Békés Megyei Hírlap, 1996. december (51. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

Családi magaziN 1996. december 3., kedd • ,,Boldogtalanság” jeligével egy 33 éves nő a következőket írja: 12 éve élek házasságban, két szép lányunk van. Férjemet nagyon szeretem, és úgy gondolom, még mindig szeretem... Nagyon szépen éltünk, de a férjem az utóbbi másfél évben megváltozott. Nem úgy közeledik hozzám, mint eddig, és a lányokkal sem foglalkozik eleget, bár szereti őket... Biztos van valakije, de lealacsonyítónak tartom, hogy nyomozzak utána. Mikor megkérdeztem tőle, hogy miért viselkedik másként, nem válaszolt rá, csak lesütötte a szemét és azt mondta, hogy erről most ne beszéljünk, és azóta sem került rá sor, hogy azt megbeszéljük. Ügy érzem, hogy elveszítettem a férjemet. Ho­gyan szerezhetném vissza? Mit mondjak a lányaimnak? Ok is nagyon hiányolják a korábbi törődését. — Asszonyom, engedje meg, hogy B. Elthes Eszter Oda az erotikához című könyvéből vett idézettel válaszoljak önnek. „Hiszem, illetve csak remélem, hogy van megoldás a nők boldogságára is. A férfiakat nem lehet megváltoztatni. Ez a tény kell, hogy adja a megoldáshoz vezető utat. Az első lépés a neveléssel kezdődik. Egyetlen apának sincs joga arra, hogy előre beprogramozza lánya boldogtalanságát hamis szónoklata­ival, hamis erkölcsi tanításaival. Egyetlen anyának sincs joga, hogy elhitesse lányaival: »csak egy becsületes férfi illik hoz­zád«. Női szemmel nézve, női aggyal megítélve, becsületes férfi nem létezik. Ezt tudomásul kell venni. Amelyik férfi hű — akkor is, ha viszontszeretik, és biztos lehet partnere hűségében, feltétlen ragaszkodásában —, annak vagy csökkent a nemi vágya, vagy annyira leköti munkája, hogy sem szellemileg, sem fizikailag nem képes félrelépésre. A néhány létező kivétel csak erősíti e szabályt. Csakhogy én nő vagyok, és nem tudok belenyugodni az elrendeltetettbe. a megváltoztathatatlanba. Van lehetőség, hogy magunkhoz láncoljuk a férfit. Ezért hiszek a szexualitás erejében, a férfi feletti hatalom megszerzésében. Ezért nem szabad, hogy a női önérzet — az emancipáció — a »nőies viselkedésnek« a megvetésére, elítélésére, eldobására szolgáljon. Ezért kell egy kislányt önmagát, szellemét és testét egyaránt megbecsülő, tudatos nővé nevelni, aki nem tartja megalázónak női trükkjeinek a »teremtés koronáival« szemben való bevetését, hanem aki diadallal, saját zavartalan boldogsága érdekében használja fel őket a férfiért, a mostani »Okos Nőkkel« szemben, akik kisebb igényeik révén eddig mostani »Ostoba Nőnek« énje, hite feladása nélkül sem kellene élete legnagyobb részét egyedül eltöltenie. És főleg azt szeretném, ha világunkba visszatérne az erotika, a szexualitás. Azt szeretném, ha minden nő elvárná, hogy ha ő levetkőzik, a férfiak nemi vággyal forduljanak felé. Egyedül csak így érhetjük el — illetve szerezhetjük vissza —, hogy a »teremtés koronáit« mi irányít­hassuk, hogy lassan, de biztosan ne közönnyel megtűrt, kihasz­nált, dolgozó tárggyá váljunk kétnemű, de férfiak által kor­mányzott világunkban.! Asszonyom, valahogy így. A BŐRÜNK NEM FELEJT A nyári napsütést mi már el is felejtettük, de a bőrünk akár egy életen át is viseli a perzselés hatá­sát (bőrrák, napallergia, leégés, foltosodás stb.). Klinikai tesztek bizonyítják, hogy az UV-B suga­rak akkor is hatnak, ha a nap egyáltalán nem süt. Óvatossá­gunk ellenére is bőrünk ki van téve ezeknek a különböző környe­zeti hatásoknak. A rosszabb idő beköszöntével hajlamosak va­gyunk egy kicsit többet törődni a bőrünkkel. Tegyük is, a kényezte­tés ráfér. A minap Orosházán találkoz­tunk egy hölgyvendéggel, akinek az arcáról már csak nagyon halvá­nyan „köszöntek” vissza azok a sok keservet jelentő pigment­foltok. Vajon mi történt? — kér­deztük tőle. Mint megtudtuk, a Stílus Szalonban tesztelésre aján­lották neki a S. U. N. vitál- kapszulát. Az eredmény 1 hónap múlva így jelentkezett. A mi kí­váncsiságunkat is felkeltette a ké­szítmény. Gyógyszerészek és táplálkozástudománnyal foglal­kozó szakemberek együtt dol­gozták ki a hatékony vitamin és ásványi anyag kombinációt, amely belülről optimálisan el­látja a bőr sejtjeit. A S. U. N. vitálkapszula béta-karotint, kal­cium pantotenát {bőrvédő vita­mint), C-vitamint, E-vitamint tartalmaz. A téli hónapokban is ajánlják a szakemberek a vitálkapszulát, ekkor ugyanis a hegyekben különösen „ag­resszív” a napsugárzás. Cs. I. A FINOM ÉS RUGALMAS BŐRÉRT Ázsiai titkok lazító hatása Zabpehely-peeling, citromfür­dő, olajmasszázs. Az ázsiai bőrápolással tetőtől talpig gyö­nyörű lesz a bőrünk, amely megvéd a káros külső hatások ellen. Nem elhanyagolható az ázsiai szépítkezési módszerek lazító hatása. Masszázs szezámolajjal Puhítja a bőrt az egész testen és megnyugtatja az idegeket. A szezám-, esetleg mandulaolajat felmelegítjük. Tenyerünkbe öntjük, majd határozott mozdu­latokkal végigmasszírozzuk az egész testet. A lábnál kezdjük és felfelé haladunk. Peeling zabpehellyel A könyök és a váll durva bőrére a következő receptet ajánljuk: öt kanál nap­raforgóolajat vízfür­dőben felmelegítünk és hozzáadunk öt ka­nál zabpelyhet. A masszával bekenjük a testet, öt percig rajta hagyjuk, majd lan­gyos vízzel lemossuk. Jégmasszázs Kétszeres hatást érhetünk el, ha a kö­zönséges jégkocka helyett fagyasztott zöldteát használunk. Tisztítás után né­hányszor menjünk végig az arcunkon zöldtea-kockával. A hideg és a tea ható­anyagai széppé és üdévé vará­zsolják a bőrt. Rizspakolás Rózsaszínű és finom lesz utá­na a bőr. A mitesszerek ellen is ajánlott. A rizslisztet összeke­verjük öt kanál meleg vízzel. A masszát felvisszük a megtisztí­tott bőrre. Tizenöt perc után le­mossuk és bekenjük a megszo­kott krémmel. Citromfürdő Felmelegíti az egész testet, kellemesen fáraszt, erősíti az im­munrendszert és nedvdússá teszi a bőrt. 5—6 citromot felszelete­lünk és beletesszük a 40 fokos kádvízbe. 10 percig fürdünk. 15 perc múlva langyos vízzel lezu­hanyozunk, és ágyba bújunk. Mozgászavarok gyógyítása műtéti beavatkozással Az IDEGSEBÉSZ, A SZIKE ÉS A SZÁMÍTÓGÉP (Folytatás az I. oldalról) terjedtebb, a Parkinson-szindró- ma — sebészi kezelésére hiva­tottak ezek a műtétek. — fogal­mazza meg a lényeget. — Ily módon igen jó hatásfokkal gyó­gyítható például a Parkinson- szindrómában a remegés. Vala­melyest javítható hasonló eljá­rással a mozgás meglassultsága is. Természetesen ez nem cso­da-módszer, nem minden Parkinson-szindrómás beteg helyzetén lehet műtéttel javíta­ni. Minden eset külön elbírálás­ra kerül. — Ón az idén kezdett ilyen agyműtéteket végezni Magya­rországon. Hol tanulta? — Többfelé. Zürichben a freiburgi egyetemi klinikán, Svédországban két-három év alatt igyekeztem tudást és ta­pasztalatot gyűjteni. A Szent Já­nos kórházban dr. Julow Jenő, az idegsebészeti osztály vezető főorvosa teremtette meg a műté­tek feltételeit. — Említette, hogy sok időt tölt a számítógép előtt, munká­jában meghatározó szerepet tölt be a számítástechnika. A szikét azért nem helyettesíti, ugye? — Azt nem, de gondolja csak meg, egy meghatározott agyi struktúrt kell eltalálni, és mind­össze 4-5 millimétemyi terüle­ten történik az agyban a beavat­kozás! Ezt méri be, mutatja meg nekem pontosan az általunk to­vábbfejlesztett speciális techni­kával végzett komputertomog­ráfia. Az ilyen típusú műtétek, mint az idegsebészet más terüle­tén is, ha nagy pontossággal az agy egy viszonylag kis területén kell beavatkozni — agyi célzóberendezés segítségével végezhetők. Ezek a sztere- otaxiás műtétek. —Fájdalmas a beavatkozás? — Nem. Csupán apró bőr­metszést ejtünk, amin keresztül egy elektródát vezetünk a megfelelő agyi struktúrába. Ez­zel végezzük előbb a tesztelést, majd a beavatkozást. A műtét a szervezet számára nem túl megterhelő, a beteg közben éb­ren van. Jelenleg az operáció a komputertomográfia vezérlésé­vel történik, de a későbbiekben szeretnénk a mágneses magre­zonancia során nyert képeket is felhasználni. Ehhez viszont a célzóberendezést igen költséges alkatrészekkel és komputeres programokkal kellene kiegészí­teni. Sajnos, a pénztelenség ná­lunk is korlátot szab a lehető­ségeknek. Fontos lenne például egy sor figyelőműszer is, hogy már műtét közben lehessen kor­rigálni, ha az életműködés para­méterei elváltozásokra figyel­meztetnek. Fejlett országokban már a központi idegrendszerbe beültethető, kívülről progra­mozható neuropacmakereket is alkalmaznak a műtéti rizikó csökkentése és az eredményes­ség javítása érdekében. Ezek a berendezések nagyon drágák, ezért még nem terjedtek el ná­lunk. —Felteszem, a már alkalma­zott műtétek is sokba kerülnek. — Erre a műtétre van tb-fi- nanszírozási keret. — Ismerik-e a kollégái ezt a sebészi beavatkozási lehetősé- get? — Idegsebész körökben ter­mészetesen ismert, annál is in­kább, mert most októberben nagy sikerrel Győrben rendez­ték az idegsebész kongresszust, ahol bemutatkoztunk. A pénztelenség beszélgeté­sünk során többször is szóba ke­rült, legélesebben a módszer to­vábbfejlesztése kapcsán. Maguk a szakemberek azzal próbálják előbbre vinni az ügyet, hogy lét­rehozták a NEURON Alapít­ványt (számla: 11714006- 20362968 OTP Bank Rt. XIV. kér. fiókja), remélve: az így összegyűlt pénzből fejlett orszá­gok műtéti megoldásait tudják meghonosítani a gyógyítás szol­gálatában. Tóth Ibolya A műtőben —jobb szélen dr. Valálik István idegsebész, mellette dr. Julow Jenő osztályvezető főorvos Szerelem Szerelem régen és most Az utóbbi negyven évben a sze­relmes történetek átalakultak: azelőtt a főhősök a társról alko­tott idealizált képbe voltak sze­relmesek, ma már azonban csak önmagukat szeretik. Alfred Hitchcock felújított, és nyolc amerikai városban újra mű­sorra tűzött Szédülés című filmjé­ben sok a rémítő jelenet, de alegret- tenetesebb az, amikor Kim Novak átformált alakban mutatkozik meg Jimmy Stewart előtt: szürke szok­nyában, fehér blúzban, hullámos szőke haja feltűzve. Stewart telje­sen újra alkotta őt, a szeretett halott asszony képtéré. Csakhogy a cse­lekmény kibontakozása során ki­derül — bár Stewart ezt még nem tudja —, hogy ez az a halott asszony, akit szeretett. Azt hiszi, hogy az asszony átformálásának köszönhetően újra esélye nyűik a boldogságra, de ezzel mindkettő­jüket pusztulásra ítéli. A tökéletes társ keresése ma­napság nem nagyon gyakori téma, nem is olyan régen azon­ban az ideális feleségről vagy férjről alkotott elképzelés még szokványos, gyakran újjászü­lető kulturális mítosz volt. A Szédülést 1956-ban mutatták be, egy időben azzal, hogy a Broadwayon megrendezték a My Fair Ladyt. Ez is arról szól, hogy egy férfi a saját ideáljának megfelelően formál át egy nőt. Az évek során azonban majd­nem teljesen abbamaradt a sze­retett lény idealizálása. Az ideális társról alkotott kép egyik maradványa még erősen tartja magát, s ez a Miss America látványos megválasztása. Igaz, hogy tavaly már idomult a mai mentalitáshoz: országos népsza­vazást tartottak arról, hogy a fürdőruhás versengést folytatni kell-e. A fürdőruha maradt és a látványosság ma is a tökéletes­ség bemutására szolgál. Az idealizált társ eltűnésének több magyarázata lehet. Az egyik mindenképpen a válási statisztika. A fő ok talán a nőmozgalom, amely nem sok­kal a Szédülés bemutatása után kapott erőre, s mint minden poli­tikai mozgalom, nem csak értel­mes, hanem ostoba dolgokkal is együtt jár. Az egyenlőség alap­elgondolása kifogástalan, de ezt követte az az elképzelés, hogy ha a nők egyenlőek a férfiakkal, akkor nekik is megvannak ugyanazok a gyenge pontjaik. S ott vannak az egészségjaví­tó klubok. A fiatalok nagy része napjainkban olyan kitűnő for­mába tornássza magát, hogy fi­zikailag most közelebb jutottak a tökéletességhez, mint azelőtt bármikor. Sajnos a fizikumra helyezik a hangsúlyt, ami rávilá­gít szellemi képességeik gyen­geségére. Elméjüket nem járat­ják délutánonként edzésre. Eszményi társ mindenesetre nem létezik többé. S ami ennek a kulturális tételnek a helyébe lé­pett, az nem sokkal vonzóbb. Ez bizonyos értelemben a nem esz­ményinek az eszménye. A Szé­düléssel egy időben sugárzott, helyzetkomikumokkal teli tévé­filmek annak a feltevésnek az alapján íródtak, hogy a férjek és a feleségek tökéletesen megfe­lelnek egymásnak. Ideális társra találtak, épp ezért házasodtak össze. A mostani tévéfilmek mögött az a feltevés húzódik meg, hogy a tökéletesség valami régi dolog, és hogy bárki megfe­lelhet bárki másnak. A szereplők azért nem házasodnak össze. Ugyanaz a méret minden­kinek megfelelő. Egyszóval, a tökéletesség illúziója szerte­foszlott, annak érzelgős bájával együtt. De egy másik illúzió lé­pett a helyébe, az, hogy a ro­mánc, mint örökös keresés épp olyan kielégítő lehet, mint a megházasodás, és hogy a soro­zatos randevúk a végtelenségig folytatódhatnak. A tavaly bemutatott Seinfeld felfedte ennek a szemléletnek a szomorú következményeit. Az antiromantikus Jerry Seinfeld az állandó kapcsolat híve lesz, ami­kor találkozik Janeane Garofa- lóval, aki testalkata kivételével minden tekintetben olyan, mint maga Seinfeld. Ugyanúgy beszél, ugyanúgy gondolkodik, pontosan ugyanúgy reagál a dolgokra, mint ő. Seinfeld rögtön beleszeret saját magába, és kész megházasodni saját magával, de elkerülhetetle­nül felmerül a kérdés, hogy vajon ki megy férjhez a hozzá hasonló­hoz. A Szédülésben egy férfi túl­ságosan odavan egy nőért, és veszít. A Seinfeldben egy férfi túlságosan odavan önmagáért, és veszít. Ennyit fejlődött a sze­relmes film negyven év alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom