Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-18 / 41. szám

1997. február 18., kedd MEGYEI KÖRKÉP Vizsgaelőadás: Kényes egyensúly A nyugdíj ásókról, (cs) Pusztaföldváron a nyugdíjasok rendszeresen összejönnek, talál­koznak. Legutóbb például a helyi művelődési házban tartottak si­keres óévbúcsúztató pótszilvesz­tert. A tánchoz és a jó hangulat­hoz élő zenét is biztosítottak. Halivadék, (i) Körösladány külterületén az úgynevezett ku- bikgödrök összekapcsolásával egy halivadékhelyet létesítenek az idén. Ezekre a munkálatokra a nyári időszakban 28-30 helyi munkanélkülit foglalkoztatnak majd. A külterületi belvízelve­zetéseken pedig újabb 20 mun­kanélküli foglalkoztatását old­ják meg. A Hírmondóból, (cs) A Komlósi Hírmondó legfrissebb száma megjelent. Az olvasók megtudhatják a havilapból, hogy új helyre költözött a Mantel Kft., március elsejétől változnak a térítési díjak a nap­közis konyhán. Telefoninterjú készült Gyurkovics Zsuzsa szín­művésszel. A Hírmondóban a zenei élet eseményeiről, a vállal­kozói és a környezetvédelmi fó­rumról is olvashatnak a komlósiak. Korszerűsítés, (i) Körös- ladányban az iskola napközis konyhájának felújítása elenged­hetetlenné vált. A naponta 550- 600 személy étkeztetését bizto­sító konyha nagyon elavult mód­szerekkel dolgozik. Az idei év­ben a korszerűsítésre 8,5 millió forintot kíván fordítani az ön- kormányzat. Merész vállalkozás ma színpad­ra vinni Edward Albee Kényes egyensúly című drámáját. Egy­szerűen azért, mert nem divat. Kevesen kíváncsiak a mélyréte­geket megmutató, lelkizős dara­bokra. Kényes dolog az ilyen. Ezért is tiszteletre méltó az a vállalkozás, amibe a Fiatal Színházművészetért Alapít­vány iskolájának végzős hall­gatói és osztályfőnökük, Galkó Bence fogtak, nevezetesen az, hogy vizsgaelőadásuknak a fent említett drámát választot­ták. A Kényes egyensúly a passzivitás, a dönteni nem tu­dás, a döntés áthárításának drá­mája. Az egyszerű cselekmény mögött hosszú évtizedek áll­nak. Vendégek, baráti házaspár, Edna és Harry érkezik Tobias és Agnes házába. Itt él Agnes húga, Claire, valamint a háziak lánya, Júlia. Tobias és Agnes mindenkit igyekszik szeretettel fogadnifbarátot, gyereket egya­ránt. Tobias előtt a barátság ide­ális formájában jelenik meg, melyért — úgy tűnik — érde­mes a családi kapcsolatokat széttépni. Komikusán tragikus tévedése, amit széttép, az nem ér semmit. Üres. Edna és Harry fél, ezért kér menedékjogot a legjobb bará­toktól. Félnek az öregségtől, az elmúlástól, hiszen túl vannak már a hatvanon. Az, hogy az öregedés egy idő után rettegés­sel jár, nyilvánvaló. Agnes maga is érzi ezt, nem véletlen, hogy az őrület gondolatával ját­szik. De amennyire tartalom nélküli már élete, annyira üres az általa elképzelt világon túli- ság is. Üres „őrület”, olyan mint Claire üres alkoholizmusa. Júlia, a negyedik házasságát éppen felszámoló lány nem tud­ja elfogadni Edna és Harry be­költözését, szerinte erre még a barátság sem hatalmazza fel őket. Számára a vérségi kapcso­lat a döntő. Claire a kibic, aki a tribünről nézi végig a történetet, ő már mindazon átment, ami a jelenlévőknek még újdonság. O csak végignézi az eseményeket, nem harcol. A családon belül megromlott kapcsolatok, a baráti kötelék il­lúziója következtében a szereplők „egymáson lógnak, mint túlérett füge a fügefán”. A kapcsolatok üresek, a barátság­nak nincs semmi tartalma, csu­pán a látszat maradt fenn. Harry végül világosan meg is mondja Tóbiásnak, fordított esetben esze ágában sem lenne befogad­ni őket. A szokásjog tehát Júliát igazolja. Olyan korban élünk, ahol a vérségi kapcsolatok nem elég őszinték, nem elég megalapo­zottak, s az emberi kapcsolatok tartalmatlanok, üresek, illúzió­ra épülnek. Ennek eredménye a kényes egyensúly, melynek fenntartására, megőrzésére tö­rekszünk. A feladat, melyet a hallgatók vállaltak, cseppet sem könnyű. Hiszen olyan, számukra telje­sen idegen életérzéssel, szemlé­lettel kellett megküzdeniük, mely nem lehet sajátjuk — sze­rencsére, hiszen mégcsak hu­szonévesek, ambícióval, hittel, küzdeni akarással, optimizmus­sal megáldva. A legegysége­sebb alakítás Komáromi Anetté (Agnes). Biztos színpadi isme­rettel rendelkezik, váltásai meggyőzőek. De mindenkinek adatott olyan pillanat, amely bi­zonyította rátermettségét. így Borovics Tamás Tobiasa jól mutatja az erőtlen, dönteni kép­telen családfőt, aki még az utol­só pillanatban sem érti, miért nem marad náluk barátja. Dér Gabriella mindent meg- és kiélt Claire-jét formálta, ügyesen, többségében mértéktartóan. Körmöczi Petronella — szobá­ját visszaszerzendő — a fegy­vert ragadó Júlia, a többszörö­sen elvált asszony megtes­tesítője. A szerepből adódóan kevesebb lehetősége volt a be­mutatkozásra Pető Nórának, Edna megszemélyesítőjének és Gemer Csabának, a szánalomra méltó Harrynek. Mindketten megtették, amit lehetett. Az előadás bizonyította, nem múlt el nyomtalanul az eltöltött 4 év, az alapok megvannak, a színésszé válás folyamata el­kezdődött. (laguna) A végzős osztály, középen Jancsik Ferenc rendező-tanár. Balról Dér Gabriella, Komáromi Anett, Körmöczi Petronella, Pető Nóra, Borovics Tamás és Gemer Csaba Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulá­sa nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Miért másban keresi a hibát? A február 8—9-ei számban megjelent egy írás ,.A mesterhegedűs” címmel. Ehhez lenne némi hozzáfűznivalóm. Zalai úrnak és a hozzá hasonlóan gondolkodóknak írom, észre kellene már venni végre, hogy itt Gyula és bandája muzsikál majdnem,,közkívánatra”. Ha nem tetszik a muzsika, ha hamisan szól, ne kenjük Józsira, mert neki ehhez semmi köze. Ez a banda ennyit tud, pár évtized alatt már bebizonyították. Én nem is haragszom rájuk, a felelősek azok, akik felfogadták őket. Ha újra felfogadják őket, lesz ez a nóta még szomorúbb is, bár úgy látom, azok sírnak legjobban, akikfelfogadták őket, pedig vidám nótában bíztak. Csak annyi a baj az egészben, hogy nekünk is húzzák ezt a muzsikát, akik ezt nem igényeltük. Itt jön elő a felfogadók felelőssége, a többi csak mellébeszélés, ködösítés, ők ezek után ezt érdemlik, amit kapnak. De miért másban keresik a hibát, miért nem a zenekarban és saját magukban? Szrnka János, Szarvas Sír Kétegyháza 1056 betege! Alig múlt két éve, hogy kilencévi gyógyító munka után 42 éves korában elvesztettük dr. Rakusz János háziorvosunkat, akit a falu lakossága nagyon megszeretett együttérzése, szaktudása és odaadó munkája miatt. Nevéhez fűződika minilabor létrehozása és működte­tése és afiziotherápiás kezelés beindítása. Jó néhány héten át kéthetenként váltották egymást a helyettesítő orvosok, ami sem nekik, de főleg a betegeiknek nem volt egy jó megoldás. Végre aztán 1995. június 1-jével pályázat útján dr. Abrahám Márta személyében állandó háziorvosunk lett. A betegek rövidesen megkedvelték a fiatal, agilis, jó szakmai felkészültségű doktornőt. Az ő nevéhez fűződik a számítógépes adatrögzítés, az ápolási lapok személyre szóló elkészítése, egészségügyi pályázatok elkészítése és elnyerése, a nyert műszerek alkalmazása, szűrővizsgálatok végzése. Sajnos, még két év sem telt el, amikor hosszas vívódás után úgy döntött, hogy 1997. február 15-étől más faluban folytatja gyógyító tevékenységét. Nagyon-nagyon sajnáljuk, többen meg is sirattuk, meglettférfiak, családapák, idős nénik és bácsik egyaránt, hiszen a doktornő nem­csak injekcióval, gyógyszerrel, de kedves szavaival is gyógyított. Nyilván a doktornőnek oka volt e határozat meghozatalára. A magam, családom és betegtársaim nevében kívánom, hogy találja meg számítását, a falu vezetése részéről pozitívabb hozzáál­lást és kevés problematikus beteget. Magunknak pedig legálább ugyanilyen orvost kívánunk. Bandula Mária, Kétegyháza ■M ; MESZLÉNYI ÉS TÁRSA BT., Békéscsaba, Kazinczy u. 1-3 Telefon: (66) 445-133. ÉLMÉNY VELE ÉLNI Gyorsabb banki elbírálást sürgetnek Vastagh Pál igazságügy-miniszter az orosházi tanácskozáson Orosháza kistérségének mező- gazdasági szövetkezeti vezetői ta­lálkoztak a minap, akik az agárin­tegrációban vesznek részt. Mind- annyiuk megállapítása arra vonat­kozott, hogy a várakozással ellen­tétben összefogásukhoz nincs tá­mogatás, nincs kedvező kamato­zású hitel. A Kereskedelmi és Hi­telbank képviseletében megjelent az orosházi tanácskozáson Matics Pál főosztályvezető, aki elmond­ta, hogy nem tud mást ígérni, mint az üzleti tervek gyorsabb elbírálá­sát. A jövőben az integrációban közreműködők a jegybanki alap­kamat körüli hitellehetőséget kap­hatják meg. Mint integrátor, az orosházi AGRO-M Rt. vezetője, Rozsnyai Sándor hozzászólásában el­mondta, normál körülmények között a jelenlegi hitelekkel a szövetkezetek nem tudnak meg­birkózni. Állami garanciára len­ne szükség. A tanácskozáson dr. Vastagh Pál igazságügy-minisz­ter is megjelent, aki így fogalma­zott: — Elindult egy gondolat, ami délibábnak tűnik, kezdetben biz­tató ígéretekkel. A tanácskozás végén az FM megyei elnöke, Papp Tibor la­punknak elmondta az idei évi ag­rárágazat támogatása kapcsán, hogy 1997-ben 101 milliárd forint áll az FM rendelkezésére. Me­gyénkre 630 millió forint jut, amit mezőgazdasági, építési beruházá­sokra, felújításokra, ültetvényte­lepítésekre lehet majd felhasznál­ni. Az integrációban résztvevők természetesen előnyt élveznek a pályázatokon. Cs. I. Töretlen hittel 50 éven át A Daróczi házaspár az 50 éves házassági évfordulójuk alkalmából tartott szentmisén Daróczi János, a batto- ny ai gazdakör elnöke öt­ven évvel ezelőtt kötött házasságot Bállá Iloná­val A köztiszteletben álló házaspárt február 16-án a római katolikus templomban megtartott szentmise után mintegy 150-200 rokon, barát és ismerős köszöntötte. A „polgári esküvőn” Tup- táné Pintér Marianna anyakönyvvezető és Ta­kács Dez.v ópolgáirnester méltatta az idős pár élet­útját. — Amikor önök hűséget es­küdtek egymásnak 1947. február 15-én, már kezdtek begyógyulni az emberek lelkében a háború okozta sebek — mondotta köszöntőjében Takács Dezső polgármester. — 1947 elején úgy látszott, hogy hazánk a magántu­lajdon tiszteletére, a szorgalom, a tehetség, a kemény munka meg­becsülésére épülő polgári de­mokrácia felé indul. Mindannyi­an tudjuk, hogy nem így történt. A kezdetben saját földjén gazdál­kodó Daróczi család 25 évig a téeszben dolgozott, hogy aztán visszakapva a földjét családi szö­vetkezést hozzon létre. Jani bácsi a változásokat bizakodással és töretlen élni akarással vette tudo­másul, s ezekben a sors­fordító időkben segítő tá­maszként mindig mellet­te állt kedves felesége, Ilonka néni. Ma is aktí­vak, s nem csak a saját boldogulásukért törik magukat. Jani bácsi vezető szerepet vállalt a gazdakörben, a népfő­iskolán, a földrendező bi­zottságban azért, hogy segítsen gazdatársain — mondotta köszöntőjében Takács Dezső polgármester. A boldogító igen ismételt ki­mondása és a karikagyűrűk újbóli felhúzása után a népes vendégse­reg átvonult a József Attila Művelődési Központba. A dúsan terített asztaloknál megkezdődött az arany lakodalom. M. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom