Békés Megyei Hírlap, 1997. január (52. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-04-05 / 3. szám

1997. január 4-5., szombat-vasárnap

IMJMIMi!

Repülő kastély üzenete

A mese forgatókönyvírója, rendezője: Pálfalvi Dorottya

Az idei ősz nagy CD-ROM-sikere a Repülő kastély című mesélőkönyv, ami egészen új formanyelvet teremtett a multimédiás mesék világában. A mese forgatókönyvírója, rendezője, Pálfalvi Dorottya neve nemcsak a mesét, hanem a Marcato Multimédia Kiadót is fémjelzi. A szerző a kiadó céljairól, a CD-ROM műfaji sajátosságairól, az új formanyelvről, a mesék erejéről, valamint a Repülő kastély társszerzőiről nyilatkozott lapunknak.

—Miközben sok könyvkiadó, színház, művész a túlélésért küzd, figyelemre méltó, ha egy új intézmény alakul, amely a kulturális értékek őrzését, népszerűsítését tűzi ki célul.

— A Marcato Multimédia nem azért jött létre, mert ez egy divatos irányzat, és most mindenki multimédiával akar foglalkozni, hanem azért, mert a multimédia egy olyan kifejezési lehetőség az alkotó emberek, a művészek számára, ami nagyon sok művészeti ágat ölel fel egyszerre, illetve egészen új kifejezési formákat lehet találni a különféle művészeti ágaknak a multimédia segítségével. Ez olyan új és korszakos felfedezés a művészet számára, mint a film feltalálása volt annak idején.

—A társművészetek közül a fűmhez áll legközelebb?

— Sokban hasonlít a filmhez, hiszen mozog, de több a filmnél, mert ugrálhatunk a programban térben és időben, s ez azt a képzetet kelti a nézőben, hogy ő maga is részese az alkotásnak, befolyásolhatja az eseményeket, de legalábbis választhat, mit néz meg és mit nem. Magyarország valamikor animációs nagyhatalom volt a világban. Ez a népszerűség mára erősen megcsappant, és ennek az oka nem az animációs művészekben keresendő. Ok ugyanolyan tehetségesek, mint hajdanán. Úgy gondolom, itt az ideje, hogy a Marcato Multimédia létrehozzon egy multimédiás-animációs műhelyt, ahol a grafikus-rendezők szabadon alkothatnak, alkalmasint még nagyobb szabadsággal, mint a filmszalagon.

—Miért éppen egy magyar népmesére esett a választás?

— Bemutatkozásnak azért választottam a Repülő kastély című magyar népmesét, mert úgy gondolom, hogy a népmesékben minden olyan alapvető információ és tudás megvan, amire egy embernek élete során szüksége lehet a világban való eligazodáshoz, csak rajtunk múlik, mennyit értünk meg belőle. Ezek a mesék nem hiányozhatnak a gyerekek életéből, mert szegényebb lesz nélkülük a lelkűk...

— Sajnos a mai gyerekek nem nagyon szeretnek olvasni, a szülőknek pedig nincs idejük mesélni. Inkább leül a család a televízió elé.

— Erre találtam ki a számítógépet, mint a csábítás eszközét, hiszen a számítógép önmagában is varázslat, annyiféle dologra képes. Abban bízom, hogy ez az az eszköz, aminek a segítségével talán fel lehet kelteni a gyerekek érdeklődését a mesék, sőt továbbmegyek, az olvasás iránt. Hiszen nincs az a film a világon, ami olyan erősen megmaradna az emlékezetünkben, mint az a történet, amit elolvastunk, s a fantáziánkra hagyatkozva mi magunk találtuk ki, hogyan néz ki a főhős, hogy néz ki a környezete. Ha erre gondolunk, hosszú évek múltán is emlékezni fogunk, színekre, illatokra, hangulatokra, amik esetleg nincsenek is benne a könyvben, csak mi valamiért beleéreztük, belegondoltuk. Aki szokott olvasni, tudja, miről beszélek. Nincs ehhez fogható varázslat.

—Mégis új varázslatokat kell teremteni, alkalmazkodva az új igényekhez, egy olyan generációhoz, amely inkább a kényelmes megoldásokra vevő, nem hajlandó semmibe sem különösebb energiátfektetni.

—Ezt a generációt már semmivel sem lehet eléggé elkápráztatni, mert minden játékprogramot készítő cég kezét-lábát törve igyekszik még csillogóbb-villogóbb lenni, mint a konkurencia. Első hallásra is kiderül, hogy ez nem éppen egyszerű feladat. Ezzel együtt én úgy gondolom, hogy semmiben sem kell kompromisszumot kötnünk, sem külső megjelenésünkben, sem tartalmi vonatkozásban, sem szín- és formavilágban. A jót, az igazán jót, mindig az egyszerűség, a közérthetőség és a szépség jellemzi, és meg vagyok győződve róla, hogy erre mindig, minden korban fogékonyak voltak és lesznek az emberek.

—Miről mesél a Repülő kastély?

— Csupa olyan eszményt vonultat fel, ami így kimondva talán kicsit bombasztikusnak tűnhet, hiszen ki beszél manapság hősiességről, bajtársiasságról, lovagiasságról, tiszta

„Korszakos felfedezés a művészet számára... ”

szerelemről?! S mégis, itt a mesében ez mind egyértelmű és a helyén van, minden erőltetettség nélkül, hiszen a népmesék mindig didaktikusság nélkül voltak tanító, nevelő szándékúak. Ebben a mesében egy olyan pasztell színvilág elevenedik meg Artner Margit festőművész jóvoltából, amilyen finomságú hangulatok CD-ROM-on eddig még nem jelentek meg.

—Akvarell a monitoron—nem volt merész vállalkozás?

— Mindenki félt, hogy ez a technika nem alkalmas ilyen finomságú színek és érzékenységű vonalak megjelenítésére. Mi viszont úgy gondoltuk, hogy a technika csak egy eszköz, amit mi határozunk meg, hogyan használunk, s igazunk lett, hogy belevágtunk. Az akvarell festmények a monitoron éppen olyan szépek, mint eredetiben.

—A másik nagy kaland a mese zenei része, Tolcsvay László szép, a magyar zenei hagyományokon alapuló zenét komponált.

— Olyan zengő, fényes csengésű hangszerelésében sokkal igényesebb, mint amilyen zenéket a CD-ROM-okon általában hallani lehet. A Repülő kastély 38 helyszínen játszódik, ha egy helyszínnek tekintjük a három nap, három éjjel tartó vándorlásokat is.

—A számítógépnek a korlátozott memóriájából adódóan persze sokkal több korlátja van, mint a filmnek.

— Egyszerre nem lehet sok, nagy figurát mozgatni a képernyőn, de még így is több ezer festményből állt össze a mese. A korlátokat igyekeztem erénnyé kovácsolni, ezért kitaláltam egy leginkább a bábszínházhoz hasonlítható mozgás- rendszert. Az egész mesét körülöleli egy gyönyörű archaikus keret, ahol azokat a motívumokat lehet felfedezni, amelyek végighúzódnak az egész mesén.

—Nagyonfontos, hogy a mesélő könyv bevonja a gyerekeket a játékba.

— Igyekeztünk sok helyen és sokféleképpen bevonni a gyereket a játékba, megmozgatni a fantáziájukat. A mese menetét rengeteg játékoldal töri meg, ahol a gyerek szabadon keresgélhet a figurák között, és mindenféle meglepetést talál, másutt pedig nem is megy másként tovább a mese, csak ha a gyerek átveszi a főhős szerepét, és helyette cselekszik.

—A premierhez gyorsan nemzetközi elismerés is társult.

— A mese első megmérettetése a IX. Nemzetközi Számító- gépes Szakvásár a COMPFAIR ’96 volt, ahol elnyertük a vásárdíjat, ami nemzetközi rangot és elismerést jelent. Ez úgy gondolom, szintén minket igazol: jó az az irányvonal, amit célul tűztünk ki magunk elé, mert szükség van a kultúrára és a mesékre.

Niedzielsky Katalin

Amikor a filmcsillag BB elidegeníti rajongóit

/

Állatvédelem mint kárpótlás

Az új Évát, az emancipáció ikonját látta Simone de Beauvoir, a feminizmus anyja 1959-ben a francia filmszínésznőben, Brigitte Bardot-ban. A kortársak a filmcsillagot, Marilyn Monroe után az újabb szexbálványt. Bardot, aki szeptemberben töltötte be 62. életévét, Párizsban jelentette meg visszaemlékezéseit. A hamburgi Der Spiegelben megismert részletek alapján elmondhatom: sem a filmcsillag, sem a nó' nem nőtt a szememben, ellenkezőleg! Ridegen, durván emlékezik gyermekkorára, filmes indulására, de még sikeres szerepeire is. Legfényesebb korszakát is csak botrányok és szeretőit váltakozásaiként említi, soraiból süt a kiábrándultság, a közöny, a megnyilvánulások visszataszítóak.

tó, szemüveges kígyó, a szopástól előre álló fogakkal...” 1949-ben megjelent a fotója egy ifjúsági divatlap címoldalán, szemüveg és fogszabályzó nélkül már nem is olyan csúnya. Egy filmrendező felfedezi és hívja.

Katasztrófa — filmszínésznő a családban, ez lehetetlen! Összeül a családi kupaktanács, és a nagypapa a következőket mondja: „Ha a kicsi kurva akar lenni, akkor az lesz filmmel is, meg anélkül is. Ha nem akar kurva lenni, akkor a film által sem lesz az.” Tizenhat éves, amikor egyik felfedezője és szeretője elől Angliába akarják küldeni, ekkor kísérel meg először öngyilkosságot. A szülők kikötik, hogy csak 18 éves kora után mehet férjhez, nem is sejtik, hogy 16 évesen már testi kapcsolata volt. 1952-ben köt házasságot Roger Vadimmal. Terhességek és megszakítások követik egymást, ugyanúgy kapcsolatok és depresszió, öngyilkossági kísérletek. Sosem akart gyereket, sosem akart anya lenni, „inkább a halál” — mondta. A szakszerűtlen kaparások miatt többször került életveszélybe. Szerepek és partnerek sűrű cseréje, de hol maradt az igaz érzés, a szerelem, a szeretet? Jean-Louis Trintignant, Gilbert Bécaud, Jacques Charrier, akitől egyetlen fia született. Mint írja, „kilenc rémálomnak beillő hónapig” hurcolta magával, látni se akarta, már az első éjszakán eldobta magától, semmiféle anyai érzés, csak a film érdekelte. Férje volt még Gunter Sachs is.

1972-től bazochesi \ birtokán érzi csak jól magát, gumicsizmában, kopott farmerban, tehénlepény és ló... között, rengeteg kutya és macska társaságában. Meg sok más állattal, nyállal, kacsával, kecskével. A Don Juan 73 végképp kiábrándította a filmiparból, napi két üveg pezsgővel és 3 liter vörösborral vigasztalódott. 49. filmje forgatása közben közölte, hogy kiszáll, 38 éves volt. Azóta az állataival — az állatainak — él.

N. K.

Nem csodálom, hogy egyik volt férje, egyetlen gyermekének apja elmarasztaló bírósági ítéletet követel és rágalmazással vádolja. A nyugati sajtó arról is beszámolt, hogy az eléggé viharos fogadtatásban részesített műből valószínűleg film készül, mivel Bardot visszaemlékezései nagyon tetszettek Madonnának. Az Evita sikerén belelkesülve Madonna 3 millió dollárért megvette a filmesítés jogát — írta a New York Post. A popsztár állítólag már arról ábrándozik, hogy Evita után Brigitte Bardot-ként arathatna sikert a filmvásznon. Az amerikai lap szerint egyébként a szerep „kétségkívül testre szabott”, a két hírességnek vannak közös vonásai. Akadt közös szeretőjük, Warren Beaty, és mindketten kipróbálták „a leszbikus lehetőséget is”.

A memoár címe: Én csak élni akartam. Gazdag, nagypolgári családban nőtt fel, apjának gázgyára volt, és utálta a németeket. Húgával, Mijanou-val otthon semmi szeretetet nem kaptak, Brigitte előkelő magániskolába járt a hét három napján, a többi napon balettiskolába. A szülők gyakran elmentek szórakozni, a két lány ilyenkor otthon játszott. Egyszer eltörtek egy porcelán vázát, amiért apjuk korbáccsal elverte őket. Anyjuk közölte: „Mostantól nem vagytok a gyerekeink, csak idegenek vagytok! S mint idegenek, magázni fogtok bennünket!”

Brigitte hét és fél, Mi- janou négyéves volt.

, , E k k o r éreztem először el- hagyatottsá- got, kétség- beesést, meg akartam halni. S ezektől az érzésektől soha többet nem tudtam meg szabadulni... Ha tükörbe néztem, sírnom kellett: ronda voltam. rö- v idláAz állatok pótolják a sikereket?

„Költő született a Viharsarok táján...”

Az Evita Oscar-esélyei

A részben Budapesten forgatott Evita című filmmusical jó esélyekkel indulhat majd az Oscar-díjakért — legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő külföldi újságírók szavazatai alapján a közelmúltban öt Golden Globe- (Arany Glóbusz) jelölést kapott 1997-re a produkció. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a filmek, amelyek elnyerik a rangos díjakat, rendszerint az Oscar átadásán is begyűjtenek néhány előkelő elismerést. A nagy nemzetközi érdeklődéssel várt — és nem kevés botránnyal övezett—Evita premierje közvetlenül karácsony előtt volt Londonban. Az öt kategóriában javasolt Golden Globe-díjak a következők: a legjobb filmproducernek Andrew G. Vajnát, legjobb rendezőnek Alan Parkért, legjobb női főszereplőnek Madonnát, legjobb férfi főszereplőnek Antonio Banderast, legjobb filmdalnak pedig a You Must Love Me című betétet javasolták. (n)

A Szarvasi Krónika Kiskönyvtára címmel könyvsorozatot indított el a Szarvasi Krónika Alapítvány. Első kötete egy 19 éves fiatalember verseskötete. Címe: Vakuljon meg az árnyék.

Hartay Csaba Szarvason kezdte, Szeghalmon fejezte be a gimnáziumot, jelenleg főiskolai előkészítőre jár. Verseket 17 éves korában kezdett írni, közülük néhány a Szarvas és Vidéke című hetilapban jelent meg. Egy író-olvasó találkozón a József Attila-díjasSárancí/ József felfigyelt rá. O írt előszót, ő rendezte ciklusokba a kötet verseit. „Az iskoláit kudarcként megélő, azokon végigbukdácsoló fiatalember 1994-től érvényes verseket ír... Önbizalomhiánnyal küszködik, belső „kis” világát, mikrokozmoszát veti papírra, de amit mond s ahogyan mondja, arra oda kell figyelnünk” — írja a kötet előszavában.

Zsákutcákon gyalogolok végig / Léha agyam telt gyümölccsé érik lÖregségem elkorhasztja fáját /Kéregtől gyökérig — tekint illúziók nélkül a jövő elé Ante portás című versében. Ez egyike annak a néhány versnek a 83-ból, amelyeknek a formája kötött. Ösztönösen dolgozik. „Mesterei nem voltak, a kultúra — míg írni nem kezdett — úgy hullt le róla, mint boldog szeretőkről a ruha. (József Attila után szabadon)” — írja az előszó. Költeményei nem hasonlítanak senkiéhez. „A versek többsége impressziók egymásba vetítése, hangulatok leírása” — állítja Kántor Zsolt, a kötet első recenzense. Az impressziók egy része a kisgyermekkor benyomásait tükrözi, de legtöbbször el tudja emelni a verset az egyeditől.

A hat ciklus darabjait jó érzékkel válogatta egybe a kötet szerkesztője. Minden ciklusnak akad néhány kiemelkedően jó verse, a kevésbé sikerűitekben is ott van egy-egy varázsosan egyedi kép vagy egy-egy egyedien megfogalmazott gondolat. Néhány verse már-már apokaliptikus látomás (Pusztulás, Vérízű vadászat). Lehet,

hogy ez a mai fiatalok életérzése, mégis sokkal őszintébbnek tűnnek a derűs tavaszi képeket tartalmazó költemények ('Tavaszom, Március madárfüttyös kezdetén).

„Egy még szigorúbb válogatás, egy még komolyabb, már-már könyörtelenül beavatkozó átigazítás használt volna a kötetnek” — írja Kántor Zsolt —, nem minden alap nélkül. „Összességében egy nyugtalan, vibráló személyiség szól itt a világ dolgairól... Tehetsége megvan hozzá, hogy tovább finomítsa eszközeit” — zárja bírálatát.

Sárándi József előszavának sorai ennél többre értékelik: „A szépség hiper- érzékeny, s tanulékony diszkóhuligánja ő, aki génjeiben hozott anyaggal dolgozik, és látomásaiból ősi civilizációk íratlan emlékeit fordítja magyarra. Szuggesztív képekben, egzotikus metaforákban...

Költő született a Viharsarok táján.

Ómen ez, irgalmatlan felebarátaim.” Kutas Ferenc

Sir Paul és Andrew

Paul McCartney, a legendás Beatlestag a napokban másodszor járulhatott a királynő színe elé, hogy átvehesse a lovagi címet. A híresztelésekkel ellentétben McCartney még nem volt lovag, a királynő 1965-ben az MBE (a Brit Birodalmi Rend Tagja) elismerésben részesítette a Négyeket, az a cím azonban még nem jogosít fel a lovagi előnév viselésére. A címet most emberbaráti tevékenységéért kapta, mivel rendszeres támogatója a legkülönfélébb segélyszervezeteknek, legutóbb például a szegény, de tehetséges gyermekek felkarolására alakult liverpooli művészeti akadémia kasszájába fizetett be egymillió font sterlinget, azaz jóval több mint negyed milliárd forintot. Szerepelt az 1054 nevet felsoroló kitüntetési listán Andrew Lloyd Webber musicalszerző is, aki már jó ideje Sir Andrew, s mostantól életre szóló nemesi cím illeti, a Lord előnév viselési joga és a címzetes tagság a Lordok Házában, a brit parlament nem választott felső kamarájában. (n)