodikéig választ ka­punk. így született meg az alábbi levél, melyet az egész kollektíva nevében írtunk, és a bank vezetőihez címeztünk: „A dolgozói kollektíva, mivel teljes mértékű részvény eladása történik, igényli, hogy kapjon tájékoztatást arról, hogy az adásvételi szerző­désben milyen kötelezettség­vállalás kerül kikötésre az alábbi témakörökben: foglal­koztatási színvonal megtartá­sa, bérezés, kollektív szerző­dés, üzemi tanács megállapo­dás, a vállalati üdülő sorsa, a működtetés körülményei, a dolgozói résztulajdonszerzés lehetősége. Függetlenül a tu­lajdonos változásától követel­jük, hogy azonnal kezdőd­jenek meg az 1997-es évre a bértárgyalások, miután 5 éve a BCB-nél béremelés nem volt, amit mindeddig a jelentős adósságállománnyal indokoltak. Konkrét garanci­át kérünk a kollektív szer­ződés ügyében és a Szanazugi üdülőre vonatkozóan. Tájé­koztatást kérünk az elmúlt időszakban történt ingatlan- és gépeladásokról és annak okai­ról — ugyanis sok új gép ki­vándorolt az rt-től és a hasz­nálhatatlan maradt itt. A mun­kavállalói érdekképviseleti szervezetek igénylik, hogy a cég irányító, vezető posztjára történő személyi dörttések meghozatala előtt kinyilvánít­hassák véleményüket.” — Milyen választ kaptak ezekre a kérdésekre? — Az MKB Rt. részéről a válaszadás nem történt meg, csak egy telefonhívást kap­tunk, miszerint 12-én szóban kapunk tájékoztatást az új tu­lajdonostól. Ezek után nyil­vánosan bejelentették az új tulajdonos nevét, a részvé­nyek átadását és az új igazga­tó nevét. Ilyenformán a közel ezerfős dolgozói kollektíva felvetéseit az MKB Rt. vá­laszadásra sem méltatta. Ezért döntöttünk úgy, hogy nyilvánossághoz fordulunk. —Hogyan tovább? —Sümeghy Csaba szemé­lyesen is megkeresett ben­nünket, és a cég érdekében megegyeztünk: mindent meg­teszünk a cég talpra állítása érdekében.-—Az új igazgató személyét el tudjákfogadni? — Általában el, hiszen in­nen ment valamikor nyugdíj­ba. Szajbély Mihály is kérte segítségünket. —Úgy tudom, az előzőigaz­gató, Krix Lajos funkciójából való felfüggesztése igen nagy felháborodást keltett... — A vele szemben történ­teket inkorrektnek, emberileg elfogadhatatlannak tartottuk, hisz ő igazán jó szociális érzé­kű, korrekt vezetőnek bizo­nyult. Nehéz helyzetben van ez a gyár már évek óta, de eddig még mindig sikerült talpra állítani, reméljük, most is így lesz... A. Gy. i f M,t tm mm NYERJ EGY RÁDIÓT! A Békés Megyei Hírlap és a 94,4 Beach Rádió közös játékán kilenc napig mindennap nyerhetsz! Nincs más teendőd, mint ma 9 óra 4 perckor elsőként hívd a 94,4 Beach Rádiót a (66) 341-544-es telefonszámon és élő rádióműsorban folytasd a következő slágert! Tét egy rádió! 7. CSAO MARINA... (HUNGÁRIA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom