Békés Megyei Hírlap, 1997. február (52. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-03 / 28. szám

1997. február 3., hétfő • • / űEj MEGYEI KORKÉP FölAink vott. (u) Ezen a napon született Gyomán 1890- ben Kner Imre nyomdász. 1902-től atyja, Kner Izidor mű­helyében, majd a lipcsei Maser-féle nyomdászati tech­nikumban sajátította el a nyomdászmesterséget. 1905- ben hazatért Gyomára, s 1906- ban a Röpke Lapok című meg- hívó-mintakönyv szerkeszté­sét, majd 1916-tól a könyvki­adó vállalat vezetését vette át. Az I. világháború után Kozma Lajos építésszel és grafikussal, valamint Király György iroda­lomtörténésszel új magyar könyvművészetet teremtett. 1937-ben a párizsi nemzetközi kiállítás nagydíját nyerte. 1944-ben a fasiszták elhurcol­ták és meggyilkolták. Korrepetálásra, (r) Ta­valy összesen 503 ezer forint ér­tékben nyert pályázatot a Csaba- csüdi Általános Iskola. A pénzt többek között színházlátogatás­ra, kirándulásra, környezetvé­delmi programokra és sportsze­rek vásárlására fordították. A tá­mogatók közt kiemelendő a So­ros Alapítvány, amely decem­berben 237 ezer forinttal segítet­te az iskolát. A pénzt annak a pedagógusnak a foglalkoztatá­sára adták, aki a külterületen élő családok gyermekeit korrepetál­ja tanítási időn kívül. Mozgáskorlátozottak, (m) A Mozgáskorlátozottak Sarkadi Egyesülete ezentúl minden hé­ten kedden 13 és 16 óra között tart fogadóórát a helyi Bartók Béla Művelődési Központban. A tagok ügyes-bajos kérdéseik­kel, gondjaikkal kereshetik fel itt a vezetőséget. Okány szülötte, (i) Meg­jelent az Okányi Újság legújabb száma. A lapból többek között megtudhatjuk, ‘hogy a kö­zelmúltban Kocséron eltemet­ték Szabó Mária csökkentlátó költőnőt. A két kötettel rendel­kező, hetvenhat éves hölgy Okányban született, s számtalan versében megénekelte szülő­faluját. Közülük a Búcsú kisfa­lumtól címűt a lap most ismét közreadja. Alapítvány a mezőgyáni tehetségek támogatására Összefogtak az elszármazott falusiak Váradi Zoltán, a békéscsabai vá­rosi sportcsarnokot üzemeltető EXPO TEAM Kft. ügyvezető igazgatója hosszan sorolta a Bé­késcsabán, Gyulán vagy más me­gyék városaiban élő közismert személyek neveit. Volt közöttük főorvos, főállatorvos, vám- parancsnok, étteremtulajdonos, vezérigazgató-helyettes, magas beosztású pénzügyi szakember, iskolaigazgató és így tovább. A közös bennük az, hogy vala­mennyien Mezőgyánból szár­maztak el húsz-harminc évvel ezelőtt. — Én magam 1980-ban kerül­tem el Mezőgyánból — mondta Váradi Zoltán.—Először Sarkad­ra, majd Békéscsabára költöztem. A sport kapcsán aztán nagyon sok olyan barátra, ismerősre leltem, akik hozzám hasonló módon el­jöttek otthonról, de valahol a szí­vük mélyén továbbra is mező- gyániak maradtak. T avaly kitalál­tuk, hogy a Mezőgyánból elszár­mazottak köreiből pár alkalmi csapatot alakítunk, és focizunk egy jót. Eredetileg negyven-ötven személyre gondoltunk, végül szá­zan lettünk. A foci után bálát ren­deztünk, ahol ennek ötszörösére duzzadt a létszám. Még így is vol­tak olyan mezőgyániak, akik megsértődve hívtak fel a buli után, hogy őket nem értesítettük. Ekkor kezdett érlelődni bennem a gon­dolat: ha már ennyien vagyunk, miért nem segítünk az otthon mar­adottaknak, akik közül ma már nagyon sokan egyre nehezebb kö­rülmények között élnek. A tavaszi bál után a nyáron otthon, a faluban is megismételtük a találkozót. Be­széltünk a polgármesterrel, az is­kola igazgatójával, hogy szeret­nénk létrehozni egy alapítványt a tehetséges mezőgyáni gyerekek továbbtanulásának támogatására. Természetesen mindenki nagy örömmel fogadta a hírt, így kezdődött a „Mezőgyániak a Mezőgyániakért Alapítványnak” atörténete... Hamarosan felgyorsultak az események, és az alapítványt még az elmúlt évben bejegyez­ték. Váradi Zoltán lett a kilenc­tagú kuratórium elnöke, s mint a mostani találkozásunkkor el­mondta, az érdemi munkát erre az évre tervezik. Megállapodásuk szerint az alapítványba befolyó pénzt befektetik, és csak a hoza- dékát ajánlják fel az otthoni isko­la pedagógusai és képviselői által kijelölt, arra érdemes tanulónak vagy tanulóknak. Persze minél több az alap, annál több annak a hozadéka, és annál több pénzzel tudják támogatni a tehetséges mezőgyáni gyerekeket. Mint mondta, a támogatásra szánt összeget nem szeretnék felapróz­ni, inkább kevesebb tanulót segí­tenének, de érdemi mennyiségű pénzzel. Az odaítélés december­ben történne meg, addig a pénz­gyűjtés és annak kamatoztatása folyna. A Mezőgyánból elszár­mazott, tehetősebb embereket — kérve azok támogatását — levél­ben keresik majd meg. De azok­tól az elszármazottakól is szíve­sen fogadják a segítséget, akiket külön nem szólítanak meg. Áz OTP Bank Rt-nél vezetett szám­laszámúk: 11733003-20106579. M. M. Tanácsok bevonulóknak, leszerelőknek 1. Jogosultság táppénzre, táppénzpótló segélyre A honvédelmi törvény rendelke­zik arra az esetre, ha a leszerelt katona keresőképtelenné válik. Ha a tényleges szolgálatot tel­jesítő katona a leszerelését követő tizenöt napon belül keresőképtelenné válik és bizto­sított (tb) volt vagy biztosítása a sorkatonai szolgálatra történt be­vonulását megelőző 15 napon be­lül — illetve sorkatonai szolgála­ta alatt —, szűnt meg táppénzre jogosult. Az a soridejét letöltő katona, aki a leszerelést követően 15 na­pon belül keresőképtelenné vá­lik —de táppénz részére valami­lyen oknál fogva nem folyósít­ható — egy hónapnál rövidebb ideig tartó keresőképtelensége esetén is táppénzpótló segélyre jogosult: A táppénzpótló segélyt a bejelentett lakóhely szerint il­letékes társadalombiztosítási igazgatóság állapítja meg és fo­lyósítja. Az ilyen segélyt kérni kell a fenti szervtől, de a jogosult csak az egyik segélyre tarthat igényt. A sorkatona, mint családfenntartó A honvédelmi törvény egyértel­műen rögzíti, hogy a sorkatonai szolgálatát töltő személy milyen esetben tekinthető családfenntar­tónak. Az a tényleges katonai szolgá­latát töltő hadköteles tekinthető családfenntartónak, aki a vele kö­zös háztartásban élő, ápolásra vagy gondozásra szoruló egye­nes ági felmenő rokonát (szülők, nagyszülők), kiskorú testvérét, házastársát vagy gyermekét egyedül tartja el, ha a rászoruló­nak eltartásra kötelezhető más hozzátartozója nem tudja ellátni és azt egészségügyi, szociális in­tézmény nem látja el, és a sorka­tonai szolgálat időtartama az el­tartott hozzátartozó létfenntartá­sát veszélyeztetné. Ha a sorkatonai szolgálat telje­sítése során következett be vagy nyert megállapítást, hogy a kato­na családfenntartó—kérheti sor­katonai szolgálata félbeszakítá­sát. Ilyen esetben a leszerelési kérelmet a sorkatona vagy az el­tartásra és gondozásra szoruló hozzátartozója nyújthatja be, melyhez csatolni kell a jegyző által kiállított családfenntartói igazolást és az eltartásra, gondo­zásra szoruló hozzátartozó egészségügyi állapotáról szóló kezelőorvosi igazolást. (Folytatjuk) Kenyeres Dénes Hatezredik telefon Gádoroson Még egy hét sem telt el és máris ezer telefonvonal-tulajdonossal gazdagodott a Hungarotel. Az ötezredik után az Ericsson mun­katársai úgy döntöttek, minden ezredik általuk bekötött előfi­zetőt meglepnek valamivel. A napokban Gádoroson csenget­tek be özvegy Majoros lstván­néhoz, hogy átadják ajándéku­kat, a hatezredik vonaltulajdo­nosnak. — 15 éve van egy kis virág­üzletem, nagyon szeretem az embereket kiszolgálni. Ha be kellene csukni, nem is tudom, mi lenne velem. 72 évesen sok bánat ért, már az utóbbi időben az egészségem se a régi. Egyéb­ként a Gyomaendrődön élő unakahúgom kedvéért köttet­tem be a telefont, mert így könnyebb vele kapcsolatot tar­tani — mondta első röpke „tele­foninterjújában” Majoros Istvánná. Cs. I. Megkérdeztük olvasóinkat Piacon vagy élelmiszerboltban vásárolnak szívesebben? Id. Szűcs László, 68 éves, oros­házi nyugdíjas: — A piacon annyira eltérőek az árak, gyakran irreálisak is. 20—30 forintos eltérések is mu­tatkoznak. A kofák nagyon ügyesek, véletlenül sem adná­nak semmit olcsóbban, mond­ván, ők is drágán veszik. Alkud­ni sem lehet náluk. Ha az élelmi­szerboltba megy az ember, tud­ja, mennyi pénzt vigyen magá­val. A biztonságról nem is szól­tam még, hiszen ott van a garan­cia, ahol blokkot is adnak. Tóthné Zsiga Zsuzsa, 28 éves .há­romgyermekes orosházi anyuka: — Én inkább a boltok pártján állok több okból. Amikor a gye­rekek már alszanak, akkor me­gyek le vásárolni, ott mindent megkapok. Ez a megoldás ké­nyelmes, az üzletben — még ilyen kemény hidegben is — meleg van, kulturált a kiszolgá­lásjobb a minőség. Ha gondom van, reklamálok, ezt a piacon nem tehetem meg. hiszen nem biztos, hogy a termelő újból megjelenik az áruval. Benis Istvánná, orosházi keres­kedő: — Nem gondolkodtam még ezen a kérdésen, egyszerűen a tapasztalataimat osztom meg: havonta kétszer kimegyek a diszkontba, ott mindent meg­kapok és némi megtakarítást is elérek. Csak a napi szükségle­teink beszerzésére használom a kis boltokat. Piacra elvből nem megyek. Egyébként üzletről üzletre sem járok, így nem esek kísértésbe, nem köl- tekezek. Szalai Gyula, 40 éves, orosházi vállalkozó: —Nem tartom magamat jó vá­sárlónak. Ha megtetszik valami, lehet, hogy azonnal megveszem, de lehet, hogy nagyon megválo­gatom, mi kerüljön a kosárba. A családdal a napi cikkek beszerzé­sét diszkontokból oldjuk meg. Nem szeretek piacon vásárolni, mert azt gondolom, az üzletekben jobb a minőség. A minőséget vi­szont jobban meg kell fizetni. Ez­zel tisztában vagyok. (ys j FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Olvasóink írják ....... .........=—r— 1 ■ • A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségé­vel. Az olvasói leveleket a szerzőit eló'zetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Emlékezés dr. Turzay János református lelkipásztorra Megilletó'dve, de Isten akaratában megnyugodva olvastuk a hírt, hogy Turzay tiszteletes úr, a gyulavári egyházközség volt lelkipászto­ra 1996 decemberében elhunyt. Temetésénél Végh Tamás és Somo­gyi Péter lelkipásztorok szolgáltak a Farkasréti temetőben, írja a Reformátusok Lapja. Nekünk, volt és jelenlegi gyülekezeti tagoknak kötelességünk a tiszteletet megadni és emlékezni, különösen emlékezni kell őreá, mivel oly korban volt a gyülekezet lelkipásztora, melyet az emberek megté­pázott lelkivilágából nem lehet kitörölni. 1946 szeptemberében Ratkai László tiszteletes urat követően került Gyulaváriba A nagy tudású, a Bibliát a kisemberek nyelvére érthetően magyarázó, igen szépbeszédű, az emberekhez közvetlen lelkipásztort hamar a szívükbe fogadták a gyulavári reformátusok. De ezt nem fogadták kitörő lelkesedéssel az akkori helyi hatalmasságok. Ennek kihangsúlyozására mindent meg is tettek. Csak néhány példát ezekből (melyeknél magam is jelen voltam): Az istentisztelet kezdetére a templomkapuba rendelték az akkori gépál­lomás Hoffer traktorát (a diibögőt), mely az egész istentisztelet alatt ott pöfögött. Több alkalommal volt, hogy az istentisztelet közben a szem­ben lévő tanácsházáról a kisbírót átküldték, és az leszólította a tiszteletes urat a szószékről azzal, hogy a tanácselnök elvtárs hivatja, mert beszéde van vele. (Máskor a titkára csinálta ugyanezt.) Több alkalommal, szinte minden vasárnap a kisbíró a templomkapuban dobolt pontosan a istentisztelet időpontjában, és tette közre a beszol­gáltatás teljesítését, illetve a feketelistásokat (kik nem teljesítették). Ilyen és sok más inzultálás érte azon időszakban a tiszteletes urat és szorgalmas segítőtársát, Gyöngyösi Károly kántortanító urat. Akit az „erős öklök” ’56 után hamar az utolsó útjára indítottak. (Nyugodjon békében.) De! A tiszteletes úr és kedves felesége, aki tanítónő volt, tette a dolgát, melyet 28 éven át az ÚristenaJézus Krisztus által reá szabott, okították a parasztgyermekeket a hit és reál tudományokra töretlen hittel. A tiszteletes úr 1974 tavaszán Budapestre költözött itt lakott elhunytáig. E sorok írója 1986-ban találkozott a tiszteletes úrral Balatonalmádiban, egy cukrászda teraszán, hol felidéztük a múltat. Órákon át, mert amit ő mondott, arra. nem lehetett nem odafigyelni. Tiszteletes úr! Köszönjük a sok okítást, hitben maradást, az Isten nyugosztalja. Kertész István és neje, Török Róza, a gyulai gyülekezet tagjai Könyvtárban Szellem felszentelt temploma Imádkozni jöttem, vár az oltár Századvégi megmaradt tisztaszoba Jut mindenkinek személyes zsoltár Mának intve századokon is átsegítesz Lapuló lelkiismeretemnek újra gyónok Egy aforizmával is átmelegítesz Istenhez, császárhoz egyformán szólok Laknak köznapi szentek, alvó ige-gondolatok Lapokon feszülő kinyitott palackok Bagoly-bölcsőben biztató jövőt ringatok Vibráló napokhoz innen rendet szakasztok Maradtál lógó lelkünk alá talaj Hintázó hitünkhöz horgonyzol tudó köveket Nincs rikácsoló reklám, hatalmi csatazaj Itt találsz még, magyar, kapaszkodó gyökeret Andó István Békés I r HA tutit MIÓ NYERJ EGY RÁDIÓT! A Békés Megyei Hírlap és a 94,4 Beach Rádió közös játékán kilenc napig mindennap nyerhetsz! Nincs más teendőd, mint ma 9 óra 4 perckor elsőként hívd a 94,4 Beach Rádiót a (66) 341-544-es telefonszámon és élő' rádióműsorban folytasd a következő slágert! Tét egy rádió! 4. APÁM HITTE... (ZORÁN)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom