Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-31 / 26. szám
1997. január 31., péntek MEGYEI KÖRKÉP Emberek a vadászati törvény csapdájában Ősi harc a területért 2. Dr. Papp Tibor, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal vezetője — Páskai Sándor ügyintézése mellett — a két vitázó felet 1996. december 20-ai keltezésű levelében arra hívta fel, hogy a levele kézhezvételétől számított 15 napon belül kössenek egyezséget, majd legkésőbb 1997. január 15-éig a vadászterület kialakítására vonatkozó módosított kérelmeiket nyújtsák be. Hivatali orvlövészet? Amennyiben az itt megadott határidőn belül az egyezséget nem kötik meg, illetve a módosított kérelmet nem nyújtják be, a vadász- terület határát kényszerhasznosítás törvényi szabályai szerint hivatalból jelölöm ki” — figyelmeztetett a hivatalvezető. Aztán e kézhezvételtől számított 15 napos türelmi időre harmadnap fittyet hányva dr. Papp Tibor kidott egy határozatot, melyben a Gyulai Váralja Vadásztársaság területén, csak nagyvadra vonatkozóan 1997. január elsejétől teljes vadászati tilalmat rendelt el. Azonnali végrehajtást írt elő. A határozat indokolásában tényként állítják, hogy „...a vadászterületen új vadászatra jogosult fogja vadászati jogát gyakorolni”. A hivatali elhatározás már (előre) megszületett? „Határozatom azonnali végrehajtását azért rendeltem el,mert az átmeneti időszak alatt (1997. január 1—1997. március 01.) a területen élő vadászhatófajok természetes törzsállományai maradandó károsodást, létszámcsökkenést ne szenvedjenek.” —folytatódik az indokolás. Azaz, a hivatal azt feltételezi, hogy a gyulaiak a területükön élő nagyvadak kiirtását tervezik. A vadászati tilalom nem csupán a vitatott gelvácsi területet érinti, hanem kiterjed a vadásztársaság teljes területére. A Dalerdnél az érintett területen semmilyen korlátozásra nem került sor. Vadászbarát polgármesterek — A vadászat ügye felbolydult a rendszerváltást követően — mondja Vass Sándor, a Dalerd vezérigazgatója, aki több munkatársa közreműködésével vállalkozott nyilatkozattételre. — A hosszú törvényalkotási folyamat „felspanolta” a vadásztársadalmat. A törvény tulajdonost ismer, nem a vadászokról szól, s mi is a tulajdonosok egyike vagyunk. Önálló vadászterület helyett a mi lehetőségünk is a társult tulajdonosi vadászterület kialakítása. A többségi tulajdon meghatározza, mi történjen az adott területen. Mi az általunk megjelölt területen a földterület 56 százalékának jogosultságával rendelkezünk. Nem béreljük a terület jogosultságát, hanem az érintett földtulajdonosoknak osztalékot fizetünk a vad- gazdálkodás eredményessége alapján. Ez nyilvánvalóan jóval nagyobb összeget jelent, mintha bérleti díjat fizetnénk. —A vadásztársaságok javára voksoló földtulajdonosi képviselők nyilván a földtulajdonosok érdekei szerint jártak el. — Nem feltétlenül. Ők elsősorban a vadásztársaságok érdekeit képviselik. A földtulajdonosok érdeke az lenne, hogy minél nagyobb jövedelemre tegyenek szert a vadászati jog átadásából. Ellenben nevetségesen kis haszonbérleti díjra számíthatnak. A polgármesterek is néhány vadász mellett állnak ki a nagyszámú földtulajdonos érdekei helyett. — Akármit tesznek, önöké az „utálatos” szerepe? —Az erdészkor zárt világ, hol irigyelnek, hol támadnak bennünket. Egy viszont vitathatatlan: emberemlékezet óta stabil ágazat. A lerongyolódott vadgazdálkodási egységekből mindenki ide akar betömi, innen akar elvenni. Ám ennek csak igen rövid ideig lenne haszna: amíg ezt a területet is el nem értéktelenítenék. A dámok- nál a hétéves kor a kilövés alsó határa, igazából a tízéveseket kell kilőni. Az állományt addig egységes szemlélettel kell kezelni. Nem a barcogásba halnak bele — Sokan vitatják, hogy létezne a dám-programjuk. —A dám-program egyszerűen egy ökonómiai és ökológiai szemléletű gazdálkodási menetrend. A vadászatért fizető vendég csak jó minőségű állományért, kedvező környezetért, jó kiszolgálásért hajlandó pénzt kiadni. Ha elemeire szedjük szét a dámos területet, mindez nem garantálható. A hetvenes, nyolcvanas években a mai dámállomány húsz százaléka létezett. A hetvenegyes árvíz idején alaposan lecsökkent a dámlét- szám. Vérfrissítésre, genetikai dúsításra is gondot kellett fordítanunk. A hetvenes évek végén jó adottságú dámokat telepítettünk ide. Profitáltunk a gödöllői vadbiológiai állomás vadszaporodási kutatásaiból, ennek vezetője koordinálta az itt folyó munkát, ez alapján írta „nagydoktori” értekezését. További három diploma- munka „állt össze” itt. A gyulaváriak egyik szakemberének vad- gazdálkodást tanuló gyermeke is az itt folyó munka eredményeit felhasználva készítette el szakdolgozatát. Tavaly kétezer körüli dá- mot tartottunk számon. A hetvenes évek elején négyszázat. Vadgazdálkodási tervünk, erdészeti üzemtervünk évente tartalmaz adatot erre nézve, s a vadászati hatóság rendre konstatálja azt. Az éves becslés, az előző évi teljesítés alapján határozzuk meg a kilövési tervet, mely a megyei szakigazgatási szerv elbírálása alá esik. A dalerdesek elmondják: Gel- vács az a sajátos terület, ahol a dámbikákból több száz él. Ugyanis a barcogás — hogy is mondjuk... nemi ösztöneik kiélése — után a kilencvenről akár hatvan kilósra is lefogyó bikák elhagyják az erdőt, s pihenni, erőt gyűjteni a mezőgazdasági művelés alá vont területekre mennek. Decemberben Januárban—a vadászidény kellős közepén — ott regenerálódnak, illetve kerülnek puskavégre. A dalerdesek költői kérdésnek szánják: miként lehet, hogy közben ők az erdőben négyszer annyi tehenet lőnek és etetnek, mint bikát, mégis rohamosan fogy a bikaállomány? Ebből vonják le tételüket: vadgazdálkodás csak egységes kezelésű, adót területen képzelhető el. Ám a 10 hektáros Gelvácsra igényt tartanak: az erdős magterületen kívül szükségük van az erdőszélekre is. Az eredményességhez komplett vadgazdálkodási területet igényelnek. (Folytatjuk) Kiss A. János Kevesebb biciklitolvaj Az elmúlt esztendőben nem unatkoztak a mezőberényi rendőrök, ugyanis működési területükön, vagyis Mezőberényben, Köröstarcsán és Csárdaszálláson összesen 399 bűncselekmény vált ismertté. A felderítés során a bűnesetek elkövetői többségének a nyomára akadtak. Az elmúlt évben is a vagyon elleni bűncselekmények — 70 százalék volt — száma volt többségben: az első félévben továbbra is a kerékpártolvajok adták a legtöbb munkát. Amint a helyi polgárőrség és a rendőrség együttes erővel megkezdte a biciklik gravírozását, szinte egyik napról a másikra megcsappant a kerékpárlopások száma. Áz eltűnt járművek többségét az év második felében nem helybeliek kötötték el, ugyanis a helyiek tudják, hogy a kerékpárokba több helyen bevésték az azonosító számot és jelet, így az eltulajdonított bicikliknek hamar a nyomára lehet bukkanni. Ami újdonság: divat lett a nagy értékű állatok, elsősorban a szarvas- marha lopása. Élet elleni bűncselekmény, valamint gépkocsilopás tavaly sem történt a herényi őrs működési területén. —sz— Kötetlen lekötés kézközeiben 10 ooo Fi» OTP POSTÁJA • • ■ ’ k 3* iH. m; & **£&*«*•' >**>» **g3£ ,.,p:^' jggäS£*?r:: jgggfHÉfMR Az OTP Postajegy egyedülálló lehetőség arra, hogy pénzét közelben és biztonságban tudja. Az OTP Bank más szolgáltatásaival együtt ezt is megtalálja a legközelebbi postán. Az OTP Postajegy biztos, jól kamatozik és Ön bármikor hozzáférhet megtakarított pénzéhez. Nem kell előre eldöntenie, hogy 3, 6 vagy 9 hónapos futamidőt választ: pénze kivételekor mindig az eltelt időnek megfelelő sáv kamatát kapja meg. Az OTP Postajegyet kiválthatja 10.000, 50.000, 100.000, vagy akár 1.000.000 Ft névértékű címletekben is. őszintén, tud ennél jobb ajánlatot a közelben? ÓE> BANK OTP Postajegy. OTP Bank a postán! (48364) Olvasóink írják .......__________ ' ......... A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Hogyan élünk? Kenyéren és vízen. Nagyon sokan e megélhetési szinthez közelednek. Sokan megkeseredve, forintozgatva, önmagukkal sem törődve. Sokan a demokrácia íratlan törvényeit önmagukra, környezetükre alkalmazzák. Mondják a saját, a környezetük, a pártjuk véleményét, állásfoglalását. Okét és a pártot mi választottuk az ország és a település vezetése, irányítása, rendezése, fejlesztése miatt. Ok a demokráciát ki- és felhasználva beszélnek szabadon, tesznek, intézkednek törvényesen és törvénytelenül, szabadon. Megtehetik. Ma már az íratlan erkölcsi elveket sem tartják be. Pedig egy párt színeiben elvtelen dolog önmagukért, csak saját környezetükért tenni, cselekedni. Van település, ahol 1996 szeptemberétől nem volt szociális segélyekre pénz, de a vezetők több havi fizetési jutalmat vehettek fel a munkájukért. A közvélemény-kutatási adatokból nagyjából érzékelhető, hogy sokan nem szavaznának pártokra. Minek? Az átlagemberek tartják el a pártokat az adójukkal. Az országnak nincsen rendes ipara, mezőgazdasága. Itt kellene konkrét irányítás, szervezés, így élünk, káoszban, bizonytalanul. Takács Mária, Gyula Ingyen utazni érdemesebb! A rossz időre való tekintettel döntöttem úgy, hogy igénybe veszem a lakóhelyemhez legközelebbi helyközi autóbuszjáratot, a 8-ast. Annak rendje és módja szerint kiváltottam a bérletigazolványomat és a januárra érvényes bérletet. Az elsőélményem január 11-én ért, mikor hatalmas bevásárlószatyrokkal felszerelkezve igyekeztem hazafelé. A Mezőgéptől 10.30 órakor induló, kifejezetten munkaszüneti napokon közlekedő (legalábbis a kiadott menetrend szerint) 8-as járatra vártam. Több mint fél órát. Nem jött, így gyalog indultam neki a félórás útnak. Ez szolgáltatta a felháborodás alapját a következő esethez. 1997. január 14-én utaztam hazafelé a 15 órakor a Mezőgéptől induló járaton (szintén a 8-ason). Az egyik megállóban felszállt egy ellenőr (azonosítója: 2.). Nyugodt voltam, hiszen most váltottam ki a nem is olcsó bérletemet. A busz elején egy utasnak se bérlete, se menetjegye nem volt, de az ellenőr nemhogy nem büntette meg, simán engedte leszállni, miközben az én adataimat vette fel. Gyanútlanul odaadtam minden iratomat, hiszen becsületes állampolgár vagyok, érvényes bérlettel. Egyszer csak az ellenőr elém dug egy kitöltetlen papírt, hogy írjam alá. Megkérdeztem, mi az. Közölte velem, hogy 500 forintra meg fog büntetni, mert nem volt ráírva a bérletemre az igazolvány száma. Az üres papírlapot nem írtam alá, de kifizettem a helyszíni bírságot, az 500forintot. Az ellenőrnek természetesen igaza volt, hiszen a törvény nem ismerete nem mentesít a büntetés alól. Én ugyanis tényleg nem tudtam, hogy azt a számot fel kell tüntetni. Ezt természetesen az ellenőrnek is elmondtam. De lehet, hogy többet ért volna, ha előveszi az ellenőr a jegy nélkül utazó utasnál már alkalmazott emberségét. Javaslom a Volán vezetésének, hogy az ellenőreiket a valódi bűnösök felderítésére képezzék ki, és hatalmazzák fel. Sérelmesnek érzem ugyanis, hogy az utasok legfeljebb bosszankodhatnak vagy levelet írhatnak, ha kimarad egy járat, a Volán viszont büntet. Utastársak! A tanulság: —Ha busszal jársz, számíts rá, hogy nem érsz haza időben, mert kimaradhat egy járat.-—Feltétlenül tüntesd fel a bérletigazolványod számát a bérleteden! —Jobban jársz, ha biciklizel, mert minden bosszúságtól megmenekülsz, és az még egészséges is. (Név és cím a szerkesztőségben)
